Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)
1916-07-13 / 28. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1916. julius 13 zsánkint tiszta súlyért 7-60 koronánál többet követelni vagy fizetni tilos, az olvasztott disznózsír maximális ára pedig 852 korona. A helyi hatóságok kötelesek megállapítani az elkészített, sózott, paprikás, főzött és egyéb csemegeszalonnaféléknek, a sertéshúsnak és a beiőle készült áruknak legmagasabb árait, úgyszintén a disznózsír és a szalonna és egyéb sertéstermékek detail árát is. Az első fokú hatóságokat fel kell hatalmazniok arra, hogy a saját területükön alacsonyabb árakat is állapíthassanak meg a maximális árnál. A rendelet kihágása súlyosan büntetők, hatályba pedig e hó 15-én lép. Városi közgyűlés, A f. hó 11-éré kitűzött rendkívüli közgyűlés napirendjére oly nagy és fontos tárgysorozat volt kitűzve, hogy még e szokatlan hőség sem tartotta vissza a város atyákat attól, hogy szép számban meg ne jelenjenek. A nagyszámban összegyűlt város atyák érdeklődéssel figyelték a hosszú tárgysorozatot és egyes kérdéseiben nagy és nívós viták is voltak. Berzeviczy István polgármester pontban 3 órakor nyitotta meg a közgyűlést és meleg szavakban emlékezett meg a naptáregyesités nagy jelentőségéről. Indítványra a naptáregyesités körül tevékenykedett egyházfőket kikék Ungvár városához kötelékek fűznek üdvözölte a közgyűlés. A napi rend előtt lettek felolvasták Szurmay Sándor altábornagynak a diszpol gárrá való választásról valamint Horváth ezredesnek közgyűlési üdvözléséről szóló jkv. kivonat beküldésére adott választ. Éljenzéssel fogadták mind a kettőt. Az 1915 évi zárószámadásokat Mérő Vilmos főszámvevő nagyobb szabású, szakszerű előadásban ismertette. A kellően indokolt és könnyen áttekinthető formában kiállított zárószámadásokat a közgyűlés el is fogadta és Blanár Ödön indítványára a főszámvevőnek jkvi köszönetét is szavaztak meg. Vitát csupán a számvevőszék indítványai provokáltak. A számvizsgáló bizottság ugyanis azt kivánta, hogy a felső kereskedelmi iskola pénzkezelése külön vezettessék és hogy a városi alapoknak' a házipénztár az ellátmányul kölcsönvett összegeket kamat nélkül téritse meg. Gaár Iván azonba ellenezte ezen indítványoknak elfogadását nem tartván megengezhetőnek a külön pénzkezelést, az alapoknak a háborúra való tekintettel kamatokat nem akart megszavazni, mert ez pótadó emelést vonna maga után. Felszólalását hosszabb vita után 50°/,| erejéig honorálta a képviselet és a felsőkereskedelmi iskola a számvevőszék —, alapok kamatainál pedig az ő indítványát fogadta el. Egyben pedig elhatározták, hogy a megyei törvény hatósági bizottságtól 5000 K segélyt, kérnek az elhagyott gyermekek ápolási költségeinek viselésére jutatott költségekre. A zárószámadások ismertetése után a városi pénztár siralmas helyzete került szőnyegre. A tanács jelentéséből megtudjuk, hogy a városi pénztár fizetőképességét csak is úgy tudta fen- tartani hogy 100 ezer koronát meghaladó összeget vett az alapoktól kölcsön, a város főjöve- delmei alig folynak be, úgy hogy rendes 200 ezer korona függő kölcsönnek a felvételét javasolta. Ezt a képviselőtestület névszerint szavazás után egyhangúlag elfogadta. Gaár Ivánnak a tanács1 jelentés egyik kitételére megjegyzése is volt, azonban felszólalását utólag honorálták. A város 1916 évi költségvetését a vármegye jóváhagyván e határozat kihirdetése kapcsán az ipartestületi tagsági díj gvenge behajtása képezte discussió tárgyát, azonban a polgármester felvilágosító jelentése után határozatot a felvetett indítvány tárgyában nem hoztak. Gróf i.ónyay Gábor beadványt intézett a tanácshoz, hogy a csi- cseri birtokára bekebelezve levő u. n. Weinberger Albert féle 1000 K járadék biztosítása érdekében 25 ezer korona névér ékü koronajáradékot tesz be a város pénztárába. A bizottságok azonban készpénzben való befizetéshez ragaszkodtak, azt az álláspontot, mely egyúttal a tanács álláspontja is volt, a közgyűlés is elfogadta. Arky Ákos és Sebő Sándor képviselőtestületi tagok között az indokolást illetőleg nézeteltérések voltak, mely szenvedélyes vitában kifejezést is nyert, azonban a képviselőtestület a ta nácsi álláspontot egyhangúlag fogadta el. Simán ment keresztül az ingatlan átraházási pótilleték sze déséről alkotott szabályrendelet tervezett is. A tanács minden ingatlan átruházás után 1% városi pótilleték szedését kérte. Dr. Sebő Sándor indítványára a pénzügyi bizottság lemenő örökösödés ese téré a pótilleték szedését mellőzni javasolta, a jogügyi bizottság pedig ezt a koncessiót csupán 1000 K-nál kisebb értékű ingatlanokra nézve volt hajlandó megadni. A pénzügyi bizottság álláspontját ár. Lukács Géza és Sebő Sándor, a jogügyiét dr. Reismann Henrik vette pártfogásába, Gaár Iván közvetítő indítványt tett és az örökösödési illetéknek mérséklését javasolta, azonban a képviselőtestület csak lemenő örökösödés esetére teljes illetékmentességet állapított meg. A házbérfiilér szedéséről alkotott szabályrendeletnek már ellenzői is voltak. Blanár Ödön és Dobrovszky József ellene szólaltak fel sőt dr. Sebő Sándor is kifakadt ezen a háztulajdonosokat sértő adó ellen, azonban Mérő Vilmos főszámvevő fejtegetése után a képviselőtestület egyhangúlag fogadta el a javaslatot. Vitát csupán a pénzügyi bizottságban dr. Sebő Sándor által tett és a közgyűlésen ismételt az az indítvány okozott, hogy adjanak-e közigazgatási végrehajtási jogsegélyt a háziúrnak, vagy nem. Dr. Reismann Henrik képviselőtestületi tag azonban meggyőzte a képviselet többségét, hogy a közigazgatási végrehajtás az egész célt veszélyeztetné és igy a képviselőtestület a pénzügyi bizottsággal szemben a tanács álláspontját fogadta el és behozta a házbérfiilér intézményt, melyből 20 ezer koronát meghaladó adójövedelem remélhető. A napi rendre tűzött többi tárgyak, igy a városi mozgóképszínház felállításának kérdése, a következő ülés tárgysorozatára maradtak. — Kinevezés Dr. Gáti Mór népf. segédorvos, aki hosszú idő óta a vasúti állomáson teljesít nagy megelégedésre szolgálatot, főorvosnak lett kinevezve. Whalasztott találkozó. T. F. hadnagy (cime. 1 Armeekommando, Feldpost 12.) értesíti az ungvári főgimnáziumban vele tiz év előtt érettségizett társait, hogy mivel most közülök a legtöbben a harctéren teljesítenek szolgálatot, találkozójukat csak a békekötés megtörténte után fogják megtartani- Addig is időközönkint közöljék címüket T. F. hadnagygyal. — Naptáregyesités a bizottságban Ungvármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésén illő módon méltányolta a rom. kath. és a gör kath. naptárak egyesítésének elhatározását s annak keresztülvitelét teljesítő Papp Antal, Dr. Novák István és Miklóssi István püspökökhöz köszönő irat küldését határozta el. — Férfiak kivándorlása tilos. A hivatalos lap mai száma közli a minisztérium rendeletét a a hadköteles férfi személyek kivándorlásának megtiltásáról. Eszerint a minisztérium a véderőről szóló 1912. évi XXX. t.-c. 62. §-ának 6. bekezdésében megjelölt férfi személyeknek kivándorlását a magyar szent korona országainak területéről további egy évre általában megtiltja. Ez a rendelet 1916. julius 27-én lép hatályba. Öngyilkos ápolónő. Schaup Anna az itteni barakkór- ház huszonegy éves ápolónője e hó 3-án este azzal távozott el, hogy öngyilkos lesz. Társnői kijelentését tréfának vették, de az ápolónő nem tért vissza. Atyja, aki Ungváron nyugalmazott tanító, keresni kezdte leányát, akit csak e napokban találtak meg atyjának; búzaföldjén az aratók. A holttest meg volt feketedve ; mellette volt az üveg, amelyből mérget ivott. *— Elveszett gyermek. Az 1914. év őszén az oroszok elöl menekült el Vajnovszki Vojcsa hajasdi lakos feleségével és gyermekeivel. A kisvárdai állomáson hosszabb ideig vesztegelt a menekülők vonata, amely idő alatt Károly nevű 14 éves fiuk a vonatról leszállva a többi gyermekekkel játszadozott. A gyermeknek ettől az időtől nyoma veszett. A szülők azt hitték, hogy a zavarban valahol a többi menekültek közé keveredett, de minthogy a fiú azóta sem került elő, nyomozása iránt megtették a szükséges intézkedéseket. — Élelmezési szövetkezet Ungvári. Az élelmezési mizériák napról-napra szaporodnak és a drágaságon felül különösen az van a legkellemetlenebb hatással, hogy egyes éleit nicikkeket beszerezni úgyszólván lehetellen, s igy a liszttel való ellátás is nagy nehézségekkel jár. Ezeken a nehézségeken és kellemetlenségeken akar segíteni az a szövetkezet, amely most van alakulóban és amely tagjainak a most következő gazdasági évben es élelmezési időszakban a jövő aratásig elsősorban lisztet, de egyéb egyenkint nehezen beszerezhető élelmi cikkeket akar biztosítani. Az alapítók ez ügyben a következő felhívást bocsátották közzé : Felhívás. A múlt tanulságain okolva, elhatároztuk, hogy egy élelmiszer bevásárló szövetkezetei alakítunk, mely hivatva lesz tagjait főleg liszttel az egész évre egyszerre ellátni. Egyúttal ellátná tagjait tűzifával, burgonyával, cukorral, sóval és egyébb fontosabb és minden háztartásban nélkülözhetetlen háztartási cikkekkel. Fölösleges bővebben magyarázni, hogy mily előnnyel járna városunk polgárságára illetve az ala
