Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-08-28 / 601. szám
4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Augusztus 28. —irmrirr^^--^—w~ tu —itití BÉRMUNKÁS (Wage Worker) HUNGARIAN ORGAN OF THE 1. W. W. Előfizetési árak: Egy évre . . . .$2.00 Fél évre........... 1.00 Egyes szám ára .05 Csőm. rend-.nél .03 Subscription Rates: One year .... $2.00 Six Months. . . 1.00 Single Copy. . . .05 Bundle orders. . ,03 Make Money Order for Subscr. Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. O. Box 1 7, Station j New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 347 E. 72nd St., New York, N. Y. Entered as second class matter November 1 9, 1927 at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3. 1879. Published Weekly by THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. Nagy feladatok előtt Amerika minden irányából kis csoportokban, munkásemberek igyekeznek Cleveland város felé abból a célból, hogy a világ legfejlettebb munkásmozgalmának, az ipari unionizmus elméletének továbbfejlesztését a magyar nyelvet beszélő munkások között, megbeszéljék, hogy letárgyalják, latolják az elmúlt év eredményeit, hiányosságait és . az eszmecseréken keresztül lefektessék a következő év munkaprogrammját. A Bérmunkást olvasó öntudatos magyar munkások kicsi, de lelkes táborának figyelme, gondolata és tekintete tapad arra a konvencióra, mely a huszadik század történelmi korszakában a társadalmi .forradalom .előestéjén összeül, hogy az elnyomott népmilliók forradalmakra készülő csapataiban, mo- zaikszerü elhelyezkedését és a stratégiában neki kijelölt helyét megerősítse és hivatásának betöltésére készüljön fel. Összejönnek a delegátusok, hogy számot adjanak működésűkről, de arra is, hogy számon kérjék másoktól, hogy mit és mit nem tettek. Hogy megkritizálják önön és egymás működését, hogy a lapbizottság munkája fölött mondjanak birálatot. Ennek a konvenciónak azonban az eddig említettek a legkevésbbé fontos tárgyát kell képezzék. Mert reá, az összesereglett delegátusaira, nagyobb, sokkal fontosabb feladatok várnak és igazi sikert csakis akkor könyvelhetünk el, ha valamennyit sikerrel megoldottuk és olyan munkaprogrammot állítunk fel, melyeknek alapján végrehajtani is képesek leszünk határozatainkat. Beszélhetünk most már arról is, mert beszélnünk kell, hogy a tényleges haladás és az elvárt eredmények elmaradásának oka, . bár kicsinyes, de mégis abban a gyilkoló hatású ellentétben lelhető fel, mely a kipróbált ipari unionisták, a cselekvőképes harcosok között elharapódzott a múltban annyira, hogy annak dacára, hogy az elméletben . megegyeztek, több városban egymás között megférni nem tudtak s igy passziv reszisztenciával, — majd észrevehető nyílt .bojkottal .mozgalmunk és lapunkkal szemben, személyes igazukat vélték keresni. Ez az áldatlan harc mozgalmunkon bosz- szulta meg magát. Egész városokat szorított bele a tétlenség kalodájába és őrölte fel a sok energiát, melyet a mozgalom tényleges épitésére kellett volna felhasználni. Ezen felismerés érlelte meg végre azt az állapotot, mely a felcsigázott kedélyek lecsillapodása után a mostani konvenciónkon egy általános összefogást teremt és megfogja indítani az újjászervezést, melynek égető szükségességét érezzük valamennyien. Annyira megértek a dolgok, hogy egész bátran elföldelni lehet és kell is mindazt, amiről megállapítást nyert káros volta. Mert hiszen csak egy nap áll a delegátusok rendelkezésére, melynek drága perceit semmi esetre sem szabad arra szentelni, hogy valakinek vagy valakiknek igazságát próbálják a távoli sezmlélők megállapítani. Áp'teni gyűlnek össze a delegátusok. Mozgalmat építeni magyar Amerikában, melytől a nemzetiszinü reakciósok éppen úgy rémüldöznek ,mint azok, kik a forradalom álköntösében mételyezik a munkás agyakat. Mozgalmat építeni, mely behatol azokba a magyar munkásberkekbe is, melyeket a világ legkülönbözőbb részeiben magyar munkások ütöttek fel, miután Magyarországról kiüldöz- tettek. Mozgalmat ,mely hivatva van erkölcsi fundamentumot szolgálni ahhoz, hogy a világ legkegyetlenebb, legvéresebb rendszeréből magyarországi testvéreink, a kibontott ipari unionista zászló alatt szabadíthassák fel önmagukat. A magyar ipari unionistáknak messzebbmenő célkitűzésekkel tartott konvenciójuk még nem volt .Súlyosabb gazdasági viszonyok között lapunk sem volt soha. Kedvezőbb viszonyok mozgalmunk épitésére, csak akkor lesznek a jövőben ,ha mozgalmunkat és lapunkat olyan sziklaszilárd alapra helyezzük, mely a rohamosan tornyosuló viharokban nemcsak megállani lesz képes helyét ,hanem hivatásához méltóan a lázadozó, forradalmi szellemet hinti és a társadalmi forradalomhoz előkészíti, megszervezi a dolgozókat. Akonvenciót ebben a szellemben üdvözöljük és kivánjuk, hogy a nagy problémákat és feladatokat megoldja és az IWW mozgalmát egy lépéssel előbbre vigye. Állam az államban “Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosu- lása a szakszervezeteket (trade union) képtelenné teszik arra, — hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet.” A fenti idézet szervezetünk elvi nyilatkozatának harmadik ciklusa. Hogy miért éppen ezt ragadtuk ki az elvinyilatkozatból, a továbbiakban adjuk magyarázatát olvasóinknak. Ugyanis nem történt kevesebb a múlt héten, mint az, hogy egy jól ismert politikus, James G. Gerard, Amerika volt németországi nagykövete egy nyilatkozatot tett közzé, ---melyben ötvenkilenc jólismert iparfejedelem és tőkepénzes nevét sorolja fel akikről egyben megállapítja, hogy ők tulajdonképpen az Egyesült Államok urai kormányzói ők rendelkeznek elevenek és holtak, az állam és Amerika mindensége felett. Gerard megállapításai mint cikkünk bevezetése igazolja, nem újak. Az IWW megalkotói már huszonöt évvel ezelőtt tisztán látták, hogy az ipari fejlődés hová vezet. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a városi, álami vagy a szövetségi kormány poitikai állásaira való vadászás a munkás nevet viselő pártok részéről még ha a legőszintébb szándék vezetné őket, a munkások javát nem szolgálhatja és legjobb esetben is csak egy pár embert j juttat könnyű megélhetéshez. A volt nagykövet nyilatkozata nagy felzúdulást okozott. A kapitalista lapok felhorkantak miatta, mert az ipari unionisták által annyiszor hangsúlyozott tényt is megerősiti, hogy a ’’pénz és iparfejedelmek határozzák meg azt ,hogy kik legyenek a politikai állások betöltői; mert nem a népszavazás utján, nem az urnáknál történik a választás, mint a mindent hivő polgárok azt hiszik, hanem az ötvenkilenc pénzmecenás és iparfejedelem jóvoltából osztatnak ki a hivatalok az elnöktől lefelé.” Amerika a világ legfejlettebb kapitalista állama. A fuldokló, de a fejlődésben mögötte kullogó más kapitalista országok ideálja. És ezen roppant ipari kolosszus valamint népessége fölött ötvenkilenc ember rendelkezik. Ők döntik el hogy mi történjen, hogy milyen törvényeket hozzanak és hogy kik szerkesszék, kik hajtsák azt végre. Másszóval kialakult az állam az államban. A látható állam nem egyébb, mint egy sereg szolgaszemélyzetnek a klubja, kik falhoz szorított füllel, örök haptákban várják a láthatatlan, de tényleges állam urainak parancsát. A politikai pártok és azoknak vezérei, kik a politikai hivatalokba, a bársonyszékekbe törekednek, eszerint másként nem juthatnak oda, csak olyképp, ha felcsapnak cselédnek, ha az ötvenkilencesek valamelyike válik pat- rónusukká, ha ígéretet tesznek és garanciát nyújtanak arra ,hogy a láthatatlan állam, az iparfejedelmek parancsát, akaratát érvényesítik. Ha a politikusok következetesek volnának, lemondanának arról, hogy az állami hivatalok, vagy az egész állam lefoglalásával egy letűnt kor dajkameséjével álomba ringatva bámész követőiket, társadalmi változást és átalakulási lehetőségeket ígérgetnek. Ám mi jobban ismerjük őket, semhogy ilyesmit várnánk tőlük. i:.lfogják felejteni Gerard nyilatkozatát éppen úgy, mint másokét, mint Marx Károlynak, a materialistának megállapításait. Tovább fognak kapkodni a lugasban magosán felkötözött szőlőfürtök után, amit éppenséggel mi nem is kifogásolnánk, ha békét hagynának végre a munkásoknak és nem követelnék tőlük a délibábok kergetését. Az ötvenkilencesek ereje, roppant hatalmas trösztjeikben van. Vagyonukat a munkásmilliók kizsákmányolásával gyarapítják, tetézik. Kolosszális gyáraikban éhbérért dolgoznak a munkásmilliók, növelik vagyonát a kapitalizmusnak, mely velük szemben egységes tábort alkot. Az összpontosított ipari erővel szemben a munkásság tábora ezer felé van széttagolva és az ipari unionisták kis táborának kivételével olyan utakon ténfereg, melyek sem a jobblet, sem a boldogulás, sem a felszabadulás felé nem vezetnek . A kapitalizmust ott kell megtámadni, ahol az ereje van, ahol az erejét gyarapítja, — ahonnan a vagyonát meríti, ahonnan a látható államot madzagon rángatja, — az iparokban. A munkásságnak legelső teendője a munka színtérén való szervezkedés ipari szervezeteink kiépítése. Az ipari kontrolt kell megszervezze hogy a kapitalizmus ipari diktatúráját megszüntesse mely kontrol megszerzésére csakis az IWW által hirdetett ipari szervezkedéssel képesítheti magát. Hagyjátok abba a kísérletezést. Ne bolyongjatok tévutakon ne azt akarjátok lefoglalni ami ténylegesen már régen nincsen meg, hanem lássatok hozzá a szervezkedéshez, __ szerezzetek ölj ipari kontrolt, mellyel a látható es a láthatatlan állam uralmát, a bérrendszert, megszüntetitek. Építsétek az IWW-t.
