Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-02-13 / 573. szám

6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 13. Chicagóban nincsenek magyar IWW-isták (L.) A forradalmi hirdetési közlöny egyik minapi számában azzal bátorította a Bálint és Gel­lert társas céget, a new-yorki ku­darccal végződött pénzszerzési ki- sérlet után, hogy most próbálkoz­zanak a Középnyugaton, Chicagó­ban, mert ott már nincsenek ma­gyar IWW-isták, akik az üzlet legfontosabb részét, a gyűjtéseket elrontanák. Ebben a bejelentésben csak az a valóság, hogy a chicagói ma­gyar IWW-isták éveken keresz­tül a legválságosabb időkben a Bérmunkás pontos megjelenteté­sével és az ipari unionizmus taní­tása és a magyar munkások neve­lése körül végzett meunkájukban, hogy az eszmét önzetlenül szol­gálják, nemcsak anyagiakban merültek ki, de a szerves munkák végzését is szüneteltetniük kel­lett. Chicagói munkástársaink ki­merülését mi sem bizonyítja job­ban, minthogy még ma sem fejte­nek ki szervezeti munkát, ami azonban nem azt jelenti — és er­ről valószinü, hogy hamarosan a társas cég és ezek üres zsákja is meggyőződést fog szerezni hogy az IWW városában Chicagóban nincsenek magyar IWW-isták. Magunkra vontuk a könnyű boldogulást, másoknak ajánlók haragját. Elismerjük bűnünket, amelyet azáltal követtünk el, hogy New- Yorkban mielőtt a munkások pén­zét összeszedték, azt kértük, hogy számoljanak is le. Nem a mi hi­bánk, hogy ennek a három szónak a hatása alatt, sok' jelenlevő a zsebében felejtette a kezét, miál­tal az egyedüli sebezhető részén sértettük meg a világforradalom pápáit. Azért korai még az öröm, hogy Chicagóban minden csendes. A Középnyugaton a szelek és viha­rok városában csak lementével di­csérik a napot.--------o-------­Horthy medáliákat osz­togat A kapitalista lapok, eldugott kis hirben számolnak be arról, hogy Horthy Miklós, Magyaror­szág főgyilkosa, a Habsburg di­nasztia Magyarországon élő tag­jait, Horthy-érdem jelekkel tün­tette ki. Nem leszünk meglepve, ha a kitüntetések során sor kerül majd a magyarországi szociáldemokra­tákra is, mert a gyilkos rendszer tatarozásában, nekik sokkal na­gyobb szerep jutott, mint a habs- burgoknak. Viszont jönni kell az időnek, mikor a magyar munkásnép ér­demjeles nyuzóival lefog számol­ni, de akkor pusztulni kell az összes munkásnyuzóknak, medá­liával vagy aélkül. Rálőttek Mexiko uj elnö­kére Mexico City, február 5. Két órá­val azután, hogy Pascual Ortez Rubio újonnan megválasztott el­nök az esküt letette, hat revolver golyót röpítettek feléje, melyből egy az álkapcsába fúródott. Azonnali operációval eltávolí­tották a golyót s mint jelentik, az elnök minden veszélyen túl van. A merénylettel kapcsolatosan egy összeesküvésnek jöttek a nyo­mára és több letartóztatás történt azok után is, hogy a merénylőt a helyszínén elfogták.-----—o-------­Fogynak a vasutasok Washington, D.C. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az első osztáljm vasutakon a mult év no­vemberében 1,680,063 vasutas volt alkalmazásban. Vagyis 33,600-al kevesebbb, mint a múlt évben, il­letve 1928-ban. Nem kell félreérteni a dolgot, azok a vasutasok nem pusztultak el, csupán közel harmincnégyezer vált közülök feleslegessé a vasut- iparban. A gépek fejlődése mind­inkább kiszorítja a mukásokat az iparokból, ami előbb-utóbb, kény­szeríteni fogja a vasutasokat is arra, hogy rövidebb munkaidő kö­veteléssel álljanak elő.--------o-------­Az “II Proletario”-ért New-Yorkban, az I WW olasz nyelvű tagjai nagyszabású mulat­ságot rendeznek, hivatalos lápjuk az “II Proletario” és az osztály­harc foglyai javára szombaton este 1930 február 15-én, az Uk- rainan Hallban (217-219 East Sixth St.) Tekintetbe véve azt, hogy a ne­héz gazdasági viszonyok súlyosan érintik a munkások centjeiből tengődő IWW lapokat, ajánlatos volna, hogy a new-yorki magyar- ajkú IWW-isták is támogassák az olasz munkástársakat és számo­sán jelennének meg a mulatságu­kon.--------o-------­Detroitiak figyelmébe A General Recruiting Union helyi angol csoportja saját helyi­ségében 958 Michigan Ave. alatt, 1930 február 16-án, vasárnap este 5 órakor BANKETTET rendez. Vacsora után lesznek kitűnő magánszámok a vendégek szóra­koztatására. A vacsora ára egy dollár. Mindazokat, kik egy kellemes estélyt akarnak eltölteni, ezúttal szívélyesen meghívja a Rendezőség. A Szovjet mentegetődzik Mexico és a Szovjetek diplomá­ciai szakítása befejezett ténynyé vált és a mexieoi kormány kiadta a rendeletet, hogy a moszkvai konzulátus elhagyja USSR terü­letét. Mexico azzal indokolta meg a diplomáciai kapocs megszakítá­sát, hogy Washingtonban, Rio de Janerio és Buenos Ayresban kom­munisták demonstráltak a mexi- coi követségek előtt és denuncial- ták az újonnan megválasztott Or­tiz Rubio kormányt. A szovjet hivatalos nyilatko­zatban tiltakozik az ellen, mintha neki bármi köze is lett volna a de­monstrációkhoz és azt hangoztat­ja, hogy az kizárólag a helyi kommunista pártoknak az ügye. Ő csak a USSR területén vállal felelősséget a párthivek cselekvé­seiért s ott ilynemű demonsrációk nem történtek a mexieoi követsé­gek ellen. Egy esetleges amerikai elisme­rés után, elképzelni lehet, hogy mennyire mosnák a szovjet politi­kusok kezeiket azokért a felelőt­len cselekvésekért, amit itt vég­hez visznek és ráfogják, hogy minden cselekvésük bírja a mosz­kvai pápák jóváhagyását.--------o-------­Meghívó A Munkás Betegsegélyző Szö­vetség new-yorki első osztályá­nak 1930 február 15-én tartandó kitűnő műsoros táncmulatságára 347 East 72-ik utcai helyiségben. Hat tagú cigány zenekar. Jó ma­gyaros konyha. Műsor: Nyitány játsza a zene­kar. Szavalat “A rabasszony’’ Kiss Józseftől Szavalja Mrs Irma Ba­lassa. Ének Fisher Elsie, zongorán ki­séri Fisher Edith. Hegedű szóló Ifj. Frank János. Kupiék Mrs Isabella F. Janász, zongorán kiséri Deoring Vilmos. Szavalat Mrs Isabella F. Ja­nász. Színre kerül: ‘ ‘ LÉLEKVÁNDORLÁS ’ ’ * egy felvonásban. Irta: Móricz Zs. (Paraszt vígjáték). Előadják a Modern Színkör tagjai. Jegyek elővételben 50 cent. Pénztárnál 60 cent. Kaphatók a Betegsegély­ző tagjainál.--------o-------­Chicagói Open Forum Az • IWW saját helyiségében 1618 W. Madison St., hetenként négyszer vannak előadások. Va­sárnap, hétfőn, kedden és szom­baton 8 órai kezdettel. Az előadók legjavát van alkal­ma itt a munkásságnak meghall­gatni. Előadások után kérdések és hozzászólások vannak a legtel­jesebb szólásszabadság jegyében. Szabad bemenet. A munkástár­sak helyesen teszik, ha ellátogat­nak az előadásokra. A plagizálás mesterei. “De reméljük, okultunk és az a ceruza a jövőben működésbe lép . . . .!” Ugyanis arról a vörös ceruzáról van szó, melyet a párt­vezérek állandóan igénybe vesz­nek a nekik nem kedvező írók munkáinak meghamisítására, el- sikkasztására. Nem ez az első eset, hogy a pártvezérek és az Uj Előre plagizálásra bujtatják a követőiket és a lap olvasóit. A múltkoriban is, mikor a Bronxi Műkedvelő Kör előadta a “Már­tírt”, mely darab Sacco és Van- zetti életével és halálával foglal­kozik és hiien kifejezte azt az esz­mét, melyért életüket adták, csak azért, mert a pártvezérek tetszé­sét nem nyerte meg az IWW han­goztatása a darabban, azt aján­lotta valami véres nevű papagá- lyuk, hogy azt a részt máskor tö­rüljék ki a darabból. Vagyis ha­misítsák meg az iró munkáját és az ő tetszésük szerint formálják át azt. Most pedig jön a temesvári munkások pofozkodó vasúti tiszt­je és a “ Remény ”-ről irt kritiká­jában egyenesen és nyíltan azt ajánlja, hogy a jövőben minden olyan dolgozatot meg kell hamisí­tani, amelynek tartalma ugyan megfelelő, de egyes tételeiben nem fedi a tetszésüket. O szerinte a plagizálás kommunista erkölcs és a vörös ceruza használata az eszme szolgálatában fontos esz­köz. Meglátszik a budapesti Nép­szavából átvet! cikkeken a vörös ceruza az igaz, habár a szociálde­mokraták lapját egyébként Kon- ti-utcai Népszajhának nevezik. A cikkeit azért felhasználják persze meghamisítva és az irók neveinek mellőzésével. Hitvány hamisító banda diffa- máló tevékenysége nehezedik az egész munkás mozgalomra, in- lyet irgalmatlanul el kell tüntet ni. Ky.--------o-------­Tizenkét lincselés 1929- ben A múlt évben tizenkét lineselés- ről ad számot a nyilvántartási hivatal. Ezekből négy Floridában, kettő-kettő Missisipi, North Caro- lina-ban és Texasban fordult elő, Kentucky és Tenesseeben egy-egy. Az áldozatok közül nyolc néger és négy fehér között egy asszony is volt, Elle May Wiggins szövő­munkás, kit Gastoniában a szö­vők sztrájkja alkalmával gyilkol­tak le. ——— -o—----­DETROITI OPEN FORUM A One Big Union Hall-ban 958 Michigan ave., minden szerdán és vasárnap este Open Forum elő­adásokat rendez az IWW, melyek látogatására kérik a munkássá­got. Belépti dijak nincsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom