Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-22 / 8. szám

1912. iebruár 22 Ungvári Közlöny Oldalszám 3 Nihil ......1.1 !■■■—— I I ........................ I I II ...........— ' I 1 .......—.................. — ben tartozni a székesfővárosban lakó gör.-katholikusok is, szám­szerűt 5806-an. • Érdekes, hogy az ezen értekez­let eredményét közlő lapok mind­nyája „magyar“ püspökségről be szélt. Szinte úgy fest a dolog, rhintha az eperjesi, vagy a mun­kácsi egyházmegyék nem volná- v tiák magyarok ? ... Ennek a püspökségnek a szer­vezését egy százados küzdelem előzte meg, melynek előharcosait és leikes vezetőit kizárólag nem­zeti nyelvünknek a liturgiában való érvényesülésének az eszméje vezette és hevitette. A püspökség felállítása immár egészen kétségtelen. Vájjon azon­ban a magyar liturgikus nyelv engedélyezése is oly bizonyos?... Kétségkívül nagy, szinte tör- ■ ténelmi jelentőségű eredmény vol­ttá az, ha a magyar nyelv min- I den korlát nélkül fölcsendülhetne ! az uj egyházmegye templomaiban | 'S ezer és ezer jó magyar lélek anya- ! nyelvén áldhatná és dicsői hetné az Úr Istent. Sajnos, de nem merjük hinni, 5 hogy a püspökség felállításával ez a kérdés is kedvező megoldást nyerjen. Az értekezleten szó sem volt erről s Róma sokkal maka- csabb, semhogy a megcsontoso­dott hagyományokból engedjen: „sic volo, sic jubeo!“ Pedig ez igen helytelen állás- r pont. Rég kinőnünk már a közép­korból. Ezt a kérdést sem lehet rideg bürokratizmussal megoldani. Ehhez szív és fogékonyság kell. Az egyház is renaissance-ot hirdet: „restaurare omnia in i Christo!“ , Szívesen lessük a pírját, de ez i csak akkor lesz meg, ha egyszer a szentszék is enged a rideg for­mákból. Ekkor talán Bocskay haj duinak küzdelme is teljes sikert fog aratni s a magyar nyelv oltári nyelvvé emelkedheúk. Ebben a reményben köszönt­jük az uj püspökséget! ■■BMnaHnaaBonauiiaBBH Sí ü Festék, lsek, kencze, kocsi­kenőcs, gépolaj, pirolin-égö- oiaj lámpával együtt legol­csóbban baszerezhető. NEUMANN NÁNDOR vegyészeti gyár r.-t. :: DEBRECEN. :: a (151—68—4) — Vj cég jegyző. Weisz Mór, az Ungmegyei Takarékpénztár fő­könyvelője, cégjegyzői jogosult­sággal ruháztatott föl. — Kanonok halála. Doli- nay Miklós munkácsegyházmegyei kanonok, f, hó 16-án hosszas be­tegeskedés után 70 éves korában meghalt. Az elhunyt fiatalabb évei­ben tábor lelkész volt, később parochus lett s innen került Ung- várra. Mint a káptalan tagja, elis­merésre méltó tevékenységet fej­tett ki egyházmegyéje ügyeiben, munkálkodását azonban az utóbb' években betegeskedése megbéní­totta. Hétfőn temették el nagy részvéttel. A temetésen a helyőr­ségi tisztikar is résztvett. — Névmagyarosítás. Grosz Béla ungvári kereskedő és kiskorú gyermekei, nevüket belügyminisz­teri engedéllyel Gombos-ra magya­rosították. Ügyvédi vizsgálatot tett. Dr. Kiss Bálint nagykaposi lakos ügyvédjelölt, a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgálatot sikerrel letette. — Esküvők. Úsz Irént, Úsz Nándor határrendőrségi kapitány leányát, aki művészi és irodalmi téren is kiváló szerepet játszik, f. hó 17-én vezette oltárhoz Kőszeghy Béla m. kir. honvédszázados. A polgári házasságkötést Lőrinczy Jenő alispán teljesítette, aki szép beszédet intézett az uj párhoz. Ezt az egyházi esküvő követte, melyen a fiatatai pár tisztelői so­rából nagy számmal jelentek meg. A templomot a közönség zsúfolá­sig töltötte be, ahol a fiatal pár tiszteletére a 66. gyalogezred zene­kara zenejátékkal fogadta a temp­lomba érkező násznépet. Az es- ketést Tahy Ábrahám esperes-ple- bános teljesítette. Esküvő után családi lakoma volt a Korona szálló külön termében, melyen számos felköszöntőt mondtak. A pompás menüt Füredi Manó ven­déglős szolgáltatta. — Szezanovszky Isván, malom- réti erdőőr f. hó 15-én tartotta esküvőjét Turjaremetén Gajdos István, erdőőr leányával Máriával. — Bálint Dezső sárospataki esperes-lelkész leányát e hó 14-én vezette oltárhoz dr. László Kál­mán nagykaposi ügyvéd. — Körorvos választás. Dr. Róna Ferenc orvost a Szabolcs - megyei D e m e c s e r-körorvosává megválasztották. — Elhalt közjegyző. Pólá- nyi Géza nagymihályi közjegyző a múlt héten 68 éves korában meghalt. Az elhunyt élénk részt vett Zemplémvármegye társadalmi életében és Nagymihály felvirá­goztatása körül. Nem volt oly jó­tékony, vagy kulturcélu intézmény, mely -erkölcsi vagy anyagi támo­gatását ne élvezte volna. Halálát a család tagjain felül IJngvárt lakó fivérei Pólányi Imre és Pó- lányi Lajos gyászolják. — Népességi mozgalom. Ungvármegye területén január hó­ban született 546 egyén, meghalt 308. — Farsangi mulatságok. A véget ért farsang utolsó napja­ira ismét társaságok gyűltek ösz- sze, hogy kedvökre kimutassák magukat. Szombaton a Társaskör helyisége megtelt vendégekkel, akik lelkesedéssel és érdeklődés­sel kisérték a műkedvelők közre­működését. Románecz Gizi sza­valata, Antal Miklós felolvasása, Komjáthy Loli monológja, dr. Preusz Elemérné zongorajátéka mind olyan sikerültek voltak, hogy a kitűnő előadásokat sokáig nem szűnő tapssal jutalmazták. Az elő­adást hajnalig tartó táncmulatság fejezte be. A Mandus tisztviselői s meghívott vendégeik gyűltek össze a Korona termébe hálózni. A lépcsőházat délszaki növények­kel díszítették, a táncterem pedig csak úgy ragyogott a villanyfény­től. A termet megtöltötték a város előkelőségei, a szép asszonyok és lányok fáradhatlanul áldoztak latlanabb embernek is fényesebb- dísze és hervadhatlanabb érdeme, ; mint a becsületességet és őszinte­séget nélkülöző, de tudománnyal j saturált férfié, kire ez úgy illik, 1 mint arany gyűrű a disznó or­mányára. Az ifjú utálattal és elkesere­déssel szivében fordult e! a sze­rencsétlen szegény lelkű szellemi vezetőtől és egy más városba ér­kezve egy ottani tanítótól kért támogatást. A tanító vigasztalta a csalódást i ért fiatal ember szivét és bátorsá- i got öntőit fogékony de csüggedő leikébe. Habozás nélkül elvezette a jobb szivü emberekhez s igy profan szükségletei bő fedezetet nyertek. I — Ha megelégszik — mondja a I tanító — a város vé; én a bástya szűk falaiban levő szerény laká- ! som egyik épen nem kellemetlen fülkével, örömest ajánlom lakásul s ha nem veszi to akodásnak, úgy szívesen szolgálok Önnek egy irányban tanácscsal és tanítással. Az ön tudománya csak akkor szép, hasznos és tiszteletreméltó, ha az az előbbi város lelki pász­torának mondott leckéjében böl­csen említett sarktételein kívül még az ország szokásaival meg­egyezik. Vesse le a hosszú kaftánt és vágja le az arcát eléktelenitő kin­cseit, ami vallásosságán semmi szin alatt nem ejt csorbát, de a mely viselet nem csak a többi polgárok, hanem az orth. izraeli­ták szemeiben is ellenszenvet kelt és azért boldogulását is nagy mértékben hátráltatná. Szó és tett mindenkor kell, hogy teljesen fedje egymást, mert semmi sem hatékonyabb, gyujtóbb a tanításban, mint a példa, ellenben semmi sem rom­bolóbb pusztitóbb hatású az er­kölcsökben éppen úgy a zsenge ifjúságra, mint a felnőttre nézve, ha szantszándékosan másképpen cselekszünk, amint tanítottunk, a gyermek, valamint a köznép min­dig hajlandóbb a vezető rósz pél dájának követésére, mint annak intő bölcs szavaira. Az egyetemek, atudományok nem használhatnak a társadalomnak együttvéve annyit, mint a meny­nyit pusztít a nép erkölcseiben példával csak egy adott szó be nem váltásával. A fegyházak és börtönök zsú­foltsága legnagyobb részt a taní­tók lelkiismeretét terheli, ellenben leginkább a tanitóság érdemeinek tudható be, ha a törvényszékek munkátlanság miatt panaszkod­nának. A bibliai mondatnak : „Ki igaz ságot beszél szivében“ a bölcsek azt a magyarázatot adják, hogy az ember köteles teljesíteni azt, amit gondolatában határozott, ha nem is fejezte ki azt szavakkal. Következő elbeszélés szolgáljon például: A bölcs Szafrot éppen imádság közben találta egy vevő, ki bizonyos áruért egy pénzössze­get felajánlott. A jámbor ember nem zavartatta magát ájtatosko- dásában és nem adott feleletet. A vevő, aki az eladandó tárgy után nagyon sóvárgott és Szofro hallgatását úgy értelmezte mintha a felajánlott Összeggel meg nem elégedett volna, rögtön a kétsze­res összegét ajánlotta fel. Közben vége lett az imádságnak és Szafro átadta a vevőnek a tárgyat el­adottnak, de csak a legelőször felajánlott összeget fogadta el vételárnak, mert gondolatában megelégedett vele és csak az imádság miatt nem adott feleletet. Manapság az ilyen cselekedet a naivság azon értelmezését vonná maga után, mely az együgyüsé- get fedi, Szafro kristálytiszta eré- nyü korszakában a naivság kon­gruens volt az egyszerű mester­kéletlen hamisithatian természethez való visszatérés ragyogó erényével. Göthe a németek legelső szel- lemóriása egy hosszú emberéle­ten át a társadalom javítása cél­jából folytatott munkásságának eredménytelenségét .látva, halálos ágyán a következő szavakkal le­helte ki nagy lelkét: „Több vilá­gosság“ ot! A világosságnak, mint minden erénynek legfőbb kutforrása a becsületesség, minden erénynek ez az alpha-omegája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom