Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-11-20 / 612. szám
2-ik jldal. bérmunka» November 20. DETROITI HÍREK Öröm hirek A helybeli lapok nagy head- lineokban adják tudtul, hogy az automobil iparban megindul a munka és december hónapra 35.000 embernek fognak munkát adni. A Hudson, Chevrolet üzemek egy hónappal hamarabb kijöttek az 1931-es modellál és a gyártást is hamarabb megkezdik, állítólag azzal is segíteni óhajta- tanak a munkanélkülieken. Mi, akik ismerjük az automobil ipart, nem találunk örömet abban, amit headlineokban akarnak nekünk adni, mert ha valóban el is adnának annyi autót, mint az előző években, melyre semmi remény nincsen, még akkor sem kell annyi munkás, mint a múltban, mert mindig modernabb szerszám gépeket állítanak be és ezáltal kevesebb munkás képes kitermelni a kívánt mennyiséget. Hogy mennyire nem fog lényeges változását okozni a munka- nélküliségben az automobil iparok időszerű megindulása, a gyárak vezetőinek a lapokban tett nyilatkozataiból meg lehet állapítani. A nyilatkozatokból ítélve nem lesz munkaalkalom több mint 60.000 embernek a munkanélküliek közül, még a legjobb esetben sem, mivel a szükséges munkásoknak legnagyobb része most is dolgozik 1—2 napot hetenkint. A lényeges változás csak abból fog állni, hogy ezeknek az egy-két napot dolgozó munkásoknak megengedik öt-hat napokat dolgozni hetenként és legfeljebb az éjjeli shiftre szednek vissza embereket Most vonjuk le a 1 50.000 mun kanélküliből a 60.000-ret, kik pár hétre újból munkához jutnak, nem sokat fog segíteni a munka- nélkül maradt 90.000 munkáson, már csak azért sem, mert az ilyen reklám újsághírek olvasása után más városokból is idetódul 40--50 ezer munkás, nem tudva azt hogy a gyárak kapuiban egyáltalán nincs felvétel, mert csak a régi munkásoknak egy részét fogják visszahívni levélben. Mi szükségesnek tartjuk a munkástársakat figyelmeztetni s a tényeket hűen regisztrálni, nehogy a kapitalista lapok reklám cikkjei- nek beugorva, az utolsó centjeiken esetleg kölcsön * kért pénzen ide utazzanak munkához jutás reményében, mert még 150 ezer munkanélkülinek is csak egy harmadát ha visszaveszik, akiknek legnagyobb része autó iparokban dolgozott.---------o--------A nagy parádé A fegyverszünet napját nagy pompával, — felvonulással fogják megünnepelni az American Legion tagjai. Mivel a polgár- mester is tag, ő fogja vezetni a parádét. Rendes körülmények között mi nem szólnánk semmit, szóra sem méltatnák, de most az egész hü-hót a munkanélküliek támogatásának előmozdítására akarják felhasznlni. Ámbár ennek a parádénak még több eredménye lesz, mint a kommik által rendezett utcai felvonulásoknak, mert itten legalább sem ütleget, sem kenyeret nem kapnak. Az a remény meg lehet, hogy egy néhány munkanélküli s éhező Legion tagnak talán eszébe jut, hogy nem igen volt érdemes harcolni ezen demokráciáért, mely megengedi, hogy szabadon éhen haljon. Mi tudjuk, hogy parádézgatás- sal, utcai felvonulásokkal nem lehet segiteni a munkanélküieken, sem az American Legion tagjai, sem a kommunisták. A tanulság hogy a két ellentétes mozgalom lyen egyforma eszközökkel dolgozik, tehát kell, hogy az eredmény iá egyforma legyen. Hogy az összehasonlitás teljes legyen, meg kell említenünk, hogy •aa American Legion tagjai 1919 nov. 1 1 -én Centraliában éppen úgy vélekedtek és cselekedtek, mint a chicagói és a new yorki kommunisták tagjai, az A. L. szabadon szónokolt és szervezkedett, de az IWW tagjainak nem akarta ugyanazt a jogot megengedni. A kommiknak is szab; 1 Károlyival, Tárcáival, Buchinger- rel szövetkezni, együtt szónokolni, de az IWW-t már nem szabad meg sem hallgatni egyetlen embernek sem a kommik engedelme nélkül. Elképzelhetjük, mi lenne itt, ha ezeknek a kommikus fiók- diktátoroknak legalább csak annyi hatalmuk volna mint az American Légionnak. Ví. NÉPGYÜLÉST tartanak az IWW detroiti tagjai 1930 nov. 23-f/n, vasárnap d. u. 2 órai kezdettel 914 S. West End Ave alatti helyiségükben. Tárgy: MIKOR NYÍLNAK MEG A GYÁRAK KAPUI. Előadó: Wiener Andor mtárs. Felhívjuk a Bérmunkás detroiti olvasóit és rokonszenvezőit, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a gyűlésen és hozzák el ismerőseiket is, mert olyan kérdésről fog Wiener mtárs beszélni, mely mindenkit nagyon kell hogy érdekeljen. A CONFERENCIA CSŐDJE. Geneva-ban ismét összejött tiz nemzet képviselője, hogy az 1928-ban kudarccal végződött tárgyalásokat ismét felvegyék. — Minden jel arra mutat, hogy nem tudnak sehogy sem megegyezni a leszerelés vagy felkészülődés kérdésében. Az amerikaiak által ajánlott feltételeket 5 nemzet és az angolok által ajánlott feltételeket a másik 5 nemzet képviselői fogadták nagyjából el. De minden nemzet között ezidáig áthidalhatatlan ellentétek vannak. Az eddigi tanácskozások előreláthatólag nem fognak eredményre vezetni.---------o--------A törvényt a magántulajdon megvédésére készítették. Macauley. A messzelátó doktor A dr. ur messzelátó szemüvegén keresztül a következő diagnózist — megállapítást — teszi: “Az európai fogyasztó nem tudja azt és az amerikai sem látja, hogy a szén, mely az orosz bányákból kikerül, hiányzik azoknak a földönfutóknak, kik hajléktalanul, kenyér nélkül, ázva-fázva pusztulnak el az orosz vértengerben.” Ezt igy folytatja az egész vezércikken keresztül s azt is elakarja hitetni az olvasóival, hogy az orosz nép a szovjet rendszer alatt lerongyolódott, mig a cári zsarnokság alatt jól volt öltözve. Ne menjen olyan nagyon mesz- sze az UR társadalmi bajokat orvosolni, van itt is elég, ha már éppen annyira kalandos természetű, hogy egy országban nem tud megmaradni vizsgálódni. Csak vizs- gálgassa az öreg Európa, de különösen az “édes magyar hazának" a társadalmi bajait, melyet fiai milliós számokban hagynak ott, mert még akkor sem jutott kenyérre, ha 18 órákat dolgoztak naponta a grófok, bárók birodalmában. Mi nemcsak hírből, elbeszélésekből állapítjuk meg a társadalmi bajokat, hanem tapasztalatból. Személyesen látjuk, érezzük és na gyón sok példát tudunk önnek felhozni Útmutatóul. A magyar [ urak országában láttam, hogy a nővérem sok más cseléd társával hetekig nem láttak kenyeret az asztalukon, pedig legtöbbje 4—6 gyermekes családok, akiknek az apjuk 18 órát dolgozott a Harkányi báró birtokán, hordták a búzát az állomásra, elszállítás végett. Láttam 20—22 év körüli fiatalembert az éhségtől összeesni, egy vászon nadrág s zubbonyban, alsó ruha nélkül december hónapban. Vagy tegyünk egy kis vizsgálatot itt, ahol élünk, ami a dr. urnák feltétlen szükséges volna, ha már az amerikai magyaroknak vezér cikkezik. Több mint 10 millió munkanélküli éhezik,didereg itten a bőség hazájában, a moslékból (garbage) szedik ki az ételhulladékot, hogy éhségjüket csillapít- \ sák vele, hidak alatt, alagutakban keresnek védelmet a hideg ellen, vagy több ezren vannak összezsúfolva a tetves tömegszállásokban, menedékhelyeken, melyeket a gazdag, mindenben dúskáló paraziták osztálya könyörüségből meg nyitott nekik. A tudós doktor azt is megállapítja, hogy: “A mezőkről összegyűjtött gabonát begyurják a hajókba,úgyszintén a bányák szenét is, még akkor is, ha a kisembereknek, a földönfutóknak nem marad betevő falatjuk, fütő anyaguk. Pedig a mezők termését, a bányák produktumait ők, a kisemberek, a földönfutók termelték ki.” A dók tor ur nemcsak messzelátó, hanem ravasz is , hogy cikkjének az igazság színezetét adja. Megállapítja, hogy a mezők, bányák produktumait a kisemberek, a földön úgy van? Vagy a magyar grófok, futók termelik ki. Hát ez itt nem meg bárók már maguk termelik ki a búzát s azért nem adnak a szegény földönfutó munkásoknak? Nem-e ezerszerte nagyobb társadalmi baj az, mikor a raktárak telve vannak és az élelmet, gyümölcsöt vaggon számra semmisítik meg, csak azért, hogy az árakat jó magasan fentarthassák, holott milliók vannak, kiknek nincsen meg a mindennapi kenyerük - s nincsen egy tiszta meleg hely, ahol testi fáradalmaikat kipihenhessék. ! Mi nem látjuk helyesnek azt, hogy a munkások figyelmét a hely beli bajokról, nyomorról messze eltereljük, vagyis a más háza előtt seperjünk, mikor mi is nyakig vagyunk a piszokban. Még azt is elítéljük, mikor a “Kommunista elvtársak“ unos-untalan Oroszországba fantaziálják a munkások figyelmét. Moszkvában látják székelni a csalhatatlan pápát s mindenfelé egy “elmaradt agrár állam által helyesnek vélt s gyakorolt taktikát” akarnak a forr. munkásságra erőszakolni. De az igazságtalanságot megutáljuk s kötelességünknek tartjuk szemlére tenni, mert még a legvadabb cárista sem merné azt állítani, hogy a földönfutó orosz munkás most rongyo- lódott le és mintha a cári kormány alatt sokkal jobb dolga lett volna Így azt hisszük, hogy Oroszország gazdasági rendszere nem szorul védelemre, az európai vagy az | amerikai ^gazdasági rendszerrel j szemben, még akkor sem, ha doktorok próbálják azt úgy beállítani, hogy Oroszországban éheznek, fagyoskodnak az emberek és úgy az európai, mint az amerikai munkásság jólétben van. Mi tudjuk és érezzük azt, hogy milyen rothadt a magántulajdon rendszere és azt is tudjuk, hogy ettől rosszabb nem lehet ott sem, ahol az ipari fejlődést az állam minden rendelkezésére álló eszközzel elősegiti. Hogy a munkásember dolgozni tudjon, enni kell, és mink kik itt dolgozunk, nem kapunk elegendőt arra, hogy az elfogyasztott munkaerőnket pótoljuk. Az orosz munkásnak legalább reménye lehet, hogy ezután jobb lesz, de mi csak rosz- szabbat várhatunk ebben a kizsákmányoló kapitalista rendszerben. 1 Nem lehet nagyobb nyomor ott, ahol mindenki dolgozik, mint itt Amerikában, ahol 1 0 millió ember munka és kenyér nélkül éhesen, rongyosan járja az országot. Ha az orvos tévedést csinál, azt eltemetik, de ha az iró csinál tévedést, az több ezer példányban ✓ megsokszorozódik. Tehát dr. urnák is jobb volna csak olyan tévedéseket csinálni, mit az áldozattal eltemetnek . Vi. DETROITIAK FIGYELMÉBE! 1930 november 22-én szombaton este 8 órai kezdettel Kedélyes Estélyt rendezünk, tánccal egybekötve, 914 S. West End Ave alatti helyiségünkben. Felkérjük lapunk, a Bérmunkás olvasóit és azok barátait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Jó zenéről, valamint hűsítő italokról a rendezőség gon doskodott. Belépti dij nincs.
