Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)
1916-07-13 / 28. szám
Ungvár, 1916. julius 13 ss 28. szám. m Harmincniiolcadik évfolyam mmmmmmmmmmm mmmmmmmmmmmmm aixmmiMammiamtamtmHmmmmKiMa&vaaKKmmmaiMBamuimHmKmrmtmmií »««« <■«*Mn.rammtr^TnwriMMMlwaMM_—— mmmmmmmmmmmi un waaa i in Előfizetési ár helyben és a vidéken Sgész évre.......................8 korona Fél évre ...........................4 korona Megijed évre ..................2 korona Sgij szám ára a dohánqtözsdékben 10 í felelős szerkeszfö: Dr. REISZMfIN HENRIK Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal tlngvár S2échemji-tér 33. sz. (Kretsler-nijomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba kéziratok a szerkesztőségbe küldendők A lakosság gabonával ás lisztle! való ellátása. A sertéshús és zsir maximálása. A közönséget érdeklődő két intézkedést tett a kormány az ország lakosságára kötelezőleg. A gabonával való ellátás szabályozására vonatkozólag a hivatalas lapban megjelent a kormán}" legújabb rendeiete, amely elsősorban a háziszükségletre szolgáló gabonabeszerzéshez szükséges vásárlási igazolványok kérdését rendezi. Az ez évi termés zár alá vételéről szóló rendelet érteimében mindenki, akár termelő, akár nem termelő, saját házi szükségletére mindenféle gabonát, gazdasági szükségletére pedig búzát, kész áruvétel utján minden közvetítő kizárásával, termelőtől csakis a lakása helyének községi elöljárósága, illetve polgármestere által kiállított vásárlási igazolvánnyal vásárolhat és pedig csak annak a községnek területén, amelyekre a kereskedelemügyi miniszter a vásárlási igazolvány hatályát esetleg kiterjeszti. A fél a vásárlási igazolvány kiállítását kérheti, vagy az 191b. augusztus 16-tól 1917 augusztus 15-ig terjedő háziszükséglet egész mennyiségére, vagy pedig meghatározott, de száz kilogrammnál nem kisebb részletekben való megvásárlására is. Ha részmennyiségek vásárlására kér igazolványt, a kiállító közeg ellenőrizni köteles, hogy az ugyanazon fél részére kiállított összes vásárlási igazolványok alapján vásárolható mennyiségek az őt tényleg megillető háziszükséglet mértékét meg ne haladják. A termelő igazolni tartozik, hogy saját házi és — búzában, gazdasági szükségletét a saját termése nem fedezi. A vásárlási igazolvány alapján csakis az vásárolhat, kinek nevére kiállíttatott. A vevő vásárlása alkalmával a vásárlási igazolványt az eladónak átszolgáltatni, ez utóbbi pedig azt átvenni és saját igazolására megőrizni köteles. Ha a vásárlási igazolvány birtokosa az igazolványon feltüntetett terménymennyiségeket egy tételben megvásárolni nem tudja, a vételre az igazolványt fel nem használhatja, hanem uj igazolvány kiállítását köteles kérni. Ez tehát azt jelenti, hogy az igazolványon feltüntetett terménymennyiségnél többet vagy kevesebbet sem eladni sem venni nem szabad. A vásárlásra tel nem használt igazolványokat legkésőbb 1916 évi október 15-ig a kiállító hatóságnak vissza kell szolgáltatni, miután a fél csak az esetben lesz a hatósági ellátásban részesülő jegyzékébe felvehető. A gazdasági szükségletre rozsot, kétszeres kölest, árpát és zabot kész áruvétel utján, minden közvetítő kizárásával a termelőtől szintén csakis a vevő lakásának helye szerint, illetékes főszolgabíró, illetve polgár- mester által kiállított vásárlási igazolvánnyal lehet vásárolni. Ami az őrlést illeti, házi- és gazdasági szükségletre búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot őrlésre, darálásra, zúzásra, hántolásra, vagy bármely egyéb feldolgozásra a malmok csak akkor vállalhatnak, ha az őröl- tető fél egyidejűleg a lakása helyének községi elöljárósága, illetve polgármestere által kiállított és ' a fél által megnevezett malomra szóló őrlési tanúsítványt átszolgáltatja. Mindenki, aki háziszükségleteinek fedezésére gabonát nem vásárolt, a hatósági ellátásban részesiten- dők jegyzékébe felveendő. ■ft Hosszú tárgyalás után megjelent a hivatalos lapban a kormány rendeiete, amelyben az élősertés árának maximálásáról intézkedik A rendelet az élősertés árát hat koronában és ahat korona nyolcvan fillérben állapítja meg, darabonkint huszonkét és fél kiló élősúly levonással, valamint négy százalék levonással az árból. Az ár ezek szerint lényegesen olcsóbb, mint ma. Bizonyosnak kell azonban tartani, hogy az élősertés ára maximálás nélkül is olcsóbbodott volna. A hizlalók meglehetősen sok sertést hizlalnak amelyekinajd agy időben fognak kikerülni a piacra tehát befolyást gyakorolnának az ár alakulására. A hús és a zsir kicsinyben való árának megállapítását a kormány a helyihatóságokra bízta. Ungmegye és Kngvár város területére a sertéshúst 6 Kor 40 fii., a sertészsírt 9 Kor 40 fillérben állapította meg. A Kormány rendeletét ö- römmel kell fogadni, mert végre végleges helyzetet teremt a sertés vásáron. A rendelet részletei a következők: A rendelet szerint csak olyan sertéseket, amelyeknek súlya darabonkint 60 kg-ot meg nem halad, a kényszer- vágás esetét kivéve, közfogyasztásba levágni tilos. Sertést levágás véget csak vágó- sulyban (a sertés élősúlyából darabonkint 22V2 kg. levonandó) szabad eladni s az ez alapon kiszámított vételárból négy százalékot szabad leütni. A sertéseket eladás előtt tizenkét órán belül nem szabad sem etetni, sem itatni. Hizlalásra szánt sertésnek darabonkint 90 kg.-nál nem nehezebb sertés tekinthető. Elő sertéseknek az átvétel helyéről történő eladásnál a maximális ár: 60—90 kg.-os sertésnél élősúly kilogrammonként hat korona, bármilyen súlyú sertésnek levágás céljából való eladásánál vá- gósuly kilogrammonkint hat korona nyocvan. Ezek a maximális árak magukban foglalják az összes költségeket, de nem terjednek ki a hatvan ki'ogramnál kisebb súlyú sertésekre és általában a tenyész- sertések adás-vételére. Az alispán, illetve a tanács, vagy a polgármester mint helyi hatóság köteles megállapítani azokat a maximális árakat, melyek élő sertésekért olyan esetekben követelhetők, amikor az eladás nem az átvétel helyéről történik, ezek az árak azonban a fentieknél két százalékkal magasabbak nem lehetnek. A nyers disznózsír (szalo- na és háj) s friss sertéshús eladásánál a termelő és viszont eladó közt métermá-
