Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-01-16 / 569. szám
6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Január 16, 1930 A TŐKE SZERVEZKEDÉSE PIACOK HÓDÍTÁSÁT S NAGYOBB KIFOSZTÁST JELENT (Folytatás a 3-ik oldalól.) ránt sem állott még azon a magas fokon, hogy eltehette volna az útból a tőkés termelést és hogy 1871-ben ugyanezen okok miatt szenvedett hajótörésta kommün Parisban. ‘-‘Az állam elérkezett bölcsessége végéhez, mig a munkások magukénak még csak az elején tartottak.’’ Engels azután kifejti, hogy a munkások miképen használják fel a maguk érdekében mindazokat az intézményeket, amelyekbe benyomulhattak. És igy történt, hogy a burzsoázia és a kormány sokkal jobban félnek a munkások törvényes, mint törvénytelen ténykedéseitől, mint a zendüléstől, amelynek a lehetetlenségét egyébként Engels a fegyver technika fejlődésével igyekszik bizonyítani. “A megrohanások, az öntudatlan tömegek élén luiladó tudatos apró kisebbségek forradalmainak kora lejárt. Ahol a társadalmi szervezet teljes átalakításáról van szó, ott a tömegeknek is részt kell venni, nekik maguknak is érteni kell, hogy miről van szó, és miért kell síkra sz^llniok. Erre megtanított berniünkét az utolsó ötven év története. De hogy a tömegek megértsék, hogy mik a teendők, ehhez kitartó munkára is van szükség és éppen ez a munka az, amelyet most végzünk és pedig olyan eredménynyel, amely ellenfeleinket kétségbeejti. ’ ’ Kétségbeejti őket azért, mert most már a munkásmozgalom ellenfelei azok, akik erőszakos ösz- szecsapásra áhítoznak, mert ez az egyetlen eszköz, hogy a gazdasági modern mozgalom folytonos gyarapodását pillanatnyira feltartsák, vagy esetleg egy időre visszavessék. Huzamosabb ideig azonban ez sem tarthatna. A munkásmozgalmat lehetetlen eltörölni a föld sziliéről, ehhez Európának és Amerikának minden gépfegyvere is kevés. A normális fejlődés azonban megakadna, ami késleltetné a döntést, kitolná és súlyos áldozatokat követelne. “A világtörténelem iróniája mindent a feje tetejére állít. Mi, “a forradalmárok, a fölforgatók,” mi sokkal jobban gyarapodunk törvényes eszközök mellett, mint törvénytelenekkel és felforgatásokkal. A rendpártok, amint ők magukat nevezik, belepusztulnak a maguk által teremtet törvényes állapotokba. Kétségbeesve kiáltják Odillon Baraoc-kal: la legalité nous tue, a törvényesség a mi halálunk, nekünk pedig ennek hallatára megfeszülnek az izmaink, kipirul az arcunk és olyanok leszünk, mint az örök élet. És ha nein vagyunk olyan őrültek, hogy a kedvükért utcai harcba kergettessük magunkat, akkor végül ők maguk törik át a számunkra oly kínos törvényességet.” Bizonyára vannak forradalmi romantikusok és köztük a Marx iskolájából valók is, akik szívesen lemondanának Engels minden soráról, ha azokkal együtt ez a fejtegetés is megsemmisülne. Engels emellett nem is kívánta a prole- társágtól, hogy lemondjon a forradalom jogáról. A forradalomhoz való jogot az egyetlen, igazán történelmi jognak nevezte. Ha máskép cselekedett volna, nem is lehetne őt megérteni, mert egy olyan proletárság, amely azt állítaná, hogy semmi körülmények között sem csinál forradalmat, — megérdemelné, hogj'’ örök életében rabságban maradjon. Engels fejtegetéseiben szó sincs a mindenáron való törvényességről, de az helyes, amire a munkásokat figyelmeztette. A munkások hatalma szervezkedésükön alapszik, ha felhasználják ezt a hatalmat, a győzelem nem maradhat el. Az ipari köztársadalomhoz szervezkedéssel jutunk el. A szocializmus, a szervezkedés, a gyakorlati munka ügye és nem a vakon dühöngő erőszaké. A gazdasági fejlődés is a munkások kezére dolgozik azzal, hogy számukat napról-napra növeli és a tőke folytonos központosításával megteremti a szocializmus előfeltételeit. Küzdelmüket rendkívül elősegíti nélkülözhetetlenségük a termelési folyamatban. Ez is revolució. Nem az, ez evolúció, mondják mások. Nos, ez csak játék a szavakkal. Marxnak igaza lesz abban, hogy a proletárság előtt álló átalakulási folyamat rövidebb ideig fog tartani, mint a tőke fejlődési folyamata. Ez évszázadokig tartott és Marx és Engels tőkés forradalomnak nevezték. Miért ne legyen az az átalakulás, amilyent a világ még sohasem látott és amelyet a proletárság fog végrehajtani, szintén forradalom, csupán azért, mert nem • kezdődik erőszakos cselekedettel? Ebben a forradalomban már benne vagyunk. A gyakorlati, ipari szervezeti tevékenységnek nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is van értéke. Ez rakta le az alapot a szocialista társadalom épületéhez és ez rakja rá az egyik téglát a másikra. A háború és az uj gazdasági alakulatok, amelyeknek már csak minden állam pénzügyi gazdálkodása miatt is létre kell jönniök, segítségükre van. Másrészről a magántőke a legnagyobb erőfeszítéseket viszi véghez, hogy a termelési költségeket lehetősen csökkentse, hogy sikerrel állhassa meg a világpiac uralmáért teljes élességgel meginduló küzdelmet, anélkül, hogy hasznát veszélyeztesse. Ez ismét hatalmas átalakulásokat és változásokat > von majd maga után gazdasági téren. Ezt mindenekelőtt a munkások érzik meg, mert a termelést olcsóbbá tenni, annyit jelent, — mint munkabért megtakarítani. Az osztályharcot tehát mindkét részről teljes erővel vívják. A szocializmus nem gépiesen tör magának utat és nem anélkül, hogy akarják-e, az embereknek teljes öntudattal kell feléje törekedniük, mint a biztos cél felé. Ezt az öntudatot az események érlelik meg az elmékben, ha még eddig meg nem történt volna. Az ipari szervezetekre és általában a munkásságra a tévékeny- ség széles mezeje vár. Ha termé- kenynyé akarják tenni, gyakorlati munkát kell végezniük. Ezzel mindenképen csak nagy mestereiknek, Marxnak és Engelsnek példáját követik. Mindkettőjüknek az volt a véleményük, hogy forradalmakat az erőszakos fölforgatás értelmében nem lehet “csinálni”, de lehet és kell is a proletárságnak, szervezetei utján, mindenkor gyakorlati munkát végezni a munkásosztály felemelése érdekében. “A szocialista gazdasági rendszer problémája óriás méretben tárul elénk, a mi vállainkra nehezedik a roppant feladat, hogy ne- csak teoretikusai és agitátorai legyünk szervezetünknek, mint ahogy eddig főképpen voltunk, hanem gyakorlati munkásai. Az I.W.W. gyakorlati szervezet és igy tagjai is kizárólag gyakorlati tevékenységet fejthetnek ki. Illinoisban most indult meg a nagy szervezési munka, a bányászok szervezésére. Álljunk mögéje valamennyien és bizonyítsuk be gyakorlati voltunkat. Egy kis erőfeszítés mindannyiunk részéről, meghozza a várt eredményt. Föl tehát az agitációra! Philadelphiaiak figyelmébe E hó 25-én, szombaton este (saját helyiségében 332 W. Girard- Ave) műsorral egybekötött táncestélyt rendez a philadelphiai IWW csoport szervezetük kiépítése érdekében. Kérjük munkástársaink tömeges megjelenését erre az estélyre. Kitűnő zenéről és konyháról gondoskodik a Rendezőség--------o-------Értesítés A BÉRMUNKÁS NAPTÁR agitációt január hó végével leki- vánjuk zárni, ezért kérjük mindazokat, akiknél Naptárak vannak, hogy azokat szíveskedjenek e hó végéig a magyar munkások között elhelyezni és az elszámolást velünk megejteni. Munkástársi üdvözlettel A LAPBIZOTTSÁG. Teremtsünk anyagiakat bányász szervezésre A bányászat ma jobb alkalmat nyújt arra, hogy állandó és megfelelő szervezetté tegyük ott is az IWW-t, mint nyújtott valaha. — Alapjait leraktuk már és az elérendő eredmény ebben a szervezési kampányban nagyon sokat jelent az IWW-ra és teljesen attól függ, hogy milyen mértékben lesznek segítségünkre munkástársaink. Nem csak azt fogja jelenteni az eredmény, hogy az IWW most már állandó és nélkülözhetetlen szervezetté válik a bányászokra, hanem azt is, hogy ha a bányászatban megvetjük az alapját, akkor onnan terjeszkedési lehetőségeink vannak a többi alapvető iparokra is. Lehetővé válik, hogy a legyőzhetetlen IWW-t hatalmának magaslatára emeljük. A folyamatban levő szervezési akciót siettetni lehet olyképpen, hogy anyagiakat teremtünk elő erre a célra és lehetővé tesszük, hogy újabb területekre hatoljunk. — Nagy szükségünk van anyagiakra azért is, hogy most már szükségessé vált, hogy irodát nyissunk West Frankfort, 111., bányatelepen, ahol nagy érdeklődés nyilvánult meg az IWW iránt. Általában mindenfelé az IWW-t áhitozzák a bányászok s bennünket csak az anyagiak hiánya akadályoz abban, hogy mindenüvé elmehessünk egyidő- ben, hogy a tömeges belépéseket lebonyolíthassuk. Tehát ezennel fordulunk minden öntudatos munkáshoz és első sorban az IWW tagjaihoz, hogy legyenek segítségünkre ebben a szervezési akcióban, hogy eredménynyel eleget tehessünk hivatásunknak. Ahhoz, hogy eredménynyel folytathassuk a szervezést, az Egyetemes Végrehajtó Tanács és a Collinvillei konferencia megállapítása szerint, legalább egy ezer (1,000) dollárt kell előteremteni a következő két hónapban. Ezért tehát felszólítjuk az IWW összes osztályait, hogy rendezzenek összejöveteleket, műsoros estélyeket anyagiak felhasználása céljából és pedig a lehető legrövidebb időn belül. Nagy munka vár reánk a bányászatban s ahhoz, hogy képesek legyünk az összes bányászokat az IWW zászlaja alá sorakoztatni, szükségünk van az össztag- ság és az öntudatos munkásság teljes kooperációjára, segítségére. Fogjunk tehát valamennyien munkához és tegyük sikeressé a szervezési akciót. W. H. Westman az Egy. Végreh. tan. elnöke.--------o-------DETROITI OPEN FORUM A One Big Union Hall-ban 958 Michigan ave., minden szerdán és vasárnap este Open Forum előadásokat rendez az IWW, melyek látogatására kérik a munkásságot. Belépti dijak nincsenek.
