Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-11-12 / 661. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS November 12. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year .....................$2.00 Félévre ....................... 1.00 Six Months ................ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 11437 Buckeye Rd., Cleveland, O. Applcation for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az Ipari Unionizmus szolgálatában A műk tsosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bér­rendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való minden­napi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szerzekedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. Huszadik esztendeje, hogy a Bérn I nkás az IWW elvi- nyilatkozatának fenti megállapítása értelmében szolgálja az Ipari Unionizmus eszméjét. Az elmúlt húsz esztendő nyitott könyv az amerikai magyar munkánk előtt, hogy e cél érde­kében a Bérmunkás nem csak az államhatalommal vívta meg küzdelmes létét, de magával a munkásosztályon több mint egy félszázadon keresztül élősködő és az Ipari Szervezkedést elgáncsoló “munkás” vezérekkel szemben is. Ebben a harcban, nem is egyszer, olyan eszközök igény- bevételét kényszeritett a Bérmunkásra a munkásosztály tö­rekvésének eme áruló társasága, amelyek elvi meggyőződésű munkásemberek, vitáiban, harcaiban nem megengedhetők. A Bérmunkás lapbizottságai minden esetben tudatában voltak ennek, de az utóbbi évek politikai mozgalmának ma gyár kifejezői, hamar bizonyságot szolgáltattak arról, hogy náluk a munkásosztály ugye csak megélhetési lehetőségül szolgál. A Bérmunkás az IWW eszméjét, annak célját van hivat­va a magyarul beszélő munkások között tanitani. Ennek kö­vetkezménye kell, hogy legyen a munkások önálló gondolko­dásának az elsajátítása, ami egymaga lehetelenné fogja tenni a vezéreket, amelyek még ma rajta élösködnek. A Bérmunkás clevelandi lapbizottsága, amely a mai lap­számmal átveszi a Bérmunkás összeállítását és a felelősséget a lan pontos szétküldésére, nem fogja a Bérmunkás komoly­ságát a jövőben sem csökkenteni és az Ipari Unionizmus esz­méjének a hirdetése, tanításán kiviil csak akkor veszi toll­hegyére ezeket az élősdieket, amikor az egyetemes munkás­osztály ellen újabb és az eddiginél is vakmerőbb kizsebelési akciókat szerveznek. Hogv ez minél ritkábban történhessen meg, a magyarul beszélő IWW-istáknak egyik feladata kell, hogy legyen: A Bérmunkást, amely a munkásosztály hivatását, a bér­rendszer eltörlését minden számába hirdeti, el kell juttatni minden magyarul beszélő munkás lakásába. A Bérmunkásnak azt a tanítását, hogy a termelő hadse­reget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szer­vezni, banem arra is, hogv folytassa a termelést akkor, ami­kor a bérrendszer már elpusztult, meg kell értetni minden magyarul beszélő bérért dolgozóval. Hcsv ezt a célt és a mai helyzet gyökeres megváltozta­tását, minden tanács, liga és bizottságok szervezése mellőzé­sével egyedül az EGY NAGY SZERVEZET felépítésével ér­heti el a munkásosztály, a Bérmunkás terjesztésével a dolgo­zók tudatába kell vésnünk. A Bérmunkás fokozott terjesztésével egy arányban csök­kentjük a munkásosztály minden ellenségének, minden félre­vezetőjének a hatalmát, a befolyását és a lehetőségét annak, hogy munkás álarc alatt díszelegjenek. F.x a cé’ lesz előttünk, ennek az érdekében kérjük a cso­portok és a Bérmunkás olvasóinak a támogatását. A LAPBIZOTTSÁG. Ne csüggedjünk! Ha az át's*os emberi k'e' vessz'”- ’’w' m-"~e­hetős hosszú idő. Azonban ha a társadalmi rendszerek válto­zásának idejét tanulmányozzuk úgy fogjuk találni, hogy az e téren végzett munka korántsem fog oly tetemesnek mutat­kozni, mint amily áldozatot követelt részünkről. Ha tekintet­be vesszük azt a mérhetetlen munkát, amelynek elvégzése a munkásmozgalomba résztvevőkre hárul és ezt összehasonlít­juk a végzett munkával, csak akkor állapíthatjuk meg, hogy az nem lekicsinylendő. A munkásmozgalom neves és névtelen agitátorai gyakran találkoznak felületes szendélőkkel, akik az elért eredménye­ket csak a. látszat után becsülik és emiatt reményüket vesztve a jövőt illetőleg, azt kérdezik; hogy mi értelme van a mun­kásmozgalomnak? Mások nem vonják kétségbe annak szük­ségességét, azonban úgy találják, hogy nem érdemes annyi áldozatot hozni, mert a munkásság nagy százaléka nem. mél­tányolja az értük hozott áldozatot. De bár mi legyen is a moz­galmon kívül álló felületes szemlélők véleménye, megdönthe­tetlen igazság az, hegy a jelen társadalmi rendszer megérett a pusztulásra és mielőtt ez össze omlik egy uj rendszeri kell felépítenünk a jelen keretein belül, amely átveszi a termelés és szétosztás eszközeit, hogy azokat az összemberiség javára üzembe tartsa. Az amerikai munkásság gondolkodó elemei a 19-ik szá­zad második felében ismerték fel azon tényt, hogy az elnyo­matás elleni küzdelemben elengedhetetlen szükségesség a tu­dományos alapon nyugvó munkás szervezet. Amily mértékben ismerték fel ezen tényt, oly mértékben igyekeztek szerveze­teiket a mindenkori viszonyokhoz formálni. Amint a termelési viszonyok változtak, úgy alakultak a szervezetek ezen viszo­nyoknak megfelelőleg; az idejét múlta szervezetek pedig el­enyésztek, hogy helyüket a modern szervezeteknek adják át. Ezen természetes fejlődési folyamat hívta életre az IN­DUSTRIAL WORKERS of the WORLD (Világ Ipari Munká­sok), vagy mint ma már az egész világon ismerik, röviden: az IWW szervezetét. Az IVJiV a megalakulást követő első években szokatlanul gyors fejlődést mutatott. Később azon­ban kitűnt, hogy ez a fejlődés nem az a természetes, egész­séges fejlődés, amely kívánatos, mert a nagyszámban össze­verődött tagság nagy része nem értette meg az IPAR! SZER­VEZET tulajdonképpeni mibenlétét. A múltban létezett for­radalmi szervezetek tömegszervezetek voltak és az IWW-hoz csatlakozott tagság is csak ily értelembe tudta felfogni a for­radalmi szervezkedést. A nagyszámú tagságnak egy része ab­ban az időben ily egyének befolyása alatt állt, akiknek osz­tály érdekei ellentétesek voltak a bérmunkásokéval és az a veszély fenyegette a szervezetet, hogy eltér a tudományos ipari szervezkedés eszméjétől. Ezt látva az ipari szervezke­dést megértő tagság, a megalakulást követő második konven­ción oly módosítást hozott a szervezet alapszabályaiban, mely kiküszöbölte a politikai akciót és a létező politikai pártokkal szemben a semleges álláspontra helyezkedett. Ezen határo­zattal útját vágta annak, hogy a politikusok a szervezet tag­ságát a szervezeten belül felhasználhasság politikai manöver- jeik gyakorlására. Ez természetesen nem csekély rázkódtatást idézett elő, mert meglehetős számmal voltak oly tagok, akik nem a saját, hanem a mások fejével gondolkodtak. De ezen tisztulási folyamat nem volt a szervezet kárára, hanem ellen­kezőleg, mert csak ezután emelkedhetett hivatásának magas­latára. Minthogy az amerikai munkásmozgalomban már abban az időben is voltak nyelvi szekták, igy természetes, hogy azok i között is talajra talált a forradalmi ipari szervezet magasztos eszméje. Abban az időben a magyar nyelvet beszélő forradal­mi gondolkodású munkásság — mivel osztályharc alapján álló gazdasági szervezet nem lévén — a létező politikai pártokhoz tartozott, nevezetesen — a Socialist Labor Party és a Socialist Party-hoz. A vita hónapokon sőt éveken keresztül folyt az ipari szervezkedést illetőleg pro és kontra, mig végül szaka­dásra került a sor és a gazdasási szervezet hívei kiváltak a politikai pártokból. Egy ideig mint Független Magyar Mun­kás Szövetség működtek, végül belátva, hogy a nemzetközi munkásmozgalomtól elszigetelve eredményes munkát nem végezhetnek, csatlakoztak az IWW-hoz. A forradalmi ipari szervezkedés eszméje nagyon könv- oyen megérthető mindenki által, azonban annak szélesebb körbeni propagálása lehetetlen volt irodalom hiányában. Az eszme terjesztése feltétlen megkívánta, hogy ne csak élőszó­val, hanem ami sokkal hatásosabb, Írott formában is megje­lenjen a munkás lakásokban, hogy mennél gyakrabban legyen alkalmuk tanulmányozni az eszmét. Ezen gondolattól vezé­relve az IWW magyar nyelvű tagjai New Yorktól San Fran- ciscoig latolgatták erejüket, egy — az ipari uniont magyar nyelven propagáló lap megalapozására. A gondolat mindig több és több agyat foglalkoztatott, mig végre testet öltött. Mindannyiunk legfőbb óbaja vált valóra, amikor 1912 november 12 én kézhez kaptuk a BÉRMUNKÁS első számát. Leírhatatlan az a lelkesedés, ameMyel fogadtuk a BÉRMUN­KÁST az egész vonalon. Minden épkézláb ipari unionista munkához látott és itt Chicagóban is, a jó néhány száz pél­dány Bérmunkás eg.y nap alatt ugyan annyi munkás család asztalán volt. Senkisem várt felszólításra. Mindenki tudta és tette kötelességét. Az előfizetők szerzése rendszeresítve volt. Nem volt magyar összejövetel, ahol a Bérmunkás példányai ne lettek volna a közönség kezébe, vagy zsebébe, hirdetve az ipari unionizmus forradalmi eszméjét.. így volt ez akkor. Az áldozatkész tevékenységnek nem is maradt el az eredménye. Rövid idő leforgása alatt a félhavonkéni megje­lenő Bérmunkás heti lappá nőtt. Tekintélyt szerzett nemcsak itt Amerikában, hanem az egész világon, ahol a magyarul beszélő munkásság széjjel szóródott. Bátor, az igazságot min­dig szemelőtt tartó, megalkuvást nem ismerő magatartása ál­talános tiszteletet váltott ki. Húsz éves tiszta múltra tekint vissza a Bérmunkás. Ezen idő alatt sok megpróbáltatáson ment keresztül, de tiszta jel­lemét minden körülmények között megőrizte. A leien társa­dalmi rendszer igazságtalanságait kérlelhetetlenül ostorozta mindig és ezért a hatalom hűbéresei ismételten a megfojtással

Next

/
Oldalképek
Tartalom