Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-06-05 / 589. szám
tí-ik oldal. BÉRMUNKÁS Június 5. St. John az Ipari Szervezetről (Folytatás a 3-ik oldalról.) Ha ezen kifogások csupán az uralkodó osztály szószólóinak részéről hangzanának el, akkor szükségtelen volna reájuk válaszolni, mert hiszen maga a forrás, ahonnan a kifogások jönnek, eléggé bizonyítaná, hogy honnan fuj a szél. De amikor radikálisok, állítólagos forradalmárok ilyesmivel próbálják a munkásságot konfúzióba vinni, csak időt, energiát pa- zaroltatnak, mert elvonják a figyelmet mely másként oda irányulna, hogy első sorban és mindenek felett a bérrendszer megdöntésére van szükség. Kritikusainkhoz intézendő válaszunkban mi azt állitjuk, hogy ami minket, munkásokat illet, nekünk a mühelyviszonyok megoldása a legfontosabb ügyünk. Tovább menve: olyan probléma ez, melynek megoldása előtt más ügyek és problémák megoldásáról még csak beszélni sem lehet. Az iparok fölötti kontrol az osztályharc alapján szervezett munkásosztály kezében, mint azt az IWW ajánlja, lehetővé teszi -az aggok, nyomorékok és betegek gondozását intézmények nélkül: a munkája teljes gyümölcsét élvező családnak, nem kell támaszkodni intézményekre. Azoknak gondozását pedig kiknek nincsenek szorosabb családi kötelékeik, elvégezhetik az ipari szervezet által felállított és fenntartott intézményekben. Az elmebetegek gondozásához, átvenné a már meglevő intézeteket és átalakítaná a földi poklokat, hogy azok ne kinzókamrák, hanem gyógyulást, enyhülést hozó intézményekké váljanak és elvi- selhetők legyenek a rájuk támaszkodó szerencsétleneknek. Figyelemreméltó s igy megemlítjük még e helyen, hogy az elmebetegség is, mint sok más, a természetellenes állapotokból, a bérrendszerből fakad. A bérrendszer megszüntetése után, nem lesz sok generációra szükség, mire az ilyen betegségek ismeretlenek lesznek a társadalomban. Mivel a bűnözők, éppen úgy, mint az elmebetegek, a bérrendszer által teremtette viszonyok produktumai, az ipari szervezetnek más dolga nem volna ,mint munkaalkalmat teremteni mindenkinek és ezzel a bűnözők eltűnnének a társadalom testéről. Azok pedig, kik javíthatatlanok vagy születésüknél fogva fogyatékosak és bűnre hajlamosak, az ipari szervezet által átvett intézetekbe kerülnek gondozás alá. Nem elviselhetetlen börtönökbe, hanem szanatóriumokba, hogy az élet küzdelmeiben elfáradt, összetört karaktert vesztetteket megmentsék az életnek és boldogságnak. A higiénikus ..életmód, a test ápolásának és az egészségre vi- gyázásnak problémái önmaguktól megoldódnak, mihelyst a szervezett munkásság képessé válik jövedelmét növelni. Mikor a szervezet abba a helyzetbe kerül hogy megszervezze a medikusokat, megfogja, mert meg tudja tehni, abból a célból, hogy ilyen ügyeknek kezelését a hozzáértő emberek kezére bízza, hogy a szükséges munkát elvégezzék ott és ahol az meg- kivántatik. Mikor a szervezett munkások megszerzik a kontrolt az iparok felett, csakis akkor fejlődhet tökéletessé a művészet és irodalom. Akkor nem fojthatják belé senkibe sem a tehetséget és nem lesznek megvásárolható tollak az uralkodó osztály dicsőítésére. A géniuszoknak lesz alkalmuk néhány órai napi termelő munkájuk fejében megszerezni a megélhetéshez szükséges javakat és szabad idejük a tovább fejlesztésére, a talentum kultiválására. A tudós minden akadály nélkül élhet a tudományának, nem ölik meg az anyagi gondok, nem őrli fel egészeégét a koplalás, energiáját nem kell elpazarolni a hamis tanokat terjesztők hadára, kiket az uralkodó osztály tart zsoldjában. Ha majd az ipari szervezet végleg megveti a lábát az iparokban, kezdetét fogja venni tanítóink megszervezése és nevelése. S ha majd a tanítónk szervezése befejezést nyert, akkor a nevelés munkája rendes mederben, szabadon és minden korlát nélkül folyik és megoldást nyernek ezen problémák is. A faji és nemzetgyülölet ellenszere az osztályszolidaritás tudata s ha már egyszer ez gyökeret ver a munkásosztályban, akkor a gyűlölködés is megszűnik. E feladat mielőbbi teljesítése érdekében az IWW az egyetlen szervezet, mely a kor szellemének megfelelő propagandát végez. Érdekeltségek és individiumok közötti veszekedések és ellentétek nagyobbrészt megszűnnek a bérrendszer megszüntetése által. S ha szórványosan mégis elő fognak fordulni, az iparni szervezet tud felállítani olyan gépezetet és fog is, melylyel elintézni lehet az ilyen ügyeket olyan jól, sőt sokkal jobban, nagyobb megelégedésére a feleknek, mint a mostani intézmények. Ha az ipari kontrol a szervezett munkások kezében lesz, virágzásnak indul a találékonyság, és a társádalom feltalálóinak szabad teret engedve, olyan fejlődésnek indul minden, amilyenre példa még nem volt a társadalom történetében. Az emberiség minden óhaját és vágyát összesüriisitve, öt pontban kitudjuk fejezni: Élelem, ruházkodás, lakás, tanulás és szórakozás. Nem mondhatja mégegyszer senki sem, hogy a fent említett javakban könyökig turkál a munkásság s hogy az abban való részesedésüket nem az dönti el, hogy milyen erővel rendelkeznek, hogy menynyiben képes a szervezet, melybe tartoznak, az iparok irányításába beleszólni. Hogy nem egyedül és kizárólag a hatalma szabja meg az időt, melyet dolgoznia kell, határozza meg a fizetés összegét és a munkaviszonyokat; azt sem mondhatja senki, hogy nem a szervezet erejétől és képességétől függ az, hogy mindenkinek legyen munka- alkalom, mely végeredményben meghatározza, hogy a legszükségesebb javakból mekapja mindenki a reá eső részt. Ma a munkabér dönti el, hogy milyen lakásban lakhatik egy munkás; azt is, hogy milyen vidéken, a város milyen részében legyen a ház; megszabja, hogy mennyi és milyen minőségű legyen az eledel, melyet fogyaszthat családjával; kiporciózza az összeget, melyet szórakozásra lehet fordítani és megállapítja, — hogy milyen mértéket üthet meg a szórakozás; eldönti, hogy milyen nevelést kaphat a munkás gyermeke, járhat-e egyetemre — vagy az elemit sem fejezheti be. Ha. tehát a jelen rendszerben a legfontosabb tényező, hogy milyen szervezett erővel rendelkezik a munkásság az iparok színterén és megszabja, hogy milyen fizikai és szellemi táplálékot kaphat, nem-e természetes és következetes, hogy ha már megszerezték az ipari kontrolt, a szervezet szolgálja azon szerveket, melyeknek szükségszerű megteremtése kívánatos lesz az uj társadalomban ? A konklúzió logikus és alapos, sőt, A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, a mig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymáBt verik le.A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba mi több, az álláspont helyessége, napról-napra beigazolódik. A munkásság feladata, az iparok feletti kontrol megszerzése. Az IWW elvi álláspontjának elfogadása mellett, az iparok szerinti szervezkedés által hajthatja végre a munkásság ezen nagy feladatot, de másként nem. Fordítsuk tehát minden időnket annak a szervezetnek felépítésére, mely elég erőssé vállhat érdekünk megvédelmezésére és minden tekintetben elégséges a munkásosztály felszabadításához. Szervezkedjetek! Tanítsatok! Rakjátok le jól az uj társadalom alapját és a győzelem a tiétek lesz! Az I. W. W. lapjai BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box 17, Sta. Y. INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvű hetilap, az I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIAL WORKER, i angol- nyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wash., Box 1857. ILt PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Box 24, Sta. I. SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. Egy évre $1; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y., Box 32, Station D. INDUSTRIALIST!, ) finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50, három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Díiluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hetilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent.. Megjelenik 113Í4 Revere Ave., Cleveland, Ohio. GOLOSi TRUZENJKA, orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555' W. Lake St., Chicago, 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat, 32 oldalas; $1.75 egy évre; egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25 cent. Megjelenik 555 W. Lake St., Chicago, m. beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen eset sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkeztét építjük a régi társadalom keretein belül. ELVINYÍL ATKOZ AT. Legyenmindenolvasónkotthonábaaversenydij!
