Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-02-06 / 572. szám
6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 6. A lángész, a tehetség és a — pénz Az ipari erő— mindenható hatalom Fischbein László bridgeporti előadása. A Munkás Betegsegélyző Szövetség 4-ik osztályának meghívására Bridgeporton január 19-én. értelmes és tanulságos előadást tartott Fischbein munkástárs, “A munkanélküliség okai és megoldása” cimen. Világosan kimutatta, hogy a politikai lármázok nem tesznek és nem is tehetnek semmit sem a munkanélküliek és a munkanélküliség megoldása érdekében, mert ők csak a kapitalista osztály lakájai. “Miért nem hivta Mr Hoover a szenátust, vagy a kongresszust össze?” kérdezte az előadó egy munkanélküliséget megoldandó konferenciára? És miért hivta össze az ipar fejedelmeit? hogy dolgozzanak ki tervezetet és adjanak munkát azoknak, kik munkáért esedeznek? Igen a tőkéseket, a trösztök fejeit, a “Big Boys”-okat. Azért, mert minden hatalom a gazdasági erőben van s akik a termelési eszközök fölött rendelkeznek, azok rendelkeznek minden, sőt az élet felett is. Majd rátérve az IWW-ra. Vaskos érvekkel és dokumentumokkal bizonyította, hogy ez a szervezet már huszonöt esztendő óta felismerte, hogy hová vezet a 'ejlődés és következetesen m" kell tenni a munkásságnak, ha az ipari zsarnokság alól önmagát felszabadítani akarja. Az ipari szervezkedés eszméjét igazolják a mai állapotok és mindinkább több lesz azon munkásoknak a száma, kik az IWW felé fordulnak. Hiszen a munkások tudnák orvosolni a munkanélküliséget és megszüntetni volnának képesek, nyomort, nélkülözést, a háborúkat és a kapitalista rendszerrel vele járó minden mizériát, ha helyesen szervezkednének és világ- szervezetet alkotnának, mint azt az IWW tanítja. “Egy ipar minden munkását egy szervezetbe és valamennyi ipart Egyetlen Hatalmas szervezetbe. Ilyen szervezettel képesek lesznek a munkások rövidebb munkaidőt kivívni, — melynek arányában bevonni lehet a munkanélkülieket is munkába és csakis ilyen szervezetei lehet véget vetni a kizsákmányolásnak és eltörölni a bérrendszert. Beszélt a gépek tökéletesedéséről, rámutatva arra, hogy a fejlődés nyomában mint kerülnek munkások ezrei és milliói a munkanélküliségbe. Marxi alapon fejtegeti, boncolgatja az értéktöbblet elméletet, az áru értékét és árát. Kimutatja, hogy a nagy trösztök mint alakulnak át még hatalmasabbakká, hogy kontrolt szerezzenek a piacok felet s igy megszabják az áruik árát, biztosítva a legnagyobb ellenértéket. Ilyen trösztöt kell alkotni a munkásoknak is. Meg kell szervezni a Sokszor halljuk a majdnem szállóigévé vált mondást: a tehetség előbb-utóbb, de biztosan érvényesül és a lángész minden nehézség ellenére is “kitör és eget kér.” A polgári sajtó bőven feldíszítve meséli el, ha tudomást szerez egy-egy ilyen esetről és leírásaiból mindig kicsendül az a megállapítás, hogy baj, nagy baj ugyan a szegénység, de az igazi tehetség érvényesülését nem akadályozza. Nem ritkán még meg is fordítják a tételt, amely akkor igy hangzik: a szegénység egyenesen hasznos és szükséges a tehetség kifejlődésére. Munkára ösztönzi a tehetséges embert és nem engedi, hogy szellemi erői még kibontakozásuk előtt elsorvadjanak a jómódban. A vagyon elaltat, a nyomor harsány^ ébresztő. Marx tanítása szerint valamely kor szellemi életét végső fokon gazdasági viszonyai határozzák meg. A gazdasági viszonyok a társadalmi berendezkedés fundamenmunkaerő trösztjét az Egy Nagy Szervezetet, hogy teljes kontrolt gyakorolhassunk afelett, amit mi munkások eladunk, a munkaerőnk fölött. Akkor módunkban lesz majd olyan árat kapni árunkért, MUNKAERŐNKÉRT, amilyent mi akarunk, mi pedig a munkánk teljes gyümölcsét követeljük. Fischbein munkástárs népszerűén és olyan érdekfeszítően magyarázta a tárgyat, hogy a hallgatóságot mindvégig figyelemre kötelezte. Voltak néhány kérdések, melyekre kielégítően válaszolt. Befejezésképpen meg kell említenem, hogy gyűjtést rendeztünk, melynek eredménye, 11 dollár és 30 cent volt. Ezt az összeget Róth- fisher munkástárs részére utaltuk át a chicagói G. R. U. 2-es csoporton keresztül, amit a gyűjtés előtt bejelentett a gyülésvezető. Róthfisher munkástárs, az IWW magyar nyelvű lapjának, a Bérmunkásnak volt szerkesztője. A háború alatt, a szövetségi börtönbe került, hol egészsége megrongálódott. Később a hosszú börtönbüntetés elől külföldre menekült, hol a börtönben szerzett dővész teljesen aláásta fizikumát. A gyűlés igen tanulságos volt s lelkes hangulatban ért véget. Ifj. Feczkó János. Ezt a tudósítást a Solidarity testvérlapunkból fordítottuk magyarra. Nagyon örülünk, hogy öreg harcosok ilyen gyermekeket nevelnek, mint ifj. Feczkó, mégis méltatlankodnunk kell, hogy a magyar tudósítást elfelejtették megírni a magyar munkástársak. Reméljük, hogy a jövőben e téren sem lesz mulasztás. Szerk. túrna és a szellemi élet ezen az alapon emelkedő felépítmény. Áll ez az egyénre és az egyéni tehetség kiindulására is. Az egyes kivételek ritkák és a nagy többség tehetségének akadálytalan kibontakozását és szellemi érvényesülését már előre eldöntik és meghatározzák azok a körülmények, amelyek között a tehetséges ember született, felnőtt és az osztályokra tagolt társadalomban élni kénytelen. Alfréd Odin egyetemi tanáré az érdem, hogy ezt a szocialisták előtt közkeletű igazságot elsőnek vonatkoztatta az irodalmi életre és pontos statisztikai adataival először oszlatta el a homályt, — amellyel a mai társadalmi rend védelmezői ezt a kérdést beburkolják. Odin csak a francia irodalmat tette vizsgálat tárgyává és kutatásainak területén, az 1300-tól az 1825-ig terjedő időszakban 6000 “irodalommal foglalkozó tehetség” életkörülményeiből vont le mélyen járó következtetéseket. — Eredményei eloszlatnak egy le gendát és az irodalmi életre vonatkoztatva is meggyőző erővel bizonyítják a szocialista tanítás igazságát. Azt szokták mondani, hogy a lángésznek nincs szüksége semmiféle nevelésre. Ezzel szemben Odin 827 irodalmi lángész életrajzából erre az eredményre jut: Közepes v. semmi Jó iskoláz- iskoláz- tatásban tatásban nem részesült részesül t 1301—1500 33 — 1501—1600 110 2 1601—1700 192 7 1701—1750 145 1 1751—1800 199 4 1801—1825 132 2 811 16 vagyis 827 híressé vált iró közül 811, azaz 98 százaléka akadálytalanul hozzájuthatott a maga korának műveltségéhez: taníttatták és tanulhatott. Még sokkal érdekesebbek azok az adatok, amelyek ugyancsak a francia irodalom kiválóságainak ifjúkori anyagi helyzetére vonatkoznak : Anyagi Nyomorjólétben ban nőtt fel nőtt fel 1300—1500 24 1 1501—1600 81 4 1601—1700 157 9 1701—1750 89 12 1751—1800 138 20 1801—1825 73 11 562 57 Vagyis a kiváló Íróknak csak az egyötöde töltötte el ifjúságát anyagi gondok és nélkülözések közepette. A kérdést azonban marxista alapon, az osztályokra tagolt társadalom és osztályhelyzet nézőpontjából legjobban megvilágítja a harmadik táblázat, melyben Odin az 1300—-1825 közti időszakban 600-nál több iró társadalmi helyzetét veti egybe. E célból a fraucia írókat öt nagy osztályba sorolja: nemességre, közalkalmazottakra, szabad szellemi foglalkozásúakra, ipart és kereskedelmet folytató polgárságra és munkásokra. A táblázat egy pillantásra megmutatja, hogy az osztály- helyzet mennyire kedvez a lángész és a tehetség kialakulásának. 44 '© N •a ^ M | Társadalmi jg ® 's l .'S 3 i g osztály ® 4g a m S & § s g .a 3 < a p ill száma Nemesség 125 34 159 Közalkalmaz. 157 29 62 Szabadfoglalk. 116 27 24 Polgárság (ipari vállalk. keresk.) 62 7 Munkások 50 11 0.8 510 111 Az első három osztály, a francia társadalom kiváltságos osztályai kereken 80 százalékát adták a tehetséges és 82 százalékát a lángeszű Íróknak, noha a három. osztályhoz tartozók száma csak igen kis része volt Franciaország lakosságának. De még jellegzetesebb a kép, ha a harmadik számoszlopot nézzük át: a nemesi osztályból két és félszer több iró került ki, mint a közalkalmazottakból, huszonkét és félszer több, mint a polgárságból és kétszázszor több, mint a proletáriátusból. Marc Ickowicz, aki Odin adatait elsőnek értékesítette, a harmadik táblázatból arra a megállapitásra jutott, hogy a lángész problémája is osztálykérdés. Ugyanígy áll azonban a számok alapján az is, hogy az az irodalom mindenkor osztályirodalom volt, nyilt vagy leplezett fegyvere az osztályharcnak. “Figyelő.”--------o-------Detroitiak figyelmébe A General Recruiting Union helyi angol csoportja saját helyiségében 958 Michigan Ave. alatt, 1930 február 16-án, vasárnap este 5 órakor BANKETTET rendez. Vacsora után lesznek kitűnő magánszámok a vendégek szórakoztatására. A vacsora ára egy dollár. Mindazokat, kik egy kellemes estélyt akarnak eltölteni, ezúttal szívélyesen meghívja a Rendezőség.
