Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-11-20 / 612. szám

November 20. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. Bánya hirek Fellázadtak a rézbányák munkásai (Folytatás az 1 -ső oldalról) WHEELING, W.-VA.-ban a közmunkákon kívül egyébb mun­kát nem tudnak az embereknek adni. De viszont azt is azok kap­ják, kik ott véglegesen leteleped­tek és legalább pár éve már ott­laknak. Azok a munkások, kik itt a közmunkánál dolgozhatnak, 1 9 és 25 e. kapnak óránként, mely a megélhetéshez kevés, viszont az éhenhaláshoz meg sok. TRIADELPHIÁBAN 3 hatal­mas bánya van. A magyarok meg lehetősen nagy számban vannak itt is képviselve. A bányászok úgy elvannak nyomva, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel képesek a legelemibb létszükségletet is megkeresni. A fizetéseket mosta­nában vágták le napi egy dollár­ral. A ladolóknak 45 centet fizet­nek tonnánként, viszont a lejáró kő eltakarításáért nem fizetnek semmit. A szénnek felét pedig a mázsálásnál ellopják. Kilátásba van helyezve egy újabb bérlevá- gs ismét. A bányászokkal beszélgetve hü képét adják az ott uralkodó ke­gyetlen kizsákmányolásnak. El­mondják, hogy minden bányász­nak egy kocsit kell megrakni szén­nel, melyért nem fizetnek és ha ezt meg nem teszi, úgy nem kap­hat üres kocsit egész nap. Elmond ják, hogy mióta a Uniót összetör­ték ,a bányászok teljesen szerve­zetlenül ki vannak szolgáltatva a bányatársulatoknak és napi 3.50 nél többet ha megfeszülnek sem képesek megkeresni. A bányák gázosak, egészségtelenek, de a Companyk a legcsekélyebb intéz­kedéseket sem teszik, hogy por- , szívó gépeket állítanának be és az erős gázt elvezetnék. A bányában csukott lámpával kénytelenek dol­gozni. A bányászok reggel 5 órakor felkelnek, hogy félhatkor már munkába állhassanak és csak esti félhat mikor ismét a szabadba jö he: nek. A vásárlás a Company stórokban köl .dezá. Ott egy órát kell sorba állni, a vásárló jegyért és egy másik órát, míg megkap hatja azt, amit akar. Mire hazaér és megvacjavázik esti 9 óra. Ek­kor már lefeküdnie kell, mert más nap ismét 5 órakor kezd munká­hoz. Ezek a bá' • ák is mind szerve­zetlenek. A k:zsákmányolás min­denütt a legborzalmasabb. A bá­nyászok kivárnák szolgáltatva a 'bányatársula'.oknak, miVit azt a fentebb említett városok bányá­szainak helyzetei mutatják. A JUnited Mine Workers Unió és és a kommunista vezérek egymás közötti harc eredményezte azt, hogy a bányászok ma teljesen szervezetlenül ki vannak szolgál­tatva a bányatársulatoknak. A kapitalizmus szervezett ere­jével a szervezetlen bányász k szenvedő és kizsákmányolt töme­ge nem képes a harcot felvenni, hogy helyzetén javitson. A múlt tanulságai elegendő bizonyítékul szolgálhatnak bányásztestvéreink­nek, hogy a politikai frázisokat csattogtató vezérekre többet ne bízzuk ügyünket, tekintet nélkül arra, hogy milyen szint mutatnak. j^J5fe$S§pPa’r'r' (Folytatás az Megszólaltak a társadalmi rendszert védő egyesületei, kik a kormány beavatkozását sürgették, hogy mindent el kell követni a rézbányászok harcának a letöré­sére . De ugyancsak megmozdultak a szervezett munkások is, kik erre általános sztrájkkal fenyegetőz^ tek, hogy szükség esetén nemcsak a villamosok hanem a vasutak, sőt még a vízmüvek munkásai is beszüntetik a munkát. Mint ilyenkor, ha a munkásság egy olyan lépéshez folyamodik, mely bajainak orvoslását gyökeré­ben támadja meg, nemcsak a ka­pitalizmus, de a szakszervezeti vezérek is megijednek és próbál­ják a munkásság harci kedvét le­törni. A kapitalizmus perui vám­szedői a munkásság ezen elhatá­rozásától annyira megijedtek, — hogy a szakszervezet vezéreit még aznap tárgyalásokra hívták meg és a már folyamatban levő általános sztrájkot lefújták. A bányavidékeken statárium van és az odaküldött katonaság a a legkiméletlenebb eszközöket használja a munkásság legkisebb megmozdulására. Perunak ipara a bányavidékek és a közeli városokban van és hogy a kizsákmányolt munkásság megmozdulását, mely könnyen megdönthette volna az ott ural­kodó kapitalista rendszert, csakis igy lehetett elnyomni, ha a kato­naság és rendőrségen kívül a munkások nyakán ülő vezérekkel lecsillapítják az agyonsanyarga­tott munkásságot. Hogy milyen rendszer uralkod­hat nemcsak a bányákban, hanem a bányavidékek környékén is, mi sem bizonyítja jobban, hogy a 1 -ső oldalról) környéken levő farmokon min­den életet megölt az olvasztókból elszádó gáz. A kis farmeroknak mindennemű termése teljesen tönkre ment. Hogy a munkások szemét bekössék, kik az utóbbi időben már harmadszor lázadtak fel, a kormány sajttakaró lapjai­ban "azt hozta, hogy megbüntette a bányatársulatot. Mi tudjuk, hogy a réztröszt, mely az egész világ rézbányái fölött a kontrolt gyakorolja és hogy e mögött a Guggenheim ér­dekeltség áll, ki vagyonát a leg­véresebb munkásharcok árán sze­rezte. Emlékezzünk csak az IWW harcaira mit a rézbánya vidéke­ken vivott itt Amerikában, a szervezőt vagy meggyilkolták a gunmenek vagy börtönbe csuk­ták ártatlanul. A munkások harci megmozdulását mindig a bányászok meggyilkoltatásával tudták csak elnyomni. Sok ezer meg ezer bányászq^alád szenve­dése és meggyilkolása fűződik a ‘‘ma köztiszteletben álló és ada­kozó" Guggenheim névhez. A pe rui rézbányák is teljesen az ő kontroljuk alatt állanak. Ez az eset is csak bizonyítéka annak, hogy a “köztiszteletben" álló Guggenheim név miért képes ma a Nagylelkű adakozó szerepét ját­szani. A Perui eset világosan igazolja az IWW álláspontját, hogyha az ottani rézbányászok harci erejük kifejezésre juttatását nem bizzák a vezérekre, hanem ügyüket ma­guk intézik, akor hiába lett volna ott bármennyi katonaság, ha a munkásság fegyvere szünetet pa­rancsol, leteszi»-a szerszámot. — Megáll a termelés. Ha megáll a termelés, megáll az élet. pirosat vagy fehéret. Azoknak nincs szándékukban az elnyomott bányászok helyzetét megváltoz­tatni. A bányászok is, mint a többi iparok munkásai csak úgy lesznek képesek felszabadulni, ha ügyüket saját maguk intézik. Gazdaságilag vagyunk érdekelve ebben a ki­zsákmányoló rendszerben, tehát gazdasági szervezetre van szüksé­günk. Ilyen sezrvezet pedig csak egy van és ez az IWW. Ha azt akarjuk, hogy véget vessünk nemcsak az itt felsorolt városok bányáiban a kizsákmá­nyolásnak, hanem Amerika összes bányáiban és végül a világ összes bányáiban, akkor egyedül és ki­zárólag minden bányásznak az Egy Nagy Szervezetbe kell hogy a helye legyen. Csakis igy lesztek képesek munka -.toknak a teljes gyümölcsét megkapni. Bányászok szervezkedjetek az IWW-ban, hogy helyzeteteket megjavíthassá­tok. S. L. ELVINYILATKQZAT. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek j milliói között, s az élet Összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ mun­kásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalniával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatók­kal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban -—- vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár-* mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen; esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!’’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusz­tult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társa­dalom keretein belül. Szerkesztői üzenet SOUTH RIVER. Munkástárs levelére a következőket válaszol­hatjuk: Az Ember nov. 8-iki szá­mában közölt cikk aláiróját, azt a bizonyos ipari unionistát nem is­merjük, aki South Riveren él. Sőt az emltett cikk tanulmányozása után arra a megállapodásra jutot­tunk, hogy ez a South Riveri ipari unionista csak a holdban van. — Hogy ez egy fék ipari unionista, bizonyítja az, hogy cikke nem egyébb Göndör hódolatnál. Nem téveszt meg minket az az egy pár One Big Union szólam, aminek nagyon betanult ize van. Az olyan cikk mely mindjárt ismert munkástársaink egyké­nek kisebbítésével kezdődik egy politikus dicséretével folytatódik és burkoltan egy másik politikus­nak akar érdemeket szerezni, ---­nem tudja a hamis árut eladogat­ni nekünk még akkor sem, ha azt a hamis árucikket ipari unionista és one bg unonista labellel ra­gasztja is tele. Az Ember "Szocializmus rezer- vistája nyilvánvalóan fék ipari unionista és fék szocialzmus rezer- vstája és fék South Riveri ember. Hiszen maga az aláírás is bizo­nyítja féker voltát. Hiszen egy ipari unionista, aki a ckkben pa­polt, ipari unionizmusnak csak­ugyan megértője és a politikai mozgalmat csakugyan olyan két­ségtelen világossággal — elveti, mint használhatatlan ósdiságot a munkásosztály felszabadulási harcában, az ilyen MEGGYŐZŐ­DÖTT ipari unionista nem is írja alá cikkét, mint a szocializmus rezervistája, hanem legfeljebb, — mint az ipari unionizmusnak re­zervistája. így tehát munkástárs, saj­náljuk, de nem lehetünk szolgá­latára abban, hogy ezt a féker ipari unionista cikkírót bevonjuk mozgalmunkba, hogy önöknek előadást tartson az Ipari Szervez­kedésről, mert ez a cikkiró csak: strohman, egy névtelenségben bujdosó akarnok, akinek valószí­nűleg az a célja, hogy majd ké­sőbb egy másik cikket is belop­jon az Emberbe valamilyen South Riveri cinkostársa réi-én. vagy :nás eiyrcl küldeti be — smc. • ben »poén az ellenkezőitt Írja majd a One Big Unionról. M eghivó Az IWW Pittsburghi tagjai no­vember 22-én szombaton este teaestélyt rendeznek az osztályharc bebörtönzött tag­jainak és hozzátartozóinak javára az INTERNATIONAL SOCIA­LIST LÍCEUM helyiségében 805 James St. N. S. Pittsburgh Pa. alatt. Ezúton hívjuk meg az IWW tagjait, a Bérmunkás olvasóit és rokonszenvezőit, hogy minél szá­mosabban jelenjenek meg. Fellép a North Side-i Összhang Dalkör is. Előadóról is gondoskodtunk. Lesz jó zene is. Belépti dij nincs. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom