Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-07-10 / 594. szám

6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Julius 10. JEGYZŐKÖNYV Felvétetett az Amerikai Magyar Munkás Dalszövetség gyűlésén, Newark, N. J. 37—16th Ave., 1930 április hó 26-án. Az IWW nemzetközi kapcsolatainak megteremtéséről Irta: WAGNER JÓZSEF. Kocsis József daltárs üdvözli a megjelent delegátusokat s kéri a gyűlést egy gyülésvezető megvá­lasztására. Gyülésvezetőnek No- vák László daltárs, Philadelphiá­ból lett megválasztva. Amennyi­ben az előző gyűlés jegyzője nem jelent meg, igy a gyűlés Zsiga Bé­la daltársat választja jegyzőnek. A gyülésvezető kéri a küldöttek névszerinti igazolását. Igazolás után megállapítva a következő daltestületek vannak képviselve: Philadelphiai Munkás Dalárda: Novak László. New Yorki Általá­nos Munkás Dalárda: Mauthner Andor, Reichenbach J. Newarki Egyesült Munkás Daltestület: Kocsis József, Kiss Jenő, Zsiga B. Elizabethi Munkás Dalárda: Hor­váth J., Sretner Béla, Szente Imre. Trentoni Munkás Dalárda: Papp Károly. Hillsidei Munkás Dalárda Régensburger I., Shreiner I., Nyu- lassi J. Gyülésvezető kéri az időközzben érkezett levelek felolvasását. A New Brunswick-i Dalárda írja, hogy a gyűlésen küldöttel nem képviseltetheti magát, de a megalakult szövetségbe belépni óhajt; tudomásul véve. A Detroiti Munkás Dalárda kéri a Szövetsé­get arra, hogy az alapszabályokat küldené meg. Elfogadva, hogy minden magyar Dalárdának kül­dessék meg az alapszabály és szó- littassanak fel a Szövetségbe való belépésre. Több levél nem lévén, a gyülésvezető kéri a múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasását. — Felolvasás után a new yorki kül­dött indítványára egyhangúlag elfogadva. így a gyülésvezető dal­társ az Amerikai Magyar Munkás Dalszövetséget megalakultnak mondja ki és kéri a megjelent de­legátusokat a Dalszövetség veze­tőségének megválasztására. De mivel sem a hillsidei, sem az eliza­bethi Dalárdák nincsenek kellő számmal képviselve, Kocsis dal­társ (Newark) indítványozza ezen választás megtartását holnapra azaz 27-ikére elhalasztani. Az in­dítvány elfogadva. így a gyűlést 26- áról 27-ére elhalasztják és be­zárják. Folytatólagos gyűlés április hó 27- ikén: Novák daltárs megnyitja a gyű lést és igazolja Hillside küldötteit. Megkérdi, kivánják-e a tegnap tárgyalt szabályok újra való tár­gyalását, amelyek újból felolvas­tattak; minden pont elfogadva, csupán a Dalverseny vándordíj ügyében kérnek módosítást a Hill sidei dalárda küldöttei, hogy a Vándor-dij ne minden négy, ha­nem minden két évben legyen díj­ra téve. Úgyszintén, hogy minden nyertes dalárda a vándor-dijjal kapjon valami okiratot is avégből, ha a következő versenyen azt nem tudná megtartani, az mintegy iga­zolvány marad birtokában, hogy ő is volt annak a díjnak nyertese. Elfogadva és a következő gyűlés elé utalva. Elizabeth felszólal, hogy az elő­ző gyűlésre küldött egy levelet és az nem lett felolvasva. A gyűlés megállapítja, hogy a levél tényleg megérkezett és az akkori levelező családi bajokból kifolyólag elvesz­tette és igy ezért nem került fel­olvasásra, amit Elizabeth tudomá­sul vett. Az első dalverseny megtartása ellen emel kifogást Kocsis daltárs. Rövidnek gondolja az időt. Több hozzászólás után megállapítja, — hogy van még 18 hónap és ez elég idő a verseny lerendezésére. A szabályok felolvasása és elfogadá­sa után a gyülésvezető daltárs ké­ri a tagokat Szövetség tisztviselő- ségének megválasztására. Nyílt szavazás és minden jelenlevő tes­tület egy szavazatra jogerős. Minden Szvetséghez tartozó da­lárda három tisztviselővel képvi­seltetheti magát, akiknek úgy ta­nácskozási, mint szavazati joguk van. Tisztviselőknek a követke­zők lettek megválasztva. Elnök: Szente Imre, Elizabeth, N. J. Al- elnök: Kocsis József, Newark, N. J. Pénzügyi titkár: Kiss Jenő, Newark, N. J. Levelező-titkár: Régensburger István, Hillside, N. J. Pénztárnok: Zsiga Béla, Ne­wark, N. J. Ellenőrök: Horváth János, Elizabeth, N. J. Papp Ká­roly, Trenton, N. J. Reiehenbach József, New York, N. Y. Sajtó bi­zottság : Mauthner Andor, N. Y., Nyulászi Jenő, Hillside, N. J., Sretner Károly, Elizabeth, N. J. Választmányi tagok: Novák L. Philadelphia, Pa. Mertz János, Philadelphia, Pa. Kovács János, Philadelphia, Pa, Horváth József, Trenton, N. J. Budai Imre, Tren­ton, N. J. Shreiner Imre, Hillside, N. J. Azon testületek, akik itt nincse­nek három taggal képviselve, — vagy belépő dalárdák, azonnal je­lentsék küldötteik nevét és címét, hogy a legközelebbi gyűlésre már hívhatók legyenek. A választások után a gyülésve­zető daltárs nagy reményeket fűz­ve ezen munkához, úgy a megvá­lasztott tisztviselőket, mint a kül­dötteket kéri, hogy hassanak oda, hogy nagygyá tegyék ezen testü­letet, hogy végre az amerikai Munkásdalárdák is megállhassák a helyüket minden téren. Ezek- után átadja a gyűlés vezetést a megválasztott tisztviselőségnek. Az elnöknek megválasztott Szen­te daltárs mint elnök, a gyűlést tovább vezeti és fogadja, hogy te­hetsége szerint megtesz mindent ezen egyesület érdekében, hogy minél nagyobbá tegye. Novák daltárs indítványozza, hogy tárgyaljunk a legelső dal­(Folytatás a múlt hétről.) Az amerikai szakszervezetek. Amerikában a változások gyors tempóban követték egymást. Mire az ország munkássága a kismíihelyek tarthatatlan álla­pota ellen akciókat kezdett és szakszervezetek alakításához lá­tott, a kisipari termelési módszert már a nagyüzemi kezdte gyors ütemben felváltani. Az amerikai szakszervezetek későn születtek meg és már születésük idejében hasznavehejtetlensknek bizonyul­tak. (E helyen az amerikai szak- szervezetekről általában beszélek és nem az egyes kivételekről, me­lyeket a munkás történelem ki­emel.) Ezért tehát már a kezdettől fog va konzervatív és reakciós volt az amerikai szakszervezet, eszköze a munkáltatóknak, ahelyett, hogy a munkásság osztályszervezete lett volna. Ha a munkásság képes vol­na cselekvésre nyomban a változá­sok történésének idejében és nem csak jóval azok után, akkor az amerikai munkásmozgalom, már a kibontakozás idejében az ipari unionizmus alapján kellett volna elinduljon és nem pedig a szak­szervezkedés utján, mert a mate­riális viszonyok már akkor éret­tek voltak az ipari szervezkedésre. verseny előkészítéséről, ami a kö­vetkező gyűlésre lett elhalasztva. Elizabeth ajánlja, hogy nékik van egy verseny kórusuk, ami még pe­csét alatt van. A gyűlés utasítja a tisztviselőséget ennek figyelembe vételére. Indítványozva, hogy minden Dalárda, aki a Dalszövet­ségben van, minél előbb küldje be a tagsági diját, amely áll $3.00 beállási, $5.00 testületi befizetés­ből. így minden Daltestület köte­les nyolc dollárt mint testületi di­jat, valamint minden tag után még tizenöt centet beszolgáltatni a Szövetség pénztárába évenként annál is inkább, mert e nélkül kottákat beszerezni nem lehet; és egyébb kiadások is merülnek fel. Ezzel a gyűlés véget ért. Az elnök daltárs a gyűlést bezárja. Novák László Zsiga Béla, korelnök. jegyző. Szente Imre, elnök. Kérnénk a Daltársakat, ha a helyzet megengedi, testületileg szíveskedjenek megjelenni. Minden levél és csekk ezen cím­er küldendők: Stiven Régensbur­ger, Long Ave., Hillside, N. J. A legközelebbi gyűlés julius 13-án Hillside-on az összdalárda kirán­duláson lesz megtartva, még be­lépni óhajtó dalárdák ezen gyű­lésre küldjék leveleiket vagy meg­bízottjaikat. Regensburger, titkár. Az IWW egyik sarkalatos állás­pontja értelmében a szakszerveze­tek helyét az integritással biró ipari szervezetek kell hogy elfog­lalják, melyek az osztályharc alap ján állanak. Az IWW azt vallja, hogy a munkáltatók túlkapásaival szem­ben csakis az iparilag szervezett munkásság tud ellentállni; a mun­kásság, a mindennapi küzdelmei­ben csakis az ipari unionizmus fegyverét használva, arathat győ­zelmet. Továbbá azt állítja az IWW, hogy a munkásosztály az ő törté­nelmi hivatását csakis akkor fog­ja tudni végrehajtani, ha iparilag szervezkedik: mert ‘ ‘ a termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szer­vezni, hanem arra is, hogy folytas­sa a termelést akkor, mikor a bér­rendszer már elpusztult.” Végül pedig azt vallja az IWW, hogy az ipari szervezkedés által az uj társadalom kereteit, az osz­tályok nélküli társadalmat épít­jük a régi társadalom keretein be­lül. Mint a továbbiakból is látni fogjuk, az AAU-nak nem célja, — hogy a szakszervezeteket ipari szervezetekkel felváltsa. Ellene van a szakszervezeteknek, de az ipari unionizmus iránt még sok­kal nagyobb ellenszenvvel visel­tetik. Az AAU azt állítja, hogy mi­után a szakszervezetek kiépíttet­ték a bürokráciát, az ipari szerve­zetek is ugyanazt csinálnák, sok­kal bosszantóbb és nagyobb mére­tekben. (Jövő héten folytatjuk.) A kampány befejeződött, de lapunkért follyon az agitáció A lapbizottság rendkívüli gyű­lés tartását határozta el szerdán, julius hó 9-én, mikor is megálla­pítani fogja a kampánydijak nyerteseit és a magándijakat széj­jel fogja küldeni. Lapunk jövő heti számában közölni fogjuk a végleges eredményt. Hangsúlyozni kívánjuk azt, — hogy csak a kampány nyert be­fejezést, de a lapunk érdekében folytatandó agitáció nem. A Bér­munkás olvasóinak szerzése, az előfizetések felhajtása, minden­kor időszerű és az ipari forradal­márok állandó kötelessége. La­punkat megjelentetni a nyári hó­napokban csak úgy leszünk képe­sek, ha állandóan dolgozunk érte. A kampány befejezést nyert s most vegye kezdetét az agitáció, Szervezetünk építése és hátralé­kos, valamint uj előfizetők fel­hajtása. Kövessétek a clevelan­diak jó példáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom