Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-07-24 / 596. szám
6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Julius 24. Nemzetközi kapcsolataink megteremtéséről írta: WAGNER JÓZSEF. Elmóleti kiképzés. Amint az IWW-nál, óppen úgy az AAU-nál is nagy gondot fordítanak a tagok osztályszellemben való kiképzésére; de még ezen a téren is vannak nézeteltérések. — Némelyek azt állitiák, hogy az elméleti formák illetve autortások- tól való idézetek a legfontosabbak, mások a gyakorlati tapasztalatok konkrét formájára való építést helyeslik. Egy pillanatra itt eltérünk a tárgytól és az olvasók figyelmébe ajánljuk az IWW huszonöt éves jubileumi füzetének egyik fejezetének elolvasását, mely a nevelésről szól. A militáns AAU.-isták azzal kérkednek, hogy minden kétséget kizárólag ők a valódi Marxisták. (A sárga szocialisták, a 1 7 fajta kommunisták, az orthodoxok, a jobbszárnyisták, a balszárnyisták, a meghaltak, a kizártak — mind valamennyien ezt állítják önmagukról. Mint Marxsták, tekintetbe véve azt, hogy oly közel van a társadalmi forradalom, az AAU minden lehetőt elkövet arra, — hogy a tudományos elmóletet beleplántálja tagjaiba, hogy amikor elérkezik az átalakulás boldog pillanata, már felkészlve legyenek a káosz csökkentésére a forradalmat követő napokban. Midőn még együtt működött az AAU a németországi Kommunista Munkáspárttal, azt az álláspontot foglalta el, hogy sztrájkok vívása Németországban céltalan és éppen olyan meddő, mint a parlamentá- rizmus. Jóllehet csupán következtetéssel, mégis úgy okoskodtak, hogy a német munkásság sztrájkokkal semmi eredményt sem érhet el. Mert első sorban a német kapitalisták nem emelhetnék a munkabéreket anélkül, hogy tönkre menjenek, másodszor pedig, minden jel mutatja, hogy akapí- talista rendszer előbb-utóbb meg fogbukni és igy felesleges a főcélt, a társadalmi forradalom siettetését mellékvágányokra terelni. A nézeteltérések annyira kiéleződtek az AAU-ban e miatt, — hogy küszöbön állott a szakadás lehetősége. Az IWW sajtójában lefolytatott viták nem simítottak a helyzeten, sőt ellenkezőleg. Az AAU legközelebbi kongresszusán megszakították összeköttetésüket a politikai párttal és lényegesen megváltoztatták álláspontjukat a sztrájkkal kapcsolatosan i s. Az AAU jelenlegi álláspontja szerint minden sztrájkban részt kell venni, tekintet nélkül arra, hogy milyen szervezet égisze alatt folyik. De valahogyan még ma is nagyon lagymatag a sztrájk iránti álláspontjuk. Még mindig úgy hiszik, hogy a munkások részére nem biztosíthat semmi előnyt a sztrájkkal való ellentállás, mert hiszen az életszínvonal sülyedését megakadályozni nem lehet, csak akkor, ha a kapitalista rendszert megdöntötték. A sztrájkokban csupán taktikai okokból avatkoznak bele, hogy szolidaritásukat nyilvánítsák és hogy a munkások bizalmát megnyerjék. A politikai párt éppen azt csinálta velük szemben, amit az S. L. P. tett az IWWlval szemben 1908-ban. Atkozta őket, megalkuvóknak nevezte és ijesztgette azzal, hogy egy másik szervezetet alakit ellenük. Ez utóbbi végrehajtásához persze idétlennek bizonyult. Nevelés a munkán. Minden munkás szeret jól élni és éppen ezért többet szeretne a javakból, melyek a jobblétet biztosítják. Ha egy munkás csoport bármely iparban szervezetet alkot nem telik bele sok idő és nincsen szükség egy filozofálásra ahhoz, hogy megkezdjék az élet javait követelni. Még csak az osztályharc téziseinek elolvasására sincsen szükségük és mégis az osztályharc kellős közepébe kerülve, harcolni fognak érte. Rossz stratégia, a kellő gyakorlat hiánya, esetleg nehézkessé teszi mozgásukat és köny- nyen megtörténhetik ha nem készültek fel a harchoz kellőképpen,' hogy nem érnek révbe. De a harc sikertelenségéből is okulnak, tanulnak egy kis strtégiát, melyet a következő ütközetben már saját előnyükre használhatnak fel. Ha ötven munkás egyöntetű cselekvéssel képes egy kis vállalkozót arra kényszeríteni, hogy a béreket felemelj e( könnyen kiszámíthatja a munkás, hogy ötszáz munkás hasonló cselekvéssel egy gyárostól hasonló engedmény kicsikarására képes, hogy ötvenezer egy-egy hatalmas tröszttel szembe szállhat és egy félmillió egy egész országot megtud bénitanii. Ezen számo k nem pontos matematikai kiszámítások, csupán arra valók, hogy könnyű szerrel illusztráljuk azon állításunkat, hogy ha egy bizonyos számú munkáscsoport a gyakorlati harcban rájön számbeli gyöngeségére, akkor arra is rájöhet, hogy többen biztos és nagyobb eredményeket érhetnek el és következetesen visz- szamehetnek, hogy a kellő meny- nyiséget megszervezzék. Végeredményében az osztályharc nem más, mint a munkás- osztály harca az általa termelt javakért, azok helyes elosztásáért. Ha a munkások kellőképpen megvannak szervezve, akkor ők szabhatják meg, hogy a javak miként osztassanax szer s r-.- t lük fog függni, akkor minden bi zonynyal úgy fcgják szétosztani, hogy minden dolgozó megkapja munkája gyümölcsét. Következő cikkünkben a német ipari szervezettel fogunk foglalkozni. ÁZSIAI SZELLEM CALIFOR- 20.000 FORD-MUNKÁS AZ NIÁBAN. ' UTCÁN (Folytatás az 1 -ső oldalról) . kodni is tudnak, már évekkel ezelőtt tisztában voltak azzal, — hogy úgy Mooney mint Billings a háborús őrületnek, a kapitalizmus népek és nemzetek elleni uszításának az áldozata. Ezt hangoztatja a börtön falai közt a két el- elitélt. Ezt bizonyította számtalan körülménynyel a védelem, a tárgyalásnál szereplő terhelő tanuk majdnem valamennyié az évek folyamán vagy önkényt jelentette eskü alatt, hogy vallomásuk kényszer körülmények erőszakolt munkája volt vagy a védelem hozta ezt meg nem cáfolható bizonyítékkal nyilvánosságra. Ezek a tények a polgárság jó- zanabbul gondolkodó részét csatlakozásra kényszeritették az öntudatos munkások táborával, akik az első perctől fogva tisztában voltak azzal, hogy a Mooney-Bil- lings-ügy is a kapitalista osztály bosszumüve a szervezkedő munkásosztály ellen. Ez a magyarázata hogy a Mooney-Billings ügy állan dóan a felszínre kerül, hogy az nem kerülhet a porlepte egyébb akták közzé. Egyedül California kormányzósága van az ártatlanul elszenvedett tizennégy esztendő múltán is azon a véleményen, hogy a tár gyalás igazságos volt és csak Young kormányzó nem lát okot annak megváltoztatására. Sajnálatos, hogy Amerika munkássága szervezetlensége folytán nem cselekedhet az ártatlanul börtönben sínylődő Mooney-Bil- lings és az osztályharc többi áldozatai érdekében. Pedig egyedül nekünk, munkásoknak volna módunk őket újra a munkásosztály sorába hoznunk, ha munkaerőnket megszerveznénk. És hogy ez nem késhet sokáig, annak parancsoló szükségessége a folyton rosszabbodó . gazdasági helyzetünk, amelyen egyedül munkaerőnk megszervezése változtathat, amely egyszersmind megadja a módját annak is, hogy a rajtunk esett sérelmeket megtorolhassuk. A szervezkedésnek ezt a módját hirdeti és tanítja az IWW immár huszonöt esztendeje. Újságjai és irodalma sokasága segítségével ismerteti az Egy Nagy Szervezet eszméjét, felszólítva a világ munkásságát a szervezkedésre miáltal megvalósulhat a jelszó: mindnyájunk közös vágya a mind egyért és egy mindért gyönyörű elvünk, amelyen hajótörést szenved a kapitalizmus mindene rőszakossága, minden kizsákmányolása. Munkástárs csatlakozz az W. W.-hoz, hogy az ázsiai szellemet Californiából is elűzhessük. (Folytatás az 1 -ső oldalról) . Vannak az elbocsájtott munkások között, akik talán sohasem kerülnek vissza, noha még reménykednek, mert a terminust két hétben állapította meg a vezetőség illetve ennyit mondott, mikor leszereltette őket. Egyszerű vakációzás másként szokott kinézni. Olyankor nem szokták elvenni a badget, nem kell mindent beszolgáltatni. Akiket két héten belül visszavesznek, azoknak nem is kellett ezt megtenni, — Éppen ezért nem két hétről van itt szó. Sokezer azoknak a száma, akik két hónap, két év múlva vagy talán sohasem kerülnek vissza. Arról nem is kell beszélgetni, hogy keserves egy vakációt jelent Fordnak eme nagylelkűsége sok proletárnak. Először is nem volt olyan a kereset, hogy félretenni lehetett volna belőle. Másodszor meg melyik proli fog vakációzni, még ha van is két heti vakációra pénze, amikor a teljes bizonytalanság vár reá és nem tudja, mikor lesz alkalma arra, — hogy munkaerejét eladhassa. A Ford-munkások utcára dobása, növeli a város munkanélküliéinek számát és már amúgy is tarthatalan viszonyokat még rosz- szabbá teszi. Több rabszolga került a piacra, van miből válogatni. Még egy pár ilyen vakáció és akkor egész biztosan felnyílnak a Ford-munkások szemei is. S talán hozzálátnak a szervezkedéshez. ------------o-----------KÉSZÜLŐDÉS A VASÁRNAPI NYÁRI MULATSÁGRA. . . Most vasárnap, julius hó 27-én tartjuk a nyár folyamán másoo- dik mulatságunkat a szabadban a gyönyörű Kalo Farmon, amely természetes szépségénél fogva kedvelt kiránduló helye lett Cleveland magyarságának. A vendégek kiszállítását most is a csoport vállalja és ezért reggel 10 órától az East 89 East 1 16-os 123-tól nagy társas kocsik fogják a közönséget a farmra szllitani. — Hogy az utazs minél kényelmesebb legyen, ne hozzon magával az erszényénél egyebet, mert mindent ott lehel kapni, erről a mindig agilis mankástrsaink gondoskodnak. A tánc a hatalmas teremben a késő esti órákig fog folyni. Belépő jegy most is csak 50 cent. jegyek kaphatók az ismert magyar i zleteben. Az ifjúsági csoport által fo.ga- lomba hozott jegye a Magann Standre is itt lesz a nyerőnek áladva. Olvasd a Bérniunkást
