Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-07-17 / 595. szám

Julius 17. BÉRMUNKÁS 5-ife oldal. INNEN-ONNAN HATVAN PÁR UJ CIPŐ. — ARANYAUTÓ. Most a nagy munkanélküliség időszakában, amikor az árufelhal­mozódás és a piac hiánya miatt a kapitalista gazdasági rendszert az elmerülés veszélye fenyegeti, nem érdektelen tudni, hogy egyes ki­váló urinők milyen óriási nekilen­düléssel fogtak hozzá a veszély csökkentéséhez. Szinte az elkép- zelhetetlenségig felülmúlhatatlan lépéseket tett a munkanélküliségi veszély ellen az amilliomos lady, aki egy csapásra nem keveseebb mint 60 (olvasd hatvan) pár cipőt rendelt az egyik előkelő cégnél. És még hozzá annyira iparkodott a milliomos hölgy a válságos hely­zeten javitani, hogy minden alku nélkül elfogadta az árszabályt, — mely szerint az ujsághir azt is tu­domásunkra adja, hogy a cipők árai a legolcsóbb negyvenöt és a legdrágább pedig hetvenöt dol­lárba kerül. Tehát ha a legminimálisabb árat vesszük alapul ennél a cipő- vásárlásnál, akkor azt látjuk, -— hogy legalább átlag ötven dollár­ba kerül a cipők párja, vagyis leg­alább háromezer dollárt fog kifi­zetni a milliomos nő cipőkért eb­ben az esztendőben. Azt is jó lesz tudni, hogy ez nem tündérmese, hanem a legigazabb valóság, mert ha másnál nem is, de az ilyen hír­adásoknál a kapitalista lapok vi­gyáznak, nehogy a személyeket egy hazug híradással megsértsék, mert azért aztán a bíróságnál kell számolniok. A biró aztán másképp ítél az ilyen ügyeknél, nem úgy, mint amikor csak egyszerű bér- rabszolgákról van szó. Betekintve ebbe az egyszerű magánügybe, kezdjünk el csak egy kicsit számolni. Vegyük szám­tani boncolgatás alá először is a 60 pár cipőt. Hát minek kell egy személynek 60 pár cipő? Tegyük fel, hogy egy igazi arisztokrata hölgyet naponta legalább három­szor öltöztetnek. A háromszori öltözködéshez naponta kell három pár cipő. Vagyis egy egész héten át mindennap háromszor cserél­het cipőt és akkor is 21 pár cipő­re lesz szüksége. Hát minek kell még ezenkívül 39 pár cipő? Még ha négy lába volna ennek az úri nőnek és naponta nem háromszor, hanem hatszor változtatna cipőt, még akkor is csak a hét végére kerülne sor a hatvanadik párra. Hát mi a pokolnak kell egy sze­mélynek a hatvan pár cipő! Az le­het, hogy talán hatvan ruhája van a nőcskének és minden szinü ru­hához más cipőt visel, de ez nem változtat a számtani műveleten, legfeljebb csak egy újabb kérdést vet fel, miért kell hatvan féle ru­ha egy személynek?! De lehet még másképp is szá­molni a hatvan pár cipő ügyében. Vegyük alapul egy átlagos bér­munkás évi keresetét és a hatvan pár cipő árát a háromezer dollárt. A hivatalos kimutatás szerint a bányászok évi keresete West Vir­ginia államban 5—7 száz dollár között váltakozott. Tegyük föl, — hogy a legtöbbet vagyis hétszáz dollárt megkeresett egy bányász a múlt esztendőben, még akkor is több, mint négy teljes évig kell, hogy dolgozzon, hogy megkeresse azt az összeget, amit a milliomos nő csak cipőre költött el. És mint ahogyan a milliomos nőnek van­nak különböző szinü ruhái, úgy a bányamunkásnak is vannak, na nem ruhái, hanem különböző ko­rú gyermekei. És ha nem is men­nek fel hatvanig, de a tiz-tizen- kettős számot gyakori esetben el­érik. Tehát nem kell semmiféle tudományos magyarázat, csak a fenti esetnek a számtani összeha­sonlítása és látni fogjuk azon tarthatatlan állapotokat, melyek a mai rendszerben dúlnak. Hatvan pár cipő háromezer dol­lár egy személynek és egy egész munkáscsaládnak az évi jövedel­me hétszáz dollár. Hát nem jó, — hogy mi vagyunk a rendfelforga- tók, mi vagyunk a lázitók, akik a kapitalista rendszer áldásos mű­ködését elsöpörni akarjuk. A hat­van pár cipő, hatvaszoros bizonyí­téka annak, hogy már régen meg­érett a mai rendszertelenség a pusztulásra. • • • Mégis csak igaza van annak a tudósnak, aki megállapította, — hogy a mozi a huszadik század ci­vilizációjának a legértékesebb oszlopa. Csakugyan nagyon érté­kes dolgot láttunk a minap a mo­ziban. Sőt nem egy, hanem két nagyon értékes valamit mutattak ott be. Nem igen tévedünk, ami­kor az értéket becsüljük, mert hi­szen szinaranynyal bevont autó és mellette a pápa őszentsége állott előttünk a vásznon. Hogy az autó határozottan értékes, azt nem is kell külön bizonyítani, mert hi­szen az tudni való, hogy a Merce­des gyártmányú kocsi, arany pán­cél nélkül is értéket képvisel. Az arany pedig még a pokoban is arany, talán ez az oka, hogy a pápai szentek annyit gyűjtenek belőle. De hogy a pápa értékes-e vagy sem, azt a hívők szokták el­bírálni. Már pedig a hívőknek a legnagyobb értéket jelenti, ha a pápa előtt térdre borulva, kezét csókolják. A moziban azzal a fontos ese­ménynyel kapcsolatban mutatták be a két értékes tárgyat, melyet a Mercedes gyár igazgatósága tett fontossá azáltal, hogy a szent pá­pának teljesen ingyen ajándékba adta az értékes autót. Változik a világ. A régi pejparipás pápák helyébe lépnek az uj, a modern, aranyozott autón kéjelgő pápai szentek. Az autó ünnepélyes át­adásánál megkondultak a Vati­kán harangjai és búgó hangjuk­kal mintha csak a régi bibliai ese­ményt magyarázták volna, ahol ugyan nem az arany képezett ér­téket, hanem az ezüst. Nem az automobilon, hanem a kézben, — még pedig Judás kezében, har­minc ezüst pénz formájában. Mert ha a pápának számolni kell minden tettéért az ur színe előtt, hogyan fogja megmagya­rázni az aranyozott automobil tu­lajdonjogát, melyért nem fizetett egy centet sem és nem teljesített érte szolgálatot sem. Hol van a biblia szentsége, amikor már a moziban mutogatják a bibliai ta­noknak a nyílt megszegését, még pedig azok által, akiknek hivatá­suk a volna, hogy legalább ők mu­togassanak szent példákat. Mi­csoda szentség kell ahhoz, hogy valaki elfogadjon ajándékba egy aranyozott autót, még pedig azok­tól, akik a bőrig nyúzzák munká­saikat a gyáraikban. Vájjon tett-e a szent pápa csak egyetlen egy kérdést is, hogy mi­lyen utón szerezték az aranyat és az autóhoz szükséges más anyagot a gyártulajdonosok? Hogy nem lopták vagy más igazságtalan utón nem-e sajátították el? Hogy nem-e ingyen dolgoztatták a mun­kásokat az ajándék autón, csak azért, mert az a nagy szentnek ké­szült! Vagy az aranynak nincs szaga akkor sem, amikor a pápa elé kerül?! Mi azt gondoljuk, — hogy fog menni egy köszönő levél az arany autóért a gyártulajdo­nosnak és majd annakidején, ta­lán megy egy másik levél a gyár munkásaihoz is, amikor lázadoz­ni fognak: “Hogy nyugodjanak bele sorsukba, a szent pápa majd imádkozik értük és a másvilágon jobb dolguk lesz.” Ennyit megér az aranyautó a pápának is és a Mercedes gyárnak is. Az bizonyos, hogy a pápa a gyárosok szolgálatában áll, mert cshkis ezért jutalmazzák őket aranyautóval. Vagy mivel a gyá­rosé a pénz, igy a gyárosé az iste­ni hatalom, hát a pápa eszerint mégis az isten szolgálatában áll. És hogy egész hűségesen szolgál­ja ezt az újfajta isteni hatalmat, ahhoz kétség sem fér. Ha a mozi­képen ezt ismerik fel a nézők és a pocakos gyáros szolgájának lát­ják a pápát, akkor mégis igaz le­het az, hogy a mozi az emberiség értelmi képességét élezi ki. (f.) Fishék New Yorkban vizsgálnak NEW YORK, julius 15. — A mai nap folyamán kezdte meg a Fish-féle kongresszusi bizottság a vörös aktivitások eredeti forrásá­nak felülvizsgálását. A kapitaliz­mus nem először küldött már ki ilyen bizottságot. A cél most is tiszta. A sokmilliós munkanélkü­liek figyelmét elszeretnék terelni a kapitalizmus bűneiről. Karcolja: L. F. “Nagy utcai tüntetés, kevés bér” az értelme annak a jelentés­nek, mely azt tudatja velünk, — hogy júniusban ismét 57 iparban vágták le a munkabéreket. Addig mig a munkásság a politikai pár­tok irányítását követi, a szervez­kedés helyett hasonló jutalomra okvetlen számíthat. • • • C. Doyle a spiritizmus legfana­tikusabb hirdetője meghalt, vagy ahogyan ő nevezte átutazott a másvilágra, ahonnét bizonyos idő­közökben beszélgetni fog a hátra­maradt családtagjaival. Ha a ha­lál csak egy kis utazás, nem lát­juk be, hogy miért rettegnek a családtagok a haláltól és miért nem utaznak az öreggel együtt a másvilágra. • • • A három keresztes mániákus gyilkos már hetek óta az orránál fogva vezeti a new yorki rend­őröket, akik nem bírják az állító­lagos őrültet fülön fogni. Nem le­hetetlen, hogy már volt dolga előbb is a rrendőrséggel, sőt még talán az is lehet, hogy az ilyen “ügyes őrültségre” a rendőri iskolában nyert kiképzést! * * • Az egyik magyar hazafi erősen védelmezi Magyarország jó hírne­vét és megmagyarázza, hogy a botbüntetés alkalmazására csak az átmeneti forradalmi időszak­ban volt szükség. A botbüntetés tehát nem állandó. Nem hát! —■ Csak átmenetileg érinti az elitél­tek hátát! * * * Hét sziik esztendő, hét millió munkanélküli. Tessék, itt van a nagy társadalmi problémának a valódi oka, mely megvagyon írva a szent bibliában, melyet éppen most kutatott ki egy ifjú pap. Ha Mózes szikla helyett az ilyen pa­pok fejére ütött volna, egész biz­tos, hogy több viz buggyant volna onnan ki, mint a sziklatövi for­rásból. • • • Bethlen kijelentette, hogy Ot­tót törvényes keretek között fog­ják a trónra ráültetni. Valahogy úgy néz ki, hogy Ottó csakugyan ülni fog és Bethlen lesz a király! Szétvert bányászgyülés A National Miners Union gyű­lését szétverte a rendőrség Springfield , Illinoisban. A bányá­szok nem tudják, hogy a Fish- wick vagy Lewis frakció rendele­tére cselekedtek a rendőrök. Mi azt hisszük, hogy mindkettőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom