Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1915-06-20 / 25. szám
53. évfolyam. Ungvár, 1915. juniu* 20. 25 Mzém. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. j Negyedévre . . 2 K. Félévre ...........4 K. ! Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. ling vármegye Hivatalos Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ...........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f.- Nyilttér soronként 60 fillér.------HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mln- -- den csütörtökön. -----— TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KOZGAZDASAGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. KI ADÓHIVATALI TELEFONSZ ÄM II. = A világháború gazdasági indító okai és várható következményei. II. A 10 hónap óta dühöngő világháború legközvetlenebb célja: Németország gazdaságának és iparának tönkretétele, ma még épen oly elérhetetlen Nagy-Britanniára nézve, mint volt a világháború kitörése előtt. Németország területi épsége számbavehető csorbát nem szenvedett; épen — a háború bénitó hatásától eltekintve — a pusztulástól eddig még teljesen meg volt kiméivé. A gazdasági és ipari élet aránylag kevesett szenvedett s a külföldi piacoktól való teljes elzártság is sokkal kevesebbet árthat Németországnak, mely e tekintetben alig 20 °/o-ig függ a külföldtől; mig Nagy-Britannia összes áruforgalmának 80 ü/o-áig van a külföldre utalva. Ez annak a céltudatos törekvésnek a folyománya, amellyel Németország évek óta igyekezett magát a külföldtől függetleníteni. Németország mezőgazdaságát is nagyban fejlesztette. Termését 1880-tól 1913-ig : Rozsból . . 8‘4 millió q-ról 19*1 millió q-ra, Búzából . . . 129 millió q-ról 23-6 millió q-ra, Árpából . . 13 2 millió q-ról 22 2 millió q-ra, Burgonyából 70’5 millió q-ról 158 6 millió q-ra fokozta. Ipari cikkekből való behozatala évi 3264 millió K, kivitele 9048 millió K lóvén, a behozatal a kivitelnek ma csapán 36 %-át képezi, amelynek úgyszólván nagyrószét a meghódított területekről pótolhatja, egy kisebb részének pótlásáról pedig már jóelőre gondoskodott. Nagy csalódásban voltak tehát Németország ellenségei, mikor arra számítottak, hogy tönkretehetik, kiéheztethetik és gazdasági életét megbéníthatják, mert a német ipar a háborús viszonyokhoz gyorsan és megfelelően alkalmazkodott s az elvesztett külföldi fogyasztó piacok helyett a belföldön keresett és talált kárpótlást, különösen a hadsereg szükségleteinek előállítása terén. Ezenkívül a legtöbb német gyár — lehetőség szerint folytatva munkásságát — raktárra termel. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ellenséges ipar minden tekintetben aránytalanul többet szenvedett, a legnagyobb valószinüség mellett Németország ipara fog győztesen kikerülni a háborúból. Az angol ipart közvetlen háborús veszteség alig érte ugyan, mert a háború szintere az angol földtől messze van s Nagy-Britannia ezt az állapotot igyekszik mindenáron és minden eszközzel fönntartani, de kérdés, hogy az összehalmozódott német árutömegek versenyét elbirják e majd viselni az ellenséges államok iparágai, amelyek közül az angol kétségtelenül már is sokat szenved, az orosz vesztesége tetemesebb, Belgium egész hatalmas ipara pedig német kézben van. A legtöbbet a francia ipar szenvedett. Franciaország területéből 2.100,000 ha.-nyit tartanak megszállva, amelyen 3,255,000 lakó van német uralom alatt. A megszállott 10 départementra az 1912. évi hivatalos francia termelési statisztika szerint Francia- ország széntermelésének 688 %-a, koksztermelésének 78'3 %-a, vasérctermelósének 90 %-a, a nyersvastermelésnek 85-7 % a, a nyersacéltermelésnek 764) %-a esik. Ezen területen gyártották békében a francia tomasz-acól 95-3%-át,'az acélöntvények 76'9%át és a csövek 100 %-át. Az élelmező iparok köréből a megszállott területen működött a nagy cukor- és tésztagyárak 46-8 %-a. A francia textilipar, amely Longwytől Rethelen, Sedánon át Liliéig és Tourcoingig húzódik, 68'7 %-áig van elhódítva. A francia üvegipar és vegyészeti nagyipar egy része is német birtokba jutott. A gőzgéppel hajtott mezőgazdasági üzemekből 142 °/0 van német kézben, holott a megszállott terület Franciaország területének csak 3 7 %-a. Nagy általánosságban mondhatjuk, hogy a francia iparnak mintegy 40 °/o-a ezidőszerint német kézben van. A legjelentősebb széntermelő vidék is, amely a termelésnek mintegy 70 %-át adja, Valenciennes, most német kézben van. A visszamaradt 30 %-ból termelési nehézségek miatt csak 15 °/o szénre számíthat Franciaország és újabban az angol szén behozatala is megakadt. Óriási vesztesége nemcsak a francia gazdasági életnek, hanem a katonai készültségnek és a hadsereg ellátásnak is az északi vasgyárak elvesztése. A lillei és maubeugei gépgyárak, lokomotív- és vaggongyárak, a donaii lövedékgyárak termékeire a legnagyobb szüksége volna a francia népnek, ámde a lokomotív és vaggongyárak legnagyobb része német kézen van és csak az egyetlen bel- forti gyár van a franciák birtokában. A kovácsolt vascső-gyárak egészen a megszállott területre esnek s Franciaország mindeme termékekben való háborús szükségletét Nagy-Britanniából és Amerikából való behozatal utján kénytelen pótolni. A külső kereskedelem megbénulását legjobban Oroszország érzi, amelynek külkereskedelme az utolsó év alatt 900/0-al csökkent. Ha tehát ellenségeink gazdasági életének háborús alakulását csak legfőbb vonásaiban megfigyeljük, láthatjuk, hogy a háború igen súlyos sebeket ütött azokra, amely sebeket kiheverni, begyógyítani csak hosszas és körültekintő, gondos munkával lesz majd lehetséges. Ilyen munka lesz természetesen szükséges Németországban és nálunk is. Az a cél tehá , hogy a Németország gazdasági erejének megbénítását célzó háború kitűzött célját elérheti-e, nyilvánvalólag nem pusztán a harctereken dől el, hanem igen jelentős részben az egyes hadviselő államok belső gazdasági és iparpolitikája dönt ebben a kérdésben, vagyis azok az intézkedések, amelyeket az egyes államok már a háború során tesznek a végből, hogy iparukat, gazdasági életüket megerősítsék. Németország éber szemekkel figyeli az ellenséges, és különösen az angol gazdasági élet háborús jelenségeit és már most felkészül arra, hogy meglepetések ne érjék. Nálunk is, — akik a rossz gazdasági évek után csodálatosan lebirtuk ugyan eddig küzdeni a háborús nehézségeket, sőt a most legfontosabb hadi ipar terén nemcsak megálltuk helyünket, de haladtunk is. — nagy körültekintéssel és előrelátással kellene eljárni, hogy a gazdasági élet terén háború előtt szenvedett' három milliárdnyi veszteségünket s a háború folyamán szenvedett ipari- és kereskedelmi veszteségeinket mielőbb kiheverhessük és pótolhassuk. A háború bebizonyította, hogy Németország gazdaságilag és katonailag egyaránt felkészült arra, hogy az ellene irányuló ellenséges támadásokat sikeresen kivédhesse. A háború során nekünk is megkellett tanulnunk, hogy a fegyveres felkészültség és bős fiainknak csodálatraméltó vitézsége még nem biztos záloga a győzelemnek; ehhez feltétlenül szükséges a teljes gazdasági fel- készültség is. Ennek fejlesztésére, tökéletesítésére kell törekednünk a jövőben minden erőnkkel. Az előadottakból még a legszánandóbb kis- hitüek is bátorságot, bizalmat és meggyőződést szerezhetnek arra nézve, hogy az ipar és harc terén egyaránt erős Németországgal biztosan haladunk a teljes győzelem utján s aggódás nélkül várhatjuk majdan a kivivőit diadal után a béke áldásait. f. Háborús világ. A 18 évesek bemutató szemléje. Az 1897. évben született népfelkelésre kötelezettek bemutató szemléjét a következő napokon tartják meg: a perecsenyi járásban junius 26-áfl, a bereznai járásban junius 28. és 29-én, Ungvá'r városban julius 1-én, a szerednyei járásban juliqs 3-án, az ungvári járásban julius 5. és 6-án, a ka- posi járásban julius 8 és 9-ón, a szobránci járásban julius 11 és 12-ón. Fóláru vasúti jegy a sebesü't katonák hozzátartozóinak. A magyar államvasutak igazgatósága az Osztrák Magyar monarchiában orvosi kezelés alatt levő osztrák vagy magyar harcosok hozzátartozói részére a nevezett harcosok meglátogatása céljából leendő utazásaikhoz a harmadik kocsiosztályban úgy a személyvonatoknál, mint azon gyorsvonatoknál, melyek Ill ik kocsiosztállyal közlekednek, a saját és a kezelésben álló helyiérdekű vasutak vonalain, az önálló díjszabási joggal bíró helyiérdekű vasutakon azonban csak annyiban, amennyiben az illető helyiérdekű vasutak ahhoz hozzájárulnak, 50 %-os kedvezményt engedélyez. Hozzátartozóknak tekintendők: a szülők, gyermekek, testvérek és a feleség. A fenti menetdijked- vezmóny csak az 50 km.-nél nagyobb utazások esetén vehető igénybe. A féljegyeket a személypénztárak csak akkor szolgáltatják ki, ha az illető hozzátartozó azon kórház vezetősége részéről, ahol az illető beteg vagy sebesült katonát ápolják, értesítést mutat fel, amelyben a kórház vezetősége igazolja, hogy a meglátogatandó harcos az illető kórházban van elhelyezve, a meglátogatása ellen nincs akadály, továbbá, ha a kórház vezetősége részéről kiállított ezen értesítésen a vármegyékben az illető járási főszolgabíró, városokban a rendőrkapitányság hivatalos bélyegzőjének lenyomásával és aláírásával a névleg megnevezendő egyéneknek a meglátogatandó harcos sál való rokonsági viszonyát, a beutazandó vasúti vonal kezdő és végállomásának feltüntetésével igazolja. Hadiszolgáltatás. A cs. és kir. 2-ik hadsereg hadtápparancs- nokság azon intézkedései, melyek Ung vármegyének és Ungvár városának hadiszolgáltatások tekintetében való lehető kímélésére, illetve azok beszüntetésére vonatkoztak, utóbbi időben félremagyarázásra vezettek.' Sőt az is előfordult, hogy a hatóságok és lakosság a hadsereg és a népesség érdekében kibocsátott egészségügyi és rendőri intézkedésekkel szemben passziv ellenállást fejtettek ki. Tudatja ezért a hadtápparancsnokság, hogy azon hadiszolgáltatások, melyek beszállásolásra vagy egyéb személyi és doiogi teljesítményekre vonatkoznak, nemcsak nincsenek beszüntetve, hanem ezentúl is teljes mértékben teljesi- tendők. A hadiszolgáltatások közül csakis az élelmiszerek kiszolgáltatása van beszüntetve. A lakosság érdekében kibocsátott egészségügyi és rendőri intézkedéseknek feltétlenül eleget kell tenni. Minden erődítési műnél és annak közvetlen körletébe tartozó községeket a katonai parancsnok erődítési és karbantartási munkálatokra igénybe fogja venni. Az erődítésekbe beépített fát és drótákadályt elvinni tilos s mindazok, akik ezen tilalom ellen vétenének, rögtönitólő biróság elé állíttatnak. A II. hadikölcsönjegyzés. A hadikölcsönjegyzésben a vidék is példásan kivette a részét. A nagy küzdelemhez erőt és bátorságot meríthetünk a vidék derék lakosságának áldozatkészségéből. A Nagykaposi Takarékpénztárnál történt jegyzések: Csengery Kálmán 4000 K, Csengery Béla 400 K, Becza istván 2000 K, özv. Pribék Jó- zsefné 5000 K, Martinovits Menyhért 2000 K, özv. Martinovits Sándornó 2000 K, dr. Özvegyi Ferenc 200 K, Vinkler Áron 20000 K, Kende Péter 3000 Galgóczy Gyula 400 K, Mokcsay József 5500 K, dr. Sutka István 300 K, Sipos T. János 1100 K, Csutorás Mihály 500 K, ifj. Popély József 1100 K, id. Tóth B. János 1100 K, id. Tóth B. András 1000 K, Arvay Ödön 5500 K, Csicseri ref. egyház 1000 K, Lengyel János 1000 K, Tamás János 6Ó0 K, Szabó András 200 K, Szakács Jánosné 2000 K, Csatlós Mihálynó 2800 K, Tóth Géza 450 K, Hegedűs Margit 500 K, ifj. Varga István 2000 K, Pásztor Ferenc 200 K, Tamás István 800 K, Üveges Ferenc 5000 K, Palkó György 1000 K, Tamás Julianna 700 K, Varga János 400 K, Béres János 1000 K, Varga József 400 K, Hires József 200 K, Bosnyák Mihály 200 K, ifj. Galgóczy János 200 K, Tóth Imréné 600 K, Cz. Tóth János 400 K, Papp Mihály 400 K, Balogh Dániel 1500 K, Pápay Ferenc 500 K, Diószeghy Ferencné 1200 K, Böszörményi Sándor 500 K,' Eötvös Dániel 300 K, Oláh Pál 1400 K, Eötvös Ferenc 800 K, Berkovits Jó- zsefné 100 K, özv. Pápay Dánielné 1600 K, Traun Gyula 400 K, özv. Kovács Antalné 300 K, Pallay Vince 500 K, Balogh Sándor 1000 K, Varga Jó- zsefné 400 K, Kondás Péter 200 K, Takács János 600 K, Böszörményi Mihály 2000 K, id. Hires József 300 K, Barilló Julianna 400 K, Szilvássy András 1000 K, Szilvássy Erzsébet 1000 K, özv. Szakács Jánosné 400 K, Ilko János 1000 K, Béres András 400 K, Sziszák András 1000 K, Lókó József 400 K, Pap Lajos 700 K, Ladányi Sándor 250 K, Köblös Ferencné 600 K, Simkó Istvánná 400 K, Rajzák János 1000 K, Móré Erzsébet 300 K, Sziszák István 600 K, Spiegel Dávid 3000 K, Bárkó Ferenc 300 K, Rác Antal 300 K, Vinkler Áronná 100 K, Kása Emma 200 K, Balog János 500 K, Guttmann Ferenc 300 K, Gy. Hornyák János 300 K, Potoczki István 300 K, Konyesznyi Lnpnnk mai Hasú*?? 4 oldal
