Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-02-13 / 573. szám

8-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 13. Gyilkolt a bánya! Húsz halott, — számos sebesült, — két bányász eltűnt. Salt Lake City, Utah, febr. 7. A tegnapi bányarobbanásnak ez- ideig már húsz halottja van és két bányász eltűnt. A merítő mun­kálatok részben sikerrel jártak, mert kilenc bányászt megmentet­tek az életnek. Közülök kettőnek súlyos ’gázmérgezése van, de élet­ben maradásukhoz van remény. A robbanást carbon monoxide okozta. Mint beszámol a hir, a Standard Coal Company ezen bá­nyájában ez volt az első súlyos szerencsétlenség. A bánya állan­dó vizsgálat alatt volt s mint je­lentik, a robbanás előtti napon úgy a helyi, mint az állami felvi­gyázók vizsgálatot tartottak és semmi veszélyt nem fedeztek fel. A szerencsétlenül járt bányá­szok holttestét elszállitottták Pri-, ce, Utahba. Erre a városra na­gyon jól emlékszünk a múltból. Ugyanis ide szállították 193 bá­nyász holttestét is 1924-ben, kik szintén a bűnös hanyagságnak és a profitnak estek áldozatul. — Egyébként 1900 óta az volt a leg­borzalmasabb katasztrófa. A kapitalista lapok megdicsé­rik a bányászasszonyokat, s mint hősökről emlékeznek meg, kiknek nagyobb részük aránylag köny- nyen viseli a súlyos csapást. Mint megemlítik, az elpusztult bányá­szok nagy családdal bírtak. A kormányzó táviratban fejez­te ki részvétét és biztosította az özvegyeket és árvákat, hogy pár hétig az állam fog róluk gondos­kodni. Micsoda nagylelkűség! Való­színűleg akkor már majd megfog­ják kapni az özvegyek a rongyos pár ezer dollár állami biztosítást, így fogják kiszúrni szemüket és betömni szájukat, a családapa és kenyérkereső elvesztéséért. Majd kitakarítják a bányát. Kapitalista tömjénnel eloszlatják a hullaszagot és akkor fogják folytatni az üzemet, amig ismét egy másik bányarobbanás fog történni valahol és akkor az uj lesz a szenzáció, a régit pedig el­fogják felejteni. Mi már annyiszor megírtuk vé­leményünket az ilyen esetekben, hogy ismétlésekbe nem akarunk bocsájtkozni. Lapunk más helyén közlünk egy cikket magyar fordí­tásban Forest Edwards tollából, mely egy héttel ezelőtt Íródott. Nincs benne prófétai meglátás, de a megtörtént események alap­ján elevenbe vág és éppen az öleli fel a cikk, hogy az összes létező és hozandó törvényekkel sem lesz­nek az ilyen katasztrófák elkerül­hetők. A bányászélet biztosításához a szervezkedés az első lépés. Da BÉRMUNKÁST! A nyomor haszonélvezői New-Yorkban óriási méreteket öltött a munkanélküliség és azzal a munkaközvetítő hiénák egész tömege vetette magát rá a szalma­szálba kapaszkodókra. Elképzel­hető, hogy milyen lelkiismeret­lenséggel szipolyozzák a munka­nélkülieket, hogy még a munka­közvetítő irodáknak engedélyeket kibocsájtó városi hivatal is kény­telen volt közbelépni a sok csalás ellensúlyozására. Az állami munkaügyi hivatal nyilatkozott, hogy oda nem érke­zett be panasz, azonban megálla­pítást nyert, hogy a városi hiva­talhoz nem kevesebb, mint 2004 esetben történt panaszos feljelen­tés. Azonban bizonyos, hogy sok­kal többen vannak a becsapottak, mert sok esetben nem is tesznek feljelentést, miután nem egyszer történt, hogy a feljelentőket hide- gep elutasítják, vagy agyonhall­gatják keresetüket. A nyomor hiénái sok esetben képzeletbeli munkát ajánlanak. Felveszik a díjazást és aztán hite­getik az áldozatokat. Leggyak­rabban 25 dollárokat vesznek fel, 200 dolláros havi fizetéses mun­kát ígérve és azután az áldozat csak várja, hogy mikor hívják a munkára. Persze Ítélet napig is elvárhatja. Ilyen eszközökkel jó százezreket csinálnak a nyomor haszonélvezői, amit csak a szerve­zet munkásság szüntethet meg,--------o—í----­Az amerikai brutalitás ellen Az Egyesült Államok Belügy­minisztériumához egy átirat jött Mexicoból, mely tiltakozik azon bánásmód ellen, amelyben dél Ca­lif orniában, az Imperial Valley- ben foglalkoztatott alattvalókat részesítik. A jegyzék brutalitással vádolja az amerikai munkáltatókat. Úgy látszik, — hogy a mexicoiak is azt tartják, — hogy mexicoi alattvalókkal CSAK Mexieoban szabad brutálisan bánni ... A diplomaták persze majd elfogják intézni. Megígérik, hogy többé nem fog előfordulni ilyesmi. Nem. Akkor egész bizonyosan nem, ha a munkások szervezkednek és a brutalitást megszüntetik. Azon­ban ha arra várnak, amig a dip­lomaták fogják megszüntetni, ak­kor már most elkezdhetik énekel­ni azt a nótát, mely úgy kezdő­dik, hogy: Várhatsz ....--------o-------­36 billió profit Az Egyesült Államok tiszta jö­vedelme 1929-ben, a National Bu­reau of Economic Research sze­rint $89,419,000,000 volt. Ebből a munkásokra 51,123,000,000 dollár jutott. Hanyatlik az autógyártás A New-Yorki Standard Sla- tisztikai hivatal bevallása szerint az autógyártás terén 15 százalék hanyatlás mutatkozik. Szószerinti fordításban a jelen­tés a következő: “A gépkocsi üzlet az egész folyó esztendőben 15 százalékkal marad alul az 1929 esztendő üzle­tének. Továbbá, a jelekből Ítélve, úgy látjuk, hogy a hanyatlás a most következő hat hónapban fogja elérni tetőfokát.” A jelentés még kitér, hogy a Ford-gépekre nagy lesz a keres­let, azonban a többi drágább faj­tájú gépek kereslete csökkenni fog nagyban. Úgy látszik, hogy ez az esz­tendő is éppen olyan reménytelen a munkásokra, mint az elmúltak, így is fog maradni, amig tudatá­ra nem ébrednek, hogy ipari szer­vezkedéssel változtatni lehetne az ilyen állapotokon. Sztrájkolnak a telefon- szerelők Buenos Ayres, Argentina, febr. 6. A telefon szerelő munkálok sztrájkba léptek a városban. Kö­vetelésük a rövidebb munkaidő és magasabb munkabér. A társulat megpróbálta az üze­met mozgásban tartani, de si­kertelenül, mert a sztrájkolok szabotargc-ot használnak. Ahol te­hetik, elvagdossák a dróthuzalo­kat. A társulat olyan óvintézkedése­ket vezetett be, hogy drótsövé­nyekkel keríti el a telefonpózná­kat. Bezzeg, ha a pénzt, amibe a póznák kerülkeritése kerül a sztrájkolóknak fizetés fejében ki­utalná, feleslegessé vállna a póz­nák bekerítése és biztosítva volna az üzem zavartalan folyamata. --------o-------­Az I. W. W. lapjai INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvű hetilap, az I. W. V\. hivata­los közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIAL | WORKER, angol- nyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. — Megjelenik Seattle. Wash., Box 1857. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5' cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Box 24. Sta. I. SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. Egy évre $1; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y„ Box 32, Station D. INDUSTRIALIST!. i finn napilap. Egy évre $4.50. fél évre $2.50 há­rom hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjeleirk Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hctilan. Etry évre $2: egyes szám 5 cent , Megjelenik 11314 Revere Ave.. Cleveland. Ohio. COT OS TR ÜZENIK A. orosz havi folvóirat. Egv évre $1: egves szám 15 cenf. Megielen’k 555 W, Lake s* CtUeflgn. IH. TIE VAPAUTEEN finn Uavi folyó­irat. 32 oldalas: $1.75 eg'7 évre; egves szám 15 cent; máinsi és de- remheri néldánv 48 oldal 25 cent Megjelenik 555 W. Lake $t, Chi­cago. m. Betiltott táncmulatság Indianapolisból jelentik az I. W. W. sajtójának, hogy a városi rendőrfőnök, egy a munkások ál­tal rendezendő táncmulatság megtartását betiltotta. A rend éber őre azzal indokolta myg cselekedetét, hogy tartott at­tól, hogy a mulatságot átfordítani fogják munkásgyülésre. Gyanúját arra építette, hogy az itteni haris­nyakötő gyár munkásai között is terjesztették a mulatsági jegye­ket. És pedig olyan gyári munká­sok, kiket szervezeti aktivitások miattt elbocsátottak a gyár alkal­mazásából. A munkások bejelentették az ügyet a Civil Liberties Unionnál, mely testület azt ajánlotta, hogy a mulatságot rendező munkások indítsanak pert a város ellen. — Nem rossz. — De ugyan miért kellene perelni az ördögöt a nagy­mamájánál. Mi inkább az intenzív szervezkedést ajánljuk. A per, ha a munkások szervezkednek, sok­kal hamarább és biztosabban fog javukra eldőlni.--------o-------­Szervezkednek a pilóták Cleveland, Ohio. L. B. Rose- erans kereskedelmi repülőgéppiló­ta egy tervet dolgozott ki, mely­nek alapján a repülőgépek me­chanikusait és pilótáit óhajtja megszervezni Ohio, Pennsylvania és New-York államokban. Rosecrans az oliioi AFOL-hoz charteretért folyamodott, de ez- ideig nem nyilatkozott, hogy meg kapta-e 1 Hasonló mozgalmak vannak alakulóban Missouriban és Okla- homában is. Dacára annak, hogy az idea na­gyon konzervatív, mert hogyan is lehet elképzelni a mai korszak­ban uj szakmai szervezetek alakí­tását? Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a társulatok ellenezni fogják alkalmazottjaik szervez­kedését bármilyen formában. --------o-------­15,000 törvénytelen gyermek Berlin, Németországból jelen­tik, hogy a közelmúltban kiürí­tett Rajna vidéken, az angol és a francia megszálló csapatok több mint 15.000 törvénytelen gyerme­ket hagytak maguk után. Tekintetbe véve a rossz viszo­nyokat, a gyermekek és anyák so­kat szenvednek. Számos női ligák kezdtek akciót Németországban, hogy enyhítsenek a hadi asszo­nyok és gyermekek nyomorán. Arról is számot ad a hir, hogy a francia és angol törvényszékeken próbálnak majd szerencsét, hogy az elhagyott asszonyok és gyer- •mekek ellátásáról a visszatért ka­tonákat kényszerítsék gondos­kodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom