Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1915-02-28 / 9. szám

2 (9. szám.) 1915. február 28. kívül uj irányait alapozzák és szövögetik. A má­sodikra nézve Halaktovics Bertalan állásfoglalá­sából ineritem a bíztató reménységet. A g. kath. papság és vezetőség a háború óta különösen érezte, hogy a magyar közvélemény az oroszokkal való faji vonatkozások és Vallási rokonság miatt tartózkodással viselkedik iránta, most itt van tehát az alkalom, hogy ezeket a bántó és megtévesztő hasonlóságokat és közösségeket egyszersminden- korra megszüntessék s ezzel önmagoknak és a magyarság supremáciájának hasznos szolgálatokat tegyenek. Sorakozzanak azon zászló alá, amelyet Halaktovics Bertalan, egyik egyházi vezérük ki­bontott. Arról előre is biztosíthatjuk, hogy a felvidéki vármegyékben működő közigazgatási hatóságok és tisztviselők éppen úgy, mint a magyar kultúra másfajta tényezői ezen szándékukban és törek­véseikben a legnagyobb szeretettel és lelkese­déssel fogják a ruthénséget támogatni. A többit mondják el a jegyzőkönyvek: I. Másolat. Jegyzőkönyv. Felvétetett Alsóvereckén, 1915. február hó 7 én a járási főszolgabírói hivatalban. Alsó- verecke község ruthén ajkú lakossága a főszolgabírói hivatalnál nagy számban úgy férfiak, mint nők megje­lentek s nevökben Griga György községi biró a követ­kező kérelmöket tolmácsolja Nagy Ernő h. főszolgabíró előtt: Mink alsóvereckei g. kath. vallásu lakosok vallá­sunkhoz és hazánkhoz híven kijelentjük, hogy szivvel- lelokkel, nyelvben és viseletben magyarok va­gyunk, óhajtjuk és akarjuk, hogy minket többé sem oroszoknak, sem pedig ruthéneknek ne ne­vezzenek és ne hívjanak; g. kath. magyarok va­gyunk, őseinkhez híven szeretjük hazánkat. Ezek után kérjük a főszolgabíró urat, hogy illetékes helyeken ezen vágyunkat, akaratunkat tolmácsolni szíveskedjék: kérjük az illetékes egyéneket és hatóságokat, miszerint elő­mozdítani méltóztassanak, hogy templomunkban és iskoláinkban magyarul imádkozhassunk, illetve tanítsak gyermekeinket. Kérjük továbbá a naptár- egyesítést, mivel mink ellenségeinkkel, kifosztóinkkal, az oroszokkal együtt ünnepelni nem akarunk( szivünk vágya, hogy magyar testvéreinkkel együtt ünnepeljünk. Szóval magyarok akarunk Knni szívvel-lélekkel, nyelvben, érzésben és viseletben is. K. m. f. Az alsóvereckei g. kath. lakosság nevében és megbízásából ; Griga György biró s. k.. Marinec János s. k., Kamár Fedor Ifgot s. k , Monda Mihály s. k., Komárniczki Já­nos s. k.. Kőris Mihály s. k., Szeninecz Mihály s. k., Magyar István s. k., Malinecz János s. k., Npunda László s. k., Vajdics János s. k., Kumák Simon s. k. Ezzel a jegyzőkönyv berekesztetett. K. m. f. Stelczer András s. k h. körjegyző, jkvtő és néviró, Nagy Ernő s. k. h. fő­szolgabíró, Komár János egyházi gondnok s. k., Szlicskó János s k., Bihari Mihály s. k., Válájka Elek s. k., Hvoz- dák János s. k. II. Magyar voltomat, szivemnek érzelmét és híveimnek örvendetes kívánságát respektálva, e jegyzőkönyvben fog­laltakhoz mindenben hozzájárulok. Ellenségeink, a bitang muszxák elsőizben való betörésük alkalmával félrevezet­ték szegény híveinket és ezek korlátoltságukban meg­hallgatták ellenségeinket és fenyegetésre ellenségeinkkel együtt loptak és raboltak. Ellenségeinknek másodízben való betörésekor megismerték ellenségeinknek vallásta- lanságát, durvaságát és rabló természetét. Ezek inspirál­ták híveimet a jegyzőkönyvben felvett kérelmök elmon­dására. A bitang muszkák a rákóciszállási templomomat és kamarát két Ízben papjaik jelenlétében feltörték és az egyházi ruhákat, gyertyákat, perselypénzt ellopták, sőt papjuk ellopta a betegek számára a szentségházban őrzött szentséget és a szent-mise elvégezhetésére szükséges szent antimentiomot is. Az alsóvereckei templomomból is ellopta ezeket az a papjuk, aki újévünk ünnepén ka­tonáinak azt prédikálta, hogy az igazhitüek megmenté­séért és terjesztéséért folytatnak háborút Ilyen igazhit nekünk nem kell, azért kívánjuk ellenségeinkkel való mindenféle közösségnek teljes és szigorú megszüntetését. Katholikus hitünkhöz és forrón szeretett szép ha­zánkhoz hívek akarunk maradni, de úgy, hogy a bitang ellenségeinkkel semmiféle rokonságban, közösségben ne legyünk. Kelt Alsóvereckén, 1915. február hó 7-én. Halaktovich Bertalan s. k., c. kanonok, esperes lelkész. III. A fentiekhez magam is szívvel-lélekkel hozzájáru­lok. Azary János s. k. felsővereckei g. kath. lelkész. IV. A rákóciszállási g. kath. lakosság nevében és meg­bízásából a fentiekhez mindenben hozzájárulunk és az azokban foglaltakat kívánjuk és akarjuk. Komárniczky Ferenc biró. Reblyán András, Lorücsák Illés egyházi gondnok, Vladimir Mihály törv. biró. — Uj üzletek. Ungvár város tanácsa mint iparhatóság ez évi január és február hó folyamán a következő uj iparűzéseket és kereskedéseket engedélyezte: özv. Péter Péternészül. Ulmandinger Máriának cukrászipart, Weisz Emánuelnek füstölt- hus, déli gyümölcs és cukorkakereskedést, Steierer Nándornak asztalosipar gyakorlását, Grünstein Ignácnak szatócsipart, ifj. Reisman Ignácné szül. Rosenfeld Hannának kávéházi ipari (Millennium- kávéház), Fried Izidor és Beer Vilmosnak fűszer- kereskedést, Schlesinger Vilmosnak bornagy­kereskedést. u N G A VÁRMEGYE. Közgyűlés. — Február 26. — A törvényhatósági bizottság közgyűlése mér­sékelt érdeklődés mellett folyt le, ami érthető is. A felvidéki tagok — felszabadultak attól a nyo­masztó hatástól, amely az orosz invázióval együtt járt, — most ügyeik rendezésével vannak elfog­lalva. Az alsóbb vidékeken lakó bizottsági tagok is körülményeiknél fogva akadályozva voltak a megjelenésben. Gróf Sztáray Gábor főispán sem vehetett részt a megyegyülósen, mivel mint mi­niszteri biztosnak a megfigyelő-kórházak körül sok irányú elfoglaltsága van. A közgyűlést Lőrinczy Jenő alispán vezette, kinek jelentése volt az első tárgy. Alispáni jelentés. A kimerítő jelentésből a következő részeket közöljük: „Közigazgatási és közbiztonsági állapotaink a rendkívüli állapotokkoz képest kielégítőknek mondhatók. A háború és azzal kapcsolatosan ide­haza megoldásra váró fontos kérdések közigaz­gatási hatóságainkat rendkívüli feladatok elé állí­tották. A szükségletek, melyek kielégítésre várnak, oly sokoldalúak s a legtöbb esetben oly gyors intézkedést igényelnek, hogy legtöbbször nem a hatóság jóakaratán és odaadó buzgalmán múlik, ha a katonai szolgálatra való bevonulásuk folytán amúgy is megcsökkent személyzetével nem nyújt­hatja rögtőnösen az orvoslást ott, ahol a baj föl­üti fejét; emellett hatósági szerveinknek minden tettüknél számolniok kell a jelenleg mindenek felett fontos katonai szempontokkal és szükségle­tekkel, melyek gyors és megfelelő kielégítése ide­jüknek és munkásságuknak nagy részét igénybe veszi... Örömmel emlékezem meg jelentésem élén azon mindnyájunkra nézve legörvendetesebb ese­ményről, hogy az orosz betörés veszedelme, az ellenséges invázió, mely hónapokon keresztül ijesztő rémként kisértett minden magyar ember szivében, immár megszűntnek mondható.“ Áttérve az egyes közigazgatási ágazatok s elsősorban a közgazdasági állapotok ismertetésére, jelenti az alispán, hogy azokat a káros következ­ményeket, melyek a háborús állapotok folytán talán az országnak egy vármegyéjét sem sújtották annyira, mint Ung vármegyét, tőlünk telhetőén enyhíteni törekszünk, de minden bajra teljes or­voslást nyújtani, legjobb törekvésünk mellett is lehetetlen. Áz állatállomány és igás munkaerő vármegyénkben annyira megfogyatkozott, hogy a tavaszi munkálatok elvégzésének lehetősége elé komoly aggodalommal kell tekintenünk. Központi választmány. A központi választmányt 1915. ápril 1-től 1918. december 31-ig terjedöleg titkos szavazással igy alakította meg a közgyűlés: Bánóczy Béla, Bekény Aladár, Bernáth Zol­tán, Bradács Gyula, Csuha István Deák Gyula, Fenczik Endre,' Früstök Gyula, dr. Gulácsy Árpád, Hegyi György, Kende Péter, Kende Zsigmond, Lám Gyula, Matyaczkó Tivadar, Minay István, Papp Antal, Rohn Severin, id. Rónay Antal, dr. Sebő Sándor, dr. Szabó József, Székely József, Tahy Ábrahám, Thuránszky Tivadar, Tóth Lajos. Nyugdíjügyek. Néhai Dolinay Dénes vármegyei közigazga­tási gyakornok özvegye azon kérelmét, hogy özvegyi nyugdiját 20 %-kal emeljék, a közgyűlés a nyugdijválasztmány véleményével és az állandó választmány javaslatával megegyezőleg teljesiti és a 200 K évi nyugdijat 240 K-ban állapítja meg. Kende Péter orsz. képviselő, nyűg. alispán­nak az 1904. évet megelőzött időben élvezett ja­vadalmazása alapján megállapított 3043 K 33 f. évi nyugdiját a vármegyei nyugdijszabáiyren- delet 73. §-a alapján s az ott előirt feltétel fen- forgásának megállapítása mellett az 1913. évi jan. hó 1-től számítandó érvénnyel 20 %-kal fel­emeli a közgyűlés, vagyis azt a jelzett hatállyal évi 3652 K ban állapítja meg. Dr. Bosnyák Béla nagybereznai járásorvos körorvosi minőségben eltöltött szolgálati idejé­nek a nyugdíj megállapításánál alapul veendő törvényhatósági szolgálati időhöz való hozzászá- mitását kéri. A közgyűlés teljesiti a kérelmet s Bosnyák járásorvosnak a törvényhatósági szol­gálatot közvetlenül megelőzőleg rendes körorvosi minőségben az 1885. évi január hó 1-től az 1889. évi okt. hó 24-ig egyhuzamban eltöltött szolgálati idejét a nyugdij alapjául veendő törvényhatósági szolgálati időhöz az alábbi feltétel mellett hozzá­számítja : köteles a kérvényező a törvényhatósági szolgálatban első ízben élvezett beszámítható ja­vadalmazásának : 1200 K-nak annyiszor 5 % át, ahány év a törvényhatósági szolgálathoz a fen­tiek szerint hozzászámittatott, tehát 290 K-t a vár­megyei alkalmazottak nyugdíjalapjába pótlólag befizetni. Dr. Rosenberg Jenő perecsenyi járásorvos­nak a körorvosi szolgálat ideje beszámítása tár­gyában hozott törvényhatósági határozat helyes­bítése iránti kérvényének helyt ad a közgyűlés és a körorvosi minőségben eltöltött idejét (19Jl. február hó 4-től 1913. május 31-ig) beszámítja a nyugdijánál. Egyéb ügyek. A közgyűlés a zalacskai körhöz tartozó köz­ségek határozatait az anyakönyvi kivonati dijak­nak a körjegyző részére való átengedése tárgyá­ban csak annyiban hagyta jóvá, hogy az 1913. évi díjak átengedhetők, a többiek ellenben nem. Az adófelszólamló bizottságba az 1915. évre megválasztotta a közgyűlés rendes tagokul Kende Pétert, Csuha Istvánt és dr. Virányi Sándort, pót­tagokul Lám Elemért, Flach Jakabot ésdr. Novák Bélát. Sznistsák Nándor tb. főszolgabírót — mivel hivatali kötelességének eleget tesz — első szol­gálati pótlékban részesíti a közgyűlés. Az ungvári kereskedelmi szaktanfolyam ré­szére az 1914—15. iskolai évre 100 K segítséget szavazott meg a gyűlés. Nem ad helyt a közgyűlés a hegyfark-nagy- lázi vicinális útnak a törvényhatósági utak sorába való felvétel iránti kérelemnek, mert nincs rá fe­dezet, és mert az érdekeltség maga is fenntart­hatja az utat. Jóváhagyta a közgyűlés több község szám­adását, továbbá a szerednyei járás alább megne­vezett községeinek hadikölcsön jegyzése tárgyá­ban hozott határozatait. Jegyeztek: Szerednye 2100, Lehóc 200, Ungcsertész 300, Ungordas 7Ó0, Köblér 600, Nagygajdos 1000, Horlyó 600, Felső- szlatina 100, Antalóc 300, Oroszkomoró 300, Alsó- szlatina 200, Mélyut 200, Nagyláz 500, Bacsó 400, Andrásháza 300, Üngtölgyes 500, Ungsasfalva 200 koronát. A jegyzés összege 8200 korona. Budapest székesfőváros közönsége tudatja, hogy a Vörös Félhold céljaira 10000 koronát adott. Adakozásra szólítja fel a törvényhatóságokat. A közgyűlés 100 koronát szavazott meg a kavics­vállalat kamatjaiból. Eqy hazafias átirat. Élénk érdeklődés mellett hozta meg a köz­gyűlés Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának ismeretes átirata fölötti határozatát Bánóczy Béla főjegyző előadásában. Az átirat többek között ezeket mondja: „. . . a vármegye közönsége azon kívánságának ad kifejezést a kor­mányhoz intézendő feliratban, hogy a kormány találja meg és alkalmazza hatékonyan annak módját, hogy a nemzeti és állami létért való s jelenleg folyó fegyveres küzdelem terén a magyar nemzet önálló államisága, hadseregének páratlan, halált megvető' hősiessége hattérbe ne allittassék, ho­mályba ne hagyassék s ezzel ne szenvedjen csor­bát azon jogi és erkölcsi alap, amelyen hogy ön­álló nemzeti és állami léte tovább íejlesztessék, azt a nemzet páratlan áldozatkészségének önként értendő gyümölcseként isteni és emberi jogon méltán követelheti.“ A közgyűlés egyhangúlag és lelkesedéssel járult hozzá az átirathoz, szeretettel emlékezvén meg a 66. gyalogezred, a 11. honvéd- és népfel­kelő ezred tisztikarának és legénységének a hon­védelem magasztos munkája körül kifejtett tevé­kenységéről. A hősökhöz egyenként és összesen küldi meleg üdvözletét, kívánva, hogy továbbra is siker és áldás kisórje minden cselekedetüket és megvalósuljon minden magyar embernek óhaja a szebb és jobb jövőt illetőleg. A kisgazdák érdeke. Helyesléssel találkozott Lőrinczy Jenő alis­pánnak azon előterjesztése, hogy azon kisgazdák­nak, akik vetőmagot nem tudnak szerezni, 30000 K-ig hitel nyujtassék a körorvosi alapból, 5% mellett. A kölcsönt 1916. október haváig közadó módjára szedik be. Az élelmiszerek biztosítása. A város polgármesterének átiratára a köz­gyűlés a következő fontos határozatot hozta: A törvényhatósági bizottság az állandó vá­lasztmány véleményével egyezőleg — tekintet­tel arra, hogy vármegyénknek felső része 1914. évi augusztus hó 5-ik napjától mai napig három izbeni ellenséges betörés által teljesen kipusztit- tatott, a vármegyének alsó része az állandóan fel- és levonuló hadsereg s lóállományának ellátásá­val és a folytonos mindennemű katonai igénylé­sekkel, élelmezéssel annyira kimerittetett, hogy ma már a vármegye lakossága és különösen Ung­vár város élelmezésének az élelmiszerek árának ijesztő mérvben folytonos növekedése következ­tében ma-holnap lehetetlenné válik, tekintve to­vábbá, hogy a kassai cs. és kir. katonai parancs­nokságnak 1914. évi okt. 20-án 11823. sz. alatt kelt értesítő átirata folytán a kassai kir. kormány- biztos javaslata alapján Ung vármegyében a nagy­bereznai, perecsenyi és ungvári járás, miután a három izbeni ellenséges betörés és a csapatoknak átvonulása alkalmából legtöbbet szenvedtek, az 1912. évi LXVIII. t.-c. alapján megállapított hadi­szolgáltatások alól és igénylésektől a visszavo­násig felmentettek, azonban az igénylések szaka­datlanul tovább folynak s igy a tavasz beálltával azon kétségbeejtő helyzet áll elő, hogy az el- maradhatlan tavaszi, mezőgazdasági munkálatok teljesítésére, elvégzésére nélkülözhetetlen igavonó erő teljesen elvész, — elhatározta a th. bizottság, hogy 1912. évi LXVIII. t.-c. rendelkezései alap­ján felterjesztés intéztessék a magas kormányhoz aziránt, hogy vármegyénk közönsége, lakossága, mely már a szó teljes értelmében ki van merülve a katonai igénylésektől felmentessék, s a hivatolt törvény értelmében való igénylés a szomszédos

Next

/
Oldalképek
Tartalom