Ungvári Közlöny, 1892. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-21 / 3. szám

Hogy e sérelmes kifejezést különben nem érthettem ítz összes képviselőkre, igazolja beszédem egy utóbbi passusa is, melyben én Ungvárnak ujia egy oly képviselőt óhajtanék, mint Ő Méltósága a főispán volt.

U ígvár, 1892. jan. 18.

Dr Novák.

A képviselő választások Ungraegyóben e hó 28-án tartatnak meg. A központi választmánynak e hó lo-éu tartott ülésén hozott rendelkezései a következők :

Az ungvári választó-kerületben választási elnök : Fineieky Mihály, szavazatszedő kiildötsógí elnök: Orosz Mihály. Helyettes elnökök: Lukács János, Tainasko Bálint, jegyzők : Eőri Elek, dr. Virányi Sándor. Helyettes jegyzők: Lehóczky Béla és Blazsószky Miklós. Az ezek közül alakított első küldöttség a „Koroná-hoz“ czimzett vendéglőben, — a másik küldöttség podig az „Arany perecz“-hez czimzett vendéglőben fog a szavazatok összeírása végett összeülni.

A kaposi választó-kerületben választási elnök : Mis- linszky József, szavazatszedő küldöttségi elnök : Tasnády Dezső, helyetes elnökök: Bernáth Zoltán és Szőlősy Gyula. Jegyzők : Fekésházy Gyula, Haraszthy Gyula. Helyetes jegyzők : Felföldy Károly és Beszterczey Gyula. Az ezek közül alakított első küldöttség az állami iskola épületében, a másik küldöttség pedig az „Egvetórtés“- hez czimzett vendéglőben fog a szavazatok összeírása végett összeülni.

A szobrátíczi választó-kerületben választási elnök : Sztáray Antal gróf, szavazatszedő küldöttségi elnök Csuha Mihály. Helyetes elnökök: Benkő József, Legeza Miklós, jegyzők : Szóráth János, Vidder Jeuő, helyettes jegyzők ; Fekete István és Noveszeliczky Ede. Az ezek közöl alakított első küldöttség a szobránczi járás tulajdonát képező úgynevezett kerületi lak házban, a másik küldöttség pedig a nagy vendégfogadóban fog a szavazatok összeírása végett összeülni.

A hereznai választási kerületben választási elnök : Baesinszky Ödön, szavazatszedő küldöttségi elnök Kossey János, helyettes elnökök: Rochlitz Nándor, Zahar Jakab jegyzők : ifj. Rónay Antal, Torma János, helyettes jegyzők : Petreczky János, Fábry Jenő. Az ezek közül alakított első küldöttség a nagyvendéglőben, a másik pedig az állami alsó iskolaépületben fog a szavazatok összeírása végett összeülni.

Egyről-másról.

— Utezáink világítása. — „Egy kis tisztogatás.“ —

Belenyugodtunk már mi ungváriak, hogy az utezáink világítására szolgáló lámpák fényt ne adjanak, s hogy az esti órákban „égő“ lámpákat ne az út- czáink világítására szolgáló eszközül, hanem csak jelzőínp.pcplfiil _ <1^ &.//_.f \vv&v VVaVt

megszabni, hogy teljésen-nélkülözzük ez apró fényecs- kéket, melyek úgyahogy, de mégis „vezércsillagul“ szolgálnak az esti órákban járó kelőknek.

Pedig úgy látszik, előbb-utóbb akarva nem-akarva bele kell törődnünk abba, hogy az esti időben más világitó fényünk nem lesz, mint az égbolt csillagtábora, (de csak akkor, ha tiszta az ég), no meg a „k a- 1 e n d á r i o m b é 1 i holdvilág.“

Ezt bizonyltja legalább azon koromsötétség, melyet, nem, tudjuk, az intéző körök jóvoltából-e, vagy a vállalkozó takarékosságából — néhány nap óta, de kiváltkép e hó 15., 16., és 17-én volt szerencsénk látni, illetve e sötétségben nem látni.

Igaz, hogy a kalendáriom ez időre holdvilágot jelez, amikor is a hold feijövése után az utczák világítását még könnyelmű pazarlásnak is vehetnék, — de jelzi a kalendárium azt is, hogy a hold csak 9—10 óra között jön fel, tehát ez időig szükség van a világításra.

Nagyon csodálatos, hogy ezt az illetők nem tudják vagy nem akarják tudni, s egész rendén valónak találják azt, hogy a város a hold feljöttéig teljes sötétségben legyen.

Pedig nagyon egyszerű módon lehetne segíteni azon, hogy világosság (! ?) is legyen, s pazarlás se történjék, — ha már éppen számítunk hold-uram jó akaratára.

A lámpákat csak annyi világító-anyaggal kellene ellátni, amennyi elegendő a hold feljöttéig, mikor is azok táp-anyag nem létében önként kialudnának, s a hold világító-fényének engednék át a város teljes világítását.

*

* * * *

Szaporodnak a birság-pénzek, van a rendőröknek dolguk. Mert kiadatott a kemény parancs, hogy aki háza elejét nem tartja legalább is oly tisztán, mint szobájának padlatát, az feljelentendő, s lészen szigorúan megbüntetve.

Helyeseljük ugyan, hogy a köztisztaság ügyére is kezdenek súlyt fektetni ; s ott a hol helyén van, bírságot is rónak arra, ki szeretne ugyan tiszta járdákon járni, de a saját háza előtt még sem söpör, — azt a zaklatást azonban még sem hagyhatjuk sző nélkül, melyet a járdák tisztaságára fordított figyelemnek neveznek, s melyet a rendőrök e tekintetben tesznek.

Szabályrendeleten alapulónak mondják, mikép az utczákat kötelesek a ház-, vagy az üzlettulajdonosok sepertetni, sártól, hótól, jégtől tisztíthatni, de az mégis csak nagy furcsaság, hogy ott van az a vagy szócska, t. i. v a g y a ház-, vagy az üzlettulajdonos. Melyik hát első sorban ? Ezt határozottan kellene jelezni

úgy a szabály- mint a kapitányirendeletnek, s azt hisz- szük, az lenne a leghelyesebb, ha a felelősség teljesen a háztulajdonosokat terhelné, kik azu'áu bérlőikkel majd csak megegyeznének.

De ezen esetben sem szabadna a rendőrkapitányságnak oly buzgalommal, mondhatjuk a lakosság ok nélküli zaklatásával keresztülhajtani a szabályrendelet ide vonatkozó §-át, amint a jelen esetben teszik.

Megtörténik, hogy reggel fagyos idő van. Letisztíthatják a járdákról a havat és jégréteget, de délben már olvad, s már akkor a járdán — mint mindenütt — van egy kis zagyvalék.

Meglátja ezt a rendőr, nosza kapja magát, s megyen elrendelni, hogy a járda azonnal tisztittasék.

Másik eset: Az éj folyamán esett a hó s mellette olvad is. Van locs-pocs, amivel a reggeli söprők el is bánnak. Később, mondjuk 10—11 óra tájban ismét hull a hó, s minthogy az idő langy, persze nem marad a hó oly állapotban, mint leesett, hanem kásás lesz.

Megint csak ott terem a rendőr, hogy tessék tisztítani, de mindjárt. S a hol nem áll rendelkezésre annyi cselédség, hogy az utasításnak azonnal elég tétessék, megtörténik a feljelentés, a feljelentés után elkerülbetlen lesz a birság-fizetés, mert hát az adózónak soha sincsen igaza, csak a rendőrnek, minthogy az „h ivatalo s* személy.

A birság pedig legtöbb esetben oly súlyos, hogy a szegény megbírságolt polgár ezáltal mégfosztatik attól, hogy nehány hétig, sőt hónapig is tisztességesen táplálhassa magát s családját.

A két legellentétesebb szélsőség ez. Igaz, hogy: „réminek muszáj lönnyi !“ de az is igaz, hogy egy kis jóakarattal s „tapóntattal“ a rendőrkapitányság vészéről sokkal többre mehetnének, mint a jelenlegi eljárással.

Első sorban is a rendőröknek kellene érthetően megmagyarázni, hogy akkoi, amikor a hó vagy esső esik, elkerülhőtlen, mikép a járdákon sár ne legyen, s hogy a jeget nem lehet teljesen letisztítani a járdákról; tehát ok nélkül ne zaklassanak senkit.

Másod sorban a feljelentetteket a rendőrkapitányságnak nem szabadna azonnal tulszigoruan büntetni, hanem inkább jóakaratu szavakkal kellene értésükre adni, hogy a járdák tisztogatása a köztisztaság érdekében követelhető, ennélfogva köteles mindenki a hozott rendeletnek eleget tenni.

Mert a rendőrkapitányság nem azért van s nem azért fizettetik az adózók által, hogy mint valami maszka generális húzzon rajtuk végig a bírságolás súlyos kancsukájával, hanem azért, hogy kellő körültekintéssel s a kezébe adott hatalomnak helyén való használásával igyekezzék a közrendet s a köztisztaságot fenntartani.

De oda is kellene törekednie a rendőrkapitányságnak, hogy a járdák síkosságuk esetén feltüntessenek, — de nem ám ismét a közönség részéről, -— ha-_ nem a mi joggal Iío Vet e I ti eh o7 a város részéről. Hisz ott van vagy három pár ló tüzérségi czólra, de egy kis hómokszállitást is meg lehetne velük cselekedtetek

S ha majd a közönség tapasztalni fogja, hogy a köztisztaság ügye nem egészen az ő vállára nehezedik, daczára a 36%-os pótadónak — akkor majd bizonyára nem lesz szükség az egész rendőrségi legénységnek arra ügyelni, hol sepernek, hol nem ; hanem jut egy kis idejük arra is, hogy a tulajdonképeni rendőrségi szolgálatokat teljesíthessék.

Igazmondó.

A városok alaki rendezéséről.*)

(Vége.)

A középületek elhelyezése a várostervben 2 szempont alá esik :

a) Az általános értelemben vett geográfiái; fek- Ivósük után ;

b) a legközelebb eső környezethez való viszony szempontja alá.

A geográfiái elhelyezés szempontjából megkülönböztetünk:

! 1. Központi épületeket, melyek mindig a forgalmi központokhoz lehető közel elhelyezendők; ilyenek : városház-, börze-, bank-, főposta-, törvényszék-, ■ parlamentház-, muzeum-, könyvtár-, stb. épületek.

2. Oly intézetek, melyek az egyes kerületekre • elosztandók : mint a posta fiókjai, templomok, iskolák, ! vásárcsarnokok, színházak, kiállítási épületek, mulató

intézetek stb.

3. Végre intézetek, melyek elhelyezése a város külső kerületén lehetséges, czélszerü vagy éppen in' dokolt, ilyenek : kaszárnyák és katonai gyakorlóterek, fogházak, kórházak, vágóhidak, parkok ős temetők, i gázgyárak stb.

A középületek szükebb értelemben vett elhelyezésénél czélszerüségi és szépségi tekintetek határoznak.

A czőlszerüség azt kívánja hogy a középület ne csak egy, hanem lehetőleg 2 útról legyen elérhető, illetve, hogy 2 utcza-frontról nyerjen világosságot, ős még jobb, ha teljesen szabadon, utak-terektől körülvéve helyeztetik el.

Szükséges továbbá, hogy széles utón foglaljon helyet, már a könnyű feltalálhatás miatt, mi is elősegíthetik különösen az által, hogy ut — úttengely van irányítva reá, vagy pedig szabad térről, nagyobb távolságról látható.

*) készlet Pdlóczy Antalnak az óvsz. iparegyesület építő és jLŰipari szakosztálya jh. é. no?. 4 ik ülésén felolvasott értekezéséből.

A szépségi igények általánosan azonosak a czélszeiüséggel, és kívánják a helyi szituáczió összes részleteinek beható megfigyelését.

S itt felemlítendő, hogy a szakmabeli irók egyértelműséggel konsta'álják, hogy a középületek elhelyezésére nézve az imént tárgya t követelések tekintetéből ritka az olyan városterv, melyet hibáztatni nem kellene!

Ennek oka nagyrészt abban rejlik, hogy várostervek megállapításánál illetőleg foganatosításánál a majdan építendő középüterek számára fenntartandó telkeknek kijelölésén túl ritkán mennek. Hogy azon telkek meg is szereztessenek jóeleve a kijelölt czőlra, az vajmi ritka eset; arra rendesen akkor kerül a sor, a midőn a m&gánépitkezés és spekuláczio a telkek árat is felhajtotta. -— S azután rendesen kapkodás a vége, s a középület czéhzerü elhelyezésének koczkáztatásával csakhamar beérik azzal a területtel, melyet a véletlen rendelkezésre bocsátott, vagy a mely könnyen megszerezhető!

S sajnos, hogy ezen egyértelműséggel elitéit eljárás az, mely nálunk is dívik, és ennek következtében csaknem mindenütt szerencsétlenül is jártunk középületeink elhelyezésénél.

II. A város megépítését illetőleg, a lakás czél- jaira szolgáló magá" épülettel kék felosztásánál a szokott helyi épitésmód dönt. A netalán ki nem elégitő épitésmód javítására vagy változtatására egy-egy ujabbi rendezés (természetesen, hogy ha az nagyobb- mórvü) a legkedvezőbb alkalmat szolgáltatja, mit szem elől téveszteni nem szabad, ily alkalmat elszalasztani valóságos bűn volna.

III. Az egészségi követelmények főképen a következők : a talaj, a folyóvizek tisztántartása, viztele- nités, árviz elleni biztosítás, csatornázás, jó ivóvízzel való ellátás, elegendő világítás ős levegőről való gondoskodás, az utak megfelelő szélessége által, szabad terek, ültetvények, nyilvános kertek elrendezésével stb. — s tudjuk már mi is, hogy utak vagy egyéb városi területek feltöltósónél rothadásba menő szerves anyagok fel nem használhatók.

És az egész várostenre nézve is a szépségi követelmény nem önálló avagy ellentétes az előbb felsoroltakkal, ellenkezőleg velők a legszorosabb kapcsolatban áll úgy, hogy bizton állítható, miszerint ha a városrendezés tervében a forgalmi, megópitősi ős közegészségi tekinteteknek elég van téve, azokkal a helyes compromissum megtaláltatott, akkor a szépségi momentum is a megfelelő kielégítésben lesz részesítve.

Újdonságok.

* ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Az uj évnegyed folyamában tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetést megújitni, illetve a hátralékot beküldeni

'Mtágy-ft-hp ^CT^tlÓiráfflTlTl'ór.

dás álljon be. Lapunk előállítása úgy alakilag, mint formailag tetemes költségbe kerül, melyet fedezni erkölcsi kötelességünk, s melynek teljesítésében tisztelt | olvasóink nagy könnyebbségünkre vannak, ha tartozásukat mielőbb leróják. Lapunkra következőkép lehet előfizetni : egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. óz „Ungvári Közlöny“ szerkesztősége s kiadó- hivatala.

* Személyi hir. Firczák Gyula, püspök ur, f. hó 19-ön Bereg-Ugocsa vármegyékben tett utjából az esti vonattal Ungvárra érkezett.

* Névnap. F. hó 18-án, kér. sz. János nap előestéjén díszes társaság volt együtt Jakovies János, kanonok, papnevelőházi kormányzónál, ki névnapját ülte. Az ünnepellre igen szép tósztokat mondottak Gebe Victor, Fejér Emmanuel, Popovics Miklós, Matyaczkó Nándor papneveldéi lelkiigazgató, talpraesett beszédjében felvetvén a Budapesten építendő gör. szert, káth. templom ü try ér, szép eszmecsere fejlődött ki, melynek eredménye az lett, hogy Gébé Victor, a munkácsi egyházmegye jelenlegi kormányzója, a Budapesten építendő templom alaptőkéje javára 100 irtot ajánlott fel. Facta loquuiitur.

* Kinevezés. A munkácsi egyházmegyei kormány Berccz Jenő makkos-jánosii lelkészt a veres öv viselésének jogával, czirnz, alesperessé nevezte ki. Dudinszky Miklós, végzett joghalgató, a kir. Ítélőtábla elnöke által, a beregszászi kir. törvényszékhez jog-gyakornokká, — a cs. és kir. t>5. gyalogezredhez tartalékos állományú hadnagygyá neveztetett ki. Balogh Bertalan, volt ungvári vasúti gyakornok, vasúti tisztté neveztetett ki.

* Eljegyzés. Melles Gyula, munkácsi e. m. ta- nuliuányvégzett papnövendék, ungvári taoitókópző-inté- zeti tanár f. hó 17-én eljegyezte Mikita Irén urhölgyet, Déhai Mikita József a.-ribuyiczei gör. kath. lelkész miivel! leányát, dr. Mikita Sándor, az ungvári theologiai akadémia tanárának kedves nővérét. — Margarethen I. H. szombathelyi magánhivatalnok, Margarethen Izr. ungvári népiskolai igazgató fia, f. hó. 17-én eljegyezte magának Neuherr Rózát, Neuherr Manó szombathelyi nagy- kereskedő és kamarai tag kedves leányát.

* Popovics Emil, papneveldéi aligazgató, mint részvétel értesültünk, súlyos betegségben fekszik. Baja influenza’ Reméljük, a Gondviselés teljesíteni fogja barátainak azon óhaját, hogy betegségéből mielőbb, teljesen felgyógyuljon.

* Az ungvári társaskör választmánya e hó 14. tartott ülésén az uDgvári társasóletre nagy jelentőségű határozatot hozott azzal, a midőn kimondta, hogy termei tegyelőre havoukint kétszer, bizonyos msgliatározandú napokon este 9 órától 11 óráig oly czélzattal bocsátja a társaskör tagjai, családjaik s vendégeik rendelkezésére,