Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-03-27 / 579. szám
Március 27. BÉRMUNKÁS 7-ik oldal. A Magyarországi Ipari Unionisták közgyűlése 1930 év forduló pontot jelent a magyarországi ipari unionista mozgalomra. A közgyűlés jelentősége túlterjed Magyarország határán és pedig azért mert bebizonyították ottani munkástársaink azt, hogy hű katonái az eszmének és az ipari unionista mozgalomnak is. Jelentős ez a közgyűlés azért is, mert ime ottani munkástársaink a legnagyobb káoszból, a politikai kalandorok polip karjai és a mozgalom sírásói aknamunkája dacára a szöveteségüket egyenes utón bírták vezetni és ezzel kiérdemlik a világ ipari unionistáinak megbecsülését is. Pillantsunk vissza röviden az 1929 év eredményeire. Mi történt Magyarországon? hogy elsöpörjék az ipari unionisták maroknyi, de gerinces csapatát és vagy elrabolják szervezetünket, kiknek rejtett szándékuk, sőt egyenes megbízatásuk is az volt. Az ipari unionisták kezéből kiragadni a szervezetvezetését és pártvezérek tetszése szerint átreformálni vagy ha ez nem sikerül, úgy felrobbantani magát a szervezetet is. Az elvakultak és félrevezetettek minden meggondolás nélkül követték azokat, kik ezt elakarták érni és nem rajtuk mullott, hogy a gaztett végrehajtása hajótörést szenvedett. <í>-----------------------------------------Nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy a háttérben az ottani kommunista párt állott, amely úgy látszik, a gyalázatos aknamunkában nem áll egészen egyedül. Ezt az egész világon tapasztaljuk abból, hogy az ipari forradalmárok szervezetei megsemmisítésére törekszik először, mert jól tudja azt, hogy mig ők pártmaszlagokkal majmolják az osztályharcot, addig az ipari forradalmárok gyakorlatban igyekeznek azt átültetni. De ott Magyar- országon, ahol pedig a munkásság könnyebben félrevezethető, mint máshol, nem sikerült ez az aknamunkájuk, pedig elég piszkos eszközökkel dolgoztak. Az ifjú magyarországi szervezet kiállotta a tiizpróbát. Lerázta testéről, ha vérveszteséggel is, az élősdi párt- piócákat és az ipari unionista vezetőséget ebben a munkájában az igényjogosult tagság is támogatta, ezt igazolja az a tény, hogy a közgyűlés bizalmat szavazott és szankcionálta a központi vezetőség összes megtett intézkedéseit, Igen, mert azok, akik a pártok előcsahosai voltak, legnagyobb részük 1—2 hónapra fizette csak ki a tagsági diját és még akkor is támadták a szervezet vezetőit, amikor az alapszabályok szerint erre jogcímük se volt már. A kommunista párt mentalitás nem tagadja meg önmagát. Azok a munkástársak pedig, ott Magyarországon, kik felültek a párt és álforradalmárok hazugságainak, jól tennék, ha objektive megítélnék az eseményeket és belátnák azt, hogy csak eszköznek használta fel őket néhány megfizetett pártbérenc akkor, amikor az osztályharcos és gerinces ipari unionista vezetőség és a szövetség felrobbantására ugratták őket. — Ipari forradalmárok között szájhősökre és olyanokra, akik pénzért szolgálnak ma vörös, holnap fehér, holnapután fekete és újra vörös stb. eszméket, aszerint, melyik fizeti meg őket jobban — nincs szükség. És a magyarországi ipari unionista szervezet ugyanezt tartja. — Addig mindenki lehet vezér, amig azért pénzt sem nem kér, sem el nem fogad. 1930 január 19-én /tartotta meg a magyar ipari unionista szervezet, vagy mint ott ismerik, az Általános Munkásszövetség Il-ik rendes közgyűlését a szövetség nagy gyüléstermében. A közgyűlésen csakis a delegátusok jelenhettek meg és szigorú ellenőrzést gyakoroltak afelett, hogy aki oda be akart lépni, igényjogosult volt-e? Vénig István országos központi elnök délután 5 órakor megnyitotta a közgyűlést. A megnyitás után az igazoló bizottság jelentette, hogy mivel 59 delegátus megjelent, a közgyűlés határozatképes. Közgyűlési jegyzőnek Ordasi Istvánt, hitelesítőknek Szemerdák Jánost és Marton Zsigmondot választották meg. Ezután Vénig elnök ismertette a közgyűlés napirendjét. Legelőször is felolvasták az 1929 évi rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét és azt, mivel a közgyűlés elfogadta, hitelesítették. Tóth István terjesztette elő ezután a vezetőség általános jelentését és a pénztári jelentést. F. Sándor József tb. ügyvezető pedig az adminisztrációról tette meg jelentését. Ebből megtudtuk, hogy 1929 év folyamán 168 levél érkezett hozzájuk és 3500-at expediáltak szét. A szövetség lapját 3000 példányban adták ki. Munkanélküli tagok részére 653 ebédjegyet osztottak ki. Ingyenes jogvédelmet (ügyvédet) 112 esetben nyújtott a tagok részére. Bár csak 29 előadást rendeztek oct. 1-től, azon összesen mégis 1637-en vettek részt. Az előadások közül 7 volt vetített képekkel kisérve, mig 22 kizárólag az ipari unionizmus eszméjét szolgálta, ez utóbbiak közül 20-at F. Sándor József, 2-őt Tóth István, mig a vetített képes előadásokat Veszelovszky Gyula tartotta. — Utánna Babos Mihály az ellenőrök részéről terjesztette elő a jelentését. Az ellenőrző bizottsági jelentéssel kapcsolatosan tört ki első ízben a vihar. Ugyanis Hafner Jakab ellenőrző bizottsági tag ahelyett, hogy a pénztári könyvek miként létéről tett volna jelentést, a vezetőség intézkedéseit, főleg az elnök személyét kezdette támadni. A közgyűlési delegátusok egy ideig némán hallgatták Hafner beszédét, utóbb oly viha- lefojtották a szót és éles ellent| mondással teli beszédjét végül is abba kellettt hagynia. Utánna Ni- korits Gy. ell. biz. tag terjesztette elő jelentését. Több felszólalás után F. Sándor József ügyvezető felolvasta az Industrial Workers of the World központi magyar szervező és lapbizottsága valamint a német és svédországi ipari szervezetek átiratát, amely a közgyűléshez érkezett. A delegátusok percekig ünnepelték viharos tapssal a nevezett testvér szervezetek átiratát. A felolvasásnál csupán a mi átiratunkkal kapcsolatban, mivel az magyar nyelven volt írva, próbálta egy közbeszólás formájában Neichl János kétségbe vonni annak hitelességét, akit ezután világosntunk fel arról, hogy ipari unionista nem szokott valótlant mondani és azt az átiratot igenis a központi szervező és lapbizottság küldötte a közgyűléshez. Az üdvözlő átiratokat a közgyűlés tudomásul vette. F. Sándor József ezekután referált a zárszó jogán az elhangzott felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy mivel Hafner Jakab a pénztári könyveket egész évben fölöslegesnek tartotta felülvizsgálni, természetes, hogy arról nem is tudott jelentést adni. így nincs mit csodálkozni, ha egész másról igyekezett beszélni, mint amiről kötelessége lett volna beszámolni. — A többi felszólalások beszédeire is válaszolt, végül kérte a vezetőséget, jelentését a közgyűlés fogadja el és a felmentést adja meg. Vénig István elnök a lelépő központi vezetőség nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik a legnagyobb aknamunka és rágalom ellenére híven kitartottak az eszme és a szövetség mellett és kérte a delegátusokat, — hogy a választásnál szavazatukkal olyanokat válasszanak meg a szövetség élére, akik nem befolyásolhatók sem jobb, sem baloldalról, hanem az egyenes osztályharc utján fogják a szövetséget vezetni továbbra is előre. Ajánlatára Kövecses János épitőmunkást választotta meg a közgyűlés az ülés további vezetésére, szavazatszedő bizottsági tagokul Kereskedő Antal, Babos Mihály és F. Sándor József lettek megválasztva. A szavazás megtörténte után F. Sándor József hirdette ki a választás eredményét, mely szerint 9 régi ipari unionista volt vezetőségi tagot választottak meg újra és 12 újat. A 9 régi vezetőségi tagok közül 8 olyan, akik eddig is megmutatták, hogy öntudatos ipari unionisták. A vezetőségbe beválasztottak foglalkozásra nézve 1 cipőfelsőrész készítő, 1 irodai tisztviselő, 3 építő munkás, 1 bank altiszt, 2 cipész, 1 gőzmosódai munkásnő, 1 pénzbeszedő, 1 földmunkás, 2 gyári munkásnő, 1 köztisztasági munkás, 2 bányamunkás, 1 kereskedelmi munkás, 2 segédházfelügyelő, 1 gépész, 1 fa- gépmunkás. Amintlátható, az ipari unionista ideológia győzött a foglalkozási ágak különböző bevonásánál is. Érdekes és egyben hasznos, hogy még a nőbérmunkások a régi vezetőségbeiil, addig most 3 taggal vesznek részt. A közgyűlés újra Vénig István volt elnököt választotta meg országos elnöknek, ami teljes elégtétel a pártbérencek által ért rágalmazó hadjáratával szemben. Viszont az ipari unionizmus híveinek megnyugvás, mert Vénig I. személye teljes garancia arra, hogy az ipari szervezet Magyar- országon a jövőben sem fog letérni a helyes útról. Vénig István, amikor újra elfoglalta az elnöki széket, meghatottságában az újbóli bizalom ilyen spontán megnyilatkozása láttára néhány egyszeri! keresetlen szóban köszönte meg a közgyűlés bizalmát, hogy a szövetség élére újra őt állították. Beszéde végén szavaitén nem vagyok a nagyszájudemagógia, hanem a tettek embere. Eddig is tudtam, mint ipari unionista mi a kötelességem az eszme és a tagokkal szemben, ezt a jövőben sem tévesztem. Bármilyen viharba i s kerülne szövetségünk, én a helyemen felemelt fővel állok, amig a tagok bizalmát bírom. Utánna rátért a közgyűlés a beérkezett indítványok letár gyalására. Ezek közül legfontosabb az, amely a Világ Ipari Munkásai Szervezetéhez való tartozást és a nemzetközi levelezéseknél mint hivatalos nyelvet, az Esperantót proklamál- ta határozatilag. Az indítványokat F. Sándor József munkástársunk , ki aktiv harcosa az ottani ipari mozgalomnak, nyújtotta be és eleven szókincsével indokolta meg. Ezzel a közgyűlés véget ért és azt Vénig István elnök este fél 10 órakor zárta le.--------o-------Szerkesztői üzenetek J. Halász, Elyria, O. Tudassa pontos címét, mert a nálunk levő címét a posta nem találja. Tóth, Los Angeles. Semmi okunk nincs kételkedni munkástárs azon feltevésében, hogy a new yorki lapban a támadást maga a főszerkesztő irta, hiszen ő is abból a stuff-ból került ki.--------o-------F Az Általános Munkás Dalárda 1930 március 29-én szombaton este a Munkás Otthon összes termeiben 350 E. 81 St. este 8.30 kezdettel nagy MŰVÉSZ ESTÉLYT rendez. — Fellépnek A New York Első Magyar Dalárda, az Általános Munkás Dalárda, Dobos Lajos Columbia tenor, Kohlmann Annus hegedűművész, Miss Hódi lábujjhegy- táncosnő és sok mások. Hűsítők és nagyszerű ételek. Kovács Lajos union tánc zenéje egész reggelig. Belépti dij 50 cent.
