Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-06-26 / 592. szám

tí-ik oldal. BÉRMUNKÁS Junius 26. Az IWW nemzetközi kapcsolatainak megteren téséről Irta: WAGNER JÓZSEF. Múlt heti cikkünkben inkább arra szorítkoztunk, hogy .smét fel­elevenítsük a két év előtt lefolyt levelezések tartalmát az A AU és az IWW között, mely a két szervezet pro grammjának különösé *eit vilá­gította meg. Mattick munkástárs cikkei leszögezik, hogy az A AU azon idő óta, programmját megváltoztatta; ez megfelel a tényekn sk. Mivel két esztendő múlt el az említett viták óta és miután lapjaink olvasói előtt is számos uj kérdések merültek fel, helyénvalónak tartjuk rövi­den újból feleleveníteni az IWW álláspontját a kérdéssel kapcsolato­san. Mikor ezt tesszük, nem fogunk megfeledkezni arról sem, hogy vonatkozásba hozzuk az AAU programmjával, amint azt Paul Mattick körvonalazta. ®-------------------------------------------------------------------------------------­JUBILEUMI ÜNNEPÉLY CLEVELANDBAN Néhány hetes agitáció előzte meg a junius hó 15-ét. Ezen a napon ünnepelték az IWW clevelandi kerületi magyar csoportjai a szervezet 25 éves fennállását és tartották szokásos nyári kirándulásukat. Már a kora reggeli órákban úgy az east mint a west sidei magyar környéken hatalmas társas kocsik nagy feliratokkal mutatták, hogy a magyarság rendelkezésére állanak, hogy díjmentesen vigyék a bed; fordi Kalló farmra, az ünnepély helyére a magyarok százait. 4---------------------------------------------­Ami a parlamentáris akciót ille­ti, nincs is olyan nagy eltérés az IWW és az AAU között, mint az első pillanatban látszik. — Igaz ugyan, hogy amig az AAU aktiv ellentállást fejt ki a politikai, — vagy amint ők definiálják a par­lamentáris akciók ellen, az IWW politikamentes állást foglal el, kö­vetkezetesen nem is törődik azzal, hogy tagjai, mint egyének, mi­lyen nézetet vallanak azon téren, ha csak a szerevezetet bele nem keverik. Ettől eltekintve, a parlamentá­ris, vagy politikai akció balzsam- szerű hatását, nagyhaangu kiabá­lását vagy összegezve minden ténykedését, olyannak tekintette és tekinti az IWW, mint amely­nek semmi kihatása nincsen az osztályharcra a munkásosztály történelmi hivatásának megvaló­sításához. E téren való állásfogla­lása az IWW-nak változatlan és sohasem csinált titkot belőle. El­lenben fáradhatatlanul hirdette, hogy a politikai csepürágás csak bűnös pocsékolása a munkásosz­tály energiájának és semmi egye­bet nem szolgál, minthogy eltereli a munkásság figyelmét az ipari haremezőről, az egyedüli helyről, ahol a munkásosztály önmagának előnyöket biztosíthat. Amerikai és Németországi viszonyok. És mindennek dacára sohasem tulajdonított az IWW olyan nagy fontosságot ezen kérdésnek, mint az AAU teszi azt Németország­ban. Úgy érezte, hogy ezen ügyet rá lehet, sőt rá kell bízni a tagok­ra, hogy azok mint egyének dönt­senek a kérdésben kedvük sze­rint. A munkásosztály pszihológiai- lag némileg különbözik Ameriká­ban, valamelyest elüt a Németor­szágiaktól; hol három generáción keresztül oltották a munkásságba a szociáldemokrata ideológiát és intenziven idomították őket a szo­ciáldemokrata párt parlamenti akcióinak támogatóivá, a válasz­tói szavazatok leadásához. — Az amerikai munkás nem sokat ka­pott ebből az ideológiából és tré­ningből. Az IWW megalakulása idejéig, vagy helyesebben egészen a világ­háború kitöréséig a világ osztály­tudatos munkásságának zöme, — szocialisztikus szervezetekben fog­lalt helyet. Még azoknak is ott kellett helyet foglalni, — kik egyébként nem hittek a szavazás­ban, — (némelyek véleményük fenntartásával) a szociáldemokra­ták által dominált szervezetekben foglaltak helyet. Akadtak elegen már abban az időben is, kikben megingott a sza­vazó urnákban való hit. De a ké­telkedőket azzal hitegették, hogy ha sok eredményre nem is vezet a parlamenti akció, mindenesetre kitűnő eszköz a szocialista propa­ganda terjesztésére. Azt bizonyít­gatták, hogy a nép zöme, — bele­értve a munkásságot is — a vá­lasztások ideje alatt sokkal több figyelmet fordít a politikai és tár­sadalmi problémákra és csak kö­vetkezetes hogy ilyenkor fogéko­nyabb és hamarább beveszi a szo­cializmust, jobban reagál a társa­dalmi forradalomra. Amint látszott, az ilyenfajta ar­gumentum jó talajra talált Né­metországban, de a látszat még ott is csalt, amit későbben fogunk bi­zonyítani. Ugyanezen argumentet használták a politikai szocialisták Amerikában is, de itt még látszó­lag sem találtak termékeny talaj­ra. Mint az IWW előtti időknek egyik veteránja, magam is tagja voltam az egyik ilyen politikai gyülekezetnek, noha magam sem hittem annak lehetőségében, hogy a kapitalizmust kiszavazzuk a vi­lágból — szavazócédulákkal. Elég korán rájöttem arra, hogy Ameri­kában politikai választások alatt a szocialista propaganda terjesz­kedésének csöppel sincsen több lehetősége, mint a rostával való vizhordásnak. Yaló tény, hogy az ország népe az állami és az országos választá­sok idejében, többé-kevésbbé fel­csigázott hangulatba esik, feszült idegzettel figyeli az eseményeket. De ilyesmi nemcsak a választások alatt történik: lóverseny, kutya­verseny, base ball verseny, foot­ball verseny stb. mind hasonló ex­tázisba hozza. Most a Cobs-ok ját­szanak a Giant’s ellen; Kesej egy orrhegygyel húzta le a Paripát ; hector egy testhosszal verte le a bodrit és Hoover néhány millió szótöbbséggel legyőzte Smith-et. A néphangulat két részre oszlik, fogadozik és lábujjhegyen figyeli a versenyt. AlZ ilyen idők a legke- vésbbé alkalmasak, hogy komoly propagandát hintsünk el a mun­kásosztály sorai között, hogy ne­veljük őket; hiszen ilyenkor csak­nem mindenkinek gondolata a fa- voritján, lován, kutyáján, sport­(Folytatás a 8-ik oldalon) Akik nem rendelkeztek autóval, igy hozta ki a rendező bizottság és a déli órákban már hangya mód­jára nyüzsgött a közönség és han­gos volt a nagy erdős farm a ma­gyar szótól. Az autók nagy szá­mának a parkolása már jelezte, hogy a rendezőség munkáját ma siker fogja koronázni. Hosszú idők óta most először találkozott össze Cleveland nagyszámú ma­gyarsága Bedford és Akron kör­nyéke munkásságával, akik szin­tén tömegesen jöttek el, hogy egy- gyütt ünnepeljék az IWW-t, az ipari unionizmus eszméjéért a rö­vid huszonöt esztendő alatt is annyit vérzett szervezetet. Hogy milyen megértéssel vannak itt a magyar munkások a Bérmunkás nevelése és tanításával szemben, mi sem lehet jobb fokmérője, — mint az itt felvett uj és régi elő­fizetések. Bár számosán hivatkoz­va a több hónapos munkanélküli­ségükre, most nem tudták azt megrendelni. Az ünnepély hivatalos része egy rövid műsor keretében folyt le. Horváth József munkástárs a Cle­veland east-side magyar csoport­jának fáradhatatlan tagja üdvö­zölte néhány keresetlen szóban a megjelent munkásságot és bemu­tatta az ünnepély műsorának első számát a Clevelandi west sidei munkásdalárdát, aki az “Üdvöz­lünk mi Téged’’ munkás induló­val köszöntötte a megjelent ma­gyarságot és a szivekbe markoló dal erejével hirdette, hogy Test­vérek vagyunk mindnyájan, mun­kások, értsétek meg ... A szűnni nem akaró taps után a daltestület egy magyar müdalt énekelt el, amely Tomasi tanár vezetésével annak minden szépségét érvényre juttatta. A munkásdalárda jóne­vét és a magyarság rokonszenvét nagy mértékben növelte a mai fellépésével is. Ezután Horváth munkástárs be­mutatja az IWW angol nyelvű lapjának, a Solidaritynak a szer­kesztőjét. Gahan munkástársat, aki angol nyelvű beszédében üd­vözli a jelenlevőket és ismerteti az IWW 25 esztendős történetét, ez­zel kapcsolatban rámutat a mai gazdasági helyzetre, amelyn :k egyedüli orvoslása a munkások és munkásnők ipari szervezkedése lehet. Gahan munkástárs rövid előadását percekig tartó taps kö­vette. Magyarul Lefkovits mun­kástárs tolmácsolta a Bérmunkás lapbizottságának üdvözletét és emlékezett meg a szervezet nagy küzdelmeiről, amelynek folytatá­sához és fokozásához kérte a cle­velandi magyar munkások támo­gatását. Felhívta a jelenlevőket a Bérmunkás az IWW magyar nyel­vű lapjának az olvasásra, mint a tanulás legjobb eszközére. Ezután a west-sidei munkásda­lárda kifogástalan összhangban a proletárok legnépszerűbb induló­ját, az Internationálét adta elő. A műsor következő száma szintén lélekemelő volt. Deres hajú, éle­tüknek nagyobb részét már leélt munkások csoportja az Eintracht német munkásdalárda üdvözölte (az IWW-t huszonötéves fennállá­sa alkalmából, valamint a megje­lent nagyszámú közönséget, amely hálás is volt, mert zugó tapssal nyilvánította tetszését. A rendező bizottság itt is, mint az a Broad­way showltnál szokás, a műsor utolsó számával óhajtotta az ün­nepélyt, feledhetetlenné tenni, — ami az általános vélemény szerint teljes mértékben sikerült is. A női, illetve a vegyes kar fellépése a nagyszámú vidéki munkástár­sak, de még a munkástársnők tel­jes tetszését is megnyerte és erről mindaddig beszélni fognak, mig ez a lelkes munkásnői gárda újból nem ad alkalmat az IWW tagjai­nak és pártolóinak a dal művésze­tének az élvezésére. Mulasztást követnénk el, ha új­ból nem szögeznénk le, hogy az énekesek sikere és fegyelmezett­sége elsősorban az agilis tanáruk­nak az érdeme, azután a dalárdis- ták azon pontosságának, amely- lyel a dalórákat látogatják. Amiről még elől kellett volna beszámolnom, a műsor előtt a Deutsche Central Sport Club ak­robatái Schuster tanár vezetése mellett a legkényesebb igényeket is kielégítő mutatványaikkal szó­rakoztatták a közönséget, ame­lyért a rendezőség ezúton is kö­szönetét mond. A nagy területen elhelyezkedett közönségnek éhsége csillapítására szolgált a szombat este levágott 120 fontos borjú, valamint a 70 font lacipecsenye és a gyermekek kedvence az elmaradhatatlan frankfurter. És annak bizonysá­gára, hogyha munkaalkalom nincs is sok, de enni azt tudunk, mert már hat óra után kifogyott a konyha. De akik jelen lehettünk ezen, nem is csodálkozunk, mert az ételek, meg az otthon készített borjú pörköltnél is izletesebbek volta, — sőt még tarhonyát és krumplit is szolgáltak fel vele, mindezért ha nem is dicséret, — mert hiszen arra nem várnak — de elismerés illeti Mrs Horváth, Mrs. Dankó, Mrs. Leisz, Mrs. Szé­kely, Mrs. Pásztor, Mrs. Lakner és mindazokat a munkástársnőket, akiknek neveit nem sikerült meg­szerezni. A felszolgálást nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom