Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

1918-08-18 / 33. szám

2 (33. szám.) megyei pótadókkal, a hadinyereségadóval és a , kirótt adót nyomban lefizetni volt köteles min­denki, akinél pé^zt találtak. Aki személyére nézve megbízhatónak bizonyult, annak, ha megfelelő készpénzzel hirtelenében nem rendelkezett, bizto­sítási eljárás révén vetették ki az adóját. Összesen 290.000 korona a dó folyt be hir­telenében Sátoraljaújhelyen. A kézpénzt csend­őrök őrizetére bízták s mialatt ez a megadóztatás folyt, olyan jeleneteknek voltak szemtanúi a bi­zottság tagjai, amelyek legjobb dokumentumai a háborús üzérkedés mai stádiumának. Koldusmó­don öltözött igénytelen emberek zsebében száz­ezereket találtak ropogós ezresbankókban. Volt olyan is, akinél egész sor- és sorozatszámos ez- resköteg volt, úgy a hogy azt az Osztrák-Magyar Bank valamelyik banknak átutalta. Amikor a ga- liciaik látták, hogy a megadóztatás a razzia alkal­mával talált bizonyítékok alapján történik, ezeket az írásos dokumentumokat siettek eltüntetni. Köt- leveleket, váltókat téptek össze, szájukba gyö­möszöltek papírdarabokat, amik valamilyen száz- ezeres ügylet kötésekről tartalmaztak megegye­zést. A bizottság milliókra becsüli az így meg­semmisített ügyletek összegét. A razzia természetesen nagy szenzációt kel­tett Ujhelyen. A szállodákban, ahol száz koronás borravalókért sem lehetett már hetek óta szobát kapni, hirtelen megürültek a szobák és estére nem lakottá szállóban más ember, mint a bizott­ság tagjai. Folytatódott a razzia azután katonai szempontból az utcán és a sátoraljaújhelyi vasúti állomáson is, ahol a vonatokkal érkező utasokat igazoltatták utazásuk célja iránt. A razzia után következett az általános feltárás. Felkutattak min­den zeget-zugot és alig fél nap alatt rengeteg el­rejtett árut találtak. A többi közt előkerült három métermázsa gyertya, ezerszámra orsócórna, több száz vég vászon, nagymennyiségű mosószóda, ken der, zsineg, rengeteg bőr. Az egyik ház padlásán dobozok alá rejtve hatszáz pár harisnyát találtak, egy másik házban pedig százhetven trikó ke­rült elő. Ribillió az üzérek közt. A razzia másnap már Bodrogkereszturon folytatódott. Itt a galíciaiak, amikor megtudták, hogy jön a razzia, kiugrottak a házakból, kerte­ken át az erdőbe menekültek és valósággal haj­szát kellett indítani ellenük, mig előkerültek. Egy csomó ember beszaladt a rituális fürdőbe és úgy amint volt, ruhástól a vízbe ugrott. Amikor az­után oda is benéztek a rendőrök, nyakig vízben integettek a rendőrök felé, hogy ők békés pol­gáremberek, akik tisztálkodni jöttek a fürdőbe. De ez a kifogás sem használt, csuromvizesen kel­lett végigszenvedniük az igazoltatási processzust. Másokat a szénapadlásról kerítettek elő, váltig ártatlanságukat hangoztatták, tudni sem akartak üzérkedésről és csak akkor hallgattak el, amikor előkerültek a pénztárcák és a bennük levő száz­ezrek döntő bizonyságául szolgáltak a Hegyalja vidéken boreladással folytatott hatalmas garázdál­kodásnak. Érmihályfalván azokat a galíciaiakat találta a bizottság, akiket Debrecenből mint al­kalmatlan idegeneket, üzérkedésük meggátlása céljából Rostás rendőrkapitány eltávolíttatott. Itt is volt nagymennyiségű áru elrejtve, köztük posz­tók, szövetek, bőr, cukor, liszt, harisnya és gyertya. Bódultán nézték végig a rendőrök, hogyan és honnan szedik elő а к üzérek a rengeteg sok pénzt. Százezrek, milliók, vadonatúj ezresbankók és agyongyürött bankjegyek, de csaknem kizáró­lag ezresek voltak elrejtve ezeknél az emberek­nél és az adókivetés során nem is csináltak titkot abból, hogy ez a forgótőke csak egy része az otthon őrzött vagyonnak. A razzia pénzügyi szem­pontból az államnak igy is meghozta a maga eredményét: egy millió kétszázezer koronát szál­lítottak be az állampénztárba. Pamlényi rendőrtanácsos a razziáról. Ma délelőtt alkalmunk volt a határrendőr­ségen beszélni Pamlényi Gábor határrendőrségi főnökhelyettessel, akit a razzia eredménye felől kérdeztünk meg. A tanácsos a következőket mon­dotta nekünk: — Főcélunk volt az egész Felső-Magyarországot ellepő kóbor és alkalmatlan üzérek ügyleteinek megadóz­tatása. Ez sikerült is. Egy millió kétszázezer koronányi adót vetettek ki a pénzügyigazgatóság tisztviselői. Nagyon sok, rengeteg üzért találtunk, különösen Sátoraljauljhely van tele velük s talán most egy időre sikerült eltávoli- tanunk őket Magyarországból. Mert nem szabad elfelej­teni, hogy a Hegyalja bortermése közgazdasági és valutáris szempontból is országos jelentőségű, nekünk elsőrendű érdekünk, hogy a legitim kereske­delem kezén hagyjuk ezt a sok milliós borügy­letet. Már pedig mégis tűrhetetlen az üzérek garázdál­kodása, amidőn látjuk, hogy a borkereskedők egyre ala­csonyabb árakat követelnek, hivatalosan olcsóbbodik a bor, a Hegyalján pedig üzérek százai 28—30 koronás árak metlett milliós üzleteket kötnek. De tartozom annak megállapításával, hogy csaknem túlnyomó részben ezek az üzérek a galíciai menekültekből rekruta- lódnak. A hazai, a magyar zsidóság nem kapható в lelketlen machinációkra. Voltak egyesek, akikről szintén megállapítottuk az üzérkedést, de ez a dicstelen rut szerep ma csaknem kizárólag a galiciaiéké. Az az előnye meg lesz a razziának, hogy most egy ideig bé­kén hagynak bennünket Galicia idemenekült notórius kútárai. Nekünk még sok kötelességünk vár teljesítésre az árdrágítás és üzérkedés meggátlása tekintetében, a közelebb történendő intézkedésről azonban nem nyilat­kozhatok. U N G Egész Felsőmagyarországnak ma ez a kilenc napig tartó razzia a szenzációja. Bizonyos, hogy ártatlan embereket is sújtott egy ilyen' hatalmas kiterjedésű akció eljárása; akiről azoribán pár órai kellemetlen várakozás és igazoltatás után ki­derült, hogy legitim foglalkozása van és csak vé­letlenül került az árdrágítók és üzérek közé, an­nak semmi bántódása sem esett. Még az üzérek sem panaszkodtak tapintatlanság vagy az erély túlságos alkalmazása miatt. A pénzüket, amit adó­ban szedett el tőlük a bizottság, még azt sem sajnálták, csak a miatt keseregtek a magok sajá­tos zsargonján, hogy ezt a szép országot, ahol oly óriási a drágaság és ahol még annyi pénzt lehet kipréselni az emberekből, végre el kell hagyniok. És tényleg most utazik Lavocne—Strij felé talán háromszáz ember. Szamosi Armand. Az Újság, 1918. aug. 11. * Alkalmunk van hiteles adatok alapján a kö­vetkezőket közölni: Az ungvári razzia alkalmával előállittatott mint­egy 3—400 egyén, akik között mintegy 50 keresztény volt. 20 katonaszökevény, illetve 'szemleköteles, 24 lisztcseinpész, akiket tetten értek, 30 galíciai állampolgár, legnagyobb része alkalmi kereskedő, akiket kiutasítottak. 27 külföldi eltoloncoltatott, 15 belföldi egyén ellen az illetékes főszolgabiró- sághoz, illetve rendőrhatósághoz jparigazolvány nélkül folytatott kereskedés-üzlet miatt feljelen­tés tétetett. 3 ungvári lakos ellen eljárás megin- dittatott, mert a lisztcsempészeknek 8—10 К ára­kon lisztet adtak el. Lefoglaltatott mintegy 60 q elrejtett szemes takarmány. Iparigazolvány nélküli lánckereskedöktől beszedtek 90.000 К adót. Az adatok igazolják, .hagy a razzia nem volt hiábavaló és nem irányul) egy felekezet ellen. Elhalasztották a rendőrség államosítását. Politikai körökben élénken kommentálják azt, hogy a rendőrség államosításáról szóló tör­vényjavaslat lekerült a napirendről és a javasla­tot a kormány egyelőre nem kívánja tárgyaltatni. Ennek a kétségkívül érdekes fordulatnak előzményeiről a következőket jelenthetjük: Wekerle Sándor miniszterelnök a rendőrség államositásáról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során arról győződött meg, hogy a Ház többsége lényeges módosításokat kíván. A miniszterelnök a pártok vezetőivel tanácskozott és e tanácskozásnak lett az eredménye az, hogy a javaslat tárgyalását elhalasztották. Valószínű, hogy a javáslatból ebben a formájában nem lesz törvény. A munkapártnak kifogása van az ellen, hogy a felebbezési fórum a kerületi rendőrkapitány legyen, a kívánságuk az, hogy a kihágási ügyek­ben másodfokon továbbra is a törvényhatóság hozzon Ítéletet. Ezenkívül kifogásolják a kerületi kapitányságok egész rendszerét.' A javaslat ellen azonban maguk a rendőrtisztviselők is állást fog­laltak, sok intézkedést sérelmesnek tartottak ma­gukra nézve. Ezek az okok késztették a miniszter- elnököt arra, hogy egyelőre elálljon a javaslat parlamenti tárgyalásától, jóllehet a rendőrség ál­lamosítását a hadvezetőség erősen forszírozza. Értesülésünk szerint a rendőrség államositá­sáról a közigazgatás részleges államositásával kapcsolatban lesz szó. Lehet, hogy még az ősszel. Ez a törvényjavaslat intézkedni fog ugyanis arról, hogy az ország egyes vidékein, különösen a ha­tármenti vármegyékben a községi és a megyei közigazgatást államosítják. Az idevonatkozó tör­vényjavaslat már munkában van. Ezzel a javaslat­tal együtt kerül majd ismét a képviselöház elé a rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslat, mely alkalmasint figyelembe veszi azokat az in­dokolt kérelmeket és módosításokat, amelyeket főként a gyakorlati életet alaposan ismerő vidéki rendőrtisztviselők juttattak el illetékes helyre. A VÁR1EGYH. Ä közigazgatási bizottság ülése. — Aug. 13. A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését 13-án tartotta meg a főispán elnök­lete alatt. Az ülés rövid lefolyású volt, mert a szakelő­adók havi (jelentésein kívül más érdemlegesebb ügy nem fordult elő.-Az alispáni jelentés örömmel emlékezik meg Kiss Dezső kir. tanácsos kir. pénzügyigazgatónak miniszteri tanácsossá történt kinevezéséről. A jól megérdemelt előléptetés közelről érinti a közigaz­gatási bizottságot, melynek Kiss Dezső miniszteri tanácsos hosszú idő óta kiválóan érdemes tagja és szakelőadója. — Ami a közigazgatás állapotát illeti, annak helyzete újabban ismét sulyosodott az uj termés biztosítására vonatkozó rendelet vég­rehajtásával, mely a munkával túlterhelt elsőfokú hatóságokat ismét igen súlyos feladat elé állítja. A közigazgatás nagy munkájában különösen nehéz megpróbáltatásban van részük a körjegy­zőknek, akik dicséretet érdemlő buzgalommal igyekeznek a rájuk háruló súlyos munkának meg­felelni. Az elsőfokú hatóságok közül főleg a nagy­1918. augusztus 18. kaposi és a nagybereznai járásokban nehéz a helyzet, mivel ezekben a háború okozta tisztviselő­hiány miatt évek óta csak egy-egy szolgabiró van beosztva. — A junius hóról julius hóra halasztott szarvasmarha-rekvirálás eredményes volt, mert csupán 16 állattal lett kevesebb átvéve, mint amennyi ki volt vetve a vármegyére. Ezen 16 állatra' nézve is megengedte a földmivelósügyi miniszter, hogy azt a legközelebbi rekvirálásnál adjuk át. Ebben a kérdésben örvendetes tényként jelentheti, hogy a további szarvasmarha-rekvi­rálás tárgyában julius hó 25 én a főispánnal a földmivelésügyi minisztériumban; eljárva, a főis­pán aziránt tett előterjesztést, hogy a bereznai és perecsenyi járás marhaállománya a kivetendő kon­tingens megállapításánál számításon kívül hagyas­sák, mert különben a nagymérvű állatkiemelés gazdasági érdekeinket.veszélyeztetné. Az ügy elő­adója a kérelmet előjegyzésbe vette s egyben tu­datta, hogy a vármegyétől augusztus hóban szarvasmarha nem fog igőnyeltetni. — A sertós- rekvirálást illetőleg jelenti, hogy julius hó 15-ig 400 darab javított sertést kellett volna a vármegye részéről átadni, azonban előterjesztése folytán a miniszter a sertések beszolgáltatására október hó 1-ig halasztást adott. Ennél a kérdésnél szüksé­gesnek látja bejelenteni, hogy a közélelmezési kormánybiztos elfogadta azon előterjesztését, hogy a 400 sértésből 200-at elsősorban a közalkalma­zottak részére biztosítson. — A terményrekvirá- lás tárgyában jelenti, hogy julius hó 25-én a földmivelésügyi minisztériumban értekezlet volt a vármegyékre kivetendő terménymennyiség meg­állapítása céljából. A minisztérium referenseivel folytatott szóbeli tárgyalás eredménye az lett, hogy a vármegyénk részéről beszolgáltatandó 431 vaggon terménnyel szemben kilátásba helyeztetett 842 vaggon termény kiutalása. A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapot az előbbi hónapihoz képest javulást mutat, mert a fertőző megbetege­dések kiterjedése némileg csökkent. E megbete­gedések közül legnagyobb számban a vörheny, hasihagymáz és vérhas fordult elő A "kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az áll. polg. fiúiskola összes osztályaival a jövő tanév elejétől a megszűnt áll.-főreáliskola helyiségében nyer elhelyezést. Ugyancsak ebben az épületben helyezik el az iparos tanonciskolát is. Erre az en­gedélyt a vallás- és közokt. miniszter megadta. — A közokt. miniszter Bilcsik János, Böszörményi József, Petenyko Gyula, Pásztor Ferenc, Lukács Endre, Zsák Andor, Csepura György és Mikolaj- csik János okleveles katonai szolgálatot teljesítő tanítókat áll. el. iskolai tanítókká nevezte ki és szolgálattételre Ung vármegyébe rendelte. — A szünidőben rendezett testnevelési tanfolyamra a vármegye tanítói közül a miniszter Namiszlov Károly perecsenyi, Ligeti Sándor ungvári, Pápay Mihály vajnai és Berényi József szobránckomo- rói áll. tanítókat vette fel. Ugyancsak a miniszter a katonai felvonulások és hadműveletek folytán az elemi iskolák és azok tartozékaiban okozott károk helyreállítására 45946 К 50 fillért engedé­lyezett az egyházi főhatóságok kezeihez. Ebből a r. kath. iskolák 3783 koronát, a g. kath. iskolák 42087 koronát, egy református iskola pedig 76 К 50 f-t kapott. / A közigazgatási bizottsági ülés után a gyám­ügyi felebbviteli küldöttség, majd később a fegyel­mi választmány ülésezett. § Uj föíspáni titkár. A vármegye főispánja beosztotta dr. Nagy József várrn. aljegyzőt, tb. főszolgabirót, a jegyzői kar tehetséges és agilis tagját, a főispáni titkári teendők ellátására. § Kinevezés. A vármegye főispánja kinevezte Perszina Géza jogszigorlót közigazgatási gyakor­nokká. , ............-__- ---—-- ' ■: .............— VÁtíOSI ÜGYEK. Adófizetés iránti hirdetmény. A város adóhiva­tala felszólítja midazokat az adózókat, akik a vá­rosi adófőkönyvben előirt és az 1909, évi XI. t.-c. 26. § a értelmében esedékes adótartozásukat ehő 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaikkal együtt, a jelen hirdetmény közhiiró tételétől szá­mított 8 napon belül, a városi adóhivatalnál an­nál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárást azonnal megfogják indítani. HÍREK. Tájékoztató. IS. Népünnepély a Széchenyi-ligetben. 19. A Gazdasági Egyesület közgyűlése d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében. A jogvédő iroda hivatalos órái kedden és szombaton d. e 11—12. (Nagyhid-utca 8). A X« i-eft.fcör (Kaszinó) könyvtára nyitva kedden d.u. 6—7-ig л Népkönyvtár (a Kossulh-téri áll. iskolában) nyitva van N minden vasárnap délelőtt 10 — 12 óráig. A vármegyei múzeum zárva van. A magyarországi munkások rokkant- és íiyug díj-вд у Je­tébe minden hónap l-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt Í0—12-lfl van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom