Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-10-29 / 659. szám

4. oldal BÉRMUNKÁS Október 29. BÉRMUNKÁS EVÉS KÖZBEN JÖN MEG AZ ÉTVÁGY (WAGE WORKER) , HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Bates: E^y évre ................... 82.00 One Year ........................ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára .... 5c Bundle Orders ............. 3c Csomagos rendelésnél 3c Single Copy .................... 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. O. Box 17, Sta. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N Y. Entered as Second Class Matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act c.f March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD KÖLTÖZKÖDÉSÜNK ELŐNYEI Már élőbbem lapszámainkban beszámoltunk a Bérmunkás költöz­ködésének minden részleteiről. Bizonyára sokan vannak, olvasóink között olyanok, akik meglepődtek azon, hogy a költözködésünk okául semmiféle olyan előnyöket nem soroltunk fel, melyek Cleve- landon megvannak, mig- New Yorkban nincsenek meg. Ha csak egyetlen tényt említettünk volna meg, mely a költözködésünk előnyét jelenti, csak azt, hogy Clevelandon 40 ezer magyar munkás él csaknem egy területen összezsúfolván, mig New Yorkban telje­sen szétszórtan laknak a magyar munkások, már ez is jó oknak szolgálhatna a költözködés végrehajtására. De viszont az is tény, hogy az a 40 ezer munkás már ott volt Clevelandon tiz évvel ezelőtt. Hát miért épp most fedeztük azt fel, hogy a Bérmunkást oda kell vinni?! Egy másik tényt is ismer­nek a régi amerikai munkások, még pedig azt, hogy 14 évvel ez­előtt a Bérmunkás Clevelandon jelent meg, hát miért hoztuk el onnét. Egy harmadik tényt is ismernek a régi amerikai magyar munkások, azt, hogy annak ideién a Bérmunkást az uralkodó osz­tály terroreszköze a háborús hisztéria idején úgy üldözte ki Cleve­land városából. Ezután került a Bél-munkás Chicagóba, majd később New Yorkba és aztán az üldözés miatt újra Chicagóba és ismét vissza New Yorkba. A különböző városokban különböző ' munkái társak, az IWW harcedzett tagjai emelték fel a kezünkből kiütött zászlón­kat és vitték tovább, épp olyan gyakorlattal, mint akiknek a ke­zéből kiütötték azt. Csakis ezért maradhatott meg a Bérmunkás és érhette meg 20 évének létezését, Clevelandon azóta egy uj harci gárda szerveződött az IWW táborába, akiknek a mozgalmunk irá­nyításának gyakorlására éppen a múltban szerzett tapasztalataink miatt feltétlen szükség van. Az IWW mozgalmában nem kell egy vezérgárdát a tagság- fölé nevelni, akik aztán örök időkön át, akár mint alkalmazottak, szervezők vagy szerkesztők ott ülnek a mozgalom élén és ha ki­teszik őket onnét, akkor hátat fordítanak a munkásmozgalomnak is. A politikai pártoknál igy van ez és ezért vannak ott örökös szerkesztők, mindaddig mig fel nem fedezik róluk, hogy árulók és aztán kitessékelik őket és helyükbe jönnek uj szerkesztők, akik szin­tén hosszú éveken át ott fognak ülni a tagság nyakán mindaddig, mig előbbeni társaiknak sorsára nem jutnak. Ha egy politikai pártlapot áthelyeznek valamely más városba, akkor muffolják vele a szerkesztőket is, akik mint régi körmönfont pártfékerek, az uj helyen még inkább űzhetik egyéni céljaikat szolgáló üzérkedései­ket. így történt ez az Uj Előre clevelandi áthlyezésénél, amikor vitték az egész new yorki szerkesztő gárdát, mint a munkások fejére nőtt vezéreket. A Bérmunkás áthelyezésével egyetlen szerkesztőt sem helyez­tünk át New Yorkból Clevlandba. Nem azért, mert a mi lapunknak jelenleg- nincs is fizetett szerkesztője, de ha volna is, a mi mozgal­munk élére gyakori időközökben ui emberek kerülnek. Ez forra­dalmi szempontból nagy előnyét jelenti mozgalmunk építésének. Csakis ilven szempontból vannak fontos előnyei a clevelandi áthe­lyezésnek is, hogy uj emberek veszik át a mozgalom irányítását és ez feltétlen szükséges. Ha egv üldözés vagy mozgalmunk elpusztí­tására bármilyen támadás ér bennünket, bárhol, bármely városban ott kell lenni egy kis csapat irányitó gárdának, akik üldözés idején nem szaladnak szét, mint a párthivek, hanem még összébb vonják sorainkat és tovább viszik az IWW eszméjének hirdetését. Ebből a szempontból bírálva, nagy előnyei vannak a mi költözkö­désünknek. Külsőleg csak helwáltozás, de a jövőt illetőleg fontos forradalmi munka. És most amikor a new yorki irodánkban a nagy ládákat szegezzük le, úgy érezzük, hogy szeget ve’'" kapitalista rendszer koporsójába. Az IWW mindig- helyénvalónak tartotta a munkásosztály azon­nali szükségleteinek kielégítéséért folytatott harcot, úgymint rövi- debb munkaidő, magasabb bér, biztonsági készülékek alkalmazása a munkán, a munka és mellékhelyek tisztántartása, valamint egyébb szükségletek, melyek a termelők magasabb színvonalra való emelését, célozzák. Vannak, akik azt állítják, hogy az ily követelésekért foly­tatott agitáció és akció kicsinyes reform. Egyesek szerint: “Reform egy szelet kenyérért folytatott harc, ehelyett vegyük az egészet.” Az IWW-nál az ily' szelet kenyérért való harc nem jelenti a szervezet végcélját, hanem fokozatosan haladunk előre a forradalmi végcél felé, amely az egész knyeret jelenti. Az élet — ha semmi más­ra nem — arra az egyre megtanít, hogy az étvágy nem kopla’ás, — hanem evés közben jön meg. A közel múltban rámutattunk Gandhi­ra, ki Indiát akarja felszabadítani — aki nem a legjobb példával jár elő követőinek, mivel ő a koplalás megtestesítője; egy járó csont­váz, akinek étvágygerjesztő szokásait nem ajánlatos követni azok­nak, akik egészséges életet kívánnak élni. Egy éhező munkásosztály sohasem lesz képes lefoglalni a vilá­got. Az ínségben eltompult agynak nincs ellentálló képessége; kész esedezni a képzeletbeli jámbor istenhez. és erénynek tartja az ily lealacsonyító állapotot. Ha az örökös éhség- a helyes, akkor az embe­riség törekvése az életszükségleteknek mind nagyobb mértékben és minél kevesebb emberi munkaerővel való előállítása helytelen. Azok, akik kifogásolják azért a bizonyos szelet kenyérért foly­tatott harcot, megnyugtathatjuk, hogy mi nem e szeleteket akarjuk, hanem az egészet, de amig az előkészületek folynak az egész meg­szerzésére, a szeleteket sem mellőzhetjük, mert arra szükségünk van. Ez nem üres beszéd. Nem is rejtély. A munkásság az ipari harc­mezőkön számtalan esetben elkeseredett harcot folvtat még a szelet kenvérért is, — hogy ne mondjuk, a morzsákért. Amikor egy bá- uyatársulat — a robbantó anyagok és más levonások után — 75 cent vagy 1 dollárt nyújt át a bányásznak egy napi munkáért és a bá- nyásznak ebből kell élelmet és ruhát vásárolni saját maga és család­ja számára, még a legmegalkuvóbb forradalmár részéről sem lehet lekicsinyelni a szelet kenyérért folytatott harcot. Amikor a farm munkások napi 50 centtől 1 dollárig terjedő bérért kénytelenek dolgozni és ebből kell önmagukat kosztolni, még a szeletek is na- l gyoknak látszanak, ha tekintetbe vesszük a lehetőséget azok na­gyobb és számosabb szeletekben való megszerzésére. Az ipari szervezet lehetőséget nyújt erre. Az osztályszarvezet j gazdaságilag és nemzetközileg összeforrva az a fegyver, mellyel az Industrial Workers of the World reméli megnyerni a világot a mun­kásosztály számára. A jobban táplált munkásság, jobb viszonyok között alkalmasabb a közös cselekvésre. A iobb tá.olálék azonban első sorban azoknak jut, akik nem gyávák szervezkedni. Szervez- | kedéssel egvik szeletet a másik után szerezzük meg', amig elég erőnk lesz az egésznek a megszerzésére. Tömeg-gyűlésen tiltakoztak Det­roit munkásai az ILD csalárd pénzgyiijtése ellen Folytatás az 1-ső oldalról) I börtönben, akiknek csak az a | bűnük, ami nekem, hogy köve- j telni mertek. Közülök 42-an a vil­lamosszék árnyékában vagyunk, ahonnan csak a munkásosztály szolidaritása menthet meg. Jones munkástárs a Daily Work ért tartva a kezében, mely lap testvére a seab Uj Előrének és felolvasta a hallgatóságnak ama gyalázatos alattomos táma­dást. melyet a magokat kommu­nistáknak nevező csatorna pat- J leányok írtak. Ha áruló vagyok — mondja Jones munkástárs — miért tűztek ki a bányabárók tízezer dollárt azért, hogy agyonlöjjenek. Mi ismerjük a ILD és álkommunis- | ta vezéreket, mi nem hívtuk oda. I Kent Kentueky-ban rézfejü kí­gyóknak nevezzük őket (Copper Head Snake) akik védtelen és ■ ártatlan embereket megmarnak. Mi tudjuk, hogy a kommunista vezérek beavatkozása nem egyéb minthogy éket verjenek a bá­nyászok közé, hogy megtörjék a szolidaritást és visszarendelje­nek bennünket dolgozni, úgy­mint Ohióban éés Pennsylvaniá­ba tették a -bányászokkal, Az adatok és a kommunista párt működése azt bizonyítja, — hogy a Kentueky-i bányabárók ál tál lettek felbérelve azért, hogy bennünket a villanyszékbe jut­tassanak és a többi bányász- testvéreimet 5—10 évi börtönre ítéljék. Tudtom szerint, mondja Jones munkástárs az ILDezreket gyűjtött a Kontueky-i bányá­szoknak és idáig még egy centet sem adott. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy az Egyetemes Védelmi Bizottság a legmesszebb menőleg intézi úgy a védelmün­ket, mint támogatja az elfogot- tak családjait és az összes sztráj- kolókat. Az utánna következő előadó Cederwall munkástárs volt. aki szintén a bányászok helyzetét is­mertette, az Egyetemes Védelmi Bizottság megbízásából van kör­úton. Cederwall munkástársnak most volt alkalma először Det- roitban beszélni. Előadása nagy érdeklődést keltett. A közönség a legnagyobb munkanélküliség közepette 36 dollárt adott össze a bányászok védelmére. Sütő.... Olvasíl a Bérmunkást

Next

/
Oldalképek
Tartalom