Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1915-01-24 / 4. szám
53. évfolya Ungviír, 1915. január 24. 4. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. i Negyedévre . . 2 K. Félévre ...........1 K. || Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egyfilt : Egész évre . . 14 K. || Félévre ...........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. =■--- Nyilttér soronként 60 fillér. - —= UNG HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- - ~ den csütörtökön. .......... TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca í-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők ( Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. KIADÓHIVATALT TBLEFONSZAM H. ---------Vészmadarak jönnek. Irta Szemere Kálmán. Lebegnek, keringnek Riasztó árnyak. Vészmadarak jönnek, Kóvályogva szállnak. Gomolyog, kavarog Képzelet felhője, Rémlátók azt hiszik: Vihar lesz belőle. Mosolygó kék az ég, Mégis sötét minden. Nem tudják, nem látják: Hogy velünk az Isten, Az Erő, Hadver.ő, Dicső ősök atyja, Ki hű magyar népét Cserben sohsem hagyja?!. . . Most még csak fuvallat, Gyönge szellő rezdül, S leikökben már szélvész Orkán zúg keresztül. . . Csobogó, csacsogó Csöndes csermely, patak Szemökben hatalmas Óceánná dagad!. . . Játékpisztoly durran, Bádogkard ha fénylik, Sápadnak, reszketnek, Ép bőrüket féltik . . . Gombamód sarjadzik Hírfáján a hajtás, Vészharangok zúgják: Szaladj te is pajtás!. . . Magyarhoz nem illő Félelem, gyávaság. Jó lesz, ha felszámol Ez a hős társaság. S bizakodva bízva, Erős karral-kézzel Álljon ki a gátra, Nézzen szembe vésszel! Félre kishitüek, Hazánk sohsem vész el! Háborús világ. Hány magyar katonát tüntettek ki eddig? Az Igazmondó naptára összeállítást közöl, amelyben fegyvernemenként, ezredenként és név szerint sorolja fel azokat a vitéz magyar katonákat, akiket kitüntetés, hadseregparancsnoki dicsérő elismerésért, vagy egyéb érdemjelet kaptak eddigi hősi küzdelmükért. A részletes közlemény után statisztika következik. Eszerint a legénység között 64 aranyérmet, 833 I. osztályú nagy ezüstérmet, 2660 II. osztályú kis ezüstérmet osztottak ki. 1173-an kaptak hadseregparancsnoki djcsérő elismerést és tizenhatan egyéb érdem jelet. Össze sen tehát 4799 katonánkat érte kitüntetés. Dec. közepén a magyar csapatok tisztjei és más csa patok magyar tisztjei a következő kitüntetéseket kapták: magasabb rendjelet mintegy 250-en, katonai érdemkeresztet 1000-en, koronás arany érdemkeresztet és lelkészi érmet 100-an, királyi dicsérő elismerést 1500-an. Közel háromezer magyar tiszt jutott tehát eddigelé a hősök aranykönyvébe, közöttük ötszázan a német császár vaskeresztjót is elnyerték. Jelentkezzenek az elesettek hozzátartozói! A belügyminisztérium rendeletet bocsátott ki, hogy a veszteség-lisztában közölt elesett harcosok özvegyeit és árváit össze kell Írni, hogy az őket megillető segélyben részesüljenek. A jelentkezőknek magukkal kell vinniök a hozzátartozójuk elestéről esetleg kezükben levő okmányt, (levelet), házassági és keresztlevelet, anyakönyvi kivonatot, valamint a saját keresetképtelenségükről hatósági bizonyítványt. A középiskolai tanárok a háborúban. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny legújabb számában az intézetektől eddig beérkezett adatok alapján kimutatást tett közzé a középiskolai tanároknak a háborúban való szerepléséről. E kimutatás szerint december 18-áig 121 intézet és 1 tankerületi főigazgatóság 564 hadbavonult és 6 internált középiskolai tanárról ad hirt. Közülök a harctéren küzd 224; belső területen küzd 197 tanár, nem ad felvilágositást az intézetekből érkezett kimutatás 43 tanar hollétéről. A csatatéren küzdők közül elesett 23, megsebesült 37, hadifogságba esett jórészt súlyos sebesüléssel 18, eltűnt 6 középiskolai tanár, ezek nagyobb részben halottak, kisebb részben a hadifoglyok számát növelik majd. Kitüntetésben részesült 81 hadi érem-, 3 ezüst vitézségi éremmel; azonkívül nagyszámú hadseregparancsnoki elismerés. Megjegyzi a Közlöny, hogy ezek az adatok nem teljesek, mert sok intézettől még nem érkezett be a jelentés. A korona- és márka-érték. Az egész hadsereg, területén a korona- és márka-érték lép életbe. Az átszámítási arány a következő: 1 K = 80 pf. 1 Márka = 1 K 25 f. Az állami pénztárak (posta, adóhivatal, vasút stb.) mindig kötelesek ezen árfolyam mellett váltani. A polgári lakosságnak bár nem kötelessége, mégis érdekében áll a pénzt ezen kedvező árfolyam mellett átvenni. Az állami pénztárak és a polgári lakosság által bevételezett márkákat a hadtest- parancsnokságok minden hadműveleti pénztárnál, valamint a cs. és királyi VII-ik számú hadtáp parancsnokság pénztáránál költségmentesen fogják beváltani. Erről az alispán a járási tisztviselőket közhirrététel, illetőleg a lakosságnak tájékoztatása végett értesítette. Oroszországi hadifoglyok. Mallet, a budapesti amerikai főkonzulátushoz beosztott alkonzul, most Oroszországban utazik és sorra látogatja azokat a helyeket, ahol hadifoglyok és polgári internáltak vannak, hogy elhelyezésüket és ellátásukat ellenőrizze. Az alkonzul több tisztről küldött értesítést, mely szerint dr. Pap Zoltán 11. honvédgyalogezredbeli hadnagy Namanhan-ban (Ázsia) van egészséges állapotban; Fischer Sándor szintén 11. honvédgyalogezredbeli hadnagy Tobolszkban (Ázsia) sebesülten fekszik; Seres József 66. gyalogezredbeli zászlós pedig szintén Tobolszkban egészséges. Ilyen a magyar katona! Odafönn az erdőbundába burkolt Kárpáthegyek között szólt az ágyuk torka. Csata volt, ütközet. Rohamra mentek a vitéz honvédek és szuronnyal emelték ki árkaikból a muszkákat. Roham után szállingóznak vissza a kötözőhelyre a sebesültek; Véresen, sápadtan, fáradtan. Egyszerre csak két ember tűnik föl. Az egyik honvéd, a másik orosz. Mindakettö sebesült, de az orosz súlyosabban. Meg se tud állni a lábán. A honvéd úgy vezeti mint a gyereket. Közbe beszél hozzá a parasztember barátságával: — No, komám oda, oda .. . Hosszabbat lépj cimborám . . . Nono, el ne vágódj! Ne félj komám, foglak . . . Csak szorítsd a nyakamat. . . Már ott vannak a tábori kórház mellett. Oda szalad a sok szanitée. Át akarják venni az oroszt, de a magyar honvéd nem engedi. — Mán én nem adom oda ! —- Miért ? Hiszen mi jobban kezeljük ! — Nem lőhet a’. Néköm kötelességöm ! — Már hogy vóna kötelessége ! — Az bizony! Mer hát én szúrtam mög! Mögszurtam, hát bekötözöm a komámat! Ilyen a magyar katona. Köszönet. A 21. honvédgyalogezred III. zászlóaljának tisztikara és legénysége nevében dr. Nagy Béla tartalékos honvédfőhadnagy a vármegye közönségének hálás köszönetét tolmácsolja a közönség által küldött karácsonyi ajándékokért. Szamovolszky Ödön pályafutása. Irta Pap János. II. Katona-kötelezettségétől megszabadulván,s— néhány évig külföldön járt. Hazatérve, Horvay János művész barátjával társult és hozzáfogott a megélhetés küzdelmeihez. Budán, a királyi várbazárban kaptak műtermet. Első nagyobb rendelésük, melynek kiviteléhez nagy buzgalommal, sok reménnyel fogtak, a rozsnyói EVanc/sAa-szobor volt. Gróf Andrássy Dénes meghalt feleségének, a jótékonyságáról országszerte ismert „Franciska“ grófnénak emlékét kívánta megörökíteni e szép szoborban. Ismeretes dolog, hogy gróf Andrássy Dénes házassága miatt kénytelen volt szerény viszonyok között élete javát külföldön eltölteni. A hontalanság fájdalmát nagy műveltsége, s hozzá méltó hitvestársa, kivel zavartalan boldogságban élt, tették elviselhetővé számára. Midőn visszatérésének akadályai megszűntek, hazajött és dús vagyonnak jutott birtokába. Hazáját alig ismerte. Lelkét, gondolkodását, egész lényét a külföld fejlett magas kultúrája uralta. Kételkedett a magyar művészet és építészet megbízhatóságában. Ez az oka, hogy krasznahorkai fényes mauzóleumát, melyben azóta már ő is felesége mellett nyugossza örök álmát, drága pénzen külföldi építészek és művészek készítették Szinte csoda számba ment, hogy imádott nejének szobrát kezdő magyar művészekre bízta. Elképzelhető a nehéz föladat, melyre Szamovolszky és fiatal munkatársa vállalkoztak, midőn a megbízatást elfogadták. Jövőjük ezen első művük sikerére volt alapítva; e mellett azonban a magyar szobrász-művészet életre valóságát is be kellett igazolniok, a nagy műveltségű, sokat követelő, idegen világból hazakerült gazdag főur előtt, ki rajongásig menő lelkesedéssel csüngött bold, feleségének emlékén, valamint annak méltó megörökítésén. A gróf mindennapos vendége lön a kényelmetlen műteremnek és buzdítással, igen gyakran éles kritikájával folyt be a mű elkészítésébe. A szobor 1905. év óta Rozsnyó főterét díszíti. A művészek bravúrral oldották meg föladatukat. Tudásuk megtenné számukra az erkölcsi sikert és nem ütött csorbát a magyar szobrászatnak akko rára már jól megalapozott hírnevén. Az erkölcsi siker nem állott arányban az anyagiakkal. A fiatal művészek a gróf minden óhaját a legnagyobb készséggel teljesítették, ami nap nap mellett nagyobb kiadásokat okozott, melyekkel ajánlatuk tétele alkalmával nem számoltak s mely a fényesnek Ígérkező jövedelem nagy részét fölemésztő. A jótékonyságáról általánosan ismertFranciska grófné sírjából nyujtá feléjük áldó jobb kezét, hogy az ismeretlenség homályából kiragadjon két fiatal művész lelket és bátorságot öntsön beléjük a jövő küzdelemhez! Kassa városa pályázatot hirdetett szép honvéd-szobrára, melyre a rozsnyói szobor sikerén fölbátorodott és már ismertté lett két fiatal művészünk oly ötletes tervezettel vett részt, hogy pályadijat nyerve, Kassa városa őket bízta meg a szobor kivitelével. A szobrot 1906. szept. 7-én leplezték le. A Szamovolszky—Horvay név ez utón került a magyar szobrász-világ számottevő gárdájának listájára. A kassai honvéd szobor Szamovolszkynak azonban nemcsak dicsőséget s a jövő gond nélküli megélhetés lehetőségét biztositá, hanem egyszersmind boldogságát is megteremte. Itt ismerte meg közelebbről fiatal rokonál: Kresz Mártát, kit 1906. szept. 8-án, a honvéd- szobor leleplezés után való napon nőül vett s kivel boldog házaséletet élt. Székesfővárosunk pályázatot hirdetett a magyar szabadság-szobor alkotására, melynek határideje 1907. évi junius hó közepén járt le. Lapunk mai száma 4 oldal
