Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-30 / 31. szám
U N G 1916. julius 30. A Kereskedelmi Csarnok újjászervezése. Irta dr. Ackermann Fülöp. Mi tűrés-tagadás, kereskedőink a háború folyamában sok tekintetben megfeledkeztek azokról a kötelességekről, melyekkel saját testületüknek és a testületi életnek tartoznak. Elég, ha rámutatunk arra, hogy a Kereskedelmi Csarnok, amely rövid fennállása alatt a város életében oly jelentős szerepet játszott, amelynek kebeléből — hogy csak a felső kereskedelmi iskola felállítására mutassunk rá — oly sok szép mozgalom indult meg, amely minden, az*ungvári kereskedelmet érdeklő ügyben, eredményesen hallatta szavát, támogatás és érdeklődés híján nem működött. Nem akarjuk kutatni ennek okát, tény azonban, hogy a vezetőik hadbavonulása folytán maguki-a maradt kereskedőink inkább önönmagukkal törődtek, mint a körrel, nem volt, aki őket irányítsa, úgy hogy azt a vezető szerepet, melyet kivívtak, lassanként elvesztették. Ma, amidőn látjuk, hogy világháború sem tudta elnémítani teljesen a kereskedelemellenes irányzatokat, ma, midőn sok kereskedelmet érdeklő javaslat van napirenden: bűn volna, ha az országnak háború utáni berendezkedése szervezetlenül találná kereskedőinket. A múlt megmutatta, hogy csupán az érdekeltek tömörülése, szervezkedése képes eredményt mutatni fel, ennélfogva kereskedőinknek erkölcsi kötelessége, hogy erőiket tömörítve, testületi érdekeiket oly hatékonyan képviselt Kereskedelmi Csarnokot uj életre keltsék. Hámos Aladár, a Kereskedelmi Csarnok agilis elnöke, katonai szolgálat alól felmentetvén, a múlt vasárnap értekezletet hivott egybe, amelyen a Csarnok volt választmánya el is határozta, hogy az egyesületet uj életre fogják kelteni. E célból rövidesen a városi hatóság közreműködése mellett nagygyűlést fog tartatni, amely hivatva lesz határozni abban a kérdésben, hogy a Hámos Aladár vezetése mellett oly szép sikerrel működött és a városi kereskedelmi élet purifikálása terén oly hatékonyan közreműködött egyesület ujjászülessen-e, vagy pedig kereskedőink továbbra is abban a mai szervezetlenségében tengessék életüket? Ismerve kereskedőink intelligenciáját és a közjó iránt való érdeklődését, egy cseppet sem lehet kétség az iránt, hogy a határozat Ungvár kereskedelmi életére nézve egy uj, sokatigérö éra kezdetét fogja jelenteni. A Kereskedelmi Csarnok eredményes múltja elég bizonyíték arra, hogy egyesületre szükség van. Ez az egyesület, amely a múltban oly eredményesen üldözte a kereskedelmi élet terén fel- burjánzott visszaéléseket, van hivatva helyreállítani azt az összhangot, amelyik a háború előtt a kereskedőink és a város egyéb polgárai között fenállott: Ungvár város polgárságának gerincét kereskedőink képezzék. Abban a nagy gazdasági harcban, amely a magyar nemzetre a háború ntán vár, csakis intelligens, képzett és tisztességes kereskedelem állhatja meg sikerrel a helyét. Már pedig a Kereskedelmi Csarnoktól várjuk mindnyájan, hogy kereskedőink művelése terén megkezdett munkát folytassa és ezzel Ungvár városának a jövő gazdasági fejlődésében előkelő állást biztosítson. A Kereskedelmi Csarnoknak köszönheti Ungvár a felsőkereskedelmi iskolát; annak felvirágoztatását, fejlesztését, anyagi megerősítését reméljük és várjuk ennek folytán az Egyesülettől. Hisszük, hogy ők testületileg őrködni fognak a kereskedelmi osztály érdekei felett, viszont azonban minden erejüket latba fogják vetni, hogy mindazok a visszaélők kiküszöböltessenek az ungvári kereskedők tisztes köréből. Az egyesü lettől várjuk továbbá, hogy a városban működő több száz magántisztviselő valóságos otthona lesz, érdekeikért síkra fog szállani, társadalmi, jövedelmi viszonyaikat megjavítani, helyzetüknek szociális javulásáért küzdeni fog. Ez az egyesület fogja a kereskedelmi alkalmazottakat körébe gyűjtve tovább képezni őket. Reméljük és hisszük, hogy ez egyesület a reá váró ezernyi feladattal derekasan fog megmegbirkózni. Épp ezért bizton számítunk arra, hogy kereskedőink teljes tudatában annak a felelősségnek, mellyel testületüknek és a városnak tartoznak, az eddigi közönyt meg fogják szüntetni, a Csarnokot fel fogják virágoztatni. Jogos tehát a feltevésünk, hogy a Kereskedelmi Csarnok nem volt, hanem lesz. KnHaLirón 8tyria és IMir‘ IXUUdK £U|Jp köpf kerékpár gyári képviselete BOROSS-nál. HÍREK. Jávor. Most óriások járnak a porondon, De nékem nincsen csak vitézi gondom S részeg dalom a Hegy fölött lebeg. A bamba föld egy sáppadt rettenet: Fülelve vár, lihegve, vérben úszva, Hol éri el a roppant lábujj kúszva S hol vágja mellbe a döngő ököl ? Kúszált izmának szorítása öl, Ráz szilajon és sújt és megaláz, Mily Behemótl Egy óriás, mely száz! Ezernyi kar, amely csak egynek látszik, Vad gyermek, ki a halálbábbal játszik, Oly játékos, oly könnyed és merész . . . Egyik szeme a Kárpátokba néz S a gall síkságot vágya öleli, Piros szíve dús álmokkal teli . . . Amerre nyúl, a döbbenés ott reszket És tövisfából ácsolnak keresztet És építik a sűrű halmokat — Hova elrongyolt életük dagad — A szétmarcangolt, vérző istenek . . . Óh meredek, bús fájdalomhegyek 1 A jávori csúcs. Roppant sziklafal. Itt zúgott el az óriás Magyar! Hova csikorgó érctalpával szántott, Megszéditette a gőgös világot, A Vadon-Szirtet, mint a pelyhet rázta S a Véres-Sziklát a völgyig alázta 1 A megvert Hegy már többé föl nem lázad. A büszke Jávor epedő alázat, Riadt jaj sir meggázolt melliben, Mikor ráköszönt az est szelíden. Az óriás már ott jár valahol, AhoJ a fegyver-pacsirta dalol Vig-harsonásan üde riadót S az ágyuerdő zeng mord altatót. A Hegyen most a temető pihen Fehér virággal beszórt öliben. S a glóriás halk Halál mosolyog. A Jávor sir s én frissen dalolok: A Szírt itt fekszik lábom előtt holtan. Az óriásnak melyik törtje voltam? Izmán egy rost, az ütést épugy állja, Egy szemsugara vagy egy idegszála, Mely rezdült itt a bérc kemény fokán, Vagy haragos ránc barna homlokán? Egy hüvelykiz, ha szorításra görbéd, Lelke szilánkja, mely sohasem törhet? A tündöklő Tűz diadalt ragyog. 5 Ez óriásnak paránya vagyok? A Jávor sir és rámnéz szelíden Kérdő szemével. j — Itt voltam. Igen 1 Én is tapostam büszke sziklabérced, Űztem szorongva átkozott lidérced, Tiportalak, bús testedre hajoltam, Lángot csiholtam, a hóhérod voltam, A megváltód, a hősöd, a rabod, A gyilkosod, a békéd, tavaszod 1 Te gőgös Hegy! Aludj szép szelíden! Harminc honvéd most öledben pihen. Megbántott szíved a hűs takaró, Álmod legyen lágy, puha altató, Üdvök bársonya, a mennybéli Kegy . . . Borulj föléjük alázatos Hegy 1 Sjenica, 1916. julius. Vidor Marci. — Kitüntetett hősök. Az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz magatartásuk elismeréséül a bronz-érmet kapták a 11. honv.-gy.-e.-ben Pap Mihály tart. honvéd és Weisz Ferenc népfölkelö. — Nyugállományba helyezés. A király Nagy Kázmér 11. honv.-gy.-e.-beli alezredesnek, a megejtett felülvizsgálat eredménye alapján, mint honvédségi csapatszolgálatra nem alkalmasnak, helyi szolgálatra alkalmasnak, nyugállományba helyezését elrendelte — Kitüntetés. Ferenc Salvátor főherceg a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös-Kereszt hadiékitmónyes II. oszt. díszjelvényét adományozta dr. Keszler Izidor 11. m. kir. gyalogezredbeli segódorvosnak és dr. Roller Kálmán 11. m. kir. honv. gy.-e.-beli tart. segódorvosnak. — Esküvő. Kádár Géza festőművész Nagybányán házasságot kötött Hevesi Erzsiké zenetanárnővel, Hevesi Adolf volt ungvári kereskedő leányával. Tájékoztató. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára zárva van. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. a Népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőtt 11—12u2 óráig, A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylétébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. — Ä kassai kamara gyásza. Beller Károly, kir. kereskedelmi tanácsos, a kassai kereskedelmi és iparkamara alelnöke, a kamara kereskedelmi osztályának elnöke e hó 26-án életének 73-ik évében elhunyt. — Ä tisztviselők figyelmét e helyütt is felhívjuk lapunk mai számában megjelent „Panaszok orvoslásául“ c. cikkünkre. — Némethi fényképész műtermében felvételek mindenkor eszközöltetnek. — Levél a Jávor tetejéről. A mai számunkban közöljük Vidor Marci főhadnagy és munkatársunk szép költeményét, melyben a Jávor-hegyet énekli meg. Versét a következő érdekes levél kíséretében küldte: Itt vagyok a Jávor magasságában, 1432 méternyire a völgy fölött Szerbia és a Szandzsák szólón Szembe velem a montenegrói hegyóriások, sziklaváram mellett honvédek temetője. Harminc vitézi népfölkelő álmodik a Jövendőről. Ötven magyar honvéd és húsz csendőr van velem e vadregónyes helyen. Egész nap fütünk, a szelek valóságos táncmulatságot tartanak, mely túl tart a virradaton. Éjszakára farkasok üvöltőnek és vadászatot tartanak juhainkra. Az erdőt járom egész nap puskával vállamon, katona- s nomád- élet egyben. A keskeny hegyi utakon török kereskedők vándorolnak, szállítják az élelmiszereket a Szandzsákba. Én ellenőrzőm őket és a hegyi szerbek között tartom a rendet. Elvadult kócos nép, hogy lehet itt elültetni a civilizációt? Kemény munka, de megpróbálom. Bár nem hiszem, hogy sokáig maradnék; katonasors, ma itt, holnap ott... — Gyászhir. Sexti de Róma Sextius Géza életének negyvennegyedik évében f. hó 24-én Pálócon meghalt. Temetése 26-án ment végbe a r. kath. egyház szertartása szerint. — Orosz fogságban. Dr. Bradács Gyula tart. hadapród a júniusi havi orosz offenziva alkalmával sebesülten fogságba esett. Hosszú ideig biztos hirt nem tudtunk róla, mig a napokban értesítés jött Kosztroma orosz városból, ahonnan tudatja dr. Bradács szüleivel, hogy egyik karján megsebesült s úgy jutott orosz fogságba. — Réz még mindig beváltható a fémközpont helybeli képviselőjénél, ki azt készpénzfizetés mellett ezután is átveszi. — Hir orosz fogságból. Nowa-Bucharából f. évi május hó 4-éről keltezve az alábbi német nyelvű levelező-lap érkezett az Ung szerkesztőségéhez : „Igen Tisztelt Szerkesztő Ur\ Kollegám, Tóth György, aki velem együtt hadifogságban van, a mozgósítás előtt fűtő volt a magyar államvasutak csapi fütőházánál. Annak ellenére, hogy nevezett hadifogoly már többször irt feleségének, sz. Muzserák Juliskának, mind a mai napig, egész fogsága alatt semmi hirt nem kapott nejéről. Nagyon kérem a tek. Szerkesztő urat, hogy az Ungban nyilvánosságra hozni méltóztassók, miként Tóth György kérve kéri ismerőseit, hogy felesége hogylótóről és tartózkodási helyéről akár őt, akár engem értesíteni szíveskedjenek. Maradtam teljes tisztelettel: Bernáth Miklós hadifogoly. Nowa-Buchara. Turkesztán. Ázsia.“ A kérésnek im szívesen eleget teszünk. — A tanítók betegség esetére való kötelezd biztosítása ügyében hozott kereskedelemügyi miniszteri elvi határozat a múlt év folyamán általános feltűnést keltett. Mindenki különösnek találta, hogy végleges állásban levő községi és felekezeti tanítók (tanítónők) a munkásbiztositó pénztárak biztosításra kötelezett tagjai legyenek, de mert miniszteri elvi határozat volt, sokan meghajoltak e határozat előtt. Most ez ügyben fordulat történt. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal ugyanis e hó 16-án kelt 8229. számú rendeletével kimondja, hogy a községi és hitfelekezeti, és rendszeresített állásban levő tanítók (tanítónők) nem esnek az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §-ában megállapított betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá s ezért utasította a pénztárakat, hogy e tekintetben minden eljárást mellőzzenek. — Gyilkosság a legénymulatságon. A jeszenőremetei (szobránci járás) legények elhatározták, hogy f. hó 23-án táncmulatságot rendeznek. Az elhatározást tett követte, mert vasárnap d. u. megfogadták a zenészeket s kimentek a falu végére, hol a terebélyes fák árnyékában, a puha pázsiton kezdtek vigadni. A táncmulatságra hivatalosak voltak a szomszéd falubeli — felsőhalasi — legények is. Javában folyt már a tánc, mikor a felsőhalasi legények odaérkeztek, kiket, mint illik, a jeszenőremeteiek elébök menve fogadtak. A fogadásnál többek között megjelent egy 17 éves legény is s mikor a jövevények között észrevette régi haragosát, Lazur Mihály 19 éves felsőhalasi lakost, annak háta mögé ugrott, kinyitotta zsebkését s észrevétlenül Lazurnak a hátába szúrta. Lazur átszűrt tüdővel pár lépést téve, megtántorodott, összeesett és félóra múlva meghalt. A szobránci járásbíróság a vizsgálatot megejtette, a fiatalkorú gyilkost a csendőrsóg letartóztatta. £ 1 ggf iy r A harctéren elesett Géza fiunk elhunyta alkalmából nyilvánított részvétet ez utón hálásan köszöni Görgényi Adolf és neje.
