Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-07-17 / 595. szám

ti-ik oldal. BÉRMUNKÁS Julius 17. Az IWW nemzetközi kapcsolatainak megteremtéséről Irta: WAGNER JÓZSEF. Egyesitett “ipari” szervezetek. Az IWW és az AAU álláspontja úgyszólván azonos azon tekintet­ben, mikor megállapítja, hogy a szakszervezetek a kapitalizmus védbástyáivá váltak, hogy a tár­sadalmi pacifizmus, az osztályközi béke hirdetőiként működnek. De az AAU csökönyösen állítja azt is, hogy miután a szakszervezetekben kiépült a bürokrácia, melynek ha­talmában van a munkásság eladá­sa, mikor azoknak nevében tár­gyalásokat folytatnak (meg is- te­szik) a munkáltatókkal, ha a szak- szervezetek egyesülés esetén “ipa­ri uniókká alakulnának” a mun­káshadnagyoknak megnövekedett erejüknél fogva még nagyobb ha­talmat adnának kezükbe az áru­láshoz és a számarány növekedé­sével arányosan több munkást ad­hatnának el. Állítását azzal igyekszik az AAU alátámasztani, hogy a né- németországi szakszervezetekben megvan a tendencia az ilyen “ipa­ri” uniókká való átalakuláshoz, ami csakis a fentemlitetteket eredményezheti. Azonban az ilyen egyesüléseket semmi néven neve­zendő kapcsolatba nem lehet hozni az IWW által hirdetett ipa­ri unionizmussal. A németországi szakszervezetek miután csaknem teljesen a kapita­lizmus intézményeivé váltak és na­gyobbrészt biztosítással foglalkoz­nak, időről-időre egyesülgetnek és teremtenek szövetséget, melyek azonban inkább csak financiális transakciók és jobban hasonlíta­nak banktársulatok, vasutak stb. egyesüléséhez, melyek egyébként napirenden vannak. Az egyesült szakszervezetek szakszervezetek maradnak, dacá­ra az egyesüléseknek: külön-kü- lön kötnek szerződéseket, külön­böző idejű lejáratokkal és külön- külön sztrájkolnak a munkáltatók ellen “ami által lehetővé teszik, hogy a munkások egyik csoport­ját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. ’ ’ Forradalmi ipari unionizmus. Az IWW ipari unionizmusa eredetében, formájában és gya­korlati megnyilvánulásában min­den tekintetben elüt a fentneve- zett egyesülési formától. Mivel az IWW alapitói nemcsak a gyakor­lat emberei, hanem tudományos szocialisták is voltak, hosszú gya­korlati tapasztalattal rendelkez­vén, tudatában voltak annak, — hogy egy munkásszervezet ered­ményesen mint a munkásosztály harci fegyvere, csakis úgy funk­cionálhat, ha úgy szervezi a mun­kásságot, amint a termelés színte­rén, a termelés folyamatánál őket csoportosították. Az IWW megalakításának ide­jében az amerikai munkásság be­osztása a termelésnél már nem szakmák szerint, de még nem is műhelyek és gyárak szerint, ha­nem iparok szerint történt, amiért is azt határozták el, hogy a szer­vezkedési forma és egységesítés alapja, a Világ Ipari Munkásai­nak szervezete legyen. Az IWW ipari szervezetei nem képeznek egymástól elválasztott, külön autonómiával rendelkező egységeket, hanem csupán a szer­ves részét az egésznek, az IWW- nak. A tagok szabadon helyezhe­tik át magukat égjük ipari szerve­zetből, a másikba, amint munkájuk változik. És hogj’ egy centralizált szervezet nem kell legyen feltét­lenül a bürokrácia melegágya, — maga az IWW a bizonyítéka; mi nem ismerünk még egyetlen szer­vezetet sem az IWW-n kivül, — melj' annyira mentes volna a po­zíció keresők élősdi hadától, mint az IWW. Műhely szervezet. Az AAU egységeit a mühely- szervezetek alkotják. Egy műhely, egy szervezet. Bár nagyon rossz­nak ez a forma nem mondható, de az IWW szempontjából bírálva, a mai kornak nem megfelelő. Mert sem Németországban, sem Ameri­kában nem maradt meg a terme­lés égy-egy gyár keretein belül. Egy és ugyanazon iparvállalatnak lehetnek több gyárai magában , a városban és szerte az országban is. Ahhoz tehát, hogy egy sikeres küzdelmet vívhasson a munkás­ság, az egész iparban foglalkozta­tottak erejére és koncentrálására van szükség, a lehető leggyorsabb tempóban. Az AAU mühelyszervezeteit he­lyi csoportok kötik össze, melyek az összes iparokból alakulnak ki, a helyi csoportok, kerületi szerve­zetet alkotnak a delegátusi rend­szer alapján, viszont ezek a dele­gátusok választás utján alkotják az országos szervezetet. Láthatjuk tehát, hogy a műhely szervezetek kivételével, az AAU nem más, mint tömegszervezet, mely forma az IWW elmélete alapján bírálva, nem felel meg a munkásosztály leghathatósabb harci fegyverének. Mindennek meg van persze az alapos oka: az AAU tagjai őszin­tén hiszik, hogy a kapitalista rendszer összeomlása folyamatban van és a társadalmi forradalom kézenfekvő és nem bekövetkezen­dő dolog. Mindez lehetséges; mert bizony a rendszer meglehetős be­tegnek néz ki manapság. De az IWW nem bazirozza a mozgalmat chanszekre: rendíthetetlenül hisz abban, hogy olyan erős harci szer yezet építésére van szükség, ami­lyent csak építeni lehet. Abból a célból, hogy harcoljon a munkál­tató osztály ellen, amig ilyesmi létezik és amikor pedig már el­pusztult, akkor ugyanazt a szer­vezetet használja a termelés to­vább folytatására. (Folytatjuk) Temetés volt ismét Akronban Gyors egymásutánban méri a sors csapásait Barta Antal mun­kástársra. Alig egy éve veszítette el tizenhét éves fiát, aki a bonc­asztalon, operáció alatt végezte be életét. Most a fiú édesanyját és hitvest veszítette el, kinek meg­gyengült szive alig tiz perces rosz- szullét után julius 2-án megszűnt dobogni. Barta Antalné 45 évet élt, ami­kor a proletár élet súlya alatt le­törve, szerető férje és gyerme­keinek fájdalmára örökre távozni kényszerült. Azon asszonyok közül való volt, akik gyorsan kezdik felismerni mozgalmunk jelentőségét, bár sok gyermek gondozásának súlya ne­hezedett vállaira az utóbbi idő­ben, kevés alkalmat mulasztott el társaságainkban való részvételre. Megértette, hogy a helyzet tartha­tatlanságából a kivezető ut az ipa­ri szervezet erősödésében rejlik. Temetése julius 5-én az isme­rősök sokaságának részvétele mel­lett ment végbe. Horváth mun­kástárs búcsúztatta el a halottat és mondott gyászbeszédet kint a temetőben. Barta munkástárs és családja iránt ezúton is óhajtunk részvé­tünknek kifejezést adni. Tudósitó Háromszáz mozdony parlagon EIKHART, Ind. — A New York Central vasuttársulat itteni telepén háromszáz mozdony hever a mellékvágányokon. Nagyobb­részt tehervonat vontatására használt mozdonyok. Niles, michigani telepén ugyan­ezen társulatnak közel 40000 ko­csija hever félretoltan. Ez rész­ben a vasutiparban lefolytatott racionalizálásnak, de főrészben az árutermelési pangásnak következ­ménye. Ha nem termeltet a kapi­talizmus, akkor nincs mit szállíta­ni. Még van néhány példány azok­ból a füzetekből, melyeket a kam­pány alkalmával mint kiosztandó dijakat szervzett be a lapbizott­ság. Olyan könyvek ezek, melyek mint szépirodalmi olvasmányok mértékütők és az Orvosi Tanács­adó, meg szükséges is minden pro­letárcsalád otthonában. Minden rendeelésnél -készpénz csatolandó és tiz cent portó költ­ségre. Az eladásra szánt könyvek a következők: Orvosi Tanácsadó $5.00 Szibériai Garnizon ..............1.25 Aranyvonat .........................1.25 Esperanto nyelvtan és kulcs—.50 Kiadóhivatal. Bányarobbanás Német­országban Berlinből jelentik, hogy a Ruhr kerület egyik bányájában robbanás történt julius 9-én, — melynek következtében 160 bá­nyász van a föld alatt eltemetve. A mentési munkálatokat azonnal megkezdték és sikerült egy ré­szüket élve felszínre hozni. Hogjr mennyit, azt az ellentmondó je­lentésekből megállapítani nem le­het. Következtetni azonban igen. A bűnös hanyagság miatt százon felüli azon bányászoknak a szá­ma, kik életükkel fizettek a kapi­talista kapzsiságért. Vasutas sztrájk Spanyol- országban Spanyolország andalusai kerü­letében sztrájkba léptek a szindi- kalista vasutasok rövidebb mun­kaidőért. Követelésük a nyolc órás munkanap.--------o-------­Előzetes jelentés Az IWW clevelandi tagjai és a Bérmunkás olvasói a lap támoga­tása céljából ez évi második nyári mulatságukat 1930 julius hó 27-én egész nap tartják a jól ismert KALLÓ farmon, ahol minden szó­rakozás, úgyszintén ott készített ételek lesznek. Úgy a nyári mulat­ság napját, mint az útirányt jól jegyezze meg, hogy már korán reggel kint lehessen. A Broadway lejönni a Forbes-roadig, ott bal­ra néhány percre van a Kalló- Farm. Az 1. W. W. lapjai INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvü hetilap, az I. W. W. hivata­los közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIAL WORKER, angol- nyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wash., Box 1857. BÉRMUNKAIS, imagyarnyelvu heti­lap! Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box 17, Sta. Y. IL PRO LET A RIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Box 24, Sta. I. SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. Egy évre $1; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y., Box 32, Station D. INDUSTRIALIST!, \ finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50, há­rom hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Díiluth, Minn., Box 446. IEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hetüa». Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland, Ohio. COLOS, TRUZENIK A, orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake St., Chicago, 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyó­irat, 32 oldalas: $1.75 egy évre: cago, III. Megjelenik 555 W. Lake St.._ Chi- egyes szám 15 cent; májusi és de­cemberi példány 48 oldal, 25 cent. Rendeljetek könyveket

Next

/
Oldalképek
Tartalom