Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-11-12 / 661. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS November 12. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year .....................$2.00 Félévre ....................... 1.00 Six Months ................ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 11437 Buckeye Rd., Cleveland, O. Applcation for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az Ipari Unionizmus szolgálatában A műk tsosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szerzekedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. Huszadik esztendeje, hogy a Bérn I nkás az IWW elvi- nyilatkozatának fenti megállapítása értelmében szolgálja az Ipari Unionizmus eszméjét. Az elmúlt húsz esztendő nyitott könyv az amerikai magyar munkánk előtt, hogy e cél érdekében a Bérmunkás nem csak az államhatalommal vívta meg küzdelmes létét, de magával a munkásosztályon több mint egy félszázadon keresztül élősködő és az Ipari Szervezkedést elgáncsoló “munkás” vezérekkel szemben is. Ebben a harcban, nem is egyszer, olyan eszközök igény- bevételét kényszeritett a Bérmunkásra a munkásosztály törekvésének eme áruló társasága, amelyek elvi meggyőződésű munkásemberek, vitáiban, harcaiban nem megengedhetők. A Bérmunkás lapbizottságai minden esetben tudatában voltak ennek, de az utóbbi évek politikai mozgalmának ma gyár kifejezői, hamar bizonyságot szolgáltattak arról, hogy náluk a munkásosztály ugye csak megélhetési lehetőségül szolgál. A Bérmunkás az IWW eszméjét, annak célját van hivatva a magyarul beszélő munkások között tanitani. Ennek következménye kell, hogy legyen a munkások önálló gondolkodásának az elsajátítása, ami egymaga lehetelenné fogja tenni a vezéreket, amelyek még ma rajta élösködnek. A Bérmunkás clevelandi lapbizottsága, amely a mai lapszámmal átveszi a Bérmunkás összeállítását és a felelősséget a lan pontos szétküldésére, nem fogja a Bérmunkás komolyságát a jövőben sem csökkenteni és az Ipari Unionizmus eszméjének a hirdetése, tanításán kiviil csak akkor veszi tollhegyére ezeket az élősdieket, amikor az egyetemes munkásosztály ellen újabb és az eddiginél is vakmerőbb kizsebelési akciókat szerveznek. Hogv ez minél ritkábban történhessen meg, a magyarul beszélő IWW-istáknak egyik feladata kell, hogy legyen: A Bérmunkást, amely a munkásosztály hivatását, a bérrendszer eltörlését minden számába hirdeti, el kell juttatni minden magyarul beszélő munkás lakásába. A Bérmunkásnak azt a tanítását, hogy a termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, banem arra is, hogv folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult, meg kell értetni minden magyarul beszélő bérért dolgozóval. Hcsv ezt a célt és a mai helyzet gyökeres megváltoztatását, minden tanács, liga és bizottságok szervezése mellőzésével egyedül az EGY NAGY SZERVEZET felépítésével érheti el a munkásosztály, a Bérmunkás terjesztésével a dolgozók tudatába kell vésnünk. A Bérmunkás fokozott terjesztésével egy arányban csökkentjük a munkásosztály minden ellenségének, minden félrevezetőjének a hatalmát, a befolyását és a lehetőségét annak, hogy munkás álarc alatt díszelegjenek. F.x a cé’ lesz előttünk, ennek az érdekében kérjük a csoportok és a Bérmunkás olvasóinak a támogatását. A LAPBIZOTTSÁG. Ne csüggedjünk! Ha az át's*os emberi k'e' vessz'”- ’’w' m-"~ehetős hosszú idő. Azonban ha a társadalmi rendszerek változásának idejét tanulmányozzuk úgy fogjuk találni, hogy az e téren végzett munka korántsem fog oly tetemesnek mutatkozni, mint amily áldozatot követelt részünkről. Ha tekintetbe vesszük azt a mérhetetlen munkát, amelynek elvégzése a munkásmozgalomba résztvevőkre hárul és ezt összehasonlítjuk a végzett munkával, csak akkor állapíthatjuk meg, hogy az nem lekicsinylendő. A munkásmozgalom neves és névtelen agitátorai gyakran találkoznak felületes szendélőkkel, akik az elért eredményeket csak a. látszat után becsülik és emiatt reményüket vesztve a jövőt illetőleg, azt kérdezik; hogy mi értelme van a munkásmozgalomnak? Mások nem vonják kétségbe annak szükségességét, azonban úgy találják, hogy nem érdemes annyi áldozatot hozni, mert a munkásság nagy százaléka nem. méltányolja az értük hozott áldozatot. De bár mi legyen is a mozgalmon kívül álló felületes szemlélők véleménye, megdönthetetlen igazság az, hegy a jelen társadalmi rendszer megérett a pusztulásra és mielőtt ez össze omlik egy uj rendszeri kell felépítenünk a jelen keretein belül, amely átveszi a termelés és szétosztás eszközeit, hogy azokat az összemberiség javára üzembe tartsa. Az amerikai munkásság gondolkodó elemei a 19-ik század második felében ismerték fel azon tényt, hogy az elnyomatás elleni küzdelemben elengedhetetlen szükségesség a tudományos alapon nyugvó munkás szervezet. Amily mértékben ismerték fel ezen tényt, oly mértékben igyekeztek szervezeteiket a mindenkori viszonyokhoz formálni. Amint a termelési viszonyok változtak, úgy alakultak a szervezetek ezen viszonyoknak megfelelőleg; az idejét múlta szervezetek pedig elenyésztek, hogy helyüket a modern szervezeteknek adják át. Ezen természetes fejlődési folyamat hívta életre az INDUSTRIAL WORKERS of the WORLD (Világ Ipari Munkások), vagy mint ma már az egész világon ismerik, röviden: az IWW szervezetét. Az IVJiV a megalakulást követő első években szokatlanul gyors fejlődést mutatott. Később azonban kitűnt, hogy ez a fejlődés nem az a természetes, egészséges fejlődés, amely kívánatos, mert a nagyszámban összeverődött tagság nagy része nem értette meg az IPAR! SZERVEZET tulajdonképpeni mibenlétét. A múltban létezett forradalmi szervezetek tömegszervezetek voltak és az IWW-hoz csatlakozott tagság is csak ily értelembe tudta felfogni a forradalmi szervezkedést. A nagyszámú tagságnak egy része abban az időben ily egyének befolyása alatt állt, akiknek osztály érdekei ellentétesek voltak a bérmunkásokéval és az a veszély fenyegette a szervezetet, hogy eltér a tudományos ipari szervezkedés eszméjétől. Ezt látva az ipari szervezkedést megértő tagság, a megalakulást követő második konvención oly módosítást hozott a szervezet alapszabályaiban, mely kiküszöbölte a politikai akciót és a létező politikai pártokkal szemben a semleges álláspontra helyezkedett. Ezen határozattal útját vágta annak, hogy a politikusok a szervezet tagságát a szervezeten belül felhasználhasság politikai manöver- jeik gyakorlására. Ez természetesen nem csekély rázkódtatást idézett elő, mert meglehetős számmal voltak oly tagok, akik nem a saját, hanem a mások fejével gondolkodtak. De ezen tisztulási folyamat nem volt a szervezet kárára, hanem ellenkezőleg, mert csak ezután emelkedhetett hivatásának magaslatára. Minthogy az amerikai munkásmozgalomban már abban az időben is voltak nyelvi szekták, igy természetes, hogy azok i között is talajra talált a forradalmi ipari szervezet magasztos eszméje. Abban az időben a magyar nyelvet beszélő forradalmi gondolkodású munkásság — mivel osztályharc alapján álló gazdasági szervezet nem lévén — a létező politikai pártokhoz tartozott, nevezetesen — a Socialist Labor Party és a Socialist Party-hoz. A vita hónapokon sőt éveken keresztül folyt az ipari szervezkedést illetőleg pro és kontra, mig végül szakadásra került a sor és a gazdasási szervezet hívei kiváltak a politikai pártokból. Egy ideig mint Független Magyar Munkás Szövetség működtek, végül belátva, hogy a nemzetközi munkásmozgalomtól elszigetelve eredményes munkát nem végezhetnek, csatlakoztak az IWW-hoz. A forradalmi ipari szervezkedés eszméje nagyon könv- oyen megérthető mindenki által, azonban annak szélesebb körbeni propagálása lehetetlen volt irodalom hiányában. Az eszme terjesztése feltétlen megkívánta, hogy ne csak élőszóval, hanem ami sokkal hatásosabb, Írott formában is megjelenjen a munkás lakásokban, hogy mennél gyakrabban legyen alkalmuk tanulmányozni az eszmét. Ezen gondolattól vezérelve az IWW magyar nyelvű tagjai New Yorktól San Fran- ciscoig latolgatták erejüket, egy — az ipari uniont magyar nyelven propagáló lap megalapozására. A gondolat mindig több és több agyat foglalkoztatott, mig végre testet öltött. Mindannyiunk legfőbb óbaja vált valóra, amikor 1912 november 12 én kézhez kaptuk a BÉRMUNKÁS első számát. Leírhatatlan az a lelkesedés, ameMyel fogadtuk a BÉRMUNKÁST az egész vonalon. Minden épkézláb ipari unionista munkához látott és itt Chicagóban is, a jó néhány száz példány Bérmunkás eg.y nap alatt ugyan annyi munkás család asztalán volt. Senkisem várt felszólításra. Mindenki tudta és tette kötelességét. Az előfizetők szerzése rendszeresítve volt. Nem volt magyar összejövetel, ahol a Bérmunkás példányai ne lettek volna a közönség kezébe, vagy zsebébe, hirdetve az ipari unionizmus forradalmi eszméjét.. így volt ez akkor. Az áldozatkész tevékenységnek nem is maradt el az eredménye. Rövid idő leforgása alatt a félhavonkéni megjelenő Bérmunkás heti lappá nőtt. Tekintélyt szerzett nemcsak itt Amerikában, hanem az egész világon, ahol a magyarul beszélő munkásság széjjel szóródott. Bátor, az igazságot mindig szemelőtt tartó, megalkuvást nem ismerő magatartása általános tiszteletet váltott ki. Húsz éves tiszta múltra tekint vissza a Bérmunkás. Ezen idő alatt sok megpróbáltatáson ment keresztül, de tiszta jellemét minden körülmények között megőrizte. A leien társadalmi rendszer igazságtalanságait kérlelhetetlenül ostorozta mindig és ezért a hatalom hűbéresei ismételten a megfojtással
