Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-10-29 / 659. szám

Október 29. BÉRMUNKÁS 3. oldal DETROITI HÍREK Jó ÚJSÁG AZ ORVOSOK BAJAI. — A HÖLj RENDŐR — AZ ÉHEZŐ GYERMEKEK — BANKÁROK AZ ELSŐK — MI A LEGJOBB ÜZLET MA A Michigan Medical Society vagyis az. orvosok Szövetsége hi­vatalosan is tiltakozik az ellen, hogy a városok s a megyék in­gyenes klinikákat állítanak fel. ahol a mindenéből s még az élet­hez szükséges dolgokból is ki­fosztott s elgyengült* gyakori be­tegségre hajlamos munkásokat kezelik. # A doktor urak úgy látják, — hogy az utóbbi két évben nekik kevés üzlet akad, holott a bete­gek száma sokkal több mint évekkel ezelőtt volt és ezt annak tudják be, hogy legtöbb helyen az ingyenes klinikákra tódulnak inig hozzájuk kevesen mennek, mert akiknek elég enni való van s rendes ruhájuk, mely védelmet ad, azoknak nem kell orvos s akiknek meg se enni való, se rendes védelmet adó ruhájuk nincsen, azok nem tudnak nekik leszurkolni 3 dollárokat egy-egy vizitért. Doktor urak! Lesz még az rosszabbul is, majd be fogják még kendtek látni, hogy ha a nyomorgó munkások, akik leg­jobban ki voltak téve minden be­tegségnek, nem dolgoznak, még orvosra sem jut pénze és ha az összes ingyenes klinikákat bezá­ratják, akkor sem jut több beteg után zöldhasu beteg, mert ahol nincsen, ott az isten sem vesz. Ilegfeljebb hamarább elpusztul­nak azok a nyomorgó munkanél­küliek és igy is az lesz a sorsuk, mivel még oly kevesen vagyunk, akik inkább a harcban akarunk elpusztulni, mint gyáván, meg­hunyászkodva, koldus laktanya­kon, vagy kint megfagyni . Wilfred Góllá, detroiti rend­őrnek az egyik bandita ellőtte a nyelvét, ugyanis a hős rendőr kergette a banditát s biztosan a nyelvét nyújtotta rá azzal mu­tatta meg, hogy milyen bátor s most a kórházban fekszik. A rendőrlegényeknek is akad elég munkájuk, a lázadó nyo­morgókkal ugyan még elég könnyen elbánnak, mivel azokra nemcsak a nyelvüket nyújtják ki, hanem a botot is. de minden­nap szaporodik a betörések szá­ma. Tegnap TJutlege volt rendőr­főnök otthonából cipeltek el több értékes tárgyat s utonállá- sok. bankrablás, bankcsalás na­pirenden van és állandóan sz.apo rodik, de mi lesz még a télen??? Ettől még a mi kegyes polgár­mesterünk is fél. Michigan állam 80 egyénnek fizeti meg a hajójegyet, csak menjenek vissza a hazájukba, •— mivel itten éheznek, segélyre vol tak szorulva. Ezek mind ma­guk kérelmezték a deportálásu­kat. mert már segélyt sem kap­tak. úgy az állam szívesen haza viteti őket. Ezek úgy látszik, inkább szép csendesen meghalnak, minthogy harcoljanak az életért, mint jó hazafiak, otthon akarnak meg­halni, a hazai földben nyugodni s fogják áldani Uncle Samot, hogy ezt lehetővé tette. Nem-e nevetséges komédia az idegeneket a deportálástól féltő mozgalom, mikor sokan vannak, akik . kérelmezik a deportálásu­kat és ha éppen minket radikális munkásokat deportálnak, vagy börtönbe -vetnek, nem lehet rosz- szabb sorsuk, mint munkanélkül éhezve, fázva csavarogni s órák hosszát várni egy-egy üres leves­re s koldus szállásra. Akik itten nem harcolnak, — azokra sehol sem lehet számíta­ni, de ha minket radikális mun­kásokat deportálnak, úgy hi­szem, a világforradalomnak tesz­nek szívességet, inept még talán nagyobb munkát tudunk ottan kifejteni, ahonnan jöttünk s a nyelvet is jobban bírjuk. Nincs mit félni egy forradalmárnak a börtöntől, deportálástól. Csak minden zavarosban halászó poli­tikusok próbálják a bevándorol­takat ijeszteni, hogy egy tijabb I liga köpenye alatt ismét a zse­bébe nyúlhassanak . Murphy polgármester rádión könyörgött az uraknak, hogy az általuk kihasznált ruhát adják át a segélybizottságnak, mert nagyon sok gyermek van, akik­nek nincs semmiféle ruhájuk s a miatt nem tudnak iskolába men­ni. | Az iskolai bizottságok jelenté­se szerint 500 gyermek, akik be­iratkoztak, nem jelentek meg az iskolában s mikor utánna men­tek, teljesen ruha, cipő s élelem nélkül találták őket s további jelentések szerint ezrek vannak az iskolás gyrmekek között, akik reggeli nélkül mennek el hazul­ról s csak este esznek valamit, de sok esetben a tanítók adnak egy-egy almát vagy süteményt, 1 hogy az éhséget csillapítsák. S Nagyon sok gyermek nem volt képes a szükséges könyvet, író­szert beszerezni s legtöbb gyer­mek csak sírva fakadt, mikor a I tanítók kérdőre vonták, hogy : miért nem hozta a könyvet és a ! többi szükséges dolgot. A polgármester ur készakarva j elhallgatta, hogy az iskola bi­zottság már nem is megyen a ! gyermekek után, ha hetekig ki­maradnak. mivel tudják, hogy I ottan nagy bajok vannak, mely- | ről ők már nem is akarnak tu- j domást venni, legtöbb gyermek I odahaza összehuzódva egy hideg ! szobában beburkolózva régi ta- I karókban gubbaszt, már nincs ; kedve sem játszani, szaladgálni-, I a tüdővésznek a biztos áldozatai — A JÖVŐ GENERÁCIÓ. THOMAS A. EDISON Meghalt a világ legkiválóbb kutatója, feltalálója és törhetet­len energiájú/ ember. Mi nem va­gyunk hive, hogy bárkiről is dicshimnuszokat zengjünk, de egy percre meg kell hogy áll­junk Edison ravatalánál, nem azért, mert a világ sajtó hamis alapon az ő érdemeit dicsőíti és ismerteti, hanem azért ,mert ta­nulhatunk Edison életéből sok jót, hasznosat. Egyetlen ember, akit bár a ka­pitalisták, kizsákmányolok tábo­rába kell sorozni, mégis tisztele­tet érdemel. Nem azért, mert oly sokat dolgozott még az utolsó napokig is. hogy példa képpen állítják a fiatalság elé s elakar­ják hitetni, hogy majd ők is hírnévre, vagyonra tesznek szert, ha 24 órákat dolgoznak, mint Edison sok esetben dolgozott egy huzamban. Edisonnak az élettörténete be­bizonyítja az IWW-nak azon ál­lítását, hogy ember nem szerez vagyont munkája és találmányai vagy törekvése után.. Mert ha az után szerezne, akkor Edison lett volna a világ leggazdagabb embe­re, de nem az, mert kutatásait nem a pénzvágy !vezette, ha­nem az emberi természet legjob­bika, a kutatási ösztön oly erős volt nála, hogy időt, helyet, sőt még az étkezést is elfeledett, mi­dőn kísérletezései folytán nehéz-' ségeket kellett leküzdeni. Az ipari demokrácia ellenségei mindig azzal érvelnek, hogy a tudósokat, kutatókat. feltaláló­kat mindig a pénzvágy serkenti, a meggazdagodási lehetőség. — Edison élettörténete ezt mind megcáfolja, az igazi kutatót, fel­találót sokkal nemesebb ösztön vezeti, serkenti munkájában, — mint a pénzvágy, amint az ősem­bert sem a pénzvágy serkentette az első kőszerszám, nyílvessző vagy más kezdetleges szerszám feltalálására, hanem az a nemes s az emberi természetben elég erős ösztön, hogy valami haszno­sat találjon ki. melynek a segít­ségével önönmagán és ember­társain segíteni tud. Azon uj rendszerben, melyért mi harcolunk, még sokkal na­gyobb mértékben fog érvényesül ni ezen természetes emberi ösz­tön, mivel nem kell majd a ku­tatónak rettegni, hogy kísérlete­zései habár csak ideiglenesen is nem járnak sikerrel és ő éhen pusztul, mint nagyon sok kutató és feltaláló el is pusztult, azon­ban felfedezéseiknek a javát kapzsi tőkések kihasználták és billiókat csináltak belőle, még Edison találmányából is. Másik fontos dolog Edison éle­tében, hogy a mások által lehe­tetlennek állított dolgokat is megcsinálta kitartó munkájával, kísérletezéseivel. Lehetővé tette, hogy holt anyagból emberi han­gok csendülnek ki, hogy egy gomb érintésére egész város ra­gyogó fényben úszik, sok más dolgot, melyet kortársai akkor még lehetetlennek véltek és Edi­sont kigunyolták kísérletezései miatt. Éppen úgy, mint ma a munkásoknak nagy tömegei le­hetetlennek tartják az Ipari demokrácia megvalósítását, me­lyet az IWW tagjai minden aka­dályon, üldöztetések és gúnyoló­dások dacára is teljes odaadás­sal, önfeláldozással építenek és meg is fognak valósítani. Jellemzőmég Edison életében, hogy a vallási dogmákkal telje­sen szakított és végrendeletben meghagyta, hogy égessék el és szórják el hamvait. A családot azonban körülvették a papok és a pápa kérelmére el­követték azt a szégyent, hogy Edisonnak nem teljesítették kí­vánságát és elhamvasztás helyett papi ceremóniával temették el. Olyan lángelme mint Edison volt egy ipari demokrácián alapuló rendszerben, valóban az összem- beriség javát szolgálta volna. Vi. MEGHÍVÓ. Az IWW néw yorki csoportja és a Modem Színkör a Bérmun­kás fennállásának 20 éves évfor­dulója alkalmával jubileumi ünnepélyt rendeznek 1931 november 28-án, szombaton este a Clairmont Ca­sino összes termeiben 62 E. 106 St. Kérjük a new yorki vala­mint a közel vidéki magyar egyesületeket, hogy ezen a na­pon semmiféle más összejövetelt ne tartsanak. Tisztelettel a Rendező Bizottság. De Mr. Hoovernek mégis leg- elsőbben jönnek a bankárok, — azokon akar segíteni csekély 500,000.000 dollárt állami garan­ciával összeszedni, hogy a bukó- félben levő bankokon segítsen, amíg legkevesebb 20 millió em­beri lény éhezik, nyomorog itt Amerikában, akiknek a nyomo­ráról az elnök ur még nem vett ! tudomást. Nem csoda, hiszen ő a bankárok között jár, nem az ; éhező munkanélküli s nyomorgó munkások között. Mrs. Verest elitélték életfogy­tiglani börtönre, mivel Mak-ot. egyik bárdosát bebiztosították s később eg'* '“tráról lelökték. Ál­lítólag több ehhez hasonló halá­lozás történt, melyek után élet­biztosítást vettek fel, melyben osztozkodtak egy néhányan, köz­tük az ügynökök is. akik a tör­vények kikerülésével állították ki a biztosítási kötvényt. Most egy farmer asszonyt fog­tak el. aki a saját gyermekeit biztosította be, később megmér­gezte ökot. hogy a biztosítást felvehesse. Nem-e megérett ez a korhadt rendszer a pusztulásra. Ha igen, mire vársz még! Jöjj segíts el­pusztítani s helyében az Ipari demokráciát felépíteni. Vi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom