Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-05-29 / 588. szám

4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Május 29. BÉRMUNKÁS Published Weekly by THE INDUSTRIAL WORKERS OP THE WORLD. Akik mindig másra várnak Az agitáció közepette ezer és egy ellenvé­leménynyel találkozunk. Még a mai nagy nyo­mor és munkanélküliség közepette is akad­nak olyan munkásemberek, kik átmenetinek tekintik a jelen állapotokat és reménykednek, biznak, hogy minden jóra fordul. Ilyenek persze mind kevesebben lesznek. Mert hiszen bármilyen nehezen is tanul a munkás, a nyo­mor és nélkülözés a legjobb ébresztőóra, — melynek csöngetése felveri az alvókat is. Van azonban a munkások között egy má­sik elem is, mely már szinte büszke arra, — hogy megértette osztályhelyzetét és a vilá­gért sem próbálkozik meg ellenvetéseket hozni a szervezkedés ellen. 0, dehogy. Neki az ellen nincsen semmi kifogása. Sőt nagyon is szeretné, ha már az egész munkásság szer­vezve volna, mert ő tudja, hogy a szervezke­désben milyen nagy erő rejlik. De azért ő maga távol marad a szervezettől, ő maga nem hajlandó csatlakozni a munkásmozgalomhoz. Az ilyen bölcsek már a munkáslapok, a munkásmozgalom neveltjei. Se szeri, se szá­ma az agitátoroknak, kik órákat, napokat, — vagy éjszakákat bíbelődtek velük, amig meg­értették, hogy k a munkásosztálynak tagjai, Szónokok beszélték rekedtté magukat előt­tük és nehéz áldozat árán megjelentetett munkáslapok szórták feléjük a világosságot. Az ilyen nézetet vallók önmagukat a radi­kálisok ,a liberálisok, szabadgondolkozók és atheisták táborába sorozzák. Legtöbb eset­ben, előttük minden helyes, annak az elvi felfogásnak adnak igazat, melynek hívével éppen összetalálkoznak. Sőt akadnak olyan munkástársak is, kik előszeretettel emlékez­nek meg az ilyen “elveket” vallókról és meg­állapítják, hogy bár csak már sok volna, akik legalább is úgy gondolkoznak. Lehetnek nézeteink különbözők, de mi még is azt állítjuk, hogy az előbbi és az utóbbi né­zetet valló, de szervezetlen munkások között semmi különbség nincsen. S ha már választa­ni kell, akkor mi inkább azokat választanánk, kiknek van ellenvéleményük, mert azokat lehet szervezni. Azokkal lehet vitatkozni, azo­kat lehet felvilágosítani és megnyerni a mun­kásmozgalomnak. De az utóbbiak csoportjá­hoz tartozókkal való bibelődés csak pocséko­lása a drága energiának. A mindentértők, a mindent helyeslők ép­pen e fejbólogatással teszik önmagukat hoz­záférhetetlenné. Ők azok, akik másokra mu­tatnak, hogy: “Igen, azok a tudatlan mun­kások.” És hozzá még a fejüket is csóválják, nem lehet azokat felébreszteni, pedig milyen másképp lehetne, ha megmozdulnának stb. Az ilyen okoskodás közben persze nem veszik észre, hogy ők még azoknak is mögötte álla­nak, kik nem hívei a szervezkedésnek, kik nem akarják meglátni a kapitalista rend­szerben, minden bűn, nyomor, nélkülözés és szenvedésnek melegágyát, bárha érzik saját bőrükön a következményeit. Mert a még osz­tálytudatra nem ébredt munkásoknak a szer­vezettől való távolmaradását a tudatra éb­redés hiánya megmagyarázza. De akik mindent helyeselnek és még sem szervezkednek, semmi mással nem képesek megmagyarázni a szervezettől való távolma­radást, mint saját gyávaságukkal. Mert ép­pen ők azok, kik tudják, hogy a mlunkás- mozgalomban való tevékenykedés némi áldo­zatokkal is jár és éppen ezért keresnek ki­búvót, azért mutogatnak másokra. Pedig má­soknak tudatlanságával takaródzani és azzal kibújni a szervezkedés alól, hogy amazok azért nem szervezkednek, mert tudatlanok, bizony őket sem avatja professzorokká.mert az öntudatos munkás ott kezdődik, ha felis­merte osztályszervezetét és csatlakozik osz­tályszervezetéhez. Osztályszerveezete, a mindent felölelő ipa­ri szervezet, melyet az IWW épit. Akik ki­fogásokkal, vagy kifogások nélkül tartják magukat távol a szervezettől, azok szervezet­ien munkások, azok nem zavarják a kapita­lizmus emésztését. Azoknak még mindig hát­ra van az első lépés. Úgy vagyunk velük, mint a macskáról szóló köztudat, hogy akárhogyan dobják, mégis csak talpra esik. Mert akár­hogyan is várnak másokra, keresgetnek ki­búvót, mi IWW-isták azt mondjuk, hogy osztályöntudatos forradalmár valakiből csak akkor lesz, ha szervezkedik. Magunkról-magunknak Lapunk ezen helyén mindig olyan cikkek jelennek meg, melyek materialista szemszög­ből szigorú kritikát gyakorolnak és kommen­tálják a helyi és világi eseményeket. Ipari unionista szempontból elmondott bírálataink konklúziójaképp, az érvek súlya alatt roska­dozik minden olyan elmélet vagy felfogás, mely más utat-módot ajánl a kapitalizmus megdöntésére, mint a bérmunkásság ipari szervezkedését. Az ipari unionisták legfontosabb feladata, az alvó szolgasereg öntudatra ébresztése és megszervezése, mely feladatot iparkodunk is végrehajtani, de az utóbbi időben azt tapasz­taljuk, hogy e téren minden fáradozásunk dacára nem tudtuk elérni az elvárt sikert. Korántsem akarjuk ezzel azt mondani, — ■ hogy munkánk meddő, de mint akiknek nin­csen sem veszíteni, sem félteni valónk, bát­ran és nyíltan keresnünk kell az okokat, meg kell tudnunk, hogy miért marad el az áldo­zatos munkának nyomában a megkívánt siker. így jutunk el oda, hogy beszélgetnünk kell egy kicsit önmagunkról és önmagunkkal. En­nek a kérdésnek feszegetése nyomán jött rá a new yorki csoport néhány héttel ezelőtt ar­ra, hogy mozgalmi életünkből hiányzik a ki­hullott láncszem, Chicago. Érezték, tudták ezt chicagói munkástársaink is, amit misem bizo­nyít jobban, mint az, hogy az utóbbi hetek­ben újjászervezték önmagukat és az IWW térképére visszahelyezték a mozgalmat. Az újonnan megkezdett aktivitás eredmé­nyeiben — ismerve a chicagóiakat — nem ké­telkedhetünk, de az általános mozgalom fel- lenditéséhez aligha hisszük, hogy a chicagói­ak csatasorba állása elégséges volna. A magyar propagandáról beszélgetve, is­merjük csak be, hogy sajnos, van nekünk még egy pár Clncagonk, mely helyekről bármeny­nyire nehezünkre esik is, megállapítanunk kell azt, hogy az onnan jövő eredményes munkára másként aligha lehet számítani, — mint egy alapos újjászervezéssel. Nevezzük nevéről a gyermeket: elsősorban llevelandról van szó. Cleveland az a hely, ahol hosszabb idő óta nem fejtenek ki mun­kástársaink olyan munkát, amilyent lehetne, amilyent ők másoktól ha meg nem is követel­nek, de ELVÁRNAK. Tagadhatatlan, hogy a Bérmunkás köz­ponti irodájában a lap támogatására, megje- lenhetéséhez beküldött összegek szolgálják a mértéket s mi még sem akarunk olyan szigo­rúak lenni, hogy ezzel mérjük a clevelandiak aktivitását. Mert az ilyesmi tulajdonképpen csak a helyben kifejtett munkának a tükre. Ha egy adott városban a magyarajku IWW- isták dolgoznak a helyi mozgalom megerősí­tésén, akkor ennek eredményeképp, az orszá­gos mozgalomhoz való hozzájárulás mérlegé­be is belekerülnek. Viszont a helyi mozgalom stagnálása a dolog megfordítottjában jelent­kezik. Akinek nem inge, ne vegye magára. — Nem egyes munkástársakról beszélünk mi, hanem a csoportról. Nem is kizárólag Clevelandról, hanem azokról a városokról, melyeknek ne­veinek felemlitése nélkül is tudják az ott élő munkástársak, hogy róluk is van szó. Nem azokról az ipari forradalmárokról mondunk most kritikát, kik erejükhöz mérten, sőt né­melyek erejükön felül dolgoznak, hanem azokról, kik megelégszenek azzal, hogy má­sok végezzék a munkát. Pedig mozgalmunk építésénél és lapunk terjesztésénél valamennyiünkre hárul egy kevés kötelesség, mindannyiunk munkájára szükség van. Azért tehát konklúzióképpen arra szólítjuk fel az IWW magyarajku tag­úit, hogy lássanak munkához. Erősitsék a helyi mozgalmat, tartsanak csoportgyülése- ket, beszéljék meg a módozatokat a helyi mozgalom fellendítéséhez és lássanak hozzá a kampányhoz valamennyien. Rendezzenek nyári mulatságokat s ahol az már rendezés alatt van, ott szervezzék meg az agitációt, hogy azokat sikerre vigyék. Az ipa­ri unionizmus propagandáját legsikeresebben az IWW lapjain keresztül végezzük és a ma­gyarajku propagandának végzéséhez elen­gedhetetlen fegyverünk a sajtónk, — a Bér­munkás. Az Ipari szervezet építéséhez mindannyian rendelkezünk gyakorlati tapasztalattal és ne hagyjuk azt parlagon heverni. Annak tu­datában, hogy elsősorban szervezetre van szükségünk, mert csakis szervezetben tömörí­tett erővel tudjuk megdönteni a bérrendszert, lássunk hozzá soraink, csoportjaink újjászer­vezéséhez, mert végeredményben, HOGY MUNKÁNKNAK NINCS MEG A KÍVÁNT EREDMÉNYE, AZ OKAI MI MAGUNK VAGYUNK! Szabad időtökben kutassátok fel a történel­met és keressetek nekünk egy olyan politikai pártot vagy politikust, ki, vagy amely, lemon­dott a hatalomról és elment a vályútól anél­kül, hogy elkergették volna. Jöjjetek ki a szabadba. Nézzétek hogy uj- hódik meg az élet, hogy hajtanak a fák lom­bokat és mint szöknek virágba a bimbók. — Hallgassátok a madárdalt és a cigányzenét. Gyertek el az Edenwaldba, most vasárnap a Bérmunkás javára rendezendő első nagy ki­rándulásra. (Wage Worker) HUNGRIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..........$2.00 One Year ..........$2.00 Fél évre ............. 1.00 Six Months ......... 1.00 Egyes szám ára..... .06 Single Copy ............06 Csőm. rendelésnél .03 Bundle Orders .........03 Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. O. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 347 E. 72nd St., New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927 at the Post Office at New York, N. Y. ander the Act of March 3, 1879.

Next

/
Oldalképek
Tartalom