Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1915-02-14 / 7. szám

2 (7. szám) U N G 1915. február 14. egymásután bontakoztak ki a házak. Udvaraikon sertések, juhok, tehenek, sőt itt-ott tyúkok is vol­tak láthatók. A házak épen állottak, csupán itt- ott a kerítések hiányoztak. Majdnem minden ud­varról barátságos „Dáj Bozse“ hangzott felénk s egyik-másik ruthén örömének adott kifejezést afelett, hogy az arak is jönnek már vissza. Az egész Havasközön egyetlenegy házat sem láttam lerombolva, pedig a község a IÍ-ik betörés alkalmával nagyon ki volt téve a gránát- és srap- nell-esőnek, de ez szerencsére házat nem ért, csak udvar- és kertekre esett s több esetben sze­mélyt is talált. Egy gyermek meghalt, többeket megsebesített. Egy szegény asszony, kinek jobb lábát érte erős srapnell-lövés, most is az ungvári közkórházban fekszik. A község felső részén még a zabszalma és szónaboglyák érintetlenül megvannak, csupán az elmenekült izraeliták szénája hiányzik mindenütt. Az iskolák épületei szintén épen megvannak. Az alsó részén lévő két iskola kerítéseit, melléképü­leteit és butorozatát, valamint a tanítók bútorait nagyrészben feltüzelték az oroszok, de maguk az épületek állnak. A központi két iskolánál és az óvodánál a bútorok egy része is megmaradt. A templom, papiak teljesen sértetlen. Január 2-án a 257. orosz gyalogezred vonult be először Ha­vasközre, összesen 3000 gyalogos, 400 kubáni és doni kozák és a 33. orosz tüzérezred. A 257. gya­logezredet két hót múlva a 137. gyalogezred vál­totta fel. Alakosok állítása szerint csupán kéteseiben volt az orosz katonák és a lakosok között összeütközés. Mind a két esetben a muszkák olcsón, 10—15 rubellórt akarták elvinni a tehenüket, a lakosok közül kettőt megvertek, de a sértőket tisztjeik példás büntetésben részesítették. Az ellenség a honmaradt lakosság vagyonát — eltekintve attól, hogy több marhát nevetséges olcsón vettek el —, nem bántotta. Tisztjeik, köztük egy tábornok, a g. kath. lelkésznél voltak elszállásolva s majdnem mindenért fizettek. A elkész családjának állítása szerint a tisztek kivétel nélkül müveit úriembe­rek voltak, akik nagyobbrészt németül és franciául is beszéltek Ferenc József Őfelségéről mindig a legnagyobb tisztelettel nyilatkoztak. Egyik len­gyel származású hadnagyuk kijelentette, hogy szeretnék, ha a magyarok győznének ebben a háborúban, mert akkor náluk is sok minden meg­változna s tartós béke csak a központi hatalmak győzelme esetén várható. Az orosz legénység táplálókkal kellő módon el volt látva, különösen sok cukor volt náluk, melyből a szegényebb lakosságnak is juttattak. A havasközi lakosság bevásárolás végett Ga­líciába szabadon mehetett, ellenben Sóhát, vagy Berezna felé menni senkinek sem volt szabad. Hadseregünk mozdulatairól pontos értesülé­seik voltak. Kivonulásuk előtt három nappal a tisztek már tudták, hogy mekkora sereg vonul ellenük. Seregünk egyrószónek az 1376 m. magas Golica-havason való megjelenése azonban mégis meglepte őket s csodálkoztak azon, hogy a mi hadseregünk erre képes. Amint a havason meg­pillantották hadseregünk előőrseit, azonnal meg­kezdték a Tiha felé való visszavonulást. Az orosz legénység az ottani lakosoknak azt beszélte, hogy Havasköznél tovább Magyaror­szágba nem jönnek. Érdekesnek tartom megjegyezni, hogy a kubáni kozákok között csak kettő akadt olyan, aki nem tudott Írni és olvasni. Ugyanis a lelkész 9 éves kis leánya egy albumba gyűjtötte a név­aláírásukat s igy derült ki az irni-tudásuk. A gyalogosok is nagyobbrészt irni-olvasni tudó emberek voltak. Állításuk szerint az orosz tanítók közül egy sem ment a harctéré, azok mind visz- szamaradtak s folytatják a tanítást. Érdemesnek tartom megemlíteni még, hogy az orosz tisztek „Havasközön azt állították, hogy jó előre tudtak őfensége, a trónörökösnek a fel­vidékre való kirándulásáról s egy merész tervet eszeltek ki elfogatására, amely hitük szerint sike­rült volna is, ha Őfensége 15 perccel tovább idő­zik fenn. Ezen tervük folyamán volt azután a harma­dik uzsoki betörés, amelyet, immár eredménye­sen visszavertek csapataink. Sz. T. Az ungvári barakk-kórház. Irta Rácz József. A vasúti állomással szemben, a gerényi ha­tárban rövid idő alatt egy egész uj városrész termett: az ungvári harctéri megfigyelő állomás barakk-kórház telepe. Egy nagyszabású, egészen uj, eddigeló isme­retlen intézmény, melyet a háború teremtett meg és amely ezen rövid idő alatt már is oly mérete­ket öltött, hogy annak ismertetése határozottan közérdekűnek mondható. Nyomban a háború megkezdte után, az óriási méretű galíciai harcszintérre vetett ázsiai orosz csapatok magukkal hozták a legkülönfélébb fer­tőző betegségeket, és mert Ungvár városa esett legközelebb a galíciai harcszintérhez, a hadveze­tőség a mi városunkat szemelte ki azon határ- állomások egyikéül, ahol a kultúra, az orvosi tudomány és az emberi szeretet fegyvereivel fel kellett venni a végtelen harcot — a régebben — a háborúnál is rémesebben pusztító fertőző beteg­ségek, a kolera, a vórhas, a tífusz stb. kórokozóival! Istennek hála, az összes illetékes tényezők — fáradságot nem ismerő — gyors munkája nem volt eredménytelen. Az időjárás mostohasága, a folytonos esőzés dacára, a kirendelt katonai és civil munkások és iparosok százai naponként emelték a hajlékot nyújtó — fa- és deszkából épült — u. n. katonai régi barakkokat, amelyekben jelenleg 1140 ké­nyelmesen berendezett ágyban, a harctéri bete­geknek immár ezrei nyerték vissza egészségüket és pihenték ki azon fáradalmaikat, amelyeket a haza védelmében hősi küzdelmeikkel szereztek. A régi barakk elnevezés onnan ered, mert közben megépíttette a belügyminisztérium a 2000 beteg és sebesült befogadására tervezett modern, uj barakképületeket, amelyek a régi — fertőzött betegek részére fenntartott barakkokkal kiegé­szítve — képezik a belügyminisztérium által idő­közben szervezett „harctéri megfigyelő állomást.“ Ez az az intézmény, amellyel a közönség nem igeh ismerős és amely a hirtelen keletkezett uj kórházvárosrészt oly rövid idő alatt Ungváron is megteremtette. De hogy ez intézmény oly gyorsan életre kelt és nyomban teljesíthette is azon feladatait, amelyek miatt az létesült, annak köszönhető, hogy ezen intézmény élére kinevezett miniszteri biztosi állást közéletünk oly kimagasló egyénisége vállalta, akinek a személye, fáradhatatlan buzgósága, pá­ratlan körültekintése, már régóta biztosította ré­szére azon határtalan tiszteletet és szeretetet, amellyel kevés ember dicsekedhetik gróf Sztáray Gábor, Ung vármegye főispánja. Hogy mily fáradságot vállalt el akkor, ami­dőn ezen miniszteri biztosi állását elfoglalta, lát­ható, ha a miniszteri biztosi intézmény szervezeti szabályok füzetének a miniszteri biztos feladata és teendőire vonatkozó pontozataiból csak a követ­kezőket közöljük: A miniszteri biztos, mint a megfigyelő állo­más vezetője : 1. a megfigyelő állomás katonai parancsnok­ságnak közreműködésével: a) gyakorolja a főfelügyeletet a város területén levő és sebesültek és betegek elhelyezésére szol­gáló összes állandó és ideiglenes egészségügyi intézetek, úgyszintén a megfigyelő állomáson ugyané célra berendezett más helyiségek fölött, (beleértve a katonai egészségügyi intézeteket és egyéb katonai épületeket is). Amennyiben a ka­tonai vagy Vörös-Kereszt Egyesületi intézetekben hiányokat talál, ezekről további rendelkezés vé­gett az állomásparancsnokságot, illetve a Vörös Kereszt helyi képviselőségét értesíti; b) szétosztja a sebesülteket és betegeket a városban lévő egyes intézetek és egyéb férő he­lyiségek között; c) rendezi a sebesülteknek és betegeknek a a vasúti állomásról az intézetekbe és betegápoló helyekre való szállítását; d) nyilvántartja-az állomásra beszállított ösz- szes sebesülteket és betegeket. 2. önálló hatáskörében vezeti a megfigye­lendő sebesültek és betegek elhelyezésére szol­gáló és más meglévő összes egészségügyi inté­zetek üzemét, továbbá berendezi és vezeti az ugyanezen célból újonnan felállítandó intézete­ket illetőleg egyéb férő helyeket, alkalmazza a közvetlen vezetése alatt álló intézetekben az or­vosokat, az ápoló, adminisrativ és gazdasági sze­mélyzetet, ott mindenről gondoskodik és intéz­kedik, hogy az orvosi segítség állandóan rendel­kezésre álljon, rendelkezik a fertőzött betegségek elhurcolásának megakadályozása céljából az egész­ségügyi hatóságokkal egyetértőleg teendő intéz­kedések iránt. Felügyel a tűzbiztonságra, és min­denre, ami nem szorosan katonai, mert ez a meg­figyelő-állomás katonai parancsnokának hatás­köréhez tartozik, akivel különben mindenben egyetértőleg jár el. Miniszteri biztosunk egyéniségének köszön­hető, hogy a katonai hatóságok is az általuk csak a legideiglenesebb jellegűnek tervezett régi barakk épületek el voltak láthatók közben mindazon fel­szerelésekkel, amelyek kórházi célokból feltétle­nül szükségesek voltak. Az összes barakképületek falai külső-belső deszkaburkolattal, mennyezettel, deszkapadozattal, villanyvilágítással, falazott ké­ményekkel, füthető kályhákkal láttattak el; az orvosok és ápoló személyzet külön laképületeket nyertek, az utak és járdák megépíttettek és ami a legfőbb, a beteg katonák ellátásáról oly atyailag gondoskodott, hogy a betegápolás főfelügyeleté­vel megbízta özv. Czebrián Jánosné grófnőt, egy angyali jóságu és türelmü úrnőt és kiválasztotta a minden nemesért és szépért amúgy is lelkesülő hölgytársadalmunk két fáradhatatlan, buzgó tagját özv. Roskovics Emánuelné és Szoták Margit ur- hölgyeket és házi kezelésben reájuk bízta az összes betegek és alkalmazottak ellátását, kik fá­radságot nem ismerve, egész idejüket e nagy és nehéz munkának szentelik. Bár az uj barakktelep építkezése csak még ezután fog végleg befejezést nyerni, mert a régi barakkok időközben a fenti módon megfelelőleg berendeztettek, ezen barakkokban folyik ez idő- szerint is még a megfigyelő állomások feladatául kitűzött nagy munka, a betegek gyógyítása, a fer­tőzés tovaterjedésének meggátlása, a honmentő hősök fáradt erejének regenerálása. Hogy mily nagy feladatok ezek, mily fontos érdekek fűződnek e feladatok pontos teljesítésé­hez, bővebb ismertetésre nem szorulnak, hisz azokat ápolják és gyógykezelik itt, kik mindenü­ket feláldozva teljesítették a legszentebb köteles­séget és akik méltán megérdemlik a leggyöngé- debb figyelmességet, a legodaadóbb ápolást és a legjobb ellátást. A sok ezer felépült hálás visszaemlékezése fényes bizonyitéka, hogy eddig is az ungvári megfigyelő állomás, annak orvosai és ápolói, az adminisztrációt vezető gondnokai és a megfigyelő állomás katonai parancsnoksága, élén Philippovics Alajos ezredessel, hivatása magaslatán állva teljesítette feladatát, és ha megemlítjük, hogy az országban Ungvár az első ilyen állomás, ahol még az uj, nemsokára már fényesen berendezett barakk-telep megépítése előtt működik kifogás­talanul e nagy szervezet, úgy joggal remélhetjük, hogy az uj telep üzembe vétele után az^ ungvári megfigyelő állomás ezután is az elsők között fogja teljesíthetni nemes hivatását. Annál is inkább, mert ezután egész külön telepen fognak kezeltetni a fertőzött betegségben szenvedők és külön telepen a sebesültek, akik öt napi megfigyelés végett egyenesen az újonnan felépült, modernül felszerelt és berendezett barakk- épületben lesznek elkülönítve. A telep a vasúti állomással szemközti terü­leten lévén, a városi terület érintése nélkül jut­hatnak ezután is a betegek és megfigyelendők a telepre, ahol az u. n. várakozó és fürdő-barakk­ban hideg-meleg zuhany, láb- és kádfürdőben való megfürösztés, megnyiratás és tiszta fehérneművel való ellátásuk után kerülhetnek majd a felvételi épületbe és a felvétel megejtése után megfelelő beteg-barakkba. A 20 teljesen egyforma, gyárilag előállított, szétszedhető, duplafalu, kívül-bélül asphalt lemez­zel borított és fehérre meszelt elemekből felépített barakk-épületek nemcsak kívülről, de belülről is a legbarátságosabb képpel bírnak és a nagy mé­retű, magasan elhelyezett ablakokkal szellőztethe- tőségük és kitünően fűthető kályháikkal minden igényt ki fognak elégíthetni. E barakkok 3 sorban, 20 méter széles utcák­ban, egymástól 10 méternyi távolságban épül­tek fel. Minden barakk-épület egy-egy 50 betegágyas kórteremmel, 2—2 előszoba, 1—1 fürdőszoba és 2—2 clozett helyiséggel és középen 1—1 orvosi rendelő, kötöző helyiséggel van ellátva. A fürdő­szobák hideg-meleg vízvezetékkel, csatornázással ellátva, a clozettek hordozható, fedett tonnarend- szerü üredények, amelyek kellő fertőtlenítés után lesznek a csatornázás részére készült központi fertőtlenítő medence melletti fedett ürgödörbe kocsikon elszállítva. A közlekedési főútvonalak 1950 fm. hosszban makadam rendszerű ut-burkolattal lettek meg­építve, az épületek körüli járdák egy méter széles kőszénsalakból és folyamkavicsból lesznek el­készítve. ... A vizet egy 12 00 méter mély, 2 méter át­mérőjű falazott, kitűnő ivóvizü kút szolgáltatja, melyből a viz egy villanymotoros hajtású szivaty- tyuval lesz egy 8 méter magasságban elhelyezett víztartályba félszivattyuzza és onnan csővezeté­kekkel az összes vizvételi helyekre elvezetve. Ezen kutból lesznek a régi barakképületek is vízvezetékkel ellátva és igy a jelenlegi kézi- hajtású Northon kutak ezután csak tartalékul fognak szolgálni. - v A telep megfelelő számú tűzcsapokkal is fel lesz szerelve, továbbá egy teljesen modernül berendezett mosókonyha és fertőtlenítő épülettel, amely egy 30 lóerős gőzlokomobillal és azáltal meghajtott modern mosó- és vasalógépekkel és gőzfertőtlenitő berendezéssel lesz berendezve. Az orvosi és ápolói személyzet teljesen külön­álló, megfelelő laképületekben nyernek elhelye­zést, szintúgy az őrség részére is egy egész barakk-épület szolgál. A telep bejáratánál nyert elhelyezést a gaz­dasági hivatalt, orvosi mütő- és sterilizáló- és fürdőszobákat, kötöző- és gyógyszertár-helyiséget magában foglaló felvételi épület. A fürdőszobák legmodernebb felszerelésű hideg, meleg viz-zuhany és kádfürdőkkel, a műtők mosható olajos falfes­téssel, a lakszobák és irodák hajópadozattal lát­tattak el. Az összes épületek és utak villanyvilágitással vannak berendezve. A felvételi épülettől balra terül el az impo­záns nagy konyha-épület, a szükséges raktár, személyzeti helyiségek, tálalók, személyzeti fürdők és mellékhelyiségekkel. A konyhai 10 főzőüstben, a pompás nagy­méretű takarék-tűzhelyen és emeletes sütőkön egy­szerre 2500 személy részére főzhető és süthető minden. A telep végén terül el a szintén vízvezeték­kel és csatornázással ellátott hullaház és mindkét telep közepén egy szemétégető kemence az összes összegyűlendő szemét és azokban tenyésző bak­tériumok teljes megsemmisítésére. Az őszi és téli kedvezőtlen időjárás, a vasúti szállítási mizériák következtében csak február hó végére remélhető az egész uj telep teljes üzem­képes állapotba hozatala, bár egyes részleteiben már is használatba vétetett ezen telep is! Az uj barakktelep is teljesen körül lesz kerítve deszka­kerítéssel és reméljük, hogy ezen mintegy 35 katasztrális holdnyi területen felépült uj zárt kórház város-telepen el is lesz érve mindaz, amit a nagy áldozatokkal megteremtett megfigyelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom