Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-08-28 / 601. szám
6-ik oidai. BÉRMUNKÁS Augusztus 28. Nyílt szakszervezeti sztrájktörés Az Első Korszerű Acélvázas Építkezés Magyarországon Ha ma valakinek dolga akad a Mária Terézia téren vagy azon áthalad úgy a József telefon központ mellett a 1/6 szám alatti építkezésnél a kiváncsiak tömegét találja bámészkodni. A bérmunkások teszik ki a bámészkodók zömét, akik a közeli u.n. köpködőből (Hatósági Munkásközvetitőből) mikor a hiábavaló munkavárásban elfáradnak idejönnek, időt tölteni. Mint e cikk akimé is jelzi, valóban acélvázas épület áll már ott ahol pár héttel ezelőtt grund volt még. Az építkezés gyors tempóban halad. Ma már a 3-ik emeletnél tartanak és kívülről lehet látni amint az emeletek a vasgerendák közt a levegőbe lógnak. Ezt a “korszerű acélvázas építkezést" mint tulajdonos az Általános Fogyasztási Szövetkezet építteti. Öles, rikító plakát hirdeti ezt. Azt jól tudja mindenki, hogy az Általános Fogyasztási Szövetkezet a “szervezett munkásság” alapítása. Ez egyébbként kifej ezére jut abban is, hogy a szakszervezetek és a Szociáldemokrata párt, valamint a Népszava tisztviselőinek irányítása alatt áll. Természetes, nem szerelemből vagy elvből vannak a szövetkezetnél, hanem busás fizetésekért. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet tehát annyiban a szervezett munkásság tulajdona, hogy a proli odamegy a pénzét elkölteni, a vezérek meg fizetések alakjában jó részét felszedik. Ez a szociáldemokrata szolidaritás errefelé. Na de térjünk vissza a Szövetkezet Első Korszerű Acélvázas bérházának építési körülményére. Lássuk vájjon jobban vannak-e a szervezett munkásság ezen építkezésénél a saját szervezett munkásaik fizetve, mint más disznó u. n. kizsákmányoló kapitalistánál? Az u. n. szakmunkások (vasasok) ird és mond 50 azaz ötven fillér órabért élveznek. — 1 kgr. kenyér ugyanis a szövetkezetben 44 fillér. Nemde elég tisztességes bért kapnak a prolik a “tisztességes napimunkáért?” Amint ezt a követelést szervezetük hirdeti. Az épületen dolgozók azonban mint szakszervezett munkások úgy gondolkoztak, hogy 6 fillérért még a szövetkezetben sem adnak 5 dgr. töpörtyüt, 50 fillérhez óránként 5 filléres bér javítást “kértek.” Mivel e téren úgy látszik a Szövetkezet is a kapitalisták módszerét követi, egészen érthető, hogy a 6 filléres bérjavi- tás iránti “alázatos kérelmet” gő- í elutasították. Bár szokatlan, de megtörtént a hallatlan eset. Az épületen dolgozók az elmúlt héten letették a szerszámot, sztrájkba léptek. Eddig még rendben menne minden. Hogy egy munkás intézménynél oly hallatlan kizsákmányolás folyik, mint ezen az épületen is, ez érthető. Magyarországon vagyunk vagy mi a fene. De most jön a tragikomédia. A vas- és fémmunkások Országos Szövetsége által erre az épületre kiközvetített munkások (mind szakszervezeti tagok), hogy a szociáldemokrata kapitalizmusnál sztrájkba léptek, lett nagy ribillió a vezéri berkekben. Nosza lett nagy telefonálgatás be a szakszervezetbe, az épületen hagyott hajcsárok részéről. — Eredménye ennek az lett, hogy a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége azonnal kiküldött egy csomó munkanélküli szakszervezeti tagot a sztrájkbalépett tagjainak helyére. Sztrájktörőket állítottak a sztrájkolok helyére. Egy és ugyanazon szervezetből, ahol hü tagok a sztrájkolok maguk is. A sztrájkolok ezt látva, felháborodva mentek Kabók Lajos szakszervezeti vezér és szociáldemokrata képviselőhöz, valamint Csapó Sámuel kebelbürokratájához és magyarázatot kértek a szakszervezet ellenforradalmi sztrájktörő tevékenységéről. Nevezettek azt válaszolták hogy egészen más elbírálás alá kerül ez, mint a kapitalista vállalkozás. Ha itt ennél az építkezésnél a munkások nagyobb béreket követelnek, akkor ez nem jogos és ebben nem támogathatja a sztrájkolóka a szakszervezet. Ez már döfi ugy-e? De hogy szavaiknak nagyobb nyomatékot adjanak, megfenyegették a sztrájkoló szakszervezeti tagokat vezéreik, ha ebbe nem nyugosznak bele és ezt az eseményt, ami a sztrájkkal kapcsolatban történt, hiresztelni merészei ik. úgy azonnal kizárják őket a szak- szervezetből és még erősebb rendszabályokat vesznek igénybe ellenük. Mivel a vezérek jóba vannak a más rendszer uraival, ez nem is üres fenyegetés. Elég csak, hogy rájuk mondják, hogy a sztrájkolok kommunisták, máris rács mögött elmélkedhetnek erről a gyönyörű szociáldemokrata szolidaritásról. Ezt nevezik ők gyakorlatban szólásszabadságnak. Erről a sztrájkról az összes lapok, úgy a polgáriak, mint a kormány, a kurzus, a demokrata stb. mélységesen hallgattak, mert ők a a szociáldemokratákkal nagyszerűen megértik egymást és összedolgoznak, mint a svindlerek, ha a bérmunkások becsapásáról, kizsákmányolásáról van szó, avagy ha a politikai stréberek, renegátok szélhámosságait kell elhallgatni .... Még a linkforradalmárok a pártkommunisták sem feszegetik ezt az ügyet. Mi azonban ipari unionisták, mindenütt, ahol csak módunkban áll a bérmunkásokkal érintkezésbe lépni, leleplezzük a szakszervezetek és a szociáldemokrata párt gyalázatosságait. A magyar bérmunkásokon a sor, hogy a vezérek részéről a munkások ellen folyó osztályharcot egy- szersmindenkorra eltiporják és ipari unionista alapon a bérmunkások maguk vívják meg az osztályharcukat a tőkés osztálylyal szemben, még akkor is, ha ezek közt mint jelen esetben is “munkásintézmény?" van. Végül ám lássuk, kiknek szállított a szakszervezet sztrájktörőket? Az épületen függő táblákból megtudjuk, hogy a következők vállalták az épület munkálatait: 1. Az acélvázat szállitja és szereli Márkus Lajos vasszerkezetek gyára Budapest, Hun-utca 4. 2. Az asztalos munkákat To- mancsik György készíti Rónautca 3 1. 3. A Műkő és kőpadló munkákat Melocco r.-t. 4. A Villamos berendezést Floffer és Szommer cég. 5. Az Uvegezési munkálatokat Klein I. cég. 6. A Válaszfalakat Parafaka gyár r. t. 7. Az egész épületet készíti a Planum részvénytársaság Viseg- ládi-utca 9. mint vállalkozó. 8. Az építtető az Általános Fogyasztási Szövetkezet Rákóczi-ut 42. Amint látható, az 1 —8 alatt felsorolt tőkés érdekeltséget védelmezte meg a Vas és Fémmunkások Országos Szövetsége, hogy valahogy a busás profitjuk ne legyen a bérmunkások által megcsonkítva. Amint e cikkből látható, a vezérek fenyegetése hiábavaló volt, ha itt bent az országban el is tudták kenni az ügyet, de a gazság íme e lap hasábjain, ha egy másik világrészen is, de nyilvánosságra került. A magyarországi bérmunkások köztük a “Vas és Fémmunkások Országos Szövetségének” "hü tagjai is ott abba a szép cirádás szövetségi székházukban, ami egy kődobásnyira büszkélkedik a gyalázat és sztrájktörés színhelyéről, gondolkozhatnak vájjon feleszmélnek-e? vájjon felismerik-e, — hogy orruknál fogva vezetik őket? Vájjon észre akarják-e venni, hogy egy korhadt korrupt és sztrájktörő gárdát támogatnak fillérjeikkel és ma már a szakmai mozgalom bármilyen büszkék is több ezer taglétszámukra, dögrováson van, mint hajdanában a legényegyletek. Ha igy néz ki a szakszervezeti szolidaritás gyakorlatban és a bérmunkások nem ismerik föl, vagy nem akarják felismerni osztályhelyzetüket és nem szervezkednek helyesen, akkor kár siránkozni, panaszkodni a kizsákmányolás és munkanélküliség ellen. Budapest, 1 9 30. julius hó. Cs. R. 2. U. i. A sztrájba lépett munkásokat természetes kizárták a munkából és ma a sztrájktörők dolgoznak ott. ELVI-NYILATKOZAT. A munkás osztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, sünig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály, szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade union) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dogozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szikszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkás osztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás /an annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót .Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor is, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
