Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1915-02-28 / 9. szám
Ungvár, 1915. február 28 9. szám 53. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Félévre ...........4 K. Negyedévre . . 2 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ...........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. Nyilttór soronként 60 fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- = den csütörtökön. = TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.------- ' KI ADÓHIVATALI TELEFONSZÁM 1L-----Radvánc s Gerény községek határozata. Radvánc és Gerény községnek Ungvárhoz való csatolása elleni tiltakozását értein. Értem azt is, hogy Radvánc község közönségének nem esik jól hallani Ungvár felhívását, hogy járuljon végre ő is hozzá az eddig ingyen élvezett városi életbeli előnyökhöz, de nem tudom megérteni Radvánc határozatának azon részét, hogy koldusnak mondja a várost, melynek szívta eddig életerejét, becsmórli közigazgatását, melynek eddig kerékkötője volt s hivalkodik vagyonával, mely pedig nem oly nagy, hogy többet, Ungváron élősködvén, meg ne takaríthatott volna. Kicsiny összegnek kell tartanunk azt a néhány ezer koronát, ha figyelembe vesszük, hogy szegényei Ungvári koldulnak, az ungvári Népkonyhába járnak, az ungvári jótékony intézményeket élvezik, betegei az ungvári kórházat használják, elhagyott gyermekeinek tartása Ungvár város költségvetését terhelik, kézbesítőit a város fizeti stb. stb. Tűzoltóságot nem kell tartania s egyáltalán semmi közkiadásai nincsenek, mert hiszen itt van Ungvár, az mindent nyújt s pénzbe sem kerül. ményektől csak azért elessék, mert a kataszteri felniéi ések alkalmával 6—7 évtized előtt ezen terület Gerényhez íratott. Bizton remélhető, hegy Ungvár — az eddig állandóan mellőzött s mostoha gyermekként kezelt városnak stratégiai, állampolitikai és közgazdasági fontossága felismertetett s a háború után nagy közintézményekkel s gyárakkal fog gazdagodni s a város nem engedheti, hogy az állomás gerónyi területen való elhelyezése, folytán — ezen intézmények Gerényhez s nem Ungvárhoz tartozzanak i s esetleg elmaradjanak. Mindezeket józan megfontolással e községek is beláthatnák és saját jói felfogott érdekükben örömmel fogadnák Ungvár barátságos közeledését, mert így békességes megállapodással összegyűjtött garasaikat csak saját céljaikra fordíthatnák, adó és egyéb hozzájárulásaikat előnyükre megállapíthatnák, sőt Ungvár város bizonyára beleegyezne abba, hogy eddigi adósságainak törlesztéséhez e községek közönségének ne kelljen hozzájárulnia. Dr. Juszkovits Mór. Háborús világ. Katonai rögtönbiráskodás. Nehogy egyes póttestek túlsók, mások pedig igen kevés önkéntes adományt kapjanak, felkérem a hazafias közönséget, hogy az önkéntes adományokat mindig azon póttesthez küldjék, melynek ezredében fiaik szolgálatot teljesítenek; ezek azon ezredek, melyek a vármegye (a város) területéből kiegészíttetnek. Ungvári, 1915. február hó 26. Lőrinczy, alispán. Zá8zlódi8z. Február 23-án zászlódiszt öltött a város. Győzedelmes csatákról szállt a hir: a Mazuri téli csata összzsákmánya több mint 100 ezer főnyi legénységre, 150 ágyúra emelkedett, továbbá a Kárpáti harcokban csapataink által január végétől elfogott oroszok száma 41 ezer főnyi legénységre emelkedett. Ezen dicsőséges tettek fölötti örömöt fejezte ki a sok nemzeti szinü zászló. Állandóan szaporodik lakossága, mert minden város a vasút felé fejlődik és Ungvár ezen fejlődési helyét Radváncnak és Gerénynek hívják. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy Gerény törzslakossága nem lakja a vasút és országút melletti területet, hanem ott ungvári kereskedők, iparosok s vasúti alkalmazottak laknak, kik Gerény községtől légvonalban öt kilométernyire s járhatatlan utak folytán megközelíthetetlen távolságban teljesen városi életet élnek s kapcsuk csak annyi, hogy adójukat fizetik Gerénynek. Minden egyéb kötelék Ungvárhoz fűzi őket. Ezek között csak megemlíteni kívánjuk, hogy még temetkezni is Ungvári szoktak. A vasúti rendőrséget Ungvár látja el stb. Radvánc község sem saját erejéből fejlődött, hanem ungváriakból élő kereskedők, iparosok s Ungvárt állomásozó tisztviselők lakják, a falusi lakosság pedig a tényleges lakosságnak egy nyolcad részét sem teszi. Ez most kitűnik abból is, hogy a községi biró megállapitása szerint 250 léleknek van lisztje, 1600 lélek az ungvári köz- élelmezési bizottság által hozatott lisztet használja. Közigazgatási szempontból lényeges oka a csatolásnak, hogy az Ungvárról kitiltottak ott találnak menedéket s onnan űzik kisded játékukat, úgy, hogy a városi rendőrséget folytonosan gátolják működésükben. Bár a város — végeinek kiépülését s vagyoni fejlődését szívesen látja, a fentiek szerint is mindennemű közigazgatási tekintet és különösen éppen e végek lakosságának érdekében csak helyeselhető az összekapcsolás elhatározása. Az államvasut körül a közeljövőben remélhető állomási és raktári épület-bővitósek folytán várható fejlődés mind gerényi területre esik. A katonaság a vasút mentén éppen ungvári hatóságok kijelölése folytán nagy áldozatokkal barakktömböt építtetett, ez később állandó katonai intézmények helyéül fog szolgálni és a többi ungvári katonai intézményekkel közös vezetés alá kerül. Ezen intézmények kezelését a külön községi állás meg fogja nehezíteni. Pedig Gerény községnek ezen intézmények létesítésében semmi része s Ungvár lakossága e tekintetben nagy személyi s anyagi áldozatot hozott s hoz. Hiba volna, ha Ungvár városa, mely a múltban erejét meghaladó áldozatot hozott a hadsereg érdekében, az Ungvárra helyezett katonai intézA miniszterelnök értesítette az alispánt, hogy a működő hadsereg főparancsnoka az északi hadsereg működéseinek egész területére s igy Magyarországon Trencsen, Árva, Turóc, Liptó, Sze- pes, Sáros, Abauj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék, valamint Kassa törvényhatósági joggal felruházott város területére nézve a katonai rögtönbiráskodás hatáskörét a felsorolt bűnesetekre és kihágásokra vonatkozólag a polgári egyénekre is kiterjesztette. Felhívás a hazafias közönséghez ! A kassai cs. és kir. katonai parancsnokság arról értesített, hogy a jövőben a csapatok kiegészítése alkalmával fogja a lakosságtól nyújtott önkéntes adományokat a harctéren az ellenség előtt álló derék, bátor csapatainkhoz juttatni. Felkérem ennélfogva a hazafias közönséget, hogy e célra minél nagyobb számú adományokkal járuljanak. Ezen önkéntes adományoknak vagy gyapju-fehérnemüből, illetve más szükségleti cikkből, vagy olyan ótelnemüekből kellene állani, melyek a gyors romlásnak nincsenek kitéve. Az egyes csomagok — lehetőleg kisfaládák — ne legyenek túlságosan nagyok, úgy hogy súlyúk legfeljebb 10 kg. legyen. Minden csomag' — amennyiben az nem az egyetemességnek ado- mányoztatik, hanem egy meghatározott személynek szól, — éppen úgy cimzendő, mint a postán küldendő levelek stb. (Név, rendfokozat, csapattest, alosztály, tábori postai szám.) Ez a megjelölés azért szükséges, hogy azon csomagokat, melyeket maga a szállítmány el nem vihet, a tábori posta kézbesítse a címzettnek. Az önkéntes adományok átvételére a póttestek lettek utasítva: A ruthénsóg ébredése.* Még benne vagyunk a világmérkőzés forgatagában, tehát még messze attól, hogy hatásokról és eredményekről beszélhessünk, de ennek dacára is a háború hatásának tulajdonitjuk, s a magyarság varázsának, a magyar fajsúly hóditó fensöbbségének tudjuk be azt a jelentős társadalmi mozgalmat, amelynek részleteiről az alábbiakban beszámolni kívánunk. A ruthénsóg megmozdulásáról van szó, tehát annak a nációnak magyarosodási szándékáról, amely a háború alatt a legkülönbözőbb hatásoknak és csábításoknak volt kitéve. Felvidékünk ruthénjei igen sokat szenvedtek e háború alatt. Lakóhelyükön többször átélték a muszka invázió terhét, s a hadszíntérrel járó kellemetlenségeket De szereztek ezen idő alatt gazdag tapasztalatokat is. Tapasztalták azt, hogy milyen a muszka uralom, érintkeztek orosz katonákkal, akik a polgári életben éppen olyan szegény parasztok, mint ők, s ezeknek beszédéből, sorsából és lelkesedéséből meggyőződtek arról, hogy milyen is az élet az atyuska alatt. Láttak és együtt éltek mindenféle fajú és nemzetiségű katonával, s maguk bevallják, hogy csak a magyar katona volt hozzájuk jó és humánus, s elismerik, hogy a magyar hatóság volt egyedül az, amely jó és rossz napokban egyaránt gondolt reájuk és gondoskodott róluk. Ha tehát volt is közöttük olyan, akit a csábitó szó, a pénz vagy ígéret érzelmeiben meg- tántoritott volna, ezen kézzel fogható tanulságok hatása alatt még ezek is kijózanodtak, s elszállt fejükből a mámor, az ábrándozás, mint egy nagy berugásnál, ha kialudták utána magukat. A háború tehát tisztázott egy veszedelmes fogalomzavart, amely már eddig is sok félreértésre, gyanakvásra adott alkalmat, s amelynek a jövőben sokféle kellemetlen következménye lehetett volna, mig igy a nyomában járó felbuzdulásnak viszont olyan értékes és messze kiható következményei és eredményei lehetnek, amelyek a legnagyobb fáradságot is megérdemlik. Két feltételtől függ ez az eredmény: nevezetesen attól, hogy milyen erővel és lelkesedéssel fogják ezt felfogni, méltányolni és megérteni a politikai tényezők és hatóságok, s hogy milyen szeretettel és kitartással fogják ezt támogatni, s benne közreműködni a ruthénsóg vezetői: a ruthén intelligencia, a papok, tanítók stb. Az elsőre nézve az az óhajtásunk, vajha erőtlen szavunk feljutna oda, ahol hazánk sorsát, jövőjét intézik, ahol az uj feladatokról gondolkoznak, ahol nemzetiségi politikánknak kótség* A Munkács c. lap cikkét érdemesnek tartjuk a közlésre A ruthénség megnyilatkozása örömmel töltheti el mindenkinek a lelkét. Szerk. Lapunk mai sxá ma 4 oldal.
