Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-02-20 / 574. szám

HUNGARIAN OFFICIAL. ORGAN OF THE INDUSTRIAL. WORKERS Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, OF THE WORLD. N. Y., ander the Act of March 3, 1879. VOL. XVIIT. ÉVFOLYAM NEW YORK, N. Y., FEBRUARY 20, 1 9 3Iß,-----XT ________________________ ,, , ''I UMBER 574 SZÁM TÜNTETÉSEK ÉS ZAVARGÁSOK BUDAPESTEN A rendőrség verte szét a tüntető munkanélkü­liek seregét. — Három hete ostromállapot képét mutatja a magyar főváros — BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL. ÁRULÁS ÉS SZTRÁJKTÖRÉS A NŐI SZABÓK HARCÁBAN A jobb és balszárnyi vezérek viszálykodása csak a gyárosok javát szolgálta Ha idegen véletlenül idevetődik hozzánk, csodálkozva szemléli azt amely a körutakat, a Rákóczi-utat stb. főbb utakat megszállva tartja már jó ideje. Körülbelül 100--200 lépésnyire vannak egymástól a rendőrőrszemek megduplázott lét­számmal egymástól. De ez még nem minden, párjával sőt négye­sével cirkálnak még ennek tete­jébe a kerékpáros rendőrök, va­lamint a lovasrendőrök. Nem be­szélve arról, hogy a járdán a já­ró-kelők közt a detektívek százai az alkalmi besúgók ezrei lesik a járó-kelők minden mozdulatát, “forradalmat” érezve a levegő­ben. A rendőrségi laktanyában és a kerületi kapitányságok épüle­teiben permanenciában van az egész rendőrségi létszám, sőt a páncélautók is készenlétbe van­nak helyezve. A korgó gyomor el­len. Aki ma végig megy a Váci- uton, ahol valamikor hatalmas vasgyárak kürtői ontották a füs­töt, meglepődve látja azt, hogy pl. a Schlick-Nicholson stb. gyártele­pek helyén, ahol pár hónappal előbb még gyár állt, üres grun- dok és csupasz falak meredez- nek az ég felé. A magyar gyáripar felett megkondult a halálharang. Nacionalizálták a termelést oly­képpen, hoy egyes gyárakat ha­lálra ítéltek és a megmaradottak- ban természetesen modern gép­technika utján pótolják a kihul­lottak termelését is. Az u. n. “szakmunkások” nélkül vagy csak ezek kis hányadának fel- használásával. A megszűnt gyá­rak “szakképzett” munkásai te­hát, amint mi ipari unionisták előre láttuk és hirdettük is, az egyik napról a másikra az utcára kerültek. Nincs már tehát “szak- képzettségükre” tovább szükség, elvégzi munkájukat a gép és an­nak kiszolgálója az ipari munkás. Ez a “szakképzettségétől” meg­fosztott munkástábor a nevelésé­nél fogva azonban vak és semmi áron nem akarja valahogyan megérteni, hogy ők mint “szak­munkások” a multté lettek. Még ma sem akarják belátni, hogy már nem “segéd” urak, hanem bérrabszolgák éppen úgy, mint azok, — akiknek „szakmájuk” ugyan nincs, de gépekkel éppen úgy tudnak cipőt, ruhát stb. szükségleti cikkeket gyártani, — mint elődeik, a segéd “urak”. Tehát ezek az utcára került és szaktudásukat immár értékesíteni (Folytatás a 8-lk oldalon) Kilenc napi tárgyalás után a női szabók áruló vezérei meg­egyeztek a gyárosokkal, mely megegyezést nagy ceremóiák kö­zött a newyorki City Hallban Ír­ták alá, a városi politikusokkal együtt. A jobbszárnyi vezérek, mint a múltban, úgy most is leg­alább egy kis morzsányi előnyt szerettek volna odadobni a szak­szervezeti munkásoknak, de a je­lenben még azt sem tehették meg, a balszárnyiak sztrájktörése mi­att. A gyárosok látva az álkom­munisták ‘ ‘ forradalmi ’ ’ sztrájk­törését, keblükre ölelték őket, mint a mentő angyalokat és a jobbszárnyi vezéreknek követelé­sét, tulforradalminak tartva nem teljesítették azokat. A megkötött egyezmény semmi másra nem je­lent változást, csak arra, hogy ezentúl a jobbszárnyiak is szabad kezet kapnak a szervezési mun­kálatokra. A 40 órás munkahét, mely az egyik főkövetelés volt, csak papíron lesz meg, mert a kü- lönórázás engedélyezve van és mi­vel darabszámos munkáról van szó, “a látástól vakulásig” lesz a robotolás, feltéve, ha lesz munka a ruhaiparban. Előre látható volt hogy a szakszervezet még a legnagyobb megalkuvás mellett sem kaphat eredményesnek nevezhető egyez­ményt, mivel még a sztrájk előtt néhány gyáros kiegyezett a bal­szárnyi frakcióval, követelésük egy részét teljesítve nekik, csak azért, hogy a sztrájk alatt nyu­godtan tovább folyjon a terme­lés a unionizált sztrájktörés pe­csétjével ellátva. A szakszervezet csekély számú harcos tagjainak, akik megértik a nagyobb kenyé­rért való harcot, nem annyira a gyárosok, mint azok csatlósainak, a melléjük szegődöttt álkommu­nista lealjasodott sztrájktörőkkel kellett nagy harcot vívni. Nem egy üzemben véres verekedés volt a sztrájk alatt, ahol a balszár­nyiak nyugodt sztrájktörését, a jobbszárnyiak ökölcsapásai zavar­ták meg, mialatt a vezérek Alba- nyban a politikusokkal tanács­koztak. A munkástörténelemben örö­kös szégyen pecsét marad, a new yorki ruhakészítők sztrájk­jában az a pimasz viselkedés, mellyel a harcot elárulni segítet­ték a balszárnyi fékerek, azáltal, hogy nemcsak a saját követőiket, hanem a teljesen szervezetlen gyárak munkásait is sztrájktörés­re biztatták. Ma New Yorkban mindenki dicsekedhet azzal, hogy sztrájktörő, csak azt kell monda­nia, hogy az álkommunisták hive, és ezzel a hivatásos sztrájktörés azonnal a legszebb forradalmi cselekvés lesz. (Folytatás a 8-lk oldalon) Felhívás a New York és környéki IWW-istákhoz! Az IWWazon megállapítása, mely szerint a tőkés termelési rendszer mind több és több munkásnak a helyzetét nemcsak bizony­talanná, de mint látjuk, már elviselhetetlenné teszi, parancsolólag kényszeríti a mukásokat a szervezkedésre; mozgalmunkat pedig, mely az ipari unionizmus tiszta kifejezője, teljes erejével szólítja a bajok orvoslására. Az utóbbi hetekben, különösen a bányászati iparban dolgozó munkások, úgy az Egyetemes Központunkat, mint a Bérmunkás szer­kesztőségét, levelekkel keresik fel, hogy a helyzetük javulására irá­nyuló mozgalmat indítsuk meg, mielőtt a bányászok szervezetlenül, vagy helytelenül szervezve teljesen elvéreznek. A magyarországi ipari unionisták napról-napra befolyást nyer­nek a munkások széles tömegei között az őket uraló pártrendszer alatt és annak dacára is. Az évek előtt megszakított csehszlovákiai összeköttetés újból felvételét kérték felsőmagyarországi munkástársaink is, kik innen várnak útmutatást mozgalmuk továbbépítésére. Ezenkivül a Bérmukásnak, mozgalmunk legfontosabb tanitóesz- közének a magyarság nagy száma közötti hetenkénti elhelyezése és a magyar agitáció egyéb ügyeinek megbeszélése céljából 1930 MÁRCIUS HÓ 2-ÁN, VASÁRNAP EGÉSZ NAP NEW YORK KERÜLETI ÉRTEKEZLET megtartását határoztuk el, melyre úgy a csoportok megbízottait, mint, a Bérmunkás lapkezelőit és olvasóit ezúton is meghívjuk. A kerületi értekezlet kezdete pontosan reggel 9 órakor lesz a szokott helyen. 347 EAST 72-IK UTCA NEW YORK Vagyunk munkástársi üdvözlettel A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom