Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-06 / 6. szám
Helyi és vidéki hirek. * Jubileumi ünnepély. A cs. és kir. 66-ik Toskana ezred e hó 1-én tartotta 30 éves fenállásának évforduló ünnepélyét. Az ezred itthon levő három zászlóaljának fele 9 órakor a görög katholikus székes- egyházban, másik fele a tisztikar, a GO-ik ezred itt állomásozó tisztikarával, a 11-dik honvéd féldandár tisztikarával, a vármegyei és városi hatósági személyekkel a római katholikus plébániai templomban 10 órakor szent misét hallgatott. Délután 1 órakor a tiszti-kaszinóban diszebéd volt, melyre hivatalosak voltak a katonaságon kivül gróf Tőrök József főispán, Kende Péter alispán, F i n c i c k y Mihály h. polgármester. A diszebéd a tisztikaszinó termében igen jól volt rendezve, mert az ebédben a nős tisztek nejei is részt vettek s igy a társaságot a nők jelenléte díszesebbé tette. A kitünően rendezett ebédnél elsőnek Schmidl tábornok szólalt fel, a ki megemlékezvén az ezred alapításáról, éltette császári és apostoli királyunk ő felségét, és utána az ezred tulajdonosát a toscanai nagy herceget; utána szólt Chauvanne ezredes, a ki az ezredet éltette. Gr. Török József főispán az ezred vezetőiért, Kende Péter alispán a vitéz ezredért emelte poharát. Valkóvszky Miklós gör. kath. plébános, a mai ünnepély azon részét, hogy a katonaság is előbb hálaadó isteni tisztelettel kezdte meg az ünnepélyét, mint a vallásos érzés ápolását kiemelvén, s ezt az ezred vezérférfiának különösen megköszönvén, éltette császári és apostoli királyunk ő Felségét, mint a vallásosság fentartóját. Az ezredes éltette ezután az ezred két legrégibb, alapításától kezdve folyton együtt lévő tagját, Neuhold őrnagyot és Antosch karnagyot. Mihajlo- vics Döme a jelenlevő hölgyekért, később a főispán és alispánért emelt poharat. Az ebéd általában igen kedélyes volt s a legjobb hangulatban ért véget. Ebéd előtt Antosch karnagynak ünnepélyesen tűzte mellére a tábornok a kitüntető keresztet. A zenekar a karzaton ebéd alatt válogatott darabokat játszott. A tósztok után felolvastattak az ünnepélyhez érkezett táviratok. Első volt az ezred tulajdonosának távirata, ki megemlékezett az ezred vitézségéről s kitartást kiván továbbra is ; a második jött Mostárból az ezred ott levő zászlóalj parancsnokától; a harmadikat küldték a budapesti katonai intézetben tanárkodó ezredbeli tisztek, u. m. Steinwalter őrnagy, Schadek és Meisinger századosok és Sávoly főhadnagy. A sürgönyzőket megéljenezték. * Gymnasiumi ankett. Közöltük már lapunk múlt számában a közoktatási miniszternek Ungvármegye közönségéhez szóló leiratát, melyben az ungvári főgymnasium mostani rozzant épületének újjá építésére vonatkozó kívánságát adja elő azon kikötéssel, hogy az uj építkezéshez segitenők őt meg 50,000 írttal. A vármegye közönsége nevében Kende Péter alispán sürgetősnek találta a miniszter leiratát azonnal megbeszéltetni s e végből január 30-ára egy elég népes értekezletet hivott egybe a vármegye intelligens köréből, hogy véleményt adjon arról, miként lehetne a miniszter kívánságát a törvény- hatósági közgyűlés elé vinni úgy, hogy az ügy is nyerjen vele, a miniszter kívánsága is teljesittessék. Az értekezlet célját, az ügy fontcsságát. az alispán elnöki megnyitó beszédében kellő ryiltsággal előadván, miután a kérdéshez többen szóltak, gróf Török József, főispán kiemelte, hogy ő ezelőtt egy pár nappal már az ügyet a miniszterrel megbeszélte és a miniszter nem annyira az 50 ezer Írthoz, mint inkább az alkalmas hely felajánlásához ragaszkodik. Hogy ily alkalmas helyet a vármegye a várossal egyetértőleg találhasson, arra szükséges egy szükebb körű bizottság, mely aztán indítványt terjesztene a törvényhatósági közgyűlés elé. Ajánlja tehát e bizottság megválasztatását. Erre az alispán elnöklete alatt Fincicky Mihály, Bugyis András, Andrej- kovics Endre, Cibur Vi'mos, Dr. Novák Endre, Hódoly László, Reismann Berta! í, Pemp Antal, Berzevicy István bizottsági tagokból álló nizottság küldetett ki azzal, hogy concrét indítványát mielőbb adja be a törvényhatósági közgyűlésnek. * Helyreigazítás. A folyó hó 26-án megjelent *Ung* című heti lap 4-ik szénában, valamint ezen lapból az ^Ungvári Közlönybe* i: átvett Ungmegyei nőegylet nyilvános számadásában 10 forint adakozással Pásztélyi püspök ő méltósága van felemlítve. A valóság miatt felhozatik, hogy a 10 írtc' az egyletnek nem Pásztélyi püspök ur, de Pável püspök ő méltósága volt kegyes küldeni. Időközben Patay Gyuláné ő nagysága is 10 frtot küldött a nőegyletnek, melyért köszönetét, fejezi ki Farkas Ferenc, nőegyleti titkár. * Gyászhir. Lakatos György egri főmegyei érdemült ! alesperes-plébános nővére, Lakatos Mária f. évi január hó 30-án hosszas szenvedés után elhunyt. 1 Özv. Lehoczky Józsefr^, szül. Garlathy Vilma, polgár- mesterünk édesanyja, f. hó 4-én rövid szenvedés után, élete 80. évében elhunyt. Béke hamvaira! * A kultuszminister és a pnilloxera vész. gf. Csáky Albin vallás-és közokt. ügyi m. kir. minister 1819. sz. alatt egy a szőlészeti szakértelmet illető leiratot intózett valamennyi megyei kir. tanfelügyelőhöz, melyet kivonatban közlünk: <A már országos csapássá vált philloxera vész elleni védekezésben első sorban fokozottabb szakértelem szükségeltetvén, hivatali elődömnek | az említett védekezésben a tanító képezdéket és népiskolai tanítókat segítségül hivó, 1887-ik évi 35882 sz. a. körendelete kapcsán, a Baross Károly orsz. gazd. egyestületi titkár szerkesztette <-B o r á s zati L apókat* mint a jelzett irányban tanács adásra leginkább hivatott szakközlönyt a philloxera pusztította vidéken lévő iskolák néptanítóinak figyelmébe ajánlom.* — A kutuszminister által ajánlott «Borászati Lapok», mely az ország egyedüli ez irányú szaklapja, s munkatársai az összes hazai szakértők, kiválóan és részletesen tárgyalja a philloxera kérdést. Most a tavasz közeledtével a szőlők újra telepítéséről közöl eredeti gyakorlati tapasztalatukon nyugvó czikksorozatokat. A lap, mely minden szombaton 1V* Ívnyi tartalomban jelenik meg, évi előfizetési ára 5 frt. Néptanítók 4 frttal fizethetnek elő. — Előfizetéseket elfogad és mutatvány számot szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest (Köztelek). * Sieracki Aladár, m. kir. honvédhadnagy, ki csak pár hét előtt helyeztetett át Ungvárra, múlt vasárnap reggel agyonlőtte magát. A megelőző éjt vígan mulatozva töltötte. * Ingók árverése. A tragikus halállal kimúlt Gorzó János, aljárásbiró hagyatékát képező ingóságok f. hó 14-ikén fognak elárvereztetni. * A dalárda f. hó 16-án a Pannónia üvegtermében dalestélyt rendez. * Tűzokádó sárkány. Kedden este 9 órakor a nagyhidon és környékén járó-kelők figyelmét ritka látvány vonta magára. Mint a szemtanúk beszélik, fent a légben egy hosszúkás tárgy szállt egy vadlud gyorsaságával keletről nyugat felé, s elejéből élénken ragyogó szikrák czikáztak és hullottak ki. Mire a különös jelenség a híd fölé érkezett, akkorra már ottjnagy néptömeg csődült össze, mely hangos ujongással nyilvánította csodálkozását a «tűzokádó sárkány» látása fölött, mint ahogy azt a tömeg elnevezte. Valószínű, hogy e sárkány azonos azzal, amit rövid idő előtt Németországban láttak, s az alighanem valami újonan feltalált repülőgép lesz. * Vidéki színészek nyugdíj háza. A magyar színész egyesület Budapest fővárosától egy ingyen telket nyert s legközelebb felépítheti nyugdíj házát. E házban lesz a kormányzati és a nyugdíjt kezelő iroda, azonkívül ingyen ellátást nyernek benne elaggott és munkaképtelen vidéki színészek és színésznők. E nyugdijházra most folynak országszerte az adakozások. A szinészegyesület felkérte Fehérváry Otto, városunkban előnyösen ismert színművészt, kinél szintén egy aláírási iv van, hogy nevezett házra gyűjtéseket eszközöljön. Az adakozások igen szépen gyűlnek, s hiszszük, hogy a mi közönségünk sem fog a többi város mögött maradni. Az adakozások hir- lapilag nyugtáztatnak. E jótékony czélt melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. * Eljegyzés. Róth Sándor, a helybeli Hungária kávéház szakavatott fiatal tulajdonosa, eljegyezte Burger Cecilia kisasszonyt helyben. * Bál. Garai Ignácz csapi vasúti vendéglős f. hó 9-én az állomás éttermében jótékonyczélu tánczestélyt rendez. Beléptidíj: személyenként 1 frt. Családjegy 2 frt. ; Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem felerészben a «vörös kereszt egylet* és felerészben az újonnan alakult ! személyzeti «segély-egylet* javára fog fordittatni. — Felül- (izetésekköszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. | A tánczhoz Lányi Gyula jeles zenekara fog játszani. Hólyagbajok. A hólyagbántalmak majdnem általánosak é legkinosabbak az emberiségre nézve, heves tes t fájdalmakat okoznak és szellemi zavarokat idéznek elő. Ezen bajok nagyon makacsok, s egy bajnál sem annyira eredménytelen az orvoslás mint ennél. A legmakacsabb vesebajok azonban Warner Safe Cureje által meggyógyulnak, mert ez helyreállitj . a vesék rendes tevékenységét, a vizeletet természetes minőségben fentartja, s a gyuladásokat okozó savak képződését megakadályozza, melyek a hólyag tokhártyáit és a vezetékeket elpusztíthatják. Hanzély Ferencz Pozsonyból Írja: Egy év óta folyton szúró, heves fájdalmat éreztem hátam tájékán, s alkalmatlan hólyag hurutban szenvedtem. Több kísérlet ezen baj enyhitésére és gyógyítására eredménytelen maradt. Valami szerencsés véletlen által figyelmessé lettem Warner Safe Curejére : alig kezdtem meg a harmadik palaczkot, s már is elmúltak a nevezett bajok, s én ezektől 8 hónap óta teljesen megszabadultam. Szinte igen jók Warner Safe pilulái a székelés helyrehozatala végett. Ezen gyógyszereket legmelegebben ajánlhatom Warner Safe Cure ára 1 üveg 2 frt. Kapható Hoffmann Béla gyógyszertárába» az „Arany Oroszlán“ hoz Ungvárt. Betlehemben. Négy évig laktam a szent földön. Minden az ősrégi időkre emlékeztetett, országút nem volt, sem kocsi, sem kocsikerék. Az utazók tevéken, lovakon, öszvéreken, szamarakon jártak, rendetlen csapásokon, a lapos földön, kiszáradt patakok, kavicsos medreiben, a hegyek között, sziklákon és sziklák között, a hegytetőkön. ügy mint Ábrahám, Izsák és Jakab korában : csakhogy az akkori hatalmas erdők, a rengetegek elpusztultak azóta s velük a tájképek regényessége is ; a sok összeomlott, silány faluvá törpült régi város a pusztulás képét viseli. Olyan ez az ország, mint egy elszegényedett ember, kopott, foltozott öltözötben. Jámbor némettel találkoztam egy Ízben Betlehemben, s azon csodálkozott, mikép mevezhették el a biblia ősrégi írói Paleszteniát tejjel és mézzel folyó országnak, melyet a nagy Jehova Isten jutalmul ígért a zsidóknak ; jutalmul az arábiai pusztákon történt negyven éves vándorlásuk után ! Szebb volt az az ország valaha, de régesrégen : viruló, zöld, termékeny, vízzel megáldott terület, melyen szebb gabona termett mint most, s melynek lakói oly gyümölcsökben is bővelkedtek, melyeket csak hiréből ismer a mai nemzedék. De mi, kik e messze földet meglátogattuk; nem jöttünk ide az itt nem létező természet szépségeinek bámulására. Ide jöttünk, hogy a romok felett, azon ősi, silány foszlányokká porhadt városok szétszórt kövei fölött elmerengjünk a régi nagy idők nagy emlékein ! . . Nagy eszmék szülemlettek itt s fenekeitől felforgatták az egész régi világot 1 És én szerettem volna, ha azt a barlangot, melyet a hagyomány a názáreti Jézus születéshelye gyanánt tisztéi : őseredeti állapotban lát- hattam volna, olyannak, a minő volt, cserjékkel, bozótokkal körülvéve akkoron, midőn a környékbeli pásztoroknak szolgált menedékhelyül ! . . De most hatalmas épület emelkedik lölötte, magas, erős falakkal védett zárda. És ez alatt, ennek nagyszerű temploma alatt, drága lámpák által kivilágítva, selyem függönyökkel s oltárokkal diszítve látjuk az ősi barlangot, melynek márvány padlózatában, ezüst csillag körül ez a felírás olvasható : «H i c de v i r g i n e Jesus Christus natus est*. Itt született szűz Máriától Jézus Krisztus, j Most idejárnak a zarándokok megünnepelni Jézus Krisztus születésének emléknapját. Sokan, igen sokan járnak ide : Európából, Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából. A töld alatti üregekben s felettük a nagy bazilikában ünnepelnek egész éjszaka. A római katholikus | s a görög keleti patriarcha, püspökök fényes felvonulást ; tartanak, szemkápráztató drága szertartási öltözetekben. A latinok karácsonya és a görögök s örmények karácsonya fényes látványosság. Karácsony böjtjén Betlehem ünnepi díszt ült. A latin pátriárka a nagyszámú európai és benszülött kísérettel, lóháton vonul ide Jeruzsálemből, a keresztény seikek pompás lovaikon ; festői öltözetben környezik a főpapot ; az ifjabb arab lovasok, a leventék ide-oda vágtatva, pisztolyból, puskából a levegőbe lövöldözve vonulnak Betlehembe ; itt az utczákat eiözönli a nép, a lapos háztetőkön a nők csoportjai ujongnak, inig az ünnepies díszmenet végig vonul Betlehemen, a város végére, oda, hol a meredély szélén a hatalmas zárda i áll. A latin patriarchát a jeruzsálemi franczia konzul is teljes díszben kiséri összes hivatalos személyzetével, mert itt Francziaország a kath. egyháznak hivatalos védnöke. Az Európából s egyéb világrésÉekből idesereglett s Jeruzsálemben szállásoló zarándokok is, nők s férfiak, mindannyi lóháton, csatlakoznak a menethez, melyet a benszülöttek csapatai Jeruzsálemtől idáig gyalog kisérnek. A zárda kapuja előtt a patriarcha s mindannyian leszállnak lovaikról, s úgy özönlenek a középkori várhoz hasonló nagy épületbe. Majd felhangzik a körmenetelők szent éneke, kik égő nagy gyertyákkal kezükben vonulnak le a föld alatti barlangokba. Az isteni tisztelet reggelig eltart, s alig van zarándok, aki ilyenkor álomra hajtaná le fejét. Hisz ezek messziről jöttek ide . . . hogy elgondolkozzanak a régi nagy idők emlékeiről. ... Én is leültem, elvonultam a barlang egyik zugába, s elmélkedtem a lefolyt századok s ezredév fölött ... az időtől, midőn az uj tanitó itt született. . . Elgondolkoztam a kereszténység történetének korszakai fölött. . . Mint vitázott kelet és nyugat Jézus személye és tanítása fölött. . . mint lettek a názáreti mester utódai pápa-királyokká, mint parancsoltak császároknak és fejedelmeknek. . . az emberi észnek és az emberi akaratnak . . . mint szakadtak el kelet és nyugat egymástól. . . mint háborgott maga a nyugat és szakadt el a pápa-királytól a reformáció korában. . . Mennyi harcz, mennyi küzdelem folyt le az itt született tanítónak szellemi öröksége fölött ! . . . Elgondolkoztam . . . hogy szükséges az anyagi élet küzdelmeiben annyi idealizmus, mennyi fölemelje az embert az istenhez. Hatala Peter.
