Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-01-22 / 4. szám
üngvár, 1910. január hó 22. 4. szám. Harminckettedik évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dayka Gábor-utcza. Telefonszám, 33. Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTIK: Dr. Lukács Géza Dr. Reisman Henrik ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre ... 3 K. I Negyed évre . . . 2 K. Fél évre . . . . 4 K. | Egy hóra . . . 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. ======== Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. ===== A városok és az általános választói jog. A magyar parlamentárizmus egész történetében feltalálhatjuk azt a jelenséget, hogy városaink a vármegyék mellett mindenkor csak egészen alárendelt politikai jelentőséggel birtak. Okát ennek nagyon könnyen megtalálhatjuk aránytalan birtokeloszlási és gazdasági viszonyainkban, mely döntő társadalmi tényezővé a nagybirtokos osztályt és a vármegyei nemességet tette. Az ipar és kereskedelem fejlődésével, a kiváltságos osztály anyagi gyengülésével, az erőviszonyok mindinkább megváltoztak s ma a városok a nemzetnek úgy számbeli, mint gazdasági és társadalmi tekintetben is a vármegyékkel legalább is egyenrangú tényezői. Politikai tekintetben azonban a magyar városok még ma sem gyakorolják az államélet irányítására azt a befolyást melynek hatásaitól függ az ország megerősödése. Ma már mindnyájan tudjuk és elismerjük azt, hogy a túlélt régi nemesi rend urainak parlamentje, melyből a nép milliói ki voltak zárva, nem volt a nemzet igazi képviselete, de egyúttal- kétségtelen jeleit látjuk annak is, hogy a jelenlegi parlament osztályérdekek képviselője. Egy futó pillantás a legutóbbi évek törvényalkotásaira, bizonyossá teszi, hogy a magyar parlament kifejezetten agrár érdekek szolgálatában áll és igy az osztályparlament jellegével bir. A mezőgazdasági munkástörvény, mely az agráriusoknak olcsó és helyhez kötött munkaerő biztosítását célozza, a cselédtörvény, mely csak a mezőgazdaságban alkalmazott cselédekről rendelkezik, az adóreform, mely a nagybirtokosok és a középbirtokosokról levett terhet a városi lakosságra háritja, a telepítési akció, mely az eladósodott nagybirtok értékének növelését van hivatva biztosítani, a kivándorlás megakadályozásáról szóló törvények mind-mind bizonyítják azt, hogy a magyar parlament jelenlegi összetételében mindenre inkább alkalmas, mint városi érdekeknek, a városi polgárság és az ipari munkásosztály érdekeinek képviseletére. A városok megizmosodását elősegitő, a városi lakosság, a városi munkásság érdekében fekvő törvénytervezet annál kevesebb készült; a városi törvény a tisztviselők szolgálati pragmatikájának megalkotásáról, munkáskamarák megalkotásának szükségességéről, az ipari békének kollektiv egyezményekkel leendő biztosításáról, az ipari munkások védelméről kevés szó esik a parlamentben. Az uj ipartörvényjavaslat határozottan a városi iparmunkásság ellenes te- denciáju. Ilyen politikát csak azért űzhetnek, mert a korlátolt cenzusos választójog alapján létrejött parlament nem az egész nemzet közvéleményét juttatja kifejezésre. A magyar parlament nem a nép parlamentje, hiányzik belőle a nemzetépitő, produktiv munkát végző osztályok képviselete. Hiányzik belőle a városi polgárság s a fejlettebb kulturfokú és intelligenciájú városi ipari munkásság képviselete. A magyar városokban nagyon sok számbeli, gazdasági és kulturerőt tart lenyűgözve a korlátolt, censusos s földtulajdonra alapított választójog. Hogy a változott idők szellemének megfelelőleg a magyar parlament megújhodása elkövetkezhessék, — hogy a városi lakosság érdeke a törvényhozásban megfelelő súllyal érvényesülhessen, — ezt csakis az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog biztosíthatja. A cenzusos, korlátolt választójog elsősorban a városi lakosság sérelme. A mai választójogi randszerben a földbirtokos elem van túlsúlyban, s a választói jogosultságtól a városi lakosság produktiv munkát végző százezrei meg vannak fosztva. Szükséges és kívánatos egyrészt, hogy a városi lakosság széles rétegei befolyást nyerjenek az államélet irányításában, másrészt pedig, hogy minden, osztályban kialakult vélemény a parlamentben képviselve legyen, s ne a parlamenten kivül keressen érvényesülést. Az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójog biztosíthatja ezt. A városoknak, mint amelyek minden államban a polgári demokrácia úttörői, hazánkban is az általános, egyenlő választójog mellett kell állást foglalniok. Az általános választójog ellen Magyar- országon mindazok, kik a kérdés tanulmányozásával csak felületesen foglalkoznak, a nemzetiségi veszélyeket hozzák fel. A magyarság hegemóniáját félti. De a statisztika adatai egyszerre lerontják ezt a feltevést. A nemzetiségek számaránya e jelenlegi és az általános választójog keretében a következő: A jelenlegi választójogi Alt. választójogi rendszerben: rendszerben: magyar 56‘2 61’4 német 17’7 14-9 tót 11-4 11-5 román 11‘2 7‘2 ruthén 2-9 9-4 szerb 2-8 2-3 horvát 1*2 1*2 egyéb D6 2'2 A magyarság hegemóniáját az általános választójog ezek szerint még a választókerületek igazságosabb, arányosabb beosztása nélkül is feltétlenül biztosítja. Kétségtelen lehet tehát előttünk, hogy a plurális választójog- és a korlátolt választójog hivei nem a magyarság érdekeinek védelméből, hanem az osztályuralom fenntartásának indokából és a nagy néptömegek, a népmilliók, az előtörő, számottevő ipari munkásságtóli félelemből ellenzik az általános választójog behozatalát. Amily bizonyos azonban, hogy a gazdasági szerkezet hajtóereje szükségszerüleg a politikai erőviszonyok megváltozását is előidézi, annyira kétségtelen az is, hogy Magyarország jövője nem az extenziv mezőgazdaság konzerválásától, hanem az ipar és kereskedelem fejlődésétől, erőteljes, nagyszabású, gyökeres gazdasági és várospolitika követésétől függ. Mindezeknek gyökere, alapja városainkban van. Emberi szabadságjogok: szervezkedési, gyülekezési, egyesülési és politikai jogok nélkül a magyar városokban rejlő számbeli, gazdasági és kulturális erő fel nem szabadulhat. Uj erőt alkotó és termelő produktiv munkát, uj közfelfogást, uj lendületet a városok dolgozó és értelmes népe vihet a törvényhozásba, s hogy ezt lehetővé tegyük, küzdenünk kell az általános, egyenlő, titkos, közvetlen választójog behozataláért. Kaszás Béla. Közgyűlés a városnál. január 18. A belügyminiszter által a város részére juttatott 14.000 K. államsegély felosztása felett határozott a mai közgyűlés, nagy számmal megjelent képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése mellett. A tárgysorozatot megelőzőleg Fincicky Mihály polgármester elnöki jelentése kapcsán felso- rolta*äzon virilis képviselőtestületi tagokat, akik jogukat megbízottjaik utján gyakorolják. Ezek neveit lapunk előző számaiban közöltük. Jäger Bertalan bejelentette, hogy választott képviselőtestületi jogát tartja meg. Helyére az első virilis póttag hivatik be. Mihalkovich József szóvá teszi, hogy Dr. Nagy József január 1-től mint szolgabiró a pere- csenyi járásba osztatott be s igy ungvári lakosnak nem tekinthető, ez okból mint ezidejüleg idegen községbeli lakos, megbízás alapján a képviselő- testületnek tagja nem lehet. Dr. Fényes Vilmos ez ellen közli, miként a főispán megengedte Dr. Nagy Józsefnek, hogy Ungvárt lakjék. Dr. Bródy Lajos osztja a Mihalkovich véleményét. A közgyűlés ezen véleményt tette magáévá, felhívja Lapunk mai uama S oldal. Hirdetések kizárólagos felvétele szabás szerint Leopold Gyula Hirdetés Osztályban Budapest körút 41. szám.
