Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1915-02-14 / 7. szám

1915. február 14. (7. szám) 3 U N G állomástól legfőkópen elvár a kormány, hogy a harctérről az ország belsejébe visszaszállított sebesültek nem fogják veszélyeztethetni a lakos­ság közegészségügyét! Remélhetjük ezt annál is inkább, mert meg­adattak hozzá az eszközök és csupán csak az összes tényezők lelkiismeretes összmunkájára lesz szükség, erre nézve pedig garanciát nyújtanak a miniszteri biztosi hivatal vezetőségének, a minisz­teri biztos a helyetteséül kinevezett Szepesházy Béla országgyűlési képviselőnek ,és az orvosi fő- felügyeletet teljesítő dr. Gulácsy Árpád vármegyei t. főorvos, ismert pontos fáradhatatlan munkássága. Ungvár. Irta Átiiáne. »Szobor vagyok, De fáj minden ta.om .. .» Ha nem Írnék, hová lennék a fájdalomtól!? Most csöndes, ezelőtt vidáman derűs, szülői ottho­nomban egymagámban járok. Tükörképemben komor feketében, fehéren sápadozó, néma szobor­alakom látom. Elnézek gyorsan tőle, mert kiviil: ami Ungvárnak csak picike kedves része; házunk tája — szebb, ragyogóbb. Életteljesebb! Háztetőnk napsütéses, szűz haván aeroplán árnyéka játsza­dozik. Hollók, varjak vígan, valamit űzve, mintha valami nagy, uj boldogságra várakoznának, öröm­csapkodva röpködnek. Előhírnökei ők a legna­gyobb madárnak, a katonai repülőgépnek. Berreg, zúg, kattog a vasmadár, sétál magas légutján harc­térre — vissza és pici, iskoláslánykák kultúrát megszokó szeme, lelke, elérhetetlen távolba me­reng uj csodaábrándon. Az ő szemefénye, szíve szent ideálja merész magasságból száll majd le, hogy őt a boldogság magas egébe vigye . . . Ungvár csuda kulturváros, érdekes törté­nelmi hely lett. Érdemes jönni messze földről ide — szemlélődni. Nagy, nehéz időket, tanulságos időket élnek benne. Nehéz a hivatalnokoknak, ezerféle tisztviselőknek, de viszont könnyű a va­gyont haszonból beseprő kereskedőknek. Ehhez világositó magyarázat sem kell. A drágaság nőttön nő. A kereskedelemnél a tejszín a többi szegény nép! Aludttejen éljen? A nagybecsű városi egyé­niségeknek, vármegyei hatalmaknak kellene eré­lyesen beavatkozni, ne éljenek vissza egyesek és sokan az Ungváron kényszerült lakók szorult helyzetével. Istenem! Enni csak kell a magyar embernek is! Csupán lelkesedésből, rajongásból, nem élhet meg az álmodozó, költő sem. Jó magam is most csak puha, irós, falusi, túrós lángosokról álmodozom és nem német nagy katonákról, mint a kastélybeli, mindenben dúskálkodó, dologtalan hölgyek . . . Kenyér a legdrágább csemege és Szerelem már csak a mesében és az én cikkem­ben van. No meg, — legszebb álmaimban. Mint p. u.: „Szilágyi Örzsébet levelét megírta, szerel­mes könnyével azt is telesirta.“ Mert — Ungvárom csoda-csoda szép most, de bánatosan szép! Hogy is futhattak el belőle a gyáván félő népek?! Mi nóhányan — kik itthon maradtunk hű, ebragasz­kodással, szeretettel, mi is jók, elég kívánatosak vagyunk a durva, Ízléstelen, barbár kozáknak, mégis itthon vagyunk ősi bizalommal, ősi magyar erényben: Nem teszi be lábát csak golyótól átlőve, szép Magyarországba ellenséges muszka! Egyszer mi is, én is menekültem nagy ijeszt­getésére sok jó emberünknek. Ágyudörrenésre meginogtak az én térdeim is, vacogtak az én fogaim is. De azóta elképedve nézem kényes jó­módnak Pesten való, hiábavaló költekezéseit, családjuktól való elszakadásukat és a jómódban is küzködőket. Mert hiába, nem öröm idegen ágyban, idegen asztalnál az élet. Sok-sok üzlet­ember egész, ruganyos óletenergiáját üzleti vállal­kozásai javára fordítja és szép jutalmát látja, érzi... De a nem vállalkozó szellemű és magános, rosszul ellátott szalmaözvegy csupán kárát vallja az általános menekülési divathóbortnak. Jertek haza szép ungvári asszonyok, lányok! Sötét nél­kületek az ungvári korzó. Ragyogjátok be szép, vad­regényes, szépsógövezte városotok bús horizontját. Ide tartoztok, mint egy gondozott nagy kert szépséges, hiányzó, viruló virági, avagy illatos, díszítő nimpfái mind. Szebben süt itt a napsugár, zengőbben dalol itt a madár! Hogy a határszélen, benneteket és javaitokat őrizve, küzdenek hős, magyar katonák? az lelkesítsen, ne riasszon! Minden, harctérről jövő és menő, terhet és embert biró autó tülkölése, minden sebesültet és épp harcost vivő vagy hozó vonat fütyölóse mind­egyre közelebb hozza a győzelmes boldogságot hozó, üdvös, nagy békét! Esieszünk egy boldog, újjászületett ország ezzel a mi virágos, kedves, bátor határszélünkkel. És — Ungvár nagy neve be lesz írva égő, nemzeti szinü, lobogó betűkkel a világtörténelembe, mint nagyot szereplő világ­város. Pici gyerekei jövő nemzedéknek tanulják nagy nevét kívülről szent hazaszeretettel és imád­koznak kegyelettel az itt eltemettekért. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A város képviselőtestülete e hó 9 ón szépen látogatott közgyűlést tartott. A napi­rend előtt az elnöklő polgármester felolvastatta a vármegye alispánjának köszönő-iratát, melyßen melegen emlékezik meg a trónörökös látogatása alkalmával tapasztalt rendről, s ezért a városi tisztviselői karnak, de különösen a rendőrség vezetőjének teljes elismerését nyilvánítja. — Dr. Bánó Vilmos hősi halálát megilletődéssel vette tudomásul s helyére a nyugdijválasztmányba Blanár Ödönt választották meg. — Ä községi bírói teendők végzését dr. Ackerman Fülöp tanácsosra ruházták. — A tárgysorozat minden pontja a már közölt pénzügyi bizottsági javaslatok elfoga­dásával nyert elintézést. Itt külön kiemeljük, hogy a képviselőtestület egyhangúlag tiltakozott azon szándék ellen, hogy a hegyközség területe a köz­ségi vadászterülethez csatoltassék. Gaar Iván pe­dig rámutatott arra, hogy ez a szándék határozot­tan törvényellenes, amennyiben a belügyminiszter 96433/95. számú rendeletével kimondotta, hogy a községi vadászterület bérbeadásakor a szőlők területe a szőlőbirtokosok kifogása ellenére bérbe nem adható; tehát a községi területből kihagyandó. Blanár Ödön a törvényhatóság jóváhagyásával ellátott hegytartási rendszabályokkal igazolja, hogy a szőlők területét képezik még a parlagon levő, illetve szőlővel be nem ültetett hegyközségi terü­letek is. Egyben sajnálattal mutat rá, hogy a fel­sőbb hatóságok gúnyos megjegyzésekkel látják el a, hegyközségnek hozzájuk intézett beadványait. — Általános derültséget keltett, hogy a még az 1912. évben jóváhagyás végett felterjesztett ásvány- vizadó behozatalát kimondó szabályrendelettől a jóváhagyást különösen a most folyó háborúra való tekintettel tagadta meg a belügyminiszter. — Dr. Ország Jakab ügyvezető-orvosnak az 1915. évi március hó 1 étől és jelenlegi teljes fizetésé­vel (lakbér nélkül) való nyugdíjazását elhatároz­ták. E határozatával a képviselőtestület dr. Ország Jakabnak majdnem 36 éven át kifejtett sikeres orvosi működését honorálta. — A kövezetvám- és helypónzbórlő bérleszállitási kérelmének nem adtak helyt. Hirdetmény. Ungvár város adóhivatala köz­hírré teszi, hogy az 1914. évi városi pótadó, 5%-os iskolai pótadó kivetési lajstromát február hó 14- től március hó 2 ig a hivatalos órák alatt 15 napi közszemlére kitettók. HÍREK. Tájékoztató. .4 Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van minden kedden este (J—7 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e 11 12 óráig. A Népkönyvtár szünetel. A magyarországi munkások rokkant- és 2. yugdíj-egyle- tébe minden hónap 1-sö és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. — Kitüntetés. Heintz János tart. zászlóst első vitézségi éremmel tüntette ki Őfelsége. — Eljegyzés. Enrico Calzza műépítész elje­gyezte Szemányi Márthát. — Vörös-Keresztes hölgyeink dicsérete. Az önkéntes ápolónői tanfolyamot végzett ungvári hölgyeink kiváló működését a háború tartama alatt már több Ízben a legmelegebb elismerésben részesítették az arra hivatott katonai és polgári hatóságok egyaránt. Legutóbb a Besztercebányára küldött különítményünk működéséről nyilatkozik hasonlóan Csesznék Gyula kir. tanácsos, Besz­tercebánya polgármestere, ki dr. Novák Endre egyesületi választmányi elnökhöz intézett levelé­ben — a többek között — a következőket Írja: „a kórház vezetősége a hölgyek rendkívüli és önfeláldozó ügybuzgalmáról a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott és mindenképen arra törek­szik, hogy a. hölgyek is teljesen meg legyenek elégedve.“ Örömmel idézzük e sorokat, hisz höl­gyeink önzetlen, emberbaráti munkájának az ily spontán elismerés — a legszebb jutalma. — Figyelmeztetés. A városi elárusító-helyül a Varga-utcai gőzmalom bolthelyiségét jelölték ki. Az elárusitás tegnap kezdődött s minden d. u. 722 órától 7s6 óráig tart. Minden ungvári lakos jogosított saját családja részére egy hétre szüksé­ges mennyiségű élelmiszert készpénzfizetés mel­lett vásárolni. Aki nem személyesen vásárol, tar­tozik névaláírásával ellátott jegyzéket küldeni a megrendelendő áruról. Egyelőre csak kenyérlisz- tet osztatnak szót kgramonként 53 f ért. Legkö­zelebb zsírt is széreznek be s ez irányban kér­déseket tettek a budapesti, kecskeméti és debre­ceni élelmezési ügyosztályoknál. Tegnap d. u. megállapította a közélelmezési bizottság az árakat a következő árukra: süveg­cukor 96 f. kockacukor 1 K, kávé 5 K, 4 K 80 f, és 4 K, só 24 f, szappan 1 K 20 f, vaj 2 K 40 f, tej 30 f, tojás 8 f, liba vágott, tisztított kgja 2 K 40 f, liba, kacsa, tyuk (sovány) élve kgja 1 K 60 f, liba (kövér) élve kgja 2 K, petroleum (1 1.) 94 f. Akitől a kereskedő, árusító nagyobb össze­get vesz, az a rendőrkapitányságnál tegyen föl­jelentést. — Gyászhir. Özv. Grodkovszky Imréné, szül. Kiszely Mária, jótékonyságárál ismert úrnő f. hó 7-ikén Perecsenyben meghalt. Temetése f. hó 9-én ment végbe az ágost. h. ev. egyház szer­tartása szerint. — Nőgyógyászati Ambulatórium. Ungvár, Kossuth-tér 10. sz. Forró-lógfürdők. Villany-fény- fürdők. Rendelés 10—12-ig. — j. ", I Hetek óta halljuk a Ducsay Dezső. 8Zomorú hirt, hogy Ducsay Dezső őrnagy a harctéren elesett. Nem akartuk hinni a hirt, mig most a gyászbaborult család jelentése kioltotta bennünk a reménykedés utolsó szikráját. Ducsay, a kedves ember, a vitéz katona, akit bátorságáért a vaskoronarend III. osztályával tüntetett ki Őfelsége, meghalt. A min­denki által becsült őrnagy haláláról a család ezt a gyászjelentést adta ki: Özv. Ducsay Dezsőné — Felföldy Malvin mint neje, Ducsay Jenő mint fia, Teleky Lászlóné — Kraynik Mária, Teleky László mint nevelő szülők, özv. Soós Jenőnó — Ducsay Jolán, Ducsay Dé­nes mint testvérek, úgy a maguk, valamint a számos rokon nevében is mély fájdalommal je­lentik, hogy a szeretett és felejthetetlen legjobb férj és apa, illetve fiú, testvér és rokon Ducsay Dezső, a 11-ik m. kir. honv. gy. ezred őrnagya, a vaskoronarend III-ik osztályának tulajdonosa stb. 1914. év december hó 19-én a szolgálatáért önfeláldozó életének 48 ik, boldog házasságának 22-ik évében, Rzuchowánál vívott harcban egy ellenséges gránáttól találva, hazájáért hősi halált halt. A megboldogult hült teteme 1915. december hó 19 én ugyanott bajtársai által ideiglenesen el- hantoltatván, a hadjárat befejezése után fog a mátyóci családi sirkertben a r. kath egyház szer­tartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Mun­kács, 1915. febr. 7. Áldás és béke lengjen porai fölött! — Tolnai Világlapjának képei. Tolnai Vi­láglapjának febr. 4-iki száma három olyan képet közölt, amely bennünket közelről érdekel Egyik Csermák Mihály ezredes képe, amelyhez többek között ezek a magyarázó sorok tartóznak: „Uno­káink az iskolában fognak tanulni róla. Kinizsi Pálok és Zrínyi Miklósok között van a helye. Az ő példáján fog lelkesedni a magyar ifjú. Haldo­kolva is ott volt a golyózáporban és buzdította katonáit: „Előre fiuk, rajta honvédek!“ — A másik kép Takács Bélát, kiváló magyar aviatikust ábrázolja. A kitűnő hadipilóta katasztrófája tudva­levőleg országszerte mély részvétet keltett. — A harmadik kép a körülzárt Przemyslben készült. 12 tiszt egy repülőgép-lövő ágyú körül áll, me­lyet az oroszoktól zsákmányoltak. A tisztek közt áll dr. Nagy József népfelkelő főhadnagy bará­tunk, akinek arcán ismert mosolya ül. — Adomány. Papp Antal munkácsi püspök 100 K-t, dr. Rein Artur törzsorvos 50 K-t adott a Szegényház-alap javára. Az adományokért kö­szönetét mond özv. Lukács Jánosné. — Dr. Szé­kely Béla honvód-ezredorvos a „Szeretet“ izr. Nőegyletnek 20 K-t adott. Köszönettel nyugtázza az elnökség. — Az ungvári vasúti állomáson át­utazó beteg katonák frissítővel való ellátására újabban adakoztak: Egy átutazó ezredes 10 K, Stenczinger Ede (Antalóc) 50 K, dr. Virányi Sán­dor beszállásolás dija 24 K. — Felhívás. A földmivelési minisztérium értesítése alapján közhírré teszem, hogy a nagy­váradi miniszteri kirendeltség körzetében nagy számban jelentkeztek elszegődni hajlandó gazda­sági munkások (férfi, nő) vegyesen, kik hónapos, vagy éves cselédeknek, esetleg más vidékre is hajlandók elszegődni. Ezen miniszteri értesítést azzal hozom köztudomásra, hogy ha valaki e munkát keresőket szerződtetni hajlandó lenne, ez ügyben szívesen szolgálok további útbaigazítással. Ungvár, 1915. évi február hó 12-én. Kende István, törvényhatósági munkásközvetitö. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet Ungmegyei Fiók|a javára szánt adományok nyugtázása. xv. Bermann Jakab 5 K, Volosin Ágoston 5 K, Kaminszky Géza 10 K, Papp Antal püspök 100 K, Rendőrkapitányi hivatal perselyéből 400 K, kassai kereskedelmi és iparkamara adománya 100 K, Takács Bazil 10 K, Gasparik Pál 20 K, Lénárd Györgyné 2 K, Rácz Ernő 2 K, Lukács Irma gyűj­tése Ungludas községben 20 K, Reőthy Szilárd 2 K, Manajló Anna gyűjtése 1 K, Vaskó Mihály gyűjtése 11 K 40 f, Gasparik Pálnó 1 tál vaddisznó- lius, 5 üveg befőtt, 1 üveg bor, ifj. Tomcsányi Ödön 1 üveg cognac, dr. Szabó Simon 20 K, Kuthy Anna (Magyarsas) 10 K, dr. Rein Artur (elhalt neje emlékére) 50 K, dr. Erpf Edéné (Budapest) 40 K, dr. Morelly Gusztáv 20 K. Papp Ilonka 1 üveg ugorka, dr. Preusz Elemórné 20 K, Kisszeretva községben Scsavniczky Mária gyűjtése 1 véka bab, Scsavniczky Mária adománya 2 K. Hálás köszönet. Mindazoknak, kik drága kedvesünk, özv. Grodkovszky Imréné szül. Kiszely Mária elhunyta alkalmából részvétteljes 11 soraikkal fájdalmunkban osztoztak, ez­úton mondunk hálás köszönetét. Perecseny, 1915. febr. 12. A Schönwieszner, Dobsa és Wágner-család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom