Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-16 / 3. szám
7 ( Ungvár, 1890. január 16. szám* Tizenkettedik évfolyam. Előfizetési ára: Félévre ..............................2 frtNegyedévre ....................1 * így példány ára 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel, s azok vidékről is ide küldendők. UNGVÁRI KÖZLÖNY. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség : nagy-utca 36.(a görögtemplomnál!. Kiadó-iroda : Pollacsek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. Nyílttéri czikkért 5 kr. fizetendő minden szó után Alapjában véve ezen osztálj^ozás — viszonyainkat tekintve - helyes; de nem helyes, hogy a törvény a nagyközségeket kivétel nélkül ugyanazon szűk hatáskörre] ruházta föl, a melylyel a kisközségek bírnak, mert ez ellenkezik az élet és a köz- igazgatás követelményeivel, és merev ellentétben áll a közlakosság érdekeivel Is. A kulturális élet fejlődése egy-egy nagyobb községben hasonlé követelésedben nyilvánul, mint a rendezett tanácsú városban, sőt akárhány rendezett tanácsú város van, mely fekvésénél, a lakosság csekély számánál, kereskedelmi és iparviszonyainak pangásánál fogva, a fejlődőttség kisebb kritériumaival bir akárhány nagyközségnél, melyet szerencsés fekvése, közlekedési eszközei, gazdasági, kereskedelmi és ipari tevékenysége és lakosságának számaránya, mindenképen arra képesítene, hogy közigazgatási szervezetébe a rendezett tanácsú hatáskörrel járó teendőket beilleszthesse, a nélkül, hogy azért szük- ségképen a rendezett tanács sokkal költségesebb közigazgatási apparátusát el kelljen fogadnia. Az ember- és állategészségügy, a cselédügy, erdészeti kihágások, a házalás' ügye, a közlekedés, mértékek és súlyok ellenőrzése, a tűz- és vizren- dészet, a piaczi, mezei, városi, építészeti és közegészségi rendészet elsőfokú teendői, és a kisebb kihágások egyéb sokféle nemei, ép oly sürgős ellátást követelnek egy-egy fejlődüttebb nagy községben, mint bármely rendezett tanácsú városban, s azok ellátásáról a nagyközségben is megnyugtatóan lehet gondoskodni, ha a községekről szóló törvény megadná a kormánynak azt a latitude-ot, magyarán, szabad kezet biztosítana részére az iránt, hogy egy- egy ilyen fejlődöttebb nagyközséget szélesebb köz- igazgatási ' AtáskAToJj p Vi . óo- anyagi, és értelmi erejének és képességének beigazolása után statutali- ter ruházhasson föl. Czélravezető volna tehát, ha a nagyközségek ez irányban osztályoztatnának és alapelvül kimondatnék, hogy az arra képesített nagyközségek elsőfokban mindazon közigazgatási teendőkkel fölruház- hatók, a melyeknek helyi ellátása úgy a közigazgatás, mint a lakosság érdekében feltétlenül szükséges, nemcsak azért, hogy a közigazgatás egyszerűsíthessék, a rendészet követelményeinek modern értelemben elég tétessék,' de azért is, hogy a lakosság a helyhatóság forrásánál kaphassa meg mindazt, a mire amúgy csak költséges utánjárással és időveszteséggel juthat. Világosítsuk meg állításunk helyes voltát gyakorlati példákkal. Községeink — kicsinyek és nagyok egyaránt — adó- és katonai ügyekben bizonyára fontos teendőkkel vannak megbízva. A gyámság és gondnokságról szóló törvény szintén jelentékeny hctáskört ruház reájuk. A kisebb polgári peres ügyek ellátására vonatkozó törvény bíráskodási joggal ruházza föl őket. Permissive megengedi a törvény azt, hogy cselódügyekben járjanak el, mig az erdőtörvény az erdészeti kihágások bizonyos nemeinek megtorlásál szintén reájuk bízza. Kétségtelenül kitűnik ebből az: hogy az élei és a társadalmi viszonyok mintegy önként oda utalták a magas kormányt és a törvényhozást, hogy í községekre, mint a közigazgatás szerveire, többféh irányban támaszkodjék. Mennyire jogosult és mennyire közérdekű volm tehát, ha fejlett életű községeink nagy csoportja, i i közigazgatás és a rendészet mindazon ágazataiban I melyek ellátása a helyi végrehajtás közvetlenségé megköveteli, első fokú hatósági és végrehajtás | kényszerjoggal fölruháztatnának ! Hiszen e jog megadása semmi tekintetben sen j gyöngítené a fölöttes hatóságok ellenőrzési jogát é; nem bontaná föl azon alárendgltségi viszony láncz szemeit, melyek a közigazgatás egész vonalán, községeket a járási és megyei hatóságokkal össze fűzik. A jó közigazgatásnak egyik fő kelléke bizo nyara, abban rejlik, ha a törvények és rendeletek végrehajtása mennél közvetlenebbül és mennél gyorsabban foganatosítható; s a kormányzók és kormányzottak intentióínak is az felel meg legjobban, ha a közigazgatási jogszolgáltatás, tér- és időbeli akadályok által meg nem akasztva, a maga természetes medrében, tehát közvetlenül a községek helyhatóságainál érvényesül. Mily nagy különbség nyilvánul például abban., ha egy szelemi és anyagi erővel rendelkező községben a közegészség, az állategészség, az iparügy, a közoktatás, a piaczi, mezei, hegyi, építészeti, közegészségi és közbiztonsági rendészet ügyei első fokú helyi elintézést nyernének. Menyivel intenzivebbé, folytonosabbá válnék a fölügyelet, mennyivel erős- bülne a jogrend iránti tisztelet s mennyivel olcsóbbá s gyorsabbá tétetnék maga az eljárás, nem is utalva azon előnyökre, melyek a közigazgatás ezen közvetlensége folytán a lakosság életviszonyaira nézve háramolnának, nem is említve azon megkönnyebbülést, melyet a járási közigagatás ma már túlterhelt s az ambolatorius íöliigyeletet annyir megzsibbasztó ügyköre erezne. (Foiyt. köv.) Ungvárit, január 15. A tél csendes fehér költészete oda künn, a <k o- r o n a> termében tánczoló közönség, bóditó zene. Mi egyéb ez, mint hogy benne vagyunk a farsangban. Rövid a farsang, nos hát használjuk, s látogassuk a nyilvános mulatságokat ; a hol ha nem oly pazar fényt fejtenek is ki, (nem telik!) de annál jobban lehet mulatni. A hogy a kórház javára a ránk jövő szon-f- baton lezajló mulatság örömeit élveztük, fáradalmait kipihentük, február 2-án részt veszünk olyan összejövetelen, mely nem bál, de mégis virradtig fognak ott tánczol ni; olyan nyilvános mulatság -egyúttal, hogy még a nem tánczolóknak ezidejüleg sajnosán nagy száma is kellemesen fogja az éjt eltölteni. Oly annyira, hogy még az unatkozni szokott eladó atyák, már t. i. az eladó lányok papái, kik különben dörmögve lépnek a báli terembe, azok is kedélyesen fognak mulatni, s nem fognak a mamánál és a leánykánál távozási határidőket kitűzni. A vöröskereszt-egylet társasvacsorája lesz e vig és zamatos mulatság. A hölgyek szives adományából a terített asztalokon ízletes ételek, czukrász sütemények lesznek felhamozva; jó szerednyei bor, hűsítők kiszolgálLatva. Mindezt a sok jót, a kedélyt felvillanyozó bort és édességet, szellemes menyecskék, (közöttük egy csicsergő hanga szép aszony,) ragyogó szemű szép lányok kezeiből kapjuk. S a hogy jól lak- mároztunk, kezdetét veszi a láncz, mely idő alatt a szép lánczosnőknek alig lesz idejök a garde-desdamesokkal szót váltani. A hogy a czigány zenészek csárdás után leteszik hangszereiket, átveszi a tért a katona banda, a mely bevezető ütemeivel beharangozza a négyest; ezt követi a walzer. Meg lesz ám a hajnali csárdás is, vígan fogják járni ; de biztosítjuk hölgyeinket, hogy a korábbi években ilyenkor szokásban volt kurjangatás, s a jó családból való kisasszonyok czibálása nélkül. Most térjünk az anyagiakra. Toilette dolgában egyszerű öltözék az előirt. Méltóztassanak ezt a szó valódi érteimében teljesíteni, mert mulatni lehet, nagyobb költség nélkül is. Nem keilend tehát sürgetni a szabónőt, czipészt, fodrásznőt. A bemenet dija 1 frt. Minden étel adagja 30 kr, a bort a napi árnál 5 krral kell tulfizetni ; végre a bájos <-pinczérpők> legfelebb 10 krt lesznek jogosítva a jótékonyczélra elfogadni. A társasvacsora rendezősége legközelebb tartott ülésében kimondta, miként éppen a vereskereszt-intéz- mény népszerűsége miatt, de a helyi viszonyokat is figyelembe véve, az a czélja e mulatsággal, hogy a müveit közönség minden rétegének alkalma legyen itt mulatni, és a megjelentek egyike se legyen feszélyezve. Mivel utóvégre ha a városban együtt élünk, tudjunk mulatni is együtt. A társasvacsorát érdekessé teszi az is, hogy az | itteni ezred ugyanezen napon jubilál, s igy a vöröskereszt-egylet mulatsága, az egylet czéljainál fogva helyesen lesz összekötve a jubileumi ünnepélvlyel. Most pedig szívélyesen kérjük a közönséget, hogy pártolja az egylet bálját, s vegyenek részt abban számosán. A hölgyek pedig számolhatnak arra, hogy jól fognak mulatni. Ki tudja, nem fogják-e többen a kisasszonyok közül röviddel e mulatság után a mamához utasítani .... a kik egymást megtalálták. A községi közigazgatás reformja. A közigazgatás reformja napirenden van, s annak megoldása, csak rövid idő kérdése. Ép ezért fontosnak tartjuk, hogy a reform kérdése minden ifányban megvilágíttassék. Szívesen adunk tehát helyet olyan nézeteknek is, melyeket a magunk részéről teljes mértékben nem osztunk. Mint tudjuk, a török-szent-miklósi jegyzői egylet is, emlékiratot készített a reformnak azon részéről, mely a községi közigazgatás szervezését érinti. Ismertessük tehát ezen emlékiratot. Nem vagyunk azon sz rencsés helyzetben — I úgymond az emlékirat — hogy a magas kormánynak, mai muuiczipális közigazgatási rendszerünk államosítására vonatkozó tervezetét ösmernők, de azon erős meggyőződésben élünk, hogy ezen államosítás vezér elve nem lehet más, mint olyan szervek megteremtése, melyek fölülről lefelé a magyar állameszmón nyugvó kormányhatalom akaratának föl- tétien végrehajtására, alulról fölfelé pedig adminisztratív téren, a modern jogrend követelményeinek megfelelő jogszolgáltatásra képesek. Kétségtelen, hogy ezen szervek között a község, mint az állam - élet alapja, nagy figyelmet érdemel annál is inkább, mert kétségtelen, hogy a közigazgatás súlypontja már is a községekre nehezül, s a városokkal egyetemben őket teszi úgy az állami, mint a helyi köz- igazgatás legtarmészetesebb végrehajtó tényezőivé. Kifejezést is adott ennek a magas törvény- hozás, midőn a községek közjogi és belkormányzati viszonyait — más művelt államok miutájára — külön alaptörvénynyel megállapította; őket az állami közigazgatás nagy funkczióinak közvetítésével megbízta és önkormányzati joggal fölruházta, s így őket közjogi tekintetben közvetve az állam törvényhozó és végrehajtó hatalmának részesévé tette. A gyakorlati téren az államhatalom ezen nagy jelentőségű czélzatai a községekről szóló 1886. évi XXII. t.-cz.-ben nyernek kifejezést, és miután a köz- igazgatás államosításának processusa első sorban községeinket kell hogy érintse, önként fölmerül a kérdés, hogy e mélyreható reform czélravezető keresztülvitelére mily irányú és természetű reformokra volna szükség, hogy községeink a számukra alkotott és életben lévő alaptörvény nyomdokain haladva, közigazgatási föladataiknak a jövő rendszer keretében áldásosán megfelelhessenek. Részünkről teljes nyíltsággal kijelentjük, hogy a jelenlegi községi törvényt úgy alaki, mint anyagi rendelkezéseire nézve olyannak tartjuk, mely lelki- ismeretes alkalmazás és végrehajtás mellett, bel- ügyeikben a községek szabad és egészséges fejlődését nem korlátozza. Más kérdés azonban, váljon a községekre ruházott hatáskör megfelel-e az élet és a jó és gyors jogszolgáltatás igényeinek és továbbá: váljon a kormány ás törvényhatósági intézkedések correct, gyors és megbízható végrehajtása biztosiítva van-e azon mérvben, a mely mérvben ezt a jó közigazgatási rendszer föltételeként követelnünk kell ? Mindkét kérdésre nemmel kell felelelnünk s azért engedtesék meg nekünk, hogy községi közigazgatásunk ezen két sarkalatos hiányát föltüntethessük és az orvoslásnak, igénytelen nézetünk szerint, talán czélravezető módját előadhassuk. Mentse ezen törekvésünket az a tudat, hogy nem hívatlan tanácsokkal, hanem csak a mindennapi élet s a közszolgálat gyakorlati mezején szerzett s a tapasztalat által támogatott tények fölsorolásával kívánunk szolgálni. Községeink szervezetében jelenben háromféle alakzatot különböztetünk meg : a városokat, melyek rendezett tanácscsal bírnak, a nagyközségeket, me lyek a törvény által rájuk ruházott teendőiket saját erőjükből teljesíteni képesek, és a kisközségeket, a melyek a törvény által rájuk ruházott teendőket, korlátolt anyagi viszonyaik miatt, saját erejükből teljesíteni nem képesek, és e végből más községekkel szövetkeznek.
