Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-22 / 8. szám
1912. iebruár 22 Ungvári Közlöny Oldalszám 3 Nihil ......1.1 !■■■—— I I ........................ I I II ...........— ' I 1 .......—.................. — ben tartozni a székesfővárosban lakó gör.-katholikusok is, számszerűt 5806-an. • Érdekes, hogy az ezen értekezlet eredményét közlő lapok mindnyája „magyar“ püspökségről be szélt. Szinte úgy fest a dolog, rhintha az eperjesi, vagy a munkácsi egyházmegyék nem volná- v tiák magyarok ? ... Ennek a püspökségnek a szervezését egy százados küzdelem előzte meg, melynek előharcosait és leikes vezetőit kizárólag nemzeti nyelvünknek a liturgiában való érvényesülésének az eszméje vezette és hevitette. A püspökség felállítása immár egészen kétségtelen. Vájjon azonban a magyar liturgikus nyelv engedélyezése is oly bizonyos?... Kétségkívül nagy, szinte tör- ■ ténelmi jelentőségű eredmény volttá az, ha a magyar nyelv min- I den korlát nélkül fölcsendülhetne ! az uj egyházmegye templomaiban | 'S ezer és ezer jó magyar lélek anya- ! nyelvén áldhatná és dicsői hetné az Úr Istent. Sajnos, de nem merjük hinni, 5 hogy a püspökség felállításával ez a kérdés is kedvező megoldást nyerjen. Az értekezleten szó sem volt erről s Róma sokkal maka- csabb, semhogy a megcsontosodott hagyományokból engedjen: „sic volo, sic jubeo!“ Pedig ez igen helytelen állás- r pont. Rég kinőnünk már a középkorból. Ezt a kérdést sem lehet rideg bürokratizmussal megoldani. Ehhez szív és fogékonyság kell. Az egyház is renaissance-ot hirdet: „restaurare omnia in i Christo!“ , Szívesen lessük a pírját, de ez i csak akkor lesz meg, ha egyszer a szentszék is enged a rideg formákból. Ekkor talán Bocskay haj duinak küzdelme is teljes sikert fog aratni s a magyar nyelv oltári nyelvvé emelkedheúk. Ebben a reményben köszöntjük az uj püspökséget! ■■BMnaHnaaBonauiiaBBH Sí ü Festék, lsek, kencze, kocsikenőcs, gépolaj, pirolin-égö- oiaj lámpával együtt legolcsóbban baszerezhető. NEUMANN NÁNDOR vegyészeti gyár r.-t. :: DEBRECEN. :: a (151—68—4) — Vj cég jegyző. Weisz Mór, az Ungmegyei Takarékpénztár főkönyvelője, cégjegyzői jogosultsággal ruháztatott föl. — Kanonok halála. Doli- nay Miklós munkácsegyházmegyei kanonok, f, hó 16-án hosszas betegeskedés után 70 éves korában meghalt. Az elhunyt fiatalabb éveiben tábor lelkész volt, később parochus lett s innen került Ung- várra. Mint a káptalan tagja, elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki egyházmegyéje ügyeiben, munkálkodását azonban az utóbb' években betegeskedése megbénította. Hétfőn temették el nagy részvéttel. A temetésen a helyőrségi tisztikar is résztvett. — Névmagyarosítás. Grosz Béla ungvári kereskedő és kiskorú gyermekei, nevüket belügyminiszteri engedéllyel Gombos-ra magyarosították. Ügyvédi vizsgálatot tett. Dr. Kiss Bálint nagykaposi lakos ügyvédjelölt, a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgálatot sikerrel letette. — Esküvők. Úsz Irént, Úsz Nándor határrendőrségi kapitány leányát, aki művészi és irodalmi téren is kiváló szerepet játszik, f. hó 17-én vezette oltárhoz Kőszeghy Béla m. kir. honvédszázados. A polgári házasságkötést Lőrinczy Jenő alispán teljesítette, aki szép beszédet intézett az uj párhoz. Ezt az egyházi esküvő követte, melyen a fiatatai pár tisztelői sorából nagy számmal jelentek meg. A templomot a közönség zsúfolásig töltötte be, ahol a fiatal pár tiszteletére a 66. gyalogezred zenekara zenejátékkal fogadta a templomba érkező násznépet. Az es- ketést Tahy Ábrahám esperes-ple- bános teljesítette. Esküvő után családi lakoma volt a Korona szálló külön termében, melyen számos felköszöntőt mondtak. A pompás menüt Füredi Manó vendéglős szolgáltatta. — Szezanovszky Isván, malom- réti erdőőr f. hó 15-én tartotta esküvőjét Turjaremetén Gajdos István, erdőőr leányával Máriával. — Bálint Dezső sárospataki esperes-lelkész leányát e hó 14-én vezette oltárhoz dr. László Kálmán nagykaposi ügyvéd. — Körorvos választás. Dr. Róna Ferenc orvost a Szabolcs - megyei D e m e c s e r-körorvosává megválasztották. — Elhalt közjegyző. Pólá- nyi Géza nagymihályi közjegyző a múlt héten 68 éves korában meghalt. Az elhunyt élénk részt vett Zemplémvármegye társadalmi életében és Nagymihály felvirágoztatása körül. Nem volt oly jótékony, vagy kulturcélu intézmény, mely -erkölcsi vagy anyagi támogatását ne élvezte volna. Halálát a család tagjain felül IJngvárt lakó fivérei Pólányi Imre és Pó- lányi Lajos gyászolják. — Népességi mozgalom. Ungvármegye területén január hóban született 546 egyén, meghalt 308. — Farsangi mulatságok. A véget ért farsang utolsó napjaira ismét társaságok gyűltek ösz- sze, hogy kedvökre kimutassák magukat. Szombaton a Társaskör helyisége megtelt vendégekkel, akik lelkesedéssel és érdeklődéssel kisérték a műkedvelők közreműködését. Románecz Gizi szavalata, Antal Miklós felolvasása, Komjáthy Loli monológja, dr. Preusz Elemérné zongorajátéka mind olyan sikerültek voltak, hogy a kitűnő előadásokat sokáig nem szűnő tapssal jutalmazták. Az előadást hajnalig tartó táncmulatság fejezte be. A Mandus tisztviselői s meghívott vendégeik gyűltek össze a Korona termébe hálózni. A lépcsőházat délszaki növényekkel díszítették, a táncterem pedig csak úgy ragyogott a villanyfénytől. A termet megtöltötték a város előkelőségei, a szép asszonyok és lányok fáradhatlanul áldoztak latlanabb embernek is fényesebb- dísze és hervadhatlanabb érdeme, ; mint a becsületességet és őszinteséget nélkülöző, de tudománnyal j saturált férfié, kire ez úgy illik, 1 mint arany gyűrű a disznó ormányára. Az ifjú utálattal és elkeseredéssel szivében fordult e! a szerencsétlen szegény lelkű szellemi vezetőtől és egy más városba érkezve egy ottani tanítótól kért támogatást. A tanító vigasztalta a csalódást i ért fiatal ember szivét és bátorsá- i got öntőit fogékony de csüggedő leikébe. Habozás nélkül elvezette a jobb szivü emberekhez s igy profan szükségletei bő fedezetet nyertek. I — Ha megelégszik — mondja a I tanító — a város vé; én a bástya szűk falaiban levő szerény laká- ! som egyik épen nem kellemetlen fülkével, örömest ajánlom lakásul s ha nem veszi to akodásnak, úgy szívesen szolgálok Önnek egy irányban tanácscsal és tanítással. Az ön tudománya csak akkor szép, hasznos és tiszteletreméltó, ha az az előbbi város lelki pásztorának mondott leckéjében bölcsen említett sarktételein kívül még az ország szokásaival megegyezik. Vesse le a hosszú kaftánt és vágja le az arcát eléktelenitő kincseit, ami vallásosságán semmi szin alatt nem ejt csorbát, de a mely viselet nem csak a többi polgárok, hanem az orth. izraeliták szemeiben is ellenszenvet kelt és azért boldogulását is nagy mértékben hátráltatná. Szó és tett mindenkor kell, hogy teljesen fedje egymást, mert semmi sem hatékonyabb, gyujtóbb a tanításban, mint a példa, ellenben semmi sem rombolóbb pusztitóbb hatású az erkölcsökben éppen úgy a zsenge ifjúságra, mint a felnőttre nézve, ha szantszándékosan másképpen cselekszünk, amint tanítottunk, a gyermek, valamint a köznép mindig hajlandóbb a vezető rósz pél dájának követésére, mint annak intő bölcs szavaira. Az egyetemek, atudományok nem használhatnak a társadalomnak együttvéve annyit, mint a menynyit pusztít a nép erkölcseiben példával csak egy adott szó be nem váltásával. A fegyházak és börtönök zsúfoltsága legnagyobb részt a tanítók lelkiismeretét terheli, ellenben leginkább a tanitóság érdemeinek tudható be, ha a törvényszékek munkátlanság miatt panaszkodnának. A bibliai mondatnak : „Ki igaz ságot beszél szivében“ a bölcsek azt a magyarázatot adják, hogy az ember köteles teljesíteni azt, amit gondolatában határozott, ha nem is fejezte ki azt szavakkal. Következő elbeszélés szolgáljon például: A bölcs Szafrot éppen imádság közben találta egy vevő, ki bizonyos áruért egy pénzösszeget felajánlott. A jámbor ember nem zavartatta magát ájtatosko- dásában és nem adott feleletet. A vevő, aki az eladandó tárgy után nagyon sóvárgott és Szofro hallgatását úgy értelmezte mintha a felajánlott Összeggel meg nem elégedett volna, rögtön a kétszeres összegét ajánlotta fel. Közben vége lett az imádságnak és Szafro átadta a vevőnek a tárgyat eladottnak, de csak a legelőször felajánlott összeget fogadta el vételárnak, mert gondolatában megelégedett vele és csak az imádság miatt nem adott feleletet. Manapság az ilyen cselekedet a naivság azon értelmezését vonná maga után, mely az együgyüsé- get fedi, Szafro kristálytiszta eré- nyü korszakában a naivság kongruens volt az egyszerű mesterkéletlen hamisithatian természethez való visszatérés ragyogó erényével. Göthe a németek legelső szel- lemóriása egy hosszú emberéleten át a társadalom javítása céljából folytatott munkásságának eredménytelenségét .látva, halálos ágyán a következő szavakkal lehelte ki nagy lelkét: „Több világosság“ ot! A világosságnak, mint minden erénynek legfőbb kutforrása a becsületesség, minden erénynek ez az alpha-omegája.
