Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-10-02 / 605. szám

4-iIc oldal. BÉRMUNKÁS Október 2. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy ívre ............ $2.00 One Year............. $2.00 Fél évre ................ 1.00 Six Months............. 1.00 Egyes szám ára .... 05 Single Copy . . . . .05 Csőm. rendelésnél .03 Bundle Orders.............03 Make Money Order for Subscription Payable to: ■•BÉRMUNKÁS” P. O. Box 17. Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 347 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927 at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Vélemények a munka- nélküliségről Chicago különböző részein úgynevezett amerikai hetilapokat adnak ki, melyek arról nevezetesek, hogy üzletemberek jóvoltából jelenhetnek csak meg. Egyik ilyen kis heti­lap "Belpark” néven ismeretes. Miután elő­ször látom, megnézem kivül-belül. A hirde­tések és templomi híreken kivül egy vezér­cikket is megpillantok, melyben a munka- nélküliségről beszél. Miután jó magam is régóta nem dolgozom, elolvasom a vélemé­nyét, melyről a következőket mondja: "Mi­után mindenki, kivel találkozom, a munka- nélküliségről beszél, lelkiismereti kérdéssé tettem, hogy saját magam győződjek meg róla s igy felmentem a new yorki ingyenes munkaközvetítő helyre, ahol érdekes dolgo­kat tudtam meg. Ugyanis amint az iroda vezetőjével beszélgetek, a munkanélküliek egymásután jönnek be és távoznak, de mun­kát vállalni nem akarnak, bár a feltételek még a legjobb viszonyok között sem lehet­nek kedvezőbbek. — Nőknek házi munkára fizetnek 80 dollárt, lakást és élelmezést egy hónapra, férfimunkáknál asztalosok, bádo­gosok, gépészek 45—50 dolláros heti fizetés mellett nem akarják a munkát elvállalni, —» vagyis senkisem akar dolgozni. Nézetem sze­rint a helyzet nem rossz és maga a munkás­ság az oka a nagy munkanélküliségnek úgy az északon, mint a középnyugaton. Dolgozni kell, mert munka van bőven és akkor lesz prosperitás." A Chicago Evening Americanban Thomp­son. Chicago polgármestere, hogy visszaér­kezett vakációjáról, nyilatkozik a jelenleg? helyzetről és annak megoldásáról. Többek között ezeket mondja: "Ismerve a rossz gazdasági viszonyokat a West-en és az East- en tett látogatásom meggyőztek arról, hogy a mai gazdasági krizisért 90 százalékban azok felelősek, kik kezükbe kaparintották a kormányt és majdnem tönkretették azt! Mint munkásember, ki bent él az iparok­ban és a legnagyobb erőfeszítéssel próbál­tam munkát szerezni, jártam reggelenként gyárról gyárra ez év elejétől és bár szakmun­kás vagyok, elhelyezkedni ezideig nem bir- tam. Mindazok, kik dolgoztak ezideig, ma azok nagy része is az utcára került és azok is, kik dolgoznak, csak 2—3 napokat dol­gozhatnak. Miért? Talán mert nem akarnak már dol­gozni? Talán már sok pénzt spóroltak a heti 35—40 dolláros keresetükből? Vagy hideg lakásban éhezni akarnak családjaikkal? — Nem! Hanem mert elbocsátották mint fö­lösleges munkaerőt. A gyárak egymásután zárják be kapuikat bizonytalan időre és akkor találunk egyéne­ket, kik nagy büszkén azt mondják, azért van munanélküliség, mert a munkások nem akarnak dolgozni 45—50 dollárokért he­tenként. Ipari összpontosítás Szerkesztői üzenet Az American Telephone és Telegraph Co. j ismét egy nagy lépést tett az ipar összponto­sítása terén. Az A. T. & T. már eddig is a leghatalmasabb corporatio az Egyesült Ál­lamokban, sőt az egész világon, mert mint ilyen, táviró dróthálózata kiterjed az egész világra és ugyanakkor elenlőrzést gyakorol j a kellékeket gyártó telepek felett. Ezidő szerint a Teletype corporation telepét kebelezte be, mely Chicago északi részén több mint egy négyzet blockot foglal ; el. A jövőben mint az A. T. & T. egyik ha­talmas gyárának, a Western Electric-nek al- telepét fogják üzemben tartani. A Teletype ", melyet az említett vállalat gyárt, pár év alatt forradalmat idézett elő a táviró terén. A készülék Írógéphez hasonló, mely villamosság segítségével lehetővé teszi egy leadó által egy bizonyos központból ugyanazon szövegnek továbbítását bármily nagy mennyisgben, tekintet nélkül a távol­ságra. A ' Teletype” nagy használatnak örvend a nagy hírszolgálati vállalatoknál, a börzén, nagyobb városok rendőrállomásain, nagy szállodákban, áruházakban stb. helye­ken, ahol egy központból számos helyre küldenek szét ugyanazon szövegű tudósítá­sokat. Ma már a "teletype” elfoglalta a táv­iró állomásokon is a helyét is kiszorította a régi kopogó készülékeket és természetesen a képzett távirdászokat is. E készülék segít­ségével ma bármily nyelven lehet táviratot küldeni és azt olvashatóan leirva kézbesítik, amennyiben ugyanazon személy kezeli úgy a leadó, mint a felvevő készüléket. A kezelés­hez nincs szükség hosszú évek gyakorlatára, mert bármely gépiró leány kezelheti éppen úgy mint az Írógépet. A fentihez hasonló ipari összpontosítást nap-nap után észlelhetünk, mely világosan mutatja, hogy az iparok igazgatása mind ke­vesebb kézbe vonódik össze. — Ugyanakkor a gépek fejlődése, egyszerűsítése az ipar min­den ágában rohamosan szorítják ki a szak­munkásokat és helyüket elfoglalják az ipari munkások. A munkásság szervezése terén ezzel hom­lokegyenest ellentétes állapotokat találunk, amennyiben itt még mindig a céh rendszer­ből visszamaradt szakszervezetekkel próbál­ják a munkások érdekeit védelmezni. Mint ahogy a céh rendszer elmúlt és elfoglalta a helyét a trusztifikált kapitalizmus, úgy tűn­nek el a munkásság szakmai szervezetei és elfoglalja helyét az ipari szervezet. A munkásmilliók helyzete napról-napra ‘ sülyed, mert a modern kapitalizmus a mun­kásság elnyomásában nem ismer határt. — Ezen elnyomatás ellen csak egy módon vé­dekezhetünk; ha kiépitjük az ipari szerveze­teinket. Az IWW megalakitói már 25 évvel ezelőtt látták a kapitalizmus fejlődési folya­matát és ennek megfelelő szervezet szüksé­gességét. A munkásosztálynak lépést kell tartani az ipari fejlődéssel és szervezkedni az ÍWW-ba, mert az ipari kapitalizmust csak az ipari unonizmus képes megdönteni. z. A munkanélküliség oka a mai gazdasági krízis, a túltermelésben van. Nem a politikában keresendő a gazdasági válság oka, hanem magában e társadalmi rendszerben, melyet meg kell változtatni, ha azt akarjuk, hogy mindnyájan, kik dolgo­zunk, mint emberek élhessünk. Hogy ezt el­érhessük, szervezkednünk kell iparilag. Az Ipari szervezkedés hirdetőjének a Bér- munkás”-nak kell hogy olvasói legyünk, — mely megtanít bennünket .arra, hogyan le­het ezt és a hozzá hasonló gazdasági krizise- ket megszüntetni. Terjeszd, olvasd a "Bér­munkást”. Hs. ’’Figyelő” Detroit. Sok minden elkerül­hette a figyelmét és többek között az is, hogy névaláirásnélküli levelekre nem szok­tunk válaszolni. Az is, hogy a Bérmunkás szerkesztője nem orvos! Pedig ecsém, kel­médnek arra volna szüksége, Idegspecialis­tára! Nagyon nagy figyelemmel nem igen viseltethetik kend a Bérmunkás iránt, amit azzal is beigazolt, hogy három év alatt a szerkesztője nevét sem tudta megtanulni le­írni. Egyébként ezen én nem csodálkozom, mert az agyra lerakodó pártmétely követ­kezményeinek szimptómái azokban a ber­kekben mákokon is mutatkoznak. Ha ez a válasz netalán nem volna kielé­gítő, úgy csillapodjon le addig, amig Det- roitban leszek. November 1-eje után ott min­denkor megtalálhat az IWW helyiségében és a személyes jellegű kérdéseire esetleg di­rekt választ kaphat. A szovjetek gazdasági hgrea Nagy lármát, ijedelmet okozott a világ­piacon, de leginkább itt Amerikában a sov- jetek által rendes árfolyamon 10 centtel alul, 6 millió bushel búza piacra dobása, ---­ezt megelőzte egy pár hajó deszka rako­mány, amit nem is akartak engedni kirakni, mivel olcsóbban adták mint a rendes árfo­lyam. Most újból vizsgálatot követelnek. Ez is fényesen bizonyitja az IWW azon ál­lítását, hogy a politikai lármától, világforra­dalommal való fenyegetéstől nem ijednek meg a kapitalista államok, nem félnek, ha valamelyik országban a kommunisták, vagy szocialisták parlamenti többséget kapnak, de mihelyt gazdasági, pénzveszteséget okoz­nak nekik, fájdalmasan feljajdulnak. A MAI RENDSZERNEK A SZIVE A ZSEBÉBEN VAN, igy magától értetődik, hogy ott leg­érzékenyebb. A Szovjetek tizenhárom éves kísérletezé­sek után nagyon fontos fegyvert szegeznek a világ kapitalizmusa ellen, legérzékenyebb ré­szén vágott sebet, mi lesz, ha a Ford segítsé­gével kiépített traktor és autóipar teljes üzem­ben megindul s a felesleget majd olcsóbban lesznek képesek a világpiacon adni, A legfontosabb az, hogy a szovjetek a belső szükségletet mindig nagyobb mérték­ben tudják ellátni, az állam kezében közpon­tosított (állam kapitalizmus) termelési rend­szer alapjan olcsóbban képesek ezt minden más kapitalista államnál termelni, igy a feles­leget is sokkal olcsóbban képesek a világ­piacra dobni, mely nagy mértékben sietteti a nagy profitra dolgoztató kapitalista rend­szer szétbomlását. Amagán kapitalista or­szágok munkásait nagy mértékben érinti ezen gazdasági harc, bár most még nagyon kis mértékben látszik, azonban amilyen mér­tékben épül, fokozódik Oroszország ipari ereje, fokozódik a termelés, mely ottan is, mint minden országban felesleget képes elő­állítani 8 órai munkanap mellett, oly mérték­ben fog emelkedni a kivitelre szolgáló feles­leg. Erre nagyon jó példát fog adni a Ford segítségével felépítendő autó-ipar, mely ké­pes lesz evente 3 millió autó kitermelsére. Az állam által kezelt iparokban nem lesz szükséges lezárni a gyárakat, ha a belső szük­séglet ki van elégitve, mivel a külföldi pia­cokra legolcsóbban fog tudni szállítani, igy egész éven keresztül üzemben tarthatja a gyárait, mig a legtöbb kapitalista államok­ban csak néhány hónapig bírnak dolgoztatni. Ámbár, amint a jelenlegi eset is bizonyít­ja, a világ kapitalizmus a saját zsebén esett fájdalmában elfeledi, hogy a szabad keres­kedelemnek a hive, most csak úgy akarja ér­telmezni, hogy csak neki szabad eladni, ex­portálni, más állam kapitalistáinak csak venni szabad, ezt akarják elérni a vámtarifa felemelésével is, mely visszafelé sült el, mi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom