Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1915-02-14 / 7. szám

53. évfolyam. Ungvár, 1915. február 14. 7. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Útig vármegye Hivatalos Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ...........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. Nyilttér soronként 60 fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- , „, den csütörtökön. ===== TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a »zerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Pelelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. = KIADÓHIVATAL! TBLEFONSZÄM 11. ' Közélelmezési bizottság. Irta dr. Juszkovits Mór. A háborún kívül az áruk drágulását Ung- váron egyéb körülmények is előmozdították. A galíciai, később a felvidéki menekültek ide özönlóse folytán a szükséglet nagy mértékben fokozódott s a katonai helyi szükségletek folytán az eddiginek többszörösévé fejlődött. A nagy szükséglet emeli az árakat, de eme- lőleg hatptt főkép az, hogy a piaci áruk mennyi­sége máról holnapra nehezen fokozható, a szállít­ható árukat pedig kereskedőink a vasúti forgalom korlátozása miatt vagy egyáltalában nem, vagy csak nehezen s nagy áremeléssel tudták meg­szerezni. Mindez s a háborús kockázat folytán az árak rendkívüli módon emelkedtek, s a városi vezető­ség elsőrendű sürgős feladata lett, hogy a helyi áremelkedési okokat kiküszöbölje. A kereskedelmi verseny az árak legtermé­szetesebb s legbiztosabb szabályozója. Berzeviczy István városi rendőrkapitány ennek folytán fel­hívta a kereskedőket, hogy hetenként jelentsék be eszközölt megrendeléseiket s közbenjárása folytán a város ma só-, cukor- s egyéb tömegáruk­kal bőségesen el van látva. Minthogy ezen áruk nagyban eladási ára alig emelkedett, nincs ok ezen áruk kicsinybeni árának aránytalan emelésére s a kiküldött köz­élelmezési bizottság a kereskedőkkel egyetértés­ben ezen áruk árát meg fogja állapítani. A liszthiányon egyelőre a közélelmezési bi­zottság olykép segít, hogy a 200 mm. vegyes lisztet, melyet a kormány a városi tanács kérel­mére az azonnali szükség kielégítésére küldött, 53 f. kgkónti beszerzési áron a Rozgonyi József által ideiglenesen ingyen rendelkezésre bocsátott helyiségben 27a és 10 kgos csomagokban délutá­nonként a bizottság egy tagjának közreműködése mellett szétosztja s a jövőben gondoskodni fog arról, hogy kellő mennyiségű s minőségű liszt a nagyközönség, a pékek s a kereskedők részére a lehetőséghez képest rendelkezésre álljon. A közélelmezési bizottság segiti a kereske­delmet, hogy árukhoz jusson, de hetenként sza­bályozni kívánja az áruk árát is. Bizton hisszük, hogy a nagykereskedőkkel megindított tárgyalások célra fognak vezetni, a közélelmezési bizottság nem lesz kénytelen maga az árukat beszerezni s a közönség s kiskereskedők között szétosztani. A disznózsír árának csökkentése céljából a közélelmezési bizottság annak legfőbb termelési piacán nagyobb mennyiséget be fog szerezni s rövid időn belül az ipartestületi bolthelyiségben ki fog árusittatni. A marhahus-árak csökkentése céljából a ka­tonai marhavásárok beszüntetését fogja szorgal­mazni s egyéb intézkedéseket is fog tenni. A városvégi és kofa-vásárlásokat a polgár­őrség be fogja szüntetni, a piaci árak emelésének ez egyik előmozdítója. A közélelmezési bizottság minden lehetőt meg fog tenni az élelmiszerek árának csökken­tése céljából. E munkájának sikere érdekében elsősorban kéri a közönséget, hogy saját érdekében támo gassa, magasabb árat ne fizessen s erkölcsi s hazafias kötelességének tartsa minden visszaélés­nek feljelentését. A legkisebb visszaélést is kérjük a hatóság vagy a közélelmezési bizottság tudomására hozni. A bizottság tagjai: Fincicky Mihály polgár- mester, elnök, dr. Korláth Endre tanácsos, elő­adó, dr. Ackermann Fülöp városi tanácsos, a vá­rosi rendőrkapitány, főszámvevő, városi orvos, állatorvos, közgyám, Bianár Ödön, Flach Jakab pénztárnok, Gaar Iván, dr. Juszkovits Mór jegyző, Lám Elemér, Margócsy Aladár, dr. Preusz Elemér, Rozgonyi József, Weisz Mór, Weinberger Izidor. Reméljük, hogy a közélelmezési bizottság, a hatóság s a közönség egyesült erővel el fogja érni a célt: e dicsősógteljes nehéz napokban polgáraink megélhetésének előmozdítását. Háborús világ. Taviró- és telefon-vezeték megrongálása. A hadseregfőparancsnokság közhírré teszi, hogy azt, aki a táviró vagy telefon-vezetékeket megrongálja, agyonlövik. Ha a tettest nem lehetne kinyomozni, akkor az egész községet büntetik a legnagyobb szigorúsággal. Lakls-álengedés a katonáknak. Berzeviczy rendőrkapitány a következő hir­detményt teszi közzé: Hirdetmény. A cs. és kir. hadseregparancs­nokság és a hozzátartozó katonai hatóságoknak elszállásolása alkalmával a közönség egyré- sze oly magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy ellenséges magatartásnak is minősithetö legyen. Akiknek ilyen magatartása tudatlanságon, vagy meggondolatlanságon alapul, tudomására hozom, hogy törvényes és hazafias kötelességük a beszállásolásoknál minden nélkülözhető és a katonaság által igényelt lakrészt készségei áten­gedni, mert ellenkezések esetén karhatalommal fogom az elszállásolást keresztülvinni, az ellen­szegülőket pedig szigorúan megbüntetem. Ungvár, 1915. évi február hó 12-ón. Az elesettek családjainak illetménye. Monarchiánk hadseregének, tengerészeiének, mindkét honvédségének és a népfölkelésnek a há­borúban elesett tisztjei és legénysége hátramara­dott családtagjainak nyugellátásáról az 1887. évi törvénycikk rendelkezik. E törvény 1891., 1896. és 1907. években további kiegészítést is nyert. A tényleges, tartalékos és népfölkelő tisztek és rang­osztályba nem sorolt katonai személyek családja az elhalt vagy elesett rendfokozatának megfelelően, a következő nyugdíjban részesül: I. ős II. rangosztály 5.400 K táborszernagy 5.000 „ altábornagy 3.000 „ vezérőrnagy 2.500 . ezredes 2.000 „ alezredes 1.500 „ őrnagy 1.200 „ százados 1.000 „ főhadnagy 900 „ hadnagy 750 „ XII. rangosztály 700 „ Ha a íerj a csatatéren esett el, úgy ez az illetmény még 50 százalékkal emelkedik. Rangosztályba nem sorolt havidíjasok özve­gyeinek nyugdiját akként állapítják meg, hogy az elhalt férj illetményeinek egyharmadát kapja az özvegy nyugellátmányul, az azonban évi 400 koronánál kevesebb nem lehet. Kiskorú gyermekek után azok 24 éves élet­korának betöltéséig az özvegy nevelési járulékot kap és pedig minden gyermek után az özvegyi nyugdíj egyötöd részét, ez azonban egy-egy gyer­mek után 500 koronánál nem lehet több. Ha az özvegynek több mint 5 gyermeke van, úgy az összes gyermekek nevelési járuléka nem lehet magasabb, mint az özvegy teljes nyugdija. Az özvegynek kötelessége — addig mig a neveltetési járulékot huzza — a gyermekek ellátásáról gon­doskodni. Oly árváknál, kiknek édes anyjuk is elhal, a nevelési járulók árvajárulókká emeltetik föl úgy, hogy egy gyermeket a fél özvegyi nyugdíj illeti meg. Legénységi állományú egyének özvegyei, ha a fórjök a harctéren elesett, vagy a háború fáradalmai következtében elhalt, a következő el­látást kapják: gyalogos özvegye kap évente 96 K-t, őrvezető özvegye kap évente 144 „ tizedes özvegye kap évente 160 „ szakaszvezető özvegye kap évente 192 K-t őrmester özvegye kap évente 240 „ Legénységi állományúak árvái (fiuknál a be­töltött 16, leányoknál a betöltött 14 éves élet­korukig) évi 48 korona nevelési járulékot kapnak. Az ö/'.vegyi nyugdíj és az árvák neveltetési járu­léka összesen 540 koronánál több nem lehet. Szülők nélküli teljes árvák évi 72 korona árva­sági járulékot kapnak, több árvánál azonban ez az összeg a 360 koronát meg nem haladhatja. Legénységi egyének árvái, ha honi iskolákban tanulnak és megfelelő előmenetelt tanúsítanak, úgy rószökre havonta külön kijáró 4, 5, esetleg 6 korona pótlók igényelhető. Ezt a havi pótléko­kat 24 éves életkorukig élvezhetik. Havasköz. — Az UNG munkatársától. — A most folyó világháború kitörése előtt még a benszülött ungiak is keveset tudtak Havasköz­ről, pedig nagyságra nézve ez Ung vármegyének második községe. Nagyberezna az ő 2814 lakosá­val csak utána következik. 21.015 kát. hold nagy­ságú határa pedig majdnem akkora, mint a sze- rednyei járás fele. Lakóinak száma 2936, akik szegény, de munkaszerető, hazafias ruthének s közülök 549, tehát több, mint hatodrésze beszól magyarul, ami első sorban a 11 óv óta ott mű­ködő négy állami iskola derék tanítóinak, Ba- csinszky Tivadar g. kath. lelkésznek és Pákán Emil körjegyzőnek köszönhető. A háború országszerte hiressó tette, mert napról napra olvashattunk róla valamit a lapok­ban. Háromszor szállták meg az oroszok. Kétszer vitéz csapataink verték ki őket, harmadszor pedig csapataink jöttének hírére minden harc nélkül vonultak ki. Január 2-án törtek be harmadszor. Az ottani állami iskolák igazgatójával éppen oda utaztam, midőn Sóháton jelentették, hogy az oroszok ismét bevonultak Havasközre s tovább nem lehet menni. Január 22-én harmadszor is elhagyták a községet. Amint biztos forrásból értesültem távo­zásukról, Szabó János áll. isk. igazgatóval el­határoztuk, hogy megnézzük, mi kárt okoztak iskoláinkban. Csütörtökön, február 4-ón indultunk el, még pedig Csontos felé. A vonat d. 3. 11 óra helyett csak este 6 órakor érkezett be az ungvári állo­másra, honnan 8 órakor mentünk tovább s dél­után 1 óra helyett ójfólután 3 órakor érkeztünk Csontosra. Csontos telve volt vonatcsapatokkal. A lovak, ökrök és tehenek a házakba voltak be­kötve, a szegény katonák nagy része pedig hatal­mas tüzek mellett virrasztott a rettentő hidegben. Magában a községben fogatot kapni nem lehetett, megszállóhely nem volt s ezért kénytelenek vol­tunk cókmókunkat hátunkra téve, gyalog indulni Havasköz felé a törvényhatósági utón. Nagy meglepetésünkre a Csontos és Csontos- Rosztoka között az Ungon keresztül vezető hidat, melyről itthon azt állították, hogy az oroszok a levegőbe röpitették, — teljesen ép állapotban találtuk. Rosztokán mindössze 3 pár ló maradt. Az egyik Kavaly nevű gazdánál, de ennek kocsija nem volt, a másik pedig ezen irtvány ezermeste­rénél, akihez 4 óra után zörgettünk be. Itt talál­tunk négy viharosi izraelita polgárt, akik elha­gyott otthonukba igyekezve, itt pihentek meg. A lakosságtól megtudtuk, hogy az oroszok Roszto- kát nem szállották meg, hanem a községtől észak­keletre fekvő hegyről csupán előőrseik portyáz- tak erre. Az ezermester készségesen válalkozott arra, hogy szánon Havasközre szállítson bennünket. Félóra múlva pompás szánuton el is indultunk. Háborúnak itt semmi nyoma sem volt. Az egész vidék csendesen pihent még, csupán egy róka ugrott ki az árokból 8 rohant tovább az erdőbe. Virradatkor Viharosra mentünk. Az épen álló korcsma előtt barátságosan köszöntött nehány ruthén. Tovább haladva, a Viska patak forrásánál, éppen Havasköz és Viharos határán az ut egyik oldalán is, a másik oldalán is 6—6 ágyu-fedezó- ket találtunk. Ezeket a hó már jórészben behordta. A legelső havasközi háznál (mely 7 km.-re van a középpontjától) nagy meglepetés ért. Az udvaron egy egészséges sertés és egy mokány ló fogyasztotta reggelijét. Továbbmenve Lapuxüt mai néma ft oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom