Ungvári Közlöny, 1892. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1892-02-25 / 8. szám

A magyar néptanítók Eötvös-alapjáról.

A hálás magyar néptanítók ez évben is lerótták a kegyelet adóját báró Eötvös József iránt, a ki vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az első magyar felelős miniszteri um bau 1848-ban s az alkotmány visszaállítása után 1867-ben. E nagy hazánkfia négy évig sem tartott minisztersége alatt oly irányt s oly nagy lendületet adott a magyar nemzeti népnevelés ügyének, melyet ha abban az irányban tovább fejlesztenek, Magyarország ma a legfejlettebb kultur államok sorában foglal helyet. Nemes szivének minden dobbanása a magyar haza javáért, a nemzeti népne- velés felvirágoztatásáért volt. Világitó oszlopként tündökölt ő a magyar haza csillagos egén, lángeszéuek teljében, nemesen érző szive egész melegével. Nemcsak a népoktatás ügye, de a néptanítók kiképezte- tése^ azok erkölcsi és anyagi helyzetének javítása is legfőbb törekvései közé tartozott. Tudják ezt a magyar néptanítók; azért dicsőítik, azért ünnepük őt ma is, s dicsőíteni fogják, míg magyar néptanító lesz e hazában.

Hálájuk, kegyeletük jeléül segítő alapot létesítettek s azt „ Eötvös-alap“-nak nevezték. Ez az országos tanítói egyesület minden év február hó 2-án báró Eötvös József halálának évfordulóján, emlékünnepet tart a nagy magyar, a tanítók legigazabb barátjának dicsőítésére. Ekkor hirdetik ki az „ egyesület“ által néptanítóknak magasabb tanintézeteken tanuló gyermekei számára adandó ösztöndíjakra és az elaggott, munkaképtelenné vált és nyugdíjban nem részesülő tanítók és azok özvegyei és árvái részére nyújtandó segélyekre a pályázatot. Nagy és válogatott közönség szokott a magyar néptanítók e kegye- letes ünnepélyen megjelenni. Neves férfiak tartanak az ünnepélyen felolvasásokat, melyekben Eötvös József bárónak, mint Írónak, költőnek, politikusnak, államférfidnak elévülhetetlen érdemeit méltatják.

A múlt években Zichy Antii, Szász Károly, Ko- mócsy József, dr. Bokor József, Sebestyén Gyula, Ko- máromy Lajos, Péterfi Sándor sat., legutóbb pedig György Aladár méltatta remek felolvasásában a nagy ’ Eötvös érdemeit. A magasztos ünnepély az Andrássy- uti állami tanítóképző-intézet dísztermében szokott megtartatni s a budai „Pedagogium“ ifjúságának szabatosan előadott karéneke nyitja meg és zárja be. Az ünnepély egyik pontját képezi mindig az ^ötvös-alapot gyűjtő és kezelő országos bizottság“ beszámolása az elmúlt évben befolyt adományok és kiadásokról. A bizottság nagyérdemű elnöke, az Eötvös- alapnak kezdeményezője és már 17 éven keresztül vezetője Péterfi Sándor tanitóképző-intézeti tanár, meghatottságtól remegő hangon, szive mélyéből rebeg hálát s kéri Isten áldását azokra a kegyes szivü adakozókra, kik majdnem minden esztendőben megnyitják erszényeik s beküldik szeretet-adományaikat a tanítók e jótékony egyesületének pénztárába. A tanítók között is nagy számmal vannak buzgó apostolai az Eötvös-alapnak, kik nemcsak hogy pontosan befizetik évi tagsági dijaikat, de lelkes gyűjtői is az Eötvös-alapnak. Alig van a magyar társadalomnak olyan rétege, hová el jutnának az „Eötvös-alap“ gyűjtői vei, s a honnan üresen érkeznek is vissza, majdnem mindegyikhez van csatolva egy-egy levél, melyben az egyesület magasztos czélját dicsérik s azt Ígérik a beküldők, hogy a mint a körülmények jobbra fordulnak, szívesen támogatják az „Eötvös-aIap“-ot.

A segélyzósl jó példával járt elől a legelső magyar ember, a;ső népnevelő, 0 felsége a király, a magyar nemzet e bálványozásig szeretett ,legalkotmányosabb“ edel me, népeinek szerető atyja. A magyar kormá is nyújtott már néhá ívszor segélyt egyesületünk.' Táplál bennünket az a remény, hogy hazánk pénz/i visszonyainak jobbra fordultával állandó segeen fogja részesíteni Eötvös-ala púnkat.

Az elmúlt éazért is nevezetes volt jótékony egyesületünk törtjében, mivel az új alapszabályok értelmében előszönlaszthattuuk tiszteletbeli és pártoló tagokat. Eddijsak kértünk a társadalomtól, a nélkül, hogy hálán jeléül valamit adhattunk volna is jóltevőiuknek. n most már 30 tiszteletbeli s 750 pártoló tagja fesületünknek. Az alapitó tagok száma azonban ménost’ is kevés. Rendes tagok csak népoktatásügyi intitekbe . működő tanárok, tanítók (tanítóoők). kisd-dvelők, gyermekkertésznők, tan- felügyelők s tauftgyelőségi tisztviselők lehetuek, kik évenkint 1 frtígsági dijat fizetnek. Sokau befizették már a 20 örökös tagsági dijat is.

Befolyt a múl évben az „Eötvös-alap“ pénztárába 10,474 frt; kiatott 7637 frt, éspedig; ösztöndíjakra 1200 frt; zélyezésekre 900 frt; a tanítók árvaházára 350 frt pkésitett vagyonához csatoltatott 3102 frt; a tanítói házára tőkésített, 669 frt; két írnok és a titkár tzteletdijára 364 frt; alapszabályok, gyűjtő-ivek, feivások több ezer példányban történt nyomattatásra 2 frt; az egyes tauitó-egyletek gyűjtéseiből az 1/3-^levonására 211 frt; elnöki kiadások (5196 kibocsátt levél portójára) 170 frt; pénz- tárnok postai kiadá 21 frt ; hivatalos iratok elhelyezésére szekrényői140 frt: kisebb és előre nem látott, rendkívüli kiad, 76 fit; kamatra értékpapírok vétele alkalmával 3fn; a pénztári szolga jutalmazására 26 frt. Tiszi jövedelem 2837 frt. Ebből az egyesület tőkésített igyonához csatol 480 frtot, ösztöndíjakra és segélyesekre fordít 1200 frtot, a Tanítók orsz. Árvaháztak alapjához ad 240 frtot, betegségben siulődő reles tagoknak nyújt 240 frtot, a magyarországi „TauÖk Házának“ alapjához csatol 240 frtot, a Gyertyáiiy, Lederer-, Zirzen-, Röök, Béke}'-, Örley- és I’éteiv- fele alapítványokból kiutalványoz 50—50, összem 350 frtot; az 1892. évi rendes bevételhez csatol)7 frtot.

A mult 18891. eben pénzintézetek adományaiból befolyt 290 frt tanitóegyletek évi járulékai-, adományai- és gyüjtseiből 242 frt; az egyes iskoláknál elhelyezett perselyekből 42 frt: a közigazgatási hatóságok gyűjtőéiből 4646 frt; egyéb adakozások és gyűjtésekből 315 frt. Tőkésített vagyon az alap fennálása (1875) da összesen 44,208 frt. Ezenkívül 16 évi fennálás óta 31,875 frtot nyújtott részint ösztöndijak, részit segélyösszegek alakjában a üozzá folyamodóknak sdy módon 182 lóm. kain. 9,6. ev-. rcf„ 76 ág. ev„ 8 gör.kath. 7 unit. és 63 izr. vallású, összesen tehát 431 taiitói család gondját enyhítette s ezen felni a a „Taniók orsz. Árvaházá“-nak a költségeihez is 1670 frtta járult.

Ezzel bemutattál a „Eötvös-alap“ orsz tanítói egyesületének m. é. működését feltüntető tényeket. Kitűnik ezekből, hogy azon magasztos czól megvalósításától, melyet az jgyesület alapszabályai megjelöltek,. „Eötvös-alap“ ígyesiiletünk még nagyon távol áll. A 17 évi küzdelun, melyet a néhány száz ügybuzgó néptanító és taiügybarát az „Eötvös-alap“ érggélTésa « « .

Kóbor szélvész leergeti a felleget,

Meddig üldöz boldogtalan szerelmed ? Menekülök, sole országot bejárolc,

Hej, de látom, nyugodalmat Többé so’ son találok !

Rég megmondtam, nem érhetünk soha czélt, Mi közöttünk végtelen a messzesség;

Mint a bolygó kis csillagok az égen,

Űzzük egymást, de beérni,

Be nem érjük sohasem 1

Holosnyay Cyrill.

Ml T«lt íz ofea ? ?

Magam sem tudom hogy jöttem hozzá, deuique egy reggel arra ébredek, hogy képviselőjelölt vagyok, mondhatom furcsán éreztem magamat e szokatlan cziine- zet miatt, s olyan érztt fogott el, mint a minő nagy vihar előtt az ember szivét összeszoritja, — de megszűnt mindez, midőn az utczán végigmenve a szép fehérre meszelt házakon olvastam:

Éljen Kürthő Pál képviselő jelölt.

Ettől a percztől csak^büszkeség honolt keblemben, s már kezdtem gondolkozni, melyik utczában fogok lakni és szivar szükségleteimet a Váczi-utczai szőke vagy a körúti barna szépségnél szerezem-é be ? S ezen tépelődés izgatottabbá tett, mint feleségem azon megjegyzése : „Hát ha megbukol Palikám“ ?

Mert ez a lehetőség meg sem? fordult agyamban, de hát hogy is ? midőn három hét óta egy ebédet sem ehettünk 'égig, minden fogás után egy d.epu- táczió vagy főüortes jelenvén meg, biztosított magas pártfogásáról, kinyilvánítva, hogy „biztos a győzelem, mert az a párt, hol ő a főkortes, még soha sem bukott meg“, s miközben így beszélt, kínálás nélkül széket

vett s abból a pecsenyéből „bátor“ volt szeletet elfogyasztani, mely tekiitettel a választásra tett kiadásokra, s nőm finánezminiszteri capacitásságára, épen oly számmal voll a tálban, mint a hány családtag az asztalnál ült; — mi sem természetesebb, mint hogy éhen maradtunk, de vigasztalt az a tudat, hogy ha egyszer meg leszek választva, nem is fogom ezt a hitvány szavazó népséget ösmerni; lévén előttem a példa, hogy a választók nem is ösmerik 4—5 turnuson át választott képviselőjüket, pedig az már 5 évvel azelőtt megtartotta szűz beszédjét, mi által beigazolta, milyen nagy politikus; mert kérem azon pohár viz ivásával, mely alkalmat adott a szűz beszéd megtartására, nem kötelezte ő magát semmire sem, s igy tehát nem is égette el a hidat maga alatt, hogy ha kell, a mandátum eléréséért lesz min átmenni a másik párt zászlója alá.

E közben gyors léptekkel közeledett a nagy nap, mely a dicsőség vagy bukást hozza számomra; midőn Morpheus az álmok országába ragadott, s ott legvérmesebb reményeimet is túlszárnyaló képeket tárt elém . . . láttam magamat mint pártvezért, kinek egész sereg lesi szavait, . . . láttam kis feleségemet mint ünnepelt asszonykát, kinek Szilágyi Dezső, e nőgyülölő szegődött lovagjául, s én csak mosolyogtam "a piros bársonyszékből Dezső e szokatlan törekvésein; .. igen-igen a bársony székből, mert már akor ott ültem, mikor egy hatalmas kopogás az ablakon a sivár valóra ébresztett, ijedve ugrottam ki az ágyból, mert rablókat gyauiték, — de hát mit akarhatnak tőlem, hiszen azt tudja minden halandó e környéken, hogy utolsó garasomat is elosztottam ember-, illetve kortes-társaim között. Mit akarhatnak hát? . . Talán az ellenjelölt emberei akarnak kényszeríteni a visszalépésre ? Nem ! ezt nem fogják elérni! Bukjam meg, de retirálni nem fogok soha! Ilyen s ehez hasonló gondolatok űzték egymást agyamban, de hát iáz nem csuda, hiszen sok minden féle gondolata van egy képviselő jelöltnek, mikor a csizmáját felhúzza. Végre az ablakhoz csoszogva, megtudtam, hogy jelöltségem egyik főoszlopa, a legjobb kortes jött azon megnyugtató hírrel, hegy „biztos a győzelem, csak aludjam nyugodtan“, de előbb

deliében kifejtett, csak ezentúl s csak akkor hozhatja meg a várt sikert, ha a 25 ezer néptanító legnagyobb része megérti a hivó szózatot és nem marad távol a kartársi szeretet által emelt szent oltártól, s hogyha a magas kormány is — a nemzet műveltebb közönségével együtt — hathatósabb támogatásában részesíti a nemzet szolgálatában álló „Eötvös-alap orsz. tanítói egyesület“-et.

Irta : Demolins Edmond.

(Folytatás).

Ezen socialitátió és kollektivizmus az új társadalomban következő módon történnék: a munkás (és valamely címen ilyennek tekintendő minden ember) minden elkészített munkadarabért annyiszor kapná egy munkaóra értékét, ahány óra átlag szükséges ezen munkadarab elkészítésére. A fizetés árukra szóló mmkaáutalváoyokkal történnék. Nagy, nyilvános árú- raktárak szolgáltatnák ki ezen utalványok ellenében a szükséges árúkat és bocsátanák ki ezen árú-utalványokat a beszolgáltatott árú-darabok ellenértékéül.

Minthogy pedig másrészről a földtulajdon az államot illeti meg és mindenki kénytelen volna mesterségéből vagy hivatalából megélni, a vagyon össze- halmozásának lehetősége nagyon redukálódnék s az örökösödés csakis ingó dolgokra lenne korlátolva.

A német szociális forradalmárok három legismertebb vezére Bebel, Liebknecht és V o 1- m a r. Az első esztergályos munkás, a második polgári származású, a harmadik pedig Bajorország eg) ik legrégibb családjának sarja. Ezen triumvirátus legjobban mutatja a német szocializmus mai helyzetét, a szocializmust, mely a nép tömegében mélyen gyökeret verve, a polgári osztályon keresztül a társadalom legfelsőbb köréig terjeszti ágait. Németország úgy alant, mint fent többó-kevósbbó szocialista.

El kell azonban ismernünk, hogy a szociális forradalmárok főleg az alsóbb néposztályból kerülnek ki. A polgárság és nemesség inkább a szocializmus mérsékeltebb iskoláival tarc. Erről akarunk pár szóval megemlékezni.

Mint említettem, van Németországban a c ón- ser v a t i v szocialistáknak is egy csoportja.

Bár La vei eye szerint szocialista és conser- vativ sehogysem egyeztethető össze, minthogy az egyik épen lerontani akarja azt, mit a másik fen- tartani kíván, mindazonáltal van egy párt, mely ezt az elnevezést vette föl, s melynek leghíresebb képviselőjéül bizonyos mértékben Bismarck herceg tekinthető.

Bár ezen csoport nem megy el egész addig, hogy az összes munkaeszközöket az állam közös tulajdonába adja, mégis joggal nevezi magát szocialistának, mivel a társadalmi kérdések mégoldását ez is az állam egyenes beavatkozásától reméli elérhetőnek. Szerinte is az állam volna hivatva a munka vezetésére, a fizetések és a termelések külömböző módjainak szabályozására. Ezen csoporthoz leginkább [ a polgári néposztály tartozik, mely félve a szociális forradalomtól, azt azáltal reméli elkerülhetőnek, ha | a társadalom az állam védő karjai közé menekül ; mintegy azt akarva mondani: előzzétek meg ezen forradalmárokat,és valamennyien meg vagyunk mentve.

Folytatása a mellékleten.

adjak egy kis „papramorgót“, mert nagyon átfázott; távozott, de ezen éjjeltől 2-szer 3-szor felzörgetett legjobb álmaimból azon biztatással, hogy „aludjam nyugodtan, mert a győzelem biztos.

— De hát ez is eshetett-e rosszul, ha felgondolom hogy mindannyian önzők vagyunk; s mért hagytak volna ők nyugodtan aludni engem, mikor ők még az én ügyemben fáradoznak ? Ma ugyan már jobban meggondolva a dolgot, azt hiszem, hogy ennek a nagy buzgalomnak volt valami kis íésző a jó törkölypálinkához is.

Egy ilyen éjjeli kihallgatáskor értesültem, hogy az ellenjelölt a szokásos 50 pár virstli helyett 100 párt rendelt a választóinak; azonnal tanácskoztunk az asszonynyal, hogy mi tévők legyünk, hogy ezen a kortes fogáson is mi győzedelmeskedjünk, — s abban állapodánk, meg hogy reudes szállító ikat megkérjük, hogy a részünkre szállitandókat csinálja ' alain i- vei rövidebbre, p. o. 100 párból készítsen 120-at, s ha „jól“ megpaprikázza, egy fél pár is elég lesz egy szavazónak.

Szóval, semmi módon sem tudtak rajtam győzedelmeskedni, s hogy ma, tisztelt szerkesztő ur, még is bukott képviselő jelölt vagyok, annak a pressió, a sokat szidott pressió az oka, avagy a nagy szeretet kedves barátaim részéről, kik semmi áron sem akartak tőlem megválni ? Nem tudom ! De igen fájlalom hogy elleufelem kortesei talán a nagyon borsos virstlitői vagy lehet az influenzától mind betegen fekszenek, a igy nem tudhattam még mindekkoráig, mi volt választáskor elkövetett csínyeiknek indító oka.

Megbukva a jelöltségen, megmaradt számomra az oskola, hol reggel 8-tól délután 5-ig nem sok időm marad 3 heti jelöltségein töviseit válogatni és igy csak a kellemes emlék marad fen, s ez megengedhetővé teszi hogy 5 év múlva újra átéljem a fent leirt napokat, remélve hogy jobb sikerre vezetnek s akkor én is ott foglalok helyet a honatyák között.

Kilrthő Pál.