Ungvári Közlöny, 1892. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-21 / 3. szám

Hogy e sérelmes kifejezést különben nem érthettem ítz összes képviselőkre, igazolja beszédem egy utóbbi passusa is, melyben én Ungvárnak ujia egy oly kép­viselőt óhajtanék, mint Ő Méltósága a főispán volt. U ígvár, 1892. jan. 18. Dr Novák. A képviselő választások Ungraegyóben e hó 28-án tartatnak meg. A központi választmánynak e hó lo-éu tartott ülésén hozott rendelkezései a következők : Az ungvári választó-kerületben választási elnök : Fineieky Mihály, szavazatszedő kiildötsógí elnök: Orosz Mihály. Helyettes elnökök: Lukács János, Tainasko Bá­lint, jegyzők : Eőri Elek, dr. Virányi Sándor. Helyettes jegyzők: Lehóczky Béla és Blazsószky Miklós. Az ezek közül alakított első küldöttség a „Koroná-hoz“ czimzett vendéglőben, — a másik küldöttség podig az „Arany perecz“-hez czimzett vendéglőben fog a szavazatok össze­írása végett összeülni. A kaposi választó-kerületben választási elnök : Mis- linszky József, szavazatszedő küldöttségi elnök : Tasnády Dezső, helyetes elnökök: Bernáth Zoltán és Szőlősy Gyula. Jegyzők : Fekésházy Gyula, Haraszthy Gyula. Helyetes jegyzők : Felföldy Károly és Beszterczey Gyula. Az ezek közül alakított első küldöttség az állami iskola épületében, a másik küldöttség pedig az „Egvetórtés“- hez czimzett vendéglőben fog a szavazatok összeírása végett összeülni. A szobrátíczi választó-kerületben választási elnök : Sztáray Antal gróf, szavazatszedő küldöttségi elnök Csu­ha Mihály. Helyetes elnökök: Benkő József, Legeza Miklós, jegyzők : Szóráth János, Vidder Jeuő, helyettes jegyzők ; Fekete István és Noveszeliczky Ede. Az ezek közöl alakított első küldöttség a szobránczi járás tulaj­donát képező úgynevezett kerületi lak házban, a másik küldöttség pedig a nagy vendégfogadóban fog a szava­zatok összeírása végett összeülni. A hereznai választási kerületben választási elnök : Baesinszky Ödön, szavazatszedő küldöttségi elnök Kossey János, helyettes elnökök: Rochlitz Nándor, Zahar Jakab jegyzők : ifj. Rónay Antal, Torma János, helyettes jegy­zők : Petreczky János, Fábry Jenő. Az ezek közül ala­kított első küldöttség a nagyvendéglőben, a másik pedig az állami alsó iskolaépületben fog a szavazatok összeírása végett összeülni. Egyről-másról. — Utezáink világítása. — „Egy kis tisztogatás.“ — Belenyugodtunk már mi ungváriak, hogy az ut­ezáink világítására szolgáló lámpák fényt ne adjanak, s hogy az esti órákban „égő“ lámpákat ne az út- czáink világítására szolgáló eszközül, hanem csak jelző­ínp.pcplfiil _ <1^ &.//_.f \vv&v VVaVt megszabni, hogy teljésen-nélkülözzük ez apró fényecs- kéket, melyek úgyahogy, de mégis „vezércsillagul“ szolgálnak az esti órákban járó kelőknek. Pedig úgy látszik, előbb-utóbb akarva nem-akarva bele kell törődnünk abba, hogy az esti időben más világitó fényünk nem lesz, mint az égbolt csillagtá­bora, (de csak akkor, ha tiszta az ég), no meg a „k a- 1 e n d á r i o m b é 1 i holdvilág.“ Ezt bizonyltja legalább azon koromsötétség, me­lyet, nem, tudjuk, az intéző körök jóvoltából-e, vagy a vállalkozó takarékosságából — néhány nap óta, de kiváltkép e hó 15., 16., és 17-én volt szerencsénk látni, illetve e sötétségben nem látni. Igaz, hogy a kalendáriom ez időre holdvilágot jelez, amikor is a hold feijövése után az utczák vi­lágítását még könnyelmű pazarlásnak is vehetnék, — de jelzi a kalendárium azt is, hogy a hold csak 9—10 óra között jön fel, tehát ez időig szükség van a világításra. Nagyon csodálatos, hogy ezt az illetők nem tud­ják vagy nem akarják tudni, s egész rendén valónak találják azt, hogy a város a hold feljöttéig teljes sö­tétségben legyen. Pedig nagyon egyszerű módon lehetne segíteni azon, hogy világosság (! ?) is legyen, s pazarlás se történjék, — ha már éppen számítunk hold-uram jó akaratára. A lámpákat csak annyi világító-anyaggal kel­lene ellátni, amennyi elegendő a hold feljöttéig, mi­kor is azok táp-anyag nem létében önként kialudná­nak, s a hold világító-fényének engednék át a város teljes világítását. * * * * * Szaporodnak a birság-pénzek, van a rendőrök­nek dolguk. Mert kiadatott a kemény parancs, hogy aki háza elejét nem tartja legalább is oly tisztán, mint szobájának padlatát, az feljelentendő, s lészen szigorúan megbüntetve. Helyeseljük ugyan, hogy a köztisztaság ügyére is kezdenek súlyt fektetni ; s ott a hol helyén van, bírságot is rónak arra, ki szeretne ugyan tiszta jár­dákon járni, de a saját háza előtt még sem söpör, — azt a zaklatást azonban még sem hagyhatjuk sző nélkül, melyet a járdák tisztaságára fordított figye­lemnek neveznek, s melyet a rendőrök e tekintetben tesznek. Szabályrendeleten alapulónak mondják, mikép az utczákat kötelesek a ház-, vagy az üzlettulajdonosok sepertetni, sártól, hótól, jégtől tisztíthatni, de az mégis csak nagy furcsaság, hogy ott van az a vagy szócska, t. i. v a g y a ház-, vagy az üzlettulajdonos. Melyik hát első sorban ? Ezt határozottan kellene jelezni úgy a szabály- mint a kapitányirendeletnek, s azt hisz- szük, az lenne a leghelyesebb, ha a felelősség tel­jesen a háztulajdonosokat terhelné, kik azu'áu bérlőik­kel majd csak megegyeznének. De ezen esetben sem szabadna a rendőrkapi­tányságnak oly buzgalommal, mondhatjuk a lakosság ok nélküli zaklatásával keresztülhajtani a szabályren­delet ide vonatkozó §-át, amint a jelen esetben teszik. Megtörténik, hogy reggel fagyos idő van. Letisz­títhatják a járdákról a havat és jégréteget, de dél­ben már olvad, s már akkor a járdán — mint min­denütt — van egy kis zagyvalék. Meglátja ezt a rendőr, nosza kapja magát, s me­gyen elrendelni, hogy a járda azonnal tisztittasék. Másik eset: Az éj folyamán esett a hó s mel­lette olvad is. Van locs-pocs, amivel a reggeli söp­rők el is bánnak. Később, mondjuk 10—11 óra táj­ban ismét hull a hó, s minthogy az idő langy, persze nem marad a hó oly állapotban, mint leesett, hanem kásás lesz. Megint csak ott terem a rendőr, hogy tessék tisztítani, de mindjárt. S a hol nem áll rendelkezés­re annyi cselédség, hogy az utasításnak azonnal elég tétessék, megtörténik a feljelentés, a feljelentés után elkerülbetlen lesz a birság-fizetés, mert hát az adó­zónak soha sincsen igaza, csak a rendőrnek, minthogy az „h ivatalo s* személy. A birság pedig legtöbb esetben oly súlyos, hogy a szegény megbírságolt polgár ezáltal mégfosztatik attól, hogy nehány hétig, sőt hónapig is tisztességesen táp­lálhassa magát s családját. A két legellentétesebb szélsőség ez. Igaz, hogy: „réminek muszáj lönnyi !“ de az is igaz, hogy egy kis jóakarattal s „tapóntattal“ a rendőrkapitányság vészéről sokkal többre mehetnének, mint a jelenlegi eljárással. Első sorban is a rendőröknek kellene érthe­tően megmagyarázni, hogy akkoi, amikor a hó vagy esső esik, elkerülhőtlen, mikép a járdákon sár ne le­gyen, s hogy a jeget nem lehet teljesen letisztítani a járdákról; tehát ok nélkül ne zaklassanak senkit. Másod sorban a feljelentetteket a rendőrkapitány­ságnak nem szabadna azonnal tulszigoruan büntetni, hanem inkább jóakaratu szavakkal kellene értésükre adni, hogy a járdák tisztogatása a köztisztaság érdekében követelhető, ennélfogva köteles mindenki a hozott rendeletnek eleget tenni. Mert a rendőrkapitányság nem azért van s nem azért fizettetik az adózók által, hogy mint valami maszka generális húzzon rajtuk végig a bírságolás súlyos kancsukájával, hanem azért, hogy kellő körül­tekintéssel s a kezébe adott hatalomnak helyén való használásával igyekezzék a közrendet s a köztiszta­ságot fenntartani. De oda is kellene törekednie a rendőrkapitány­ságnak, hogy a járdák síkosságuk esetén feltüntesse­nek, — de nem ám ismét a közönség részéről, -— ha-_ nem a mi joggal Iío Vet e I ti eh o7 a város részéről. Hisz ott van vagy három pár ló tüzérségi czólra, de egy kis hómokszállitást is meg lehetne velük cseleked­tetek S ha majd a közönség tapasztalni fogja, hogy a köztisztaság ügye nem egészen az ő vállára neheze­dik, daczára a 36%-os pótadónak — akkor majd bi­zonyára nem lesz szükség az egész rendőrségi legény­ségnek arra ügyelni, hol sepernek, hol nem ; hanem jut egy kis idejük arra is, hogy a tulajdonképeni ren­dőrségi szolgálatokat teljesíthessék. Igazmondó. A városok alaki rendezéséről.*) (Vége.) A középületek elhelyezése a várostervben 2 szempont alá esik : a) Az általános értelemben vett geográfiái; fek- Ivósük után ; b) a legközelebb eső környezethez való viszony szempontja alá. A geográfiái elhelyezés szempontjából megkülön­böztetünk: ! 1. Központi épületeket, melyek mindig a for­galmi központokhoz lehető közel elhelyezendők; ilye­nek : városház-, börze-, bank-, főposta-, törvényszék-, ■ parlamentház-, muzeum-, könyvtár-, stb. épületek. 2. Oly intézetek, melyek az egyes kerületekre • elosztandók : mint a posta fiókjai, templomok, iskolák, ! vásárcsarnokok, színházak, kiállítási épületek, mulató intézetek stb. 3. Végre intézetek, melyek elhelyezése a város külső kerületén lehetséges, czélszerü vagy éppen in­' dokolt, ilyenek : kaszárnyák és katonai gyakorlóterek, fogházak, kórházak, vágóhidak, parkok ős temetők, i gázgyárak stb. A középületek szükebb értelemben vett elhe­lyezésénél czélszerüségi és szépségi tekintetek hatá­roznak. A czőlszerüség azt kívánja hogy a középület ne csak egy, hanem lehetőleg 2 útról legyen elérhető, illetve, hogy 2 utcza-frontról nyerjen világosságot, ős még jobb, ha teljesen szabadon, utak-terektől körül­véve helyeztetik el. Szükséges továbbá, hogy széles utón foglaljon helyet, már a könnyű feltalálhatás miatt, mi is elő­segíthetik különösen az által, hogy ut — úttengely van irányítva reá, vagy pedig szabad térről, nagyobb távolságról látható. *) készlet Pdlóczy Antalnak az óvsz. iparegyesület építő és jLŰipari szakosztálya jh. é. no?. 4 ik ülésén felolvasott értekezéséből. A szépségi igények általánosan azonosak a czél­szeiüséggel, és kívánják a helyi szituáczió összes részleteinek beható megfigyelését. S itt felemlítendő, hogy a szakmabeli irók egy­értelműséggel konsta'álják, hogy a középületek elhe­lyezésére nézve az imént tárgya t követelések tekin­tetéből ritka az olyan városterv, melyet hibáztatni nem kellene! Ennek oka nagyrészt abban rejlik, hogy város­tervek megállapításánál illetőleg foganatosításánál a majdan építendő középüterek számára fenntartandó telkeknek kijelölésén túl ritkán mennek. Hogy azon telkek meg is szereztessenek jóeleve a kijelölt czőlra, az vajmi ritka eset; arra rendesen akkor kerül a sor, a midőn a m&gánépitkezés és spekuláczio a tel­kek árat is felhajtotta. -— S azután rendesen kapko­dás a vége, s a középület czéhzerü elhelyezésének koczkáztatásával csakhamar beérik azzal a területtel, melyet a véletlen rendelkezésre bocsátott, vagy a mely könnyen megszerezhető! S sajnos, hogy ezen egyértelműséggel elitéit eljárás az, mely nálunk is dívik, és ennek következ­tében csaknem mindenütt szerencsétlenül is jártunk középületeink elhelyezésénél. II. A város megépítését illetőleg, a lakás czél- jaira szolgáló magá" épülettel kék felosztásánál a szo­kott helyi épitésmód dönt. A netalán ki nem elégitő épitésmód javítására vagy változtatására egy-egy ujabbi rendezés (természetesen, hogy ha az nagyobb- mórvü) a legkedvezőbb alkalmat szolgáltatja, mit szem elől téveszteni nem szabad, ily alkalmat elsza­lasztani valóságos bűn volna. III. Az egészségi követelmények főképen a kö­vetkezők : a talaj, a folyóvizek tisztántartása, viztele- nités, árviz elleni biztosítás, csatornázás, jó ivóvízzel való ellátás, elegendő világítás ős levegőről való gon­doskodás, az utak megfelelő szélessége által, szabad terek, ültetvények, nyilvános kertek elrendezésével stb. — s tudjuk már mi is, hogy utak vagy egyéb városi területek feltöltósónél rothadásba menő szer­ves anyagok fel nem használhatók. És az egész várostenre nézve is a szépségi kö­vetelmény nem önálló avagy ellentétes az előbb fel­soroltakkal, ellenkezőleg velők a legszorosabb kapcso­latban áll úgy, hogy bizton állítható, miszerint ha a városrendezés tervében a forgalmi, megópitősi ős köz­egészségi tekinteteknek elég van téve, azokkal a he­lyes compromissum megtaláltatott, akkor a szépségi momentum is a megfelelő kielégítésben lesz részesítve. Újdonságok. * ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Az uj évnegyed folyamában tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetést megújitni, illetve a hátralékot beküldeni 'Mtágy-ft-hp ^CT^tlÓiráfflTlTl'ór. dás álljon be. Lapunk előállítása úgy alakilag, mint formailag tetemes költségbe kerül, melyet fedezni erkölcsi kötelességünk, s melynek teljesítésében tisztelt | olvasóink nagy könnyebbségünkre vannak, ha tartozásu­kat mielőbb leróják. Lapunkra következőkép lehet előfizetni : egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. óz „Ungvári Közlöny“ szerkesztősége s kiadó- hivatala. * Személyi hir. Firczák Gyula, püspök ur, f. hó 19-ön Bereg-Ugocsa vármegyékben tett utjából az esti vonattal Ungvárra érkezett. * Névnap. F. hó 18-án, kér. sz. János nap elő­estéjén díszes társaság volt együtt Jakovies János, ka­nonok, papnevelőházi kormányzónál, ki névnapját ülte. Az ünnepellre igen szép tósztokat mondottak Gebe Vic­tor, Fejér Emmanuel, Popovics Miklós, Matyaczkó Nándor papneveldéi lelkiigazgató, talpraesett beszédjében felvet­vén a Budapesten építendő gör. szert, káth. templom ü try ér, szép eszmecsere fejlődött ki, melynek eredménye az lett, hogy Gébé Victor, a munkácsi egyházmegye je­lenlegi kormányzója, a Budapesten építendő templom alap­tőkéje javára 100 irtot ajánlott fel. Facta loquuiitur. * Kinevezés. A munkácsi egyházmegyei kormány Berccz Jenő makkos-jánosii lelkészt a veres öv viselésé­nek jogával, czirnz, alesperessé nevezte ki. Dudinszky Miklós, végzett joghalgató, a kir. Ítélőtábla elnöke által, a beregszászi kir. törvényszékhez jog-gyakornokká, — a cs. és kir. t>5. gyalogezredhez tartalékos állományú hadnagygyá neveztetett ki. Balogh Bertalan, volt ungvári vasúti gyakornok, vasúti tisztté neveztetett ki. * Eljegyzés. Melles Gyula, munkácsi e. m. ta- nuliuányvégzett papnövendék, ungvári taoitókópző-inté- zeti tanár f. hó 17-én eljegyezte Mikita Irén urhölgyet, Déhai Mikita József a.-ribuyiczei gör. kath. lelkész mii­vel! leányát, dr. Mikita Sándor, az ungvári theologiai akadémia tanárának kedves nővérét. — Margarethen I. H. szombathelyi magánhivatalnok, Margarethen Izr. ung­vári népiskolai igazgató fia, f. hó. 17-én eljegyezte ma­gának Neuherr Rózát, Neuherr Manó szombathelyi nagy- kereskedő és kamarai tag kedves leányát. * Popovics Emil, papneveldéi aligazgató, mint részvétel értesültünk, súlyos betegségben fekszik. Baja influenza’ Reméljük, a Gondviselés teljesíteni fogja bará­tainak azon óhaját, hogy betegségéből mielőbb, teljesen felgyógyuljon. * Az ungvári társaskör választmánya e hó 14. tartott ülésén az uDgvári társasóletre nagy jelentőségű határozatot hozott azzal, a midőn kimondta, hogy ter­mei tegyelőre havoukint kétszer, bizonyos msgliatározandú napokon este 9 órától 11 óráig oly czélzattal bocsátja a társaskör tagjai, családjaik s vendégeik rendelkezésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom