Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-21 / 21. szám
1910. 21. TJ~ n g v á r i 3HH c ’z 1 ö n y S. oldal. bátran tanulmányozhatják, mert kizárólag agrár-szempontból ismertetik és tárgyalják a szövetkezetek kérdését és egyebek között a szövetkezetek állami támogatását is. Ez iratokból látni fogják, hogy: Ausztria csakis a termelő szövetkezeteket, támogatja, különösen a bortermelő- és a tej-szövetkezeteket, továbbá a szeszgyári szövetkezeteket. És hogy az osztrák kormány eljárása mily okszerű és mily óvó figyelemmel van létező gazdasági érdekekre, kitűnik abból, hogy pl. szövetkezeti malmok csak oly föltétel alatt kapnak segélyt, ha csupán saját tagjaiknak őrölnek, gabonát nem vásárolnak, lisztet nem adnak el. — Franciaország csakis a tej- és sajttermelő-szövetkezeteket támogatja. — Angliában, a szövetkezeti eszme szülőföldjén, csakis Írországban és itt is csakis a lentermelő-szövetkezetek részesülnek támogatásban. — Németország egyes országaiban állami és hatósági támogatásban részesülnek a tejszövetkezetek, állattenyésztőszövetkezetek, talajjavító-szövetkezetek és az erdőmüvelő-szövetkezetek. — Svájcz: a szövetség és a kantonok csak állattenyésztőszövetkezeteket támogatnak. — Dánország csakis a tej szövetkezeteket és a mütrágya- beszerző-szövetkezeteket támogatja. — Luxemburg egész modern mezőgazdasági politikája a szövetkezeteken alapszik ; e kis területen van: 89 tejgazdasági-, 20 gyümölcs- termelő- és értékesítő-, 113 talajjavító-, 573 útépítő-, 71 öntöző-szövetkezet. íme, az államok okszerű támogatása. Nincs egyetlen állam, amely mást, mint termelő-szövetkezetet támogatna. És hol vannak a magyar nép boldogitását célozó fogyasztó-szövetkezetek ? Oh, ilyenek is vannak minden országban, de csakis a nagy városokban és a gyáriközpontokon. Falusi fogyasztó-szövetkezetek csak Oroszországban vannak. Ez maga egyenesen elitélő. Oroszországban 926 falusi fogyasztási-szövetkezet van; egy-egy orosz fogyasztásiszövetkezetnek 591 tagja és 12 alkalmazottja van, tehát minden 50 tagra átlag 1 (egy) alkalmazott jut. Nincsen érv, amely hatalmasabban szólhatna a falusi fogyasztó-szövetkezetek létjogosultsága ellen. Ámde maguk a szövetkezeti kongresszus iratai is a falusi fogyasztó-szövetkezetek ellen érvelnek. Ugyanis Angliáról szólva, a jelentés megállapítja, hogy a fogyasztó-szövetkezetek legjobb esetben a nagy gyáripari központokban lehetnek. A gyári munkás sürü, együtt dolgozik, ismeri egymást, érdekei és szükségletei azonosak, a szövetkezetét maga és nem más létesíti számára, hetenként kapja az egész éven át bérét és igy mindig készpénzért vásárol. Nem igy a mezei munkás, nem igy a paraszt. Munkája időszakhoz kötött keresetét hetenként vagy havonkint vagy időszakonkint kapja, szükségletei rendszertelenek, időszakiak, arra van sűrűn utalva, hogy hitelben vásároljon és vajmi sok esetben, hogy a boltos tőle gazdasági terményeket vegyen. A fogyasztási-szövetkezet mind ezt nem teheti. A falu nem nélkülözheti a boltos kereskedőt. A ki a falu népét a boltostól megfosztja, az elveszi gazdasági támaszát, szügségben segitöjét A fogyasztó szövetkezeteknek nincs gyökere a falvakban. És a ki a falvakban fogyasztó szövetkezeteket létesít, az rombol és pusztít. És mindennek dacára a nép boldogitás nagy problémája a falusi fogyasztó-szövetkezetek létesítésében leli megoldását nálunk. Ugyan miért? Hiszen ha igaz — és minden esetre szóról-szóra igaz a luxemburgi kormány jelentésének végmondata, hogy „a népjólét, főleg a kisemberek jóléte a célszerűen berendezett termelő szövetkezésben van“ — miért nem létesitenek a szövetkezeti apostolok nálunk is termelőszövetkezeteket ? Miért nem veszik kezükbe az áruforgalmi statisztikát és miért nem létesitenek konyhakertészeti-, gyümölcskertészeti-, baromfi tenyésztő-, vagy len- és kendertermelő-, vagy faipari-, vagy szalma- és gyékényfonó- vagy egyéb háziipari-szövetkezeteket? Vagy az illető vidék gazdasági viszonyaival összhangzásban lévő egyéb termelő-szövetkezeteket ? Ez az igazi szövetkezés, ez az igazi szövetkezeti munka. Avagy talán éppen azért nem foglalkoznak ezzel az agrár apostolok, mert munka ? Mindenesetre könnyebb rombolni, mint építeni. És ezt a rombolást maga az állam- hatalom segélyezi és segíti elő azok adófilléreivel, akiket tönkretesz. Rombol anyagilag és rombol erkölcsileg. Hiszen a mellett hogy exisztenciákat tesz tönkre, a fogyasztó- szövetkezetekgazdasági rombolásával kapcsolatban meg azt az erkölcsi rombolást is előidézi, hogy a pap korcsmárossá lesz. X Öröm, a városházán. Közelebb megjött a belügyminiszter rendelete az 1909. évre szóló kétmillió várossegélyezési összegnek felosztásáról. Mig a miniszternek az e tárgyú korábbi rendelete a szűkmarkúság jegyében volt tartva, most a bőségszaruja csak úgy ömlik. Mert most az egész 2 milliót városi tisztviselők között rendeli felosztani. Egyben a fizetési osztályozás a jövőre is szól. A városi tanács már elkészítette a jövő pénteki gyűlés elé a felosztási tervezetet. Ez a felosztás nagyobbára a rendelet keretében mozog ugyan, de a rendelet mégis megköti némileg a képviselőtestület kezét, mivel magasabb állású elnevezést viselő csak olyan tisztviselőknek kívánja megadni a magasabb fizetést, akik tényleg fogalmazással és nem egyszerű kezeléssel vagy adminisztrációval foglalkoznak. A képviselőtestület különben majd elintézi az ügyet. A tervezet a következe : Polgármesternek eddig volt 4400 kor. fizetése, most lenne 5400 korona, Rendőrkapitány 3600—4400, Főjegyző 2600—3600, Számvevő 2000--3600. Tanácsosok: Mocsári M. 2800-2900, Reviczky Károly 2000—2900, 1910 aug. 25-től 3200, Felföldy István 2000—2900, 1910 jan. 25 tői 3200. Orvosok: Dr. Ország Jakab 1000—3200, Dr. Reisman Arnold 1000-2200. Ügyész 1400-2600, Alkapitány 2000—3200, Pénztárnok 2000—3600, Adóhivatali főnök 2000 -2600, Mérnök 2000-2900, Árvaszéki jegyző 1200—2200, Ellenőr 1600-2400. Rendőrségi iktató 1200—2200, Irodavezető 1200 —2000, Másodkönyvelő 1400—2000, Állatorvos 1000 — 1400, Rendőrbiztos 1400—1400, Utmester 1300—1600. írnokok: Seyfried József 900—1400, Moskovics Jakab 900—1800, Hazslinszky Lajos 900—1200. Végrehajtók: Tomcsányi Géza intéző 1200—1800, Dinovics Miklós 1000—1400, Közig, fogaim, gyakornok 900—1400. Választási mozgalmak. Az ungvári választókerületben immár kialakult a helyzet. Két jelölt küzd egymással a képviselőségért : Nehrébeczky György munkapárti és Lederer Sándor dr. Bánffy párti programmal. Dr. Lederer Sándor az egyesült ellenzék jelöltje s a függetlenségi párt támogatását is bírja. A füg- getlensegiek a támogatásra f. hó 15-én délután 5 órakor tartott közgyűlésen határozatot is hoztak és minden párttag kötelességévé tették azt, hogy Dr. Ledererre adja le szavazatát. Minthogy igy Lederer támogatása pártkérdéssé lett téve, hiábavaló a munkapártiak minden erőlködése, a függetlenségi polgárokat régi, igaz ellenzéki érzelmeikből nem fog sikerülni kivetkőztetni, hiába történnek e tekintetben próbálgatások, puhitások. Szomorú és szégyenteljes dolog volna, ha a függetlenségi érzelmek legrégibb, valódi letéteményesei anyagi ígéretek által magukat elveiktől eltántorítani hagynák 1 Mi a magunk részéről nem tudunk a polgárság, különösen az iparosság elvmegtagadásában hinni. Biztosak vagyunk, hogy nem fognak szégyent hozni arra az ellenzéki lobogóra, amelynek leghívebb katonái, felesküdt harcosai voltak. S ha fog akadni áruló, aki azért, hogy az ipartestületi székház építésére munkapárti körökből bizonyos anyagi támogatás leit kilátásba helyezve, felül az ilyen kortesfogásból eredő ígéretnek, az ilyen méltán megérdemli a polgárság részéről hirdetett kipellengérezést és megvetést. Mert egyrészt párt- határozat köt minden függetlenségit, hogy Lederer Sándor drt, mint az egyesült ellenzék jelöltjét támogatni köteles; másrészt ha valaki az önálló bank, önálló vámterület és általános választói jog elveit hirdető és Báró Bánffy igazi magyar és valódi demokrata programmja ellen, képes a gazdasági önállóság és szociális haladás ellenségei, a reakciós politikai áramlatokkal együtt haladó munkapárti, mindenről lemondó elemek támogatására sietni, az ilyen elvmegtagadó és áruló — megvetésnél egyebet nem érdemel. Nem hihető azonban, hogy akadna olyan ember, aki függetlenségi létére, a munkapárti Nehrebeczkyre adná le szavazatát. A hangulat ugyanis oly lelkesen nyilatkozott meg a pártgyülé- sen Lederer dr. mellett, azóta pedig ez fokozott mérvben emelkedett, annyira egyhangú a választók szimpátiája Dr. Lederer Sándor irányában, hogy szinte bizonyos a városi szavazatok óriási nagy többségének Lederer-párti volta. Dr. Lederer Sándor, aki vasárnap délután érkezett meg titkára kíséretében, előbb a Kereskedelmi Csarnokba látogatott el, ahol a közgazda- sági kérdésekről beszélgetett a nagy számban összegyűlt kereskedőkkel, majd a függetlenségi párt kül- döttségi meghívására a Herz-féle étteremben tartott pártgyülésen jelent meg, s itt néhány őszinte szóval politikai elveit fejtegette, rámutatván nagy hatás mellett arra, hogy a Bánffy híveit Justhék magvas programmjától semmi sem választja el. Este a Herz éttermében ismerkedésre gyűltek össze a választópolgárok, akik közül mintegy 400 asztalok körül ült, a később jövők azonban már ülő helyet nem találtak és állva gyönyörködtek abban a nagy diadalmas lelkesedésben, amely a nagy teremben észlelhető volt. Legalább 600 választó volt jelen az étteremben és hallgatta Dr. Guttmann Sándor, Dr. Reisman Henrik, Dr. Brody Miklós, Dobrovszky József, Dr. Groszman Emil, Hevesi Mihály és mások felköszöntőit. A képviselő- jelölt Dr. Lederer Sándor is felszólalt és nagy tetszést aratott beszéde azon része különösen, ahol politikai elveiről tevén hitvallást, tiltakozott azon kortesfogás ellen, melylyel megvádolják, hogy ő a munkapártba fog belépni megválasztása esetén. Dr. Léderer Sándor f. hó 17-éig időzött városunkban, amely idő alatt számos hivatalos látogatást eszközölt s úgy ő maga igen kellemes benyomásokkal távozott, mint itt is, ahol megjelent, nagy képzettsége és kellemes modora révén általános szimpátiát szerzett meg. Elutazása után megindult a városban az általános választási mozgalom, melynek tetőpontját Br. Bánffy Dezsőnek f. hó 26-ára bejelentett látogatása fogja képezni, amikor is Dr. Lederer Sándor programmbeszédje meghallgatására és támogatására Br. Bánffy nagy politikai kísérettel fog megjelenni, a többi között Gróf Degenfeld, Linder, György dr., Benedek János és Hock János is eljönnek, ami természetesen ünnepi fényt fog adni a programmbeszédnek s városunkat hatalmas politikai megnyilatkozások központjává fogja avatni. A programbeszéd megtartása előtt is azonban Dr. Lederer Sándor a mai nap folyamán ismét körünkbe érkezik és holnap Szerednye vidékét fogja meglátogatni, estére pedig tiszteletére bankett lesz rendezve az ungvári polgárság körében, melynek lelkesedése napról-napra nő úgy, hogy az egyesült ellenzék tábora óriási módon majorizálja a munkapárt mondva csinált lelkesedését és kis csoportját. Báró Bánffy Dezső fogadtatására már nagyban folynak az előkészületek, amelyeket Dr. Kerekes István elnöklete alatt egy bizottság intéz. Báró Bánffy f. hó 26-án d. u. 3 órakor fog megérkezni s fogadtatására egy bandériummmal élén az egész vármegye közönsége készül. A naggyülés, melynek keretében a programmbeszéd elhangzik, előreláthatólag a szabadban fog megtartatni s estére nagyszabású bankett fogja bezárni Magyarország legnagyobb, legmagyarabb zászlósurának tiszteletére felejthetetlenné avatott napot.
