Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-06-05 / 589. szám

Június 5. BÉRMUNKÁS 7-ik oldal. Sírj csillag a hulló csillagért!... Irta: ARADI-SZABÓ ISTVÁN. Karcolja: L. F. Az indiai “sóforradalom” még nagyon borsos lehet az angol im­perialistáknak. ifi A munkanélküliség annyira le­csökkent az Egyesült Államokban, hogy meg sem lehet olvasni a munkanélküliek számát. • • • Az újabban elfogadott “kutyá­kat védő” törvények is azt bizo­nyítják, hogy kutyákra bíztuk a törvényhozást. # # * A new yorki rendőrfőnök kicse­rélése már olyan változást idézett elő, hogy még a rendőrök is izzad­ni fognak a nagy melegben. • • • A kapitalista nagylelkűség tük­rét láthatjuk azon eseményből, — melynek résztvevői a “háborús anyák,” akik kőkeresztté vált fiai kát látogatják Európában. • • • A közelgő választásoknál ismét “forradalmi” akcióba lépnek a politikai pártok és nagy barrikád- harcot indítanak a szavazó cédu­lák elfoglalására. • • • A prohibiciós törvény szigorí­tására újabb milliókat költenek el. így most már biztosra vehető, — hogy lesznek pálinkás bódék az utcasarkokon is. • • • Horthyék újabb kölcsönért va­ló házalása, figyelmeztetésül szol­gálhat a magyar népnek, hogy már épp ideje volna visszafizetni mindent, amivel Horthyéknak tar­toznak. • • • Ha az utcai felvonulások csak­ugyan forradalmi célt szolgálnak, a legnagyobb ellenforradalmárok azok, akik csak egy évben egyszer vonulnak fel a “forradalmi cél” érdekében.--------o-------­HOGYAN JUTHATUNK EL A CHICAGÓI PIKNIKRE. Útirány: Bármely Street carral vagy magas vasúttal a 22-ik St. és Cicero Ave.-ig, onnan Berwin-Ly- ons feliratú sárga bússal a hely­színig vagy a Berwin-Lyon fel­iratú sárga Street car veendő a végállomásig s arról transfert kér­ve az autobusra a helységig, — amely 5 blocknyira van a St. car végállomásától az Ogden Ave.-n. Automobilokon menők az Ogden Ave.-n a- színhelyig. Este. Az Égen csillagok. Züllött utcákon ballagok. Az Este leple szép, puha, — rajtam rongyos, szennyes ruha. Budapest dögig jóllakott, — én öt nap óta koplalok. Nem trónolok csent kincseken : koldus hajlékom sincs nekem. A temetőbe — ott lakom -— vonszolom félholt alakom. Mi vagyok ? — Költő és magyar, ki szépet és nagyot akar. De mert hazám cudar-sivár, ide a Szépség halni jár. 1 Mányi sovány, de fiatal. A ve­zérigazgató ur kövér, de öreg, el­lenben a jövedelem tekintetében még nagyobb különbség volt kö­zöttük. Mányi tizszerte többet dolgozott, mint a vezérigazgató ur, akinek százszorta több volt a jövedelme, mint a Mányi űré. — Ugyanis Mányi ur alig párszáz pengőt kapott havonta, tehát ke­vesebbet, mint amennyibe a ve­zérigazgató autója havonta kerül. Kint gyönyörű Május1 ragyo­gott. Bent a bankban semmi sem ragyogott legfeljebb azok a rezek, amiket a takarítónő fényesre pu­colt. Bent a bankban szomorú em­berek jöttek-mentek, kik sóhajtoz tak a magas kamatláb miatt és a könyvek fölé hajolva azok a fe­hér rabszolgák dolgoztak, akiket a bank becsáron alul vásárolt ma­gának. Köztük görnyedezett Má­nyi ur is. Papíron a banknak szá­moltak, de a fejükben azok a nu­merusok kavarogtak, amik a kö­zelgő elsején esedékes fizetnivaló­jukkal vannak szoros1 kapcsolat­ban : mi lesz a háziasszonnyal, a szabóval, a suszterral? A legtöbb­je nőtlen ember, de még igy is majd megbolondul. És Mányi ur mégis meg akar nősülni. Hiába, május van. A következő percben már szo­rongó érzések közt hajlong a ve­zérigazgató ur szobájában: — Méltóságos uram, kérek szé­pen egy kis fizetésjavitást. A vezérigazgató ur úgy nézett rá, mintha életében soha sem hal­lotta volna ezt a szót, hogy fize­tés javítás. — Mi az, Mányi? Fizetésjavi- tás? Most? Elment az esze? Mi­nek az magának, — Méltóságos uram, meg aka­rok nősülni. — Tehát csakugyan elment az esze. Nősülni, most nősülni, a mai Kiben lángol a gondolat, elpusztítják itt az olyat. Az én földem, e beste föld, jaj, engem már ifjan megölt. Megölte nagy fénylelkemet, s még életemben eltemet. Hajh, magyar senki valakik, költőtök sirkertben lakik. Nem föld alatt, — a föld felett, bár életének este lett. Sir kéne csak, sirfölirát, s pár drága szem, mely elsirat. A temetőbe ballagok, -— sirassatok el csillagok! . . . pénzügyi viszonyok között. Hal­latlan. Persze, úgy gondolta, hogy a bank bőrére, ugy-e? No, nem baj. Én nem utasítom el, kedves Mányi, engem ne kárhoztasson. Én az igazgatósági ülés elé ter­jesztem. Jó napot, Mányi. Mányi ur tisztában volt vele, — hogy amit a vezérigazgató ur nem akar megadni, azt az igazgatóság elé terjeszti és azzal utasítja el, hogy az elkeseredett fehér rab­szolgák annak az apja istenét szidják és ne az övét. — Üssön beléd az istennyila---­gondolta Mányi ur, amikor kilé­pett a párnázott ajtón. 2 Minden ebéd után leheveredett a méltóságos ur és szundított is egyet orvosi rendeletre. Egyszer­re előttte terem Mányi ur. — Mit akar, Mányi? — Már mondtam, hogy fizetés­javitást. — Minek volna az ? — Mert nem tudok kijönni a mostani fizetésemből. — Nem? Hát ossza be a fizeté­sét. Mányi méregbe gurul. — Bolond beszéd. Adja ide a magáét, majd azt beosztom, maga meg ossza be az enyémet. — Micsoda hang ez? Velem ne gorombáskodjék, mert kidobatom. Mányi elkapja a méltóságos ur torkát, a díványra nyomja és a pocakjára ül. — Engem dobatsz ki te vén mi­haszna? Mi lesz akkor veled, ki keres neked pezsgőt, páilnkát, szi­vart, szeretőt, autót? Ha abból ké­ne megélned, amit a magad mun­kája ér, a népkonyhára járnál le­vest szürcsölgetni, főzeléket kana- liazni. Mi tartunk el, mi hizlal­tunk ki, a mi hátunkon másztál föl a vezérigazgatói székbe és most ki akarsz rúgni? Hát ez a hála, vén bitang? Ha te nem ad­tál nekem fizetésjavitást, majd adok én neked. Nesze. Mányi rettentően veri, döngeti a méltóságos urat, aki nagyokat nyög, akkorákat, hogy felébred. Ijedten néz körül. Boldog, hogy nincs ott Mányi. Szinte hálás neki azért, hogy ez csak álom volt. — Valamit a noteszébe ir: — Mányinak fizetésjavitást. 3 Mányi urat a vezérigazgató hi­vatta. — Nézze, Mányi fiam, nem ter­jesztek az igazgatóság elé semmit. A magam szakállára megcsinálom, még ma előléptetem. Száz pengőt hoz havonta ez is a konyhájára, ha nem többet. Nősüljön meg. — Sok szerencsét Mányi fiam. Mányi boldogan távozik. Után- na Ella kisasszony libben be, a bank egyik legszebb fehér rabszol­ganője. Az igazgató ur kedvence. — Kérhetek valamit ? — Mit tudnék én tőled megta­gadni, csibém? — kedveskedik a méltóságos ur és megcsípi a kis­asszony állát. — Olyan kicsi az én fizetésem. — Hohó, csak nem fizetéseme­lést akarsz? — De igen. Ugy-e nem tagadja meg? — Hát tudom? — enyeleg a méltóságos ur és megcsókolja El­la kisasszonyt. — Elsejétől kezd­ve többet kapsz. De el ne járjon a szád, mert a nyakamra jönnek. — Most adtam annak a nyavalyás Mányinak is. Ella kisasszony hálásan néz rá: — Mányinak? Köszönöm. — Miért köszönöd te ? — 0 a vőlegényem. A jövő hé­ten esküszünk. A méltóságos ur elkomorodik. — Lódulj innen! Ne lopjátok a napot. Igazán nem érdemeltek egy fillér javítást sem. És úgy érzi, hogy rutul becsap­ták ezek a fehér rabszolgák. Érde­mes jónak lenni?--------o-------­Felülfizetések a Bérmun­kásra május 1—31-ig: Coraopolisi mulatságból 133.05 Zakor Domokos, Coraopolis 1.00 J. Policsányi, Lynch 2.00 M. Bs. Sz. 117.,Lynch 20.00 G. Teleky, N. Y. 2.00 G. Mészáros, Cleveland 1.00 M. Bs. Sz. E. Pittsburgh 75.00 IWW tagok, Chicago 50.00 St. Sprtel, Pittsburgh 3.00 N. Chatlos —.25 J. Pervany, St. Louis —.50 J. Duschek, Newark —.30 IWW tagok, Cleveland 50.00 St. Török, N. Y. 2.00 J. Koren, Cleveland 1.00 J. Szováth, Cleveland 1.00 Theresia Gal, Bridgeport 5.00 J. Antal, Millwaucke 6 00 A. Stupál, Star City, W.-V. 1.00 J. Papp, Triadelphia, W.-V. 1.25 ÉRDEMES JÓNAK LENNI? Irta: FARKAS ANTAL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom