Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-22 / 8. szám

Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1912 február 22 Csekély utánszámitással lehetne az évi költségvetést, elkészíteni. Végre is, a sze­gényház hamarosan való létesítésének mi sincs útjában. Ezen intézmény létesítése Ungvár város képviselőtestü­letének humánus gondolko­zásáról tenne tanúbizonysá­got, s igazolná, hogy a fej­lett kultúrának zászlóvivője lett ezen a téren is. ■■■■■■■naBHHaasHaaBoaB Városi és vármegyei ügyek. X Negyedmilliót tulha= ladó építkezés. — Ritkaság számba megy az a nagy vál­lalat, ami közelebb végrehaj­tandó lesz, amikor az ungvári közkórházban uj építkezés lesz végrehajtva. A vállalatra kedden volt a vármegyeházában az aján­lati tárgyalás. Hogy milyen nagy érdeklődéssel, mutatják a tett ajánlatok száma, amit itt közlünk. Ajánlatot tettek : Kiss Jenő Pécs, ponyvamunkára 715 K. 2. Ro- honczy Hugó Budapest fűtés, csa­tornázás, vízvezeték 57851 K. 3. Erixon budapesti villanyvállalat villanyberendezésre 4433 K. 4. Wertheim J. és társa Budapest fölvonó munkára 8650 K. 5. Wágner Hugó Budapest fűtési be­rendezés 2593 K. 6. Zsolnay por­cellán rt. falburkolás 2276 K. 7. Német Andor Budapest, mázoló munkára 5121 K. 8. Kollár Fe­renc Budapest asztalos munkára 2180 K. 9. Berlini Ignác Buda­pest összes munkálatokra (kivéve fűtés, vízvezeték, csatornázás) 277651 K. 10. Steiner Mór utóda Budapest linoleum munkára 11760 K. 11. Ifj. Stern Sándor Buda­pest villanyvilágításra 3590 K- 12. Stern Sándor mérnök fűtés, szellőzés, vízvezeték, csatornázás 59164 K- 13. Fellmann és társa j Budapest fűtés, szellőzés 28492 K. vízvezeték csatornázás 28882 K. 14. Melocco Péter Budapest vas­beton, műkő, cement, cempe bur­kolatra 92105 K. 15. Rella N. és unokája Budapest vasbeton mun­kára 57777 K. 16. Valló József Budapest műkő, padló, falmunka 19152 K. 17. Popper és Ágai budapesti villamos berendezés 3538 K. 18. Ersinger M. J. és fia Budapest linoleum munkára 10920 K. 19. Vadas Sándor ce­ment áru és burkolásra 13056 K. 20. Szalai és Deutsch villamos munkára 4723 K. 21. Haverland Antal liftre 7800 K. 22. Magyar fűtési vállalat 25916 K. 23. Neu- berger testvérek Jászberény asz­talos, lakatos, mázoló munkára 36968 K. 24. Sajovics és Kon- reich Munkács összes munkákra 310137 K. 25. Szepesi Sándor Budapest fűtés csatornázás, szel­lőzés, vízvezeték 61685 K. 26. Berta István és társa Ungvár asz­talos, lakatos, mázoló, üveges 52379 K. 27. Első szatmári asz­talos gyár asztalos munkára 16361 K. 28 Ungvári tégla és cserép- gyár, fedő munkára 2928 K. 29. Koch Károly Budapest összes munkára 336424 K. 30 Hersko- vits Gyula Nyíregyháza villany­világítás berendezés 4414 K. 31. Szabó J. János Ungvár villamos világítási berendezés 5088 K. 32. Szántó Zsigmond Eperjes össz­munka 289416 K. 33. Berger SándorUngvárbádogos, vízvezeték csatornázás 32845 K. 34. Grosz és | Kesztenoaum Ungv. beton és gránit munka 15548 K. 35- Hámos és Szuhanek összmunka 324$93 K. 36. Neuman Lajos Budapest fű­tés, csatorna, vízvezeték, szellő­zés 49632 K. 37. Erdei és Kör- ping Budapest központi fűtés, vízvezeték csatornázás 61339 K. 38. Egészségügyi műszaki rt. Debrecen villamos berendezés, fűtés, szellőzés, vízvezeték 56343 K. 39. Róth Bernáth Ungvár vas­munka 2385 K. 40. Bcrcsek Jenő Nyíregyháza csoport munkákra 1—18 és 20—21-re 355640 K. 41. Kavasch Ernő Ungvár össz­munkára 340360 K. HiBBQBBaa&BaBBiitBaassaBBBBa Sernáth cipői a legjobbak és legolcsób­bak! Rákóczi-u. saját ház. ItZflliaBStSBSSBBaflSSBBflHSBBBai Új „mafipr“ püspökség, Hazánk területén körülbelül egy­millió és ' nyolcszázezer a gör.- kath. vallásu honpolgáro': száma. Ezek közül 500 ezer szlávajku, 1 mSiió 160 ezer román és mintegy 240 ezer magyar. A szlávajkuak két egyházi fő­hatóság alá tartoznak. Az egyik a munkácsi püspökség, melynek alapítási még Hunyady Mátyás korába nyuiik vissza; a másik az eperjesi, melyet L Ferenc ala­pkőit 1816-ban. A románajku gör.-katholikusok részére négy egyházmegye van szervezve, élén a balázsfalvi ér­sekséggel, melynek alapját még 111. Károly 1715 ben rakta le. A múlt héten bejárta a hir a sajtót, írja az „Eperjesi Lapok“, a honnan e sorokat átveszük, hogy egy uj gör.-kath. püspökség felállítása van tervbe véve, még pedig hazánk legmagyarabh vidéti- kén, Bocskay kedves népének, a vitéz gör.-kath. hajdúk unokái ré­szére. Régóta beszélnek már róla, ha­nem most tényleg valóra válik. Folyó hó 8-ikán Budapesten, a vallás- és közokt.-ü. minisztéri--^ umban Rossi Üdítőre, a bécsi nuntiatura jelenlegi vezetőjének elnöklete alatt, ez ügyben egy döntő fontosságú értekezlet volt, melyen résztvettek : Rajner Lajos püspök az esztergomi főegyház­megye, Kovaliczky Kornél kápta­lani helynök az eperjesi egyház­megye, Papp Anial praelatus-kar nonok a munkácsi egyházmegye, Radu Demeter püspök a nagyvá­radi, Hosszú Vazul püspök a lu- gosi, Georgyén János káptalani elnök a szamosujvári egyház­megye és Andor György minisz­teri tanácsos a magyar kormány képviseletében, valamint Ognirera a bécsi nuntiatura titkára, mint jegyzőkönyvvezető. j Ezen a tanácskozáson az egy­begyűltek egyhangúlag hozzájá­rultak az uj püspökség felállításá­hoz, megállapították annak fölté­teleit, sőt az uj egyházmegye ha­tárvonalát is kijelölték már. E szerint az új püspökség területe az eperjes, munkácsi, nagyváradi gör.-kath., a szamosujvári és a balázsfalvi egyházmegyékből le- szén kihasítva. Az eperjesi egy­házmegye 8 parochiát, még pedig borsodiakat, vészit el. A munká­csiból 70, a szamosuj váriból 7, a váradiból 52 és a balázsfalvi- ból 39 javadalmat szakítanak ki, összesen tehát 177 plébániát, 187,518 hivővei. Ehhez az uj egyházmegyéhez fognak a jövő­A becsületességről. Irta: Boros Mór állami tanító. A felvilágosodottság sgyonma- gasztalt századában a becsületes­ség oly kevés kelendőségnek ör­vend, hogy ha már áruba bocsát­ják is, ritkán akad rá komoiy vevő. Azért tudom, hogy meddő, vagy legalább nem nagy eredménnyel kecsegtető munkába fogok, mi­dőn e sorokat papírra vetem. Ha mindazonáltal sikerülne nehány derék emberre hatnom és a taní­tók becsületes elveinek meghódí­tanom, akkor velem együtt a magyar tanítói kart, a legnagyobb hálára kötelezné. És ha a 3200 tanitó közül a reá bízott ifjúsá­got megtudja nyerni elveinek, be­látható időn belül testté válik Jókai jóslata: „A magyar népta­nítók lesznek azok, kik uj meghó­dítói lesznek Magyarországnak.“ Gróf Széchenyi István nem a grófi címével szerezte meg nemze­tétől a „legnagyobb magyar“ címet, hanem köszönhette azt egyesegyedül tiszta szándékú ha­misithatlan becsületességének s önzetlen, magas gondolkozásának. A nemzeti jólét tekintetében arra irányította a magyar nép figyel­mét, hogy közgazdasági berendez­kedésében első sorban a szüksé­gesre, másodsorban a hasznosra és csak utolsó sorban a kelle­mesre forditsa tevékenységet. Ha a nép általános boldogulását komo­lyan kivánják, akkor a legnagyobb magyar ezen elveit nem szabad szemünk előtt eltéveszteni, hogy a népnevelésben is a becsületesség és őszinteség erénye a legszüksé­gesebb, oly nélkülözhetetlen talaj, melyen megelégedettségünk haj­lékát fölépíthetjük. Államok, magasabb erkölcsi tár­saságok romlását a világtörténe­lem tanulságai szerint kivétel nél­kül a saját erkölcsi erejük meg­fogyatkozása okozta. Tudvalevő, hogy Magyarország sem azért nyög századokon ke­resztül a szolgasag járma alatt, mert nem rendelkezett kellő szá­mú egyetemek kei, Spárta nem azért szűnt meg állam lenni, mert nem állott megfelelő szellemi fo­kon, hanem csak azért, mert a I belső egyéni érték helyébe csúf önzés lett úrrá a sziveken. A Berzsenyi mondja az erkölcsről: — Mely ha megvész, Róma ledül I s rabigába görnyed. A becsületességnek igenis van határa, s ez ott kezdődik, ahoi az őszinteség végződik, a határt jelző sekély mélyében pedig les­kelődnek már a társadalmi rend felbontó, a társadalmat magát megrontó hamisság és gazság mérges kigyói. Pap, tanitó, iró, ügyvéd, végre­hajtó, biró mindannyian ismerik a becsületesség magasztos fogal­mát, de azért mégis megtörténik, hogy ők maguk is szórványosan járnak elől a jó példával és ke­vesen vannak, akikkel az élet e fundamentális erejét meg lehetne értetni, akik minden tudománynak e védbástyáját alapjában megtud­nák becsülni. Egy zsidó talmudista azon ké­relmével fordult hitközségi pap­jához, kegyeskednék tanulmányai­nak folytaíhatása végeit neki heti egy napi élelmezést adni. A rabbi farizeusi szemforgatással és okos­kodása fölött való elégült mosoly- lyal ajakán ekképen utasította el az ifjút: Szokás nálunk hetenkint ^ egyszer az „adjon neked Isten“ kezdetű imát elmondani; holnap az ön speciális érdekében küldöm majd ezt az imát Istenünkhez, egyebet nem tehetek. — Bár Isten önnek több észt és nemesebb szivet adna — vála­szolta a talmudista. A tudortlány javító mivelő hatása csak úgy éretik el, ha annak terjesztői azt az őszinteség tálcáján nyújtják a társadalomnak, valamint az maga is a természetesség és becsületes­ség gránit talapzatán épült fel; az őszinteség a tudománynak véd- bástyája, mely a hivatlan ostiom­lókat a gonosz ellenségeket távol tartja, hogy a tudomány szem­kápráztató épületébe be ne hatal- hassanak. A becsületesség és őszinteség tiszteletet parancsoló és egyedül boldogító erénye még a legtanu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom