Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-07-24 / 596. szám

4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Julius 24. BÉRMUNKÁS P. O. Box 1 7, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 347 E. 72nd St., New York, N. Y. Entered as second class matter November 1 9, 1927 at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3. 1879. Published Weekly by THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. Nem lesz bányász-sztrájk A mult hét folyamán ugyanezen a helyen beszámoltunk arról, hogy milyen merénylet készül szeptemberre a kemény szén bányá­szok ellen. Tehettük ezt azért, mert bár zárt ajtók mögött alkudoztak a bányászok bőrére, kulcslyukon elegendő hir szivárgott ki arra, hogy a sorok között olvasni tudók pontosan megállapítsák, hogy mi készül. A bányatulajdonosok konferenciája immár befejezést nyert. Lewis biztosította magának a judáspénzt és olyan csúfos szerződés terve­zetet hagyott jóvá a bányászok nevében, — melyhez hasonlót csak őtőle lehet elvárni. Még csak a hátsó ajtót sem hagyták nyit­va ennél a tervezetnél. Feltenni sem szabad, hogy a scrantoni bányász konvenció azok­nak pontjait nem fogja elfogadni. Hiszen értik annak a módját, hogy hogyan kell egy konvenciót összeválogatni és ha mégis be­csúsznék oda valaki, aki a bányászok érde­kében szót mer emelni, megvan a gépezet az ilyen küldöttek lehengerelésére. A new yorki konferencián már megkötöt­ték az alkut. A scrantonin meg ráfogják ütni a pecsétet és szent lesz a béke öt és fél évig. Mert ennyi időre fog szólni a szerződés. — 1936-ban fog lejárni. Vagyis addig sem tá­madó, sem védekező sztrájkban résztvenni nem szabad a keményszén bányászoknak. — Öt és félévi fegyverszünet. Ennél ideálisabb szerződést még a bányabárók sem mertek volna elképzelni. Egyébként a szerződés többi pontjai is nagyon harmonizálnak. Egyenlőre nem lesz bérlevógás. Meg fognak maradni a régi fize­tések, csak a termelés felfokozására tesznek intézkedéseket. A bányásznak legfeljebb csak dupla mennyiségű szenet fog kelleni bányászni és megfogja kapni a túlfeszített munka ellenértékének felét, a mostani fize­tést. Már tudniillik, azt is csak akkor, ha a szerződés értelmében felállítandó “békél­tető" bizottság az eljövendő öt és fél év alatt nem fog bérlevágást javasolni. Mert egy ilyen bizottság kezébe kerül a bányászok ügyének intézése. Persze amolyan fifthy- fifthy alapon. Hat tag a munkáltatók részé­ről és hat a bányászok részéről. Abban bizonyosak vagyunk, hogy a mun- ! káltatók részéről beválasztott hat tagú bé­kéltető bizottság a munkáltatókat fogja kép­viselni. De egyet fognak velünk érteni a bá­nyászok, mikor teljes bizalmatlanságunkat fejezzük ki a másik választandó hat taggal szemben. Ezen bizalmatlanságunk alapos és jogos. Hiszen ha visszaemlékeznek bányászolva­sóink a coloradói eseményekre, akkor eszük­be fog jutni, hogy abban az államban is ilyen bizottság működik. Hogy ugyan­ilyen bizottság volt az, mely szemet hunyt a legtarthatatlanabb állapotok előtt és a törvényre hivatkozva, törvénytelennek minő­sítette a bányászok sztrájkját. Igaz, hogy később törvényesnek ismerte el, de csak akkor, mikor a sztrájkolok azt törvényesítették. Persze a coloradóiakat a2 IWW szervezte meg. Az a szervezet, mely tudja és hirdeti, hogy a szervezett erő tör­vényt szab és törvényt dönt, mely azt hirde­ti, hogy a munkások soha semmit sem kap­nak a munkáltatóktól, hogy a legnagyobb bűn munkásokat szerződésileg megkötni és lemondatni őket bármilyen rövid időre is a sztrájkolás jogáról. Hiszen a munkások szervezett ereje a legnagyobb hatalom, de csak akkor, ha a szervezett erő fölött nem békéltető bizottsá­gok, nem Lewis-féle munkáshadnagyok, ha­nem a munkások maguk rendelkeznek. Ilyen erőt respektál a kapitalizmus, ilyen erőtől alátámasztott követelést teljesít. Az United Mine Workers bányászszerve­zet fölött sohasem rendelkezett az össztag- ság és az uj szerződési tervezet értelmében, még az áruló vezérkar sem fog. Lemondtak a vezérjogról a bányabárók ja­vára, kik ezért a chekk-off-ot biztosítják (havi járulék kollektálása a munka színhe­lyén fizetések alkalmával.) A United Mine Workers a legteljesebb nyíltsággal alakult át Company Unióvá. Vezéreinek más funkció­ja most már nem is lesz, mint a lázadó bá­nyászok fékentartása. Ezt annál szorgalma­sabban végezhetik majd a jövőben, mert a havi dijakat, a tagsági járulékot, a bánya­társulatok részükre biztosították. A szerződés értelmében a következő öt évben nem sztrájkolhatnak a keményszén bányászok. De ha annak minden paragrafu­sát rájuk erőszakolják, a sztrájk elkerülhe­tetlen lesz. És majd nem lesz törvényes, — aminthogy a coloradói sztrájk sem volt az. De ha a bányászok az IWW-ba szervezked- ■ nek és a sok árulás után Lewis Company Unionját a faképnél hagyják, akkor ilyen csekélység ne aggassza őket. Iparilag szer­vezett erejükkel sztrájkolhatnak, mert hatal­muk lesz hozzá és akkor a sztrájkjuk is tör­vényes lesz, mert a szervezett erő törvényt szab és törvényt dönt! SO.BENDI JEGYZETEK Úgy szokták mondani, a sokat próbált emberek, hogy “az egész világ egy nagy falu”. Én is sokat jártam és próbáltam és most hogy pár hete ide költöztem, azt ta­pasztalom, hogy ebben a városban mégis valami olyasmi is történik, amit eddig sehol sem láttam. Nem a munkanélküliség miatt lehet a Stu- debacker birodalmát más városoktól megkü­lönböztetni. Mert igaz, ebből az "áldás”-ból az itteni proliknak is kijutott bőven, de én nem érzem magam hivatottnak annak meg­állapítására, hogy a lakosság számarányában több-e, mint másutt. Vannak még itt olyanok, akik két-három napot dolgoznak hetenként és sokkal többen olyanok, akik semmit sem. A fizetés többszö­rös levágása mellett, felemelték a munkások termelő képességét a háromszorosára. Pél­dául: mint értesültem, az öntődében, tiz darab vas megöntéséért nem régen még egy dollárt kaptak a módlisok, most meg ugyan­azon összegért 30 darabot kell csinálni. Hát ez nem Uj s hogy leirom az is csak azért van, mert nem szeretném, hogy a hasonló munkaviszonyok között dolgozó munkások azt higyjék más városokban, hogy csak ott van úgy és máshol másként . . . Van valami mégis, ami mellett nem lehet elmenni anélkül, hogy meg ne említsük. A sok nyomorgó és éhező prolik szórakoztatá­sára vezették be ezt az újdonságot. Fára mászást rendeztek a városatyák, — hogy a naponta százával éhesen lézengő proletároknak legyen mivel szórakozni. Nagy garral hirdették a versenyt, három díjjal. Az első dijat 100-ban állapították meg; a második díj egy öltözet ruha és a harmadik egy egész láda édesvíz (popp.) Utcu neki a proletár gyerekek, jelentkez­tek a versenyre. Mikor ezen sorokat Írom, a City Hall előtti magas fán már 56 órája kuporog egy proletár fiú, hogy a 100 dol­lárnak ő legyen a boldog tulajdonosa. Bi­zonyára kell kenyérre a pénz kisebb test­véreinek. Lehet, hogy munkanélküli apja a fa alatt drukkol neki, az anyja meg valahol a mosódézsa fölött izzad. Ez azután egy igazi látványosság. Még csak az a veszély sem forog fenn hogy valami úri csemete meg­előzi a proletár gyermeket. Ilyen kitartó versenyekben kizárólag csak proletárfiuk vesznek részt. Nincs olyan parazita, ki bele­egyezne, hogy 100 dollárért a nyaktörés ve­szélyének kitenni engedné az ő fattyát, — hogy több mint két huszonnégy órán ke­resztül a magas fa tetején hagyná kuporog­ni. Öntudatos munkás sem engedne ilyesmit meg. Hiszen a gyönge gyermek egész ideg- rendszerét és egészségét lehet tönkre tenni ilyen önkinzással. De az öntudatos munkás fajtából it: sincsen nagyon sok. Van vagy tizenöt templom, melynek csuhásai a többi kapitalista intézmények fullajtárjaihoz ha­sonlóan, gondoskodnak arról, hogy a pro­letár gyermekekből ilyen heccekre is kerül­jön. Magyar templom is van vagy négy (ép­pen négygyei több, mint amennyire szük­ség volna.) A tisztelendő reverendás az egyikből már második napi itt létem alatt fel is keresett, hogy megérdeklődje, vájjon járok-e a katholikus templomba. Nemmel feleltem, amin nagyon megütközött. Ször­nyen meg is ijesztett, mert azt mondotta, — hogy biz akkor ő engem nem fog eltemetni, ha meghalok. Én azt feleltem neki, hogy a tiszteletes úr­ral szemben és sokkal előzékenyebb tudnék lenni, mert “BIZ ÉN ELTEMETNÉM MA­GÁT.” Erre aztán úgy otthagyott, mint Szent Pál az oláhokat. Ilyen a helyzet So Benden. J. Ch. (Wage Worker) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .... $2.00 One year .... $2.00 Fél évre........... LOO Six Months. . . 1.00 Egyes szám ára .05 Single Copy. . . .05 Csőm. rend-.nél .03 Bundle orders. . .03 Make Money Order for Subscr. Payable to: “BÉRMUNKÁS”

Next

/
Oldalképek
Tartalom