Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-21 / 21. szám
1910. 21. 3. oldal. XT n, g- -v a, r i XXI ö z 1 ö n y Dr. Nehrebeczky György válásától előtt. Dr. Nehrebeczky György az ungvári kerület munkapárti képviselőjelöltje kedden f. hó 24-én délután 5 órakor tartja programbeszédét a Korona nagytermében. Ez alkalomra a vidékről is sok választó fog megjelenni. A nagy ka post kerület. Kende Péter munkapárti jelölt pünkösd első napján programbeszédet tartott a kerület székhelyén. A nagyszámmal egybegyűltek által figyelemmel hallgatott beszédben megköszönte jelöltetését. Azután dicsőítette a 48- iki törvények nemzet átalakító befolyását, kapcsolatba hozva a 67-iki kiegyezés alaptörvényeivel. Áttért a közel múlt idők parlamenti bajaira, az ellenzék magatartására, melynek a leszürődése hogy csakis a munkapárt lesz hivatott nyugodt parlamenti működésével az egységes Magyarorszag fejlődését biztosítani. A helyi ügyek képviseletét a Latorca folyó szabályozásának intenzív keresztülvitelét fogja szorgalmazni. Ellene van az egyházi javak szekularizációjának, amely nem vonna maga után gazdasági fejlődést, sőt ellenkezőleg a vagyon lasssan elkallódnék s a kath. főpapság jótékonysága, művészet és irodalom pártolása megszűnnék. Az egyház életében a katolikus autonómia keresztülvitelét óhajtja, amitől sok jót vár. A kerületben általában megoszlanak a vélemények hogy Bernáth Zoltánnal szemben Kende Péter lesz-e megválasztva. Előkészületek a választásra. Az országgyűlést egybehívó királyi levél a törvényhatósági bizottság 18-iki ülésén lett kihirdetve. Az alispán hirdetményeket tett közé a választási eljárással kapcsolatban. Egyikben a választás tisztaságára figyelmezteti a választókat, közölve a büntető rendelkezéseket. A másikban a választás helyére utazó választók által felszámítható fuvardíjat közli községenkint, ami a távolsághoz képest 2, 4, 6 korona lehet. A szobránczi választás. A szobránczi választó kerületben nagy fordulat történt. Miután Gr. Sztáray Sándor nagymihályi nagybirtokos, ki már 15 év óta képviselte a szobranci kerületet, körlevelében közölte, hogy a politikai pályától visszavonul s nem vállal mandátumot, igy csakis Csuha István függetlenségi párti maradt volna a küzdőtéren. Szerda óta azonban a vezető központ intézkedése folytán a kerület munkapárti jelöltet kapott. A jelölt Dr. Tahy Endre vármegyei aljegyző tb. tőszolgabiró, akinek zászlói már ki is vannak tűzve a kerületben. A vármegyei köröknek Csuha István elleni jelöltállítása az egész vármegyében nagy feltűnést és óriási felháborodást keltett. Csuha ellen nem lett volna szabad a szobránci kerületben, melynek ő valósággal jótévő apja, jelöltet állítani. Ez jellemzi a mi megyei viszonyainkat! Csakhogy kardcsapás nélkül a megtántorithatlan elvű paktumokra nem hajlandó Csuha mandátumhoz ne jusson, felállítják a jelöltkép komolyszámba nem jövő és a nagybereznai jelöltségtől elesett Dr. Tahy Endrét, akinek ugylátszik Szobráncon ugyanolyan talaja van, mint Nagybereznán. Csuha István programbeszédét, mint a függetlenségi párt jelöltje, holnap vasárnap délután 4 órakor tartja Szobráncon. A programmbeszéd meghallgatására sokan készülnek Ungvárról is a jelölt párthívei és nagyszámú tisztelői sorából. A választási esélyeket illetőleg, általános a vélemény hogy Csuhának a kerületben ismert népszerűsége s azon szeretet, amivel az ottani kisgazdák személye iránt viseltetnek, részére feltétlen győzelmet biztosítanak, de tekintettel arra, hogy Dr. Tahy Endre mellett állítólag sok pénz fog dolgozni, mégis erős választási küzdelemre van kilátás. Vngmegye junius 1-én választ. Ung- megye központi választmánya Csütörtökön Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt elhatározta, hogy Ung- megyében junius 1-én tartják a képviselőválasztást. Egyidejűleg megalakították a szavazatszedő küldöttségeket és a választási helyiségeket is kijelölték. Választási elnökök: Ungvári Hidasi Sándor, Kardos Emil. Szobráncon-. Lám Gyula, Fekésházy Gyula. Nagykaposon: Bánóczy Béla, Heverdle Frigyes. Nagybereznán: Zachar Jakab, Fenczik E. Színházi szezon előtt. (Junins 1.) Hosszú várakozásteljes hónapok után eleven lesz az élet a színház környékén. A lomha, magtárhoz hasonló és készakarva színháznak nevezett épülettömb, rövidesen központja lesz a közönség kedvenc szórakozó helyeinek. A szürke épület ünnepi köntösbe burkolózva fogja fogadni színészeinket. Meg is érdemlik, mert ritkán van hozzájuk szerencséje, s az a rövidke szezon, amit benne töltenek, kell hogy illő vendégszeretettel fogadják. Az ungvári színház nem halad a modern korral, divattal. Külseje egyszerű, semmitmondó. Belső berendezése pedig cifra nyomorúság. Most hogy a körmünkre égett az átalakítás, napok óta nagyban folyik a munka. Valamivel praktikusabb lesz a belső berendezés, de semmi esetre sem megcsudálni való. A földszinti nézőtér most fel lesz emelve, s nem lesz a színpaddal a régi viz szintes vonalban. A földszinti bal és jobb utolsó páholyok kiálló gipsz oszlopát eltüntették. Kár azonban, hogy a többi páholyoknál meghagyták az oszlopokat. A földszinti két bejárót s állóhelyet megnagyobbították. Az előcsarnok nem tágasabb, mindössze az egyik, üzlethelyiséggel bővitették és megszaporiiották az eddigi szűk és tűzveszélyes kijáratot. A kályhák a falba vannak ékelve, s igy az azokból keletkező tüzveszedelem ellen most biztosítva van a közönség. A színpadi szűk öltöző helyiségek megmaradnak továbbra is kinzo kamaráknak. Erre pedig égető szükség lett volna, hogy emberbaráti szeretetből, azok teljes kényelemmel legyenek berendezve. Most csak úgy nagyjából folynak a szükséges átalakítási munkák, a részleges és nagy munkára majd a szezon bezárása után fog sor kerülni. Palágyi Lajos kiváló társulatával junius 1-én jön városunkba, s ezzel a dátummal megkezdi hat hétre tervezett színházi szezonját. A társulat kiforrott régi jó erőkből áll, s alig egy két uj tagot kivéve, mindannyian régi jó ismerősünk. Ä társulat régi tagjai közt viszontlátjuk örömmel Kormos Ilonkát, a jeles primadonnát, Kovács Lilit, a kiválóan ügyes és kedves szubrett és népszinmüénekesnőt, Fehér Olgát, a kellemes hangú koloratur énekesnőt, Szoh- ner Olgát, a temperamentumos vérbeli vígjátéki szubrettet, Vécsei Ilonát, a kiváló drámai hősnőt, Breznay Anna anyaszinésznőt és Nagy Vilma komikát, a társulatnak szintén e két igen jó erős tagját. Á férfiak közül megint Palágyi vezet mint elsőrangú hős- és jellemszinész. Mellette sorakoznak a többi erős és kiváló tagok. Stella Gyula hősszerelmes, Falussy István baritonista és énekes bonvivant, Sz. Nagy Imre tenorista, Sarkadi Vilmos operett buffo komikus, Borbély Sándor operett buffo, Doktor János jellemkomikus, Somiár Zsigmond apa- és jellemszinész, Neményi Lipót kedélyes apa- és epizódkomikus és Siklós Lajos liriai szerelmes. A karszemélyzet változatlanul a kipróbált régi jó tagok. Az uj tagok, akik a mi közönségünk előtt még ismeretlenek, szintén kiváló erői a társulatnak. K. Papp Etelka (Makay Margit utóda) szende és társalgási színésznő, kedves behízelgő modorával és ügyes játékával mihamar kedvelt tagja lesz közönségünknek. Báthori Elza koloratur énekesnő, szintén az uj gárdából való, mely kellemes hangjával és biztos fellépésével, úgy hisszük, egy csapásra meg fogja hódítani közönségünket. A férfi tagok közül Fodor Oszkár bonvivántban uj erős tehetséget nyert a társulat. A kiváló színész, úgy is mint a társulat tehetséges ereje, mint kiváló iró ember, egyaránt népszerűségre fog nálunk rövidesen szert tenni. Gyenis Ede, siheder. (Gedő Gusztáv utóda.) Szinpatikus fiatal színész, aki utódjának állását méltó módon fogja közönségünk előtt érvényre juttatni és kedvelt egyénisége lesz a közönségnek. E hosszú névsor, úgy hisszük, elegendő biztosíték arra nézve, hogy Palágyi nagy gonddal összeválogatott régi jó erőivel jön ismét közibénk, és csak meg fogja erősíteni azon régi véleményünket, hogy egy ilyen kiváló társulat játékában gyönyörködni, művészi élvezet lehet. A közönség pedig, mely a legjobb szakértő, hisszük, hogy pártjára fog állani a társulatnak, mely nem szorul a dicséretekre, csak a közönség elismerését úgy akarja kivívni, hogy meleg pártfogásaival támogatni fogja a kiváló társulatot. Nem akarjuk itt bővebben a társulat erősségeit külön-külön méltatni, csak hivatkozunk a fővárosi színházakra, mely már e társulattól nem egy jó erőt ragadott magához. A közönségnek nem szabad pártokra szakadni, ha egy ilyen elsőrangú társulattal rendelkezik. -Nem szabad egyes személyekre kiterjeszkedni, hanem az összjátékot kell mindig latba vetni, hogy mit és hogyan tudnak azok együttesen produkálni. Nem kell tehát személyeskednünk, de mindenek előtt a művészetet kell ápolnunk, mely közönségünknek gyönyört és élvezetet nyújt. Mi pedig meg vagyunk róla győződve, hogy mi csak a művészi játékot fogjuk első sorban szem előtt tartani, s a személyeket csak ez után fogjuk mérlegelni. A téli színház válság alatt, az annyi sok jelentkező uj igazgató helyett tárt karokkal újból és lelkesülve üdvözöljük körünkbe a régi emberünket, a kedves Palágyit. Reméljük, hogy meggyőzzük őtet e szezon alatt, hogy az ungvári közönség mindig a művészet jegyében érvényesíti pártfogását, s nem hive az egyenetlenségeknek. Az előleges színházi jelentés hozta a tagok névjegyzékét, amiről a közönség már falragaszok utján értesült. Ujitások a rendőri eljárásnál. — Két közlemény. — A belügyminiszter által 65000—1909. sz. a. kibocsátott rendelet, a mely a rendőri büntető eljárást szabályozza, több olyan újítást tartalmaz, amikkel a nagyközönséget megismertetni szükséges. A vád részéről uj intézkedés a városi ügyészeknek hatásköre. Uj intézkedés a büntető parancs kibocsátásának intézménye. A terhelt szempontjából fontos rendelkezése az uj szabálynak az, amely a felebbvitel korlátozásáról szóló 2608—1890 sz. B. M. rendelettel foglaltakkal szemben kimondja, hogy csupán a büntetés enyhítése végett nincsen helye felebbezésnek olyan elsőfokú ítélet ellen, mely öt és olyan másodfokú ítélet ellen, amely harminc koronánál nem nagyobb pénzbüntetést szabott ki. A bűnösség megállapítása miatt tehát ily esetben is van helye felebbezésének. A „Vármegye“ című szaklapban Engel Sándor dr. tb. t. ügyész részletesen ösmerteti és bírálja is a kérdéses rendelet intézkedéseit. Ebből a nagyközönséget érdeklő részleteket, melyek újítás számba mennek, a következőkben ismertetjük. A tisztiügyész szerepe. A vád képviseletére jogosultak: hivatalból üldözendő kihágás esetében a tiszi ügyész, a szakképviselő és a sértett; magáninditványra üldözendő kihágásoknál a sértett mint magánvádló. A tisztiügyész mint a közvád képviselője jár el és bármely hivatalból üldözendő kihágás esetében felléphet a vád képviseletében, de nem köteles fellépni. A vádemelés joga kifejezetten a tiszti ügyészt, illetve a városi ügyészt illeti meg. A törvényhatósági főügyész csak a félügyeletet és ellenőrzést gyakorolja az ügyészek felett, de azoknak kötelező utasítást is adhat. így a törvényhatósági főügyész egyenesen utasíthatja az ügyészt a vád emelésére és fentartására, valamint a perorvoslatok használatára. A határrendőrség mellett az ügyészi teendőket ugyancsak a tiszti és városi ügyészek látják el, és pedig belügyminiszteri megbízás alapján, esetleg ügyészségi megbízottak is kirendelhetők. Általánosságban a közvád képviselőjének mellékes szerep jutott a kihágási eljárásban. A tiszti ügyésszel hivatalból csak azokat a feljelentéseket kell közölni, a melyek tizenöt napig terjedhető elzárással vagy ennél súlyosabban büntetendő és hivatalból üldözendő kihágásra vonatkoznak. A kihágásoknak tehát egy igen jelentékeny számában a közvád képviselője nem is értesül a feljelentésről. A tiszti ügyészt nem kell megidézni a tárgyalásra csak akkor, ha meghívását kérte. Meg nem jelenése ez esetben se akadályozza a tárgyalás megtartását. Ha a tárgyaláson megjelenik, annak berekesztéséig bármikor lemondhat a vád képviseletéről, ha meggyőződése szerint a cselekmény nem büntetendő, vagy az eljárás sikeréhez szükséges bizonyítékok nem szerezhetők meg. A vádképviselettől való elállásának azonban nincs semmi joghatálya, az eljárás azért tovább folyik épen úgy, mintha a tiszti ügyész részt se vett volna az eljárásban. A tiszti ügyészt perorvoslati jog illeti meg s ezt igénybe veheti a vádlott javára is. A kihágási ügyek túlnyomó számában a terhelt nem fog védő közreműködésével élni, hanem maga védekezni. A legtöbb terhelt, sértett nem tudja ellenőrizni az eljárás szabályosságát, törvényességét, a büntetés
