Ung, 1914. január-december (52. évfolyam, 27-56. szám)
1914-10-11 / 45. szám
52. évfolyam Ungvár, 1914. október 11 45. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Félévre ..........4 K. Negyedévre . . 2 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Dng vármegye Hlvatnlns I.apjával együtt : Egész évre. . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. Nyilttór soronként 60 fillér. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdefési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- ■ den csütörtökön. ---- . MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szánt, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.------ KI ADÓHIVATALI TELEFONSZÄM 11. —-----Nyugodtság és bizalom! Katonai részről igen fájlalják, hogy a polgárság soraiban oly nagy a bizalmatlanság hadseregünk iránt, illetve hogy oly sötéten szeretik egyesek látni a jelen helyzetet és a jövő alakulást. A „finis Hungáriáé“ kiabálói megérdemelnék, hogy riadalom-ébresztés címén büntető eljárás alá vonják. S szinte érthetetlen, hogy a sajtóhadiszállás mindig férfias, mindig gyors és mindig tárgyilagos híradásai ellenére is sok itthonmaradt sötét képet erőszakol a maga ismeretkörének szemei elé. Hogy ez igy van, azt csakis egyetlen ténynek tudjuk be. Rosszindulat mindenesetre ki van zárva. Ha ez okozná a rémhírek terjesztését, akkor a statáriális eljá ás csinálna rendet. Mivel pedig rosszindulatról szó sem lehet, ennélfogva ez a szánalmas libabőrös politika csakis egyre vezethető vissza, t. i. hogy az itthonmaradottakban nincs annyi katonai, annyi hadviselési érzék, hogy át tudnák látni, mi folyik itt, mi történt eddig s mi van ma! ? Hogy a kétkedők tisztán látására módot nyújthassunk, szükségesnek tartjuk ezt a kérdést tárgyalni, egyben megvilágositani. Augusztus hóban Európában háború tört ki. Az apró és távollevő nációkat kihagyva a tárgyalásból, a németet, a magyar-osztrákokat egyrészt, az oroszt s a franciát másrészt vehetjük e világháború centrumainak. E két szövetséges párt vívja meg tehát a népek rettenetes világcsatáját. E harcok alakulása már most igen sokféle lehetett. Legfélőbb alakulásnak látszott az, hogy a francia orosz nem törődve monarchiánk haderejével, teljes vehemenciával együtt és egyszerre megy neki a németnek. Ha ez megtörtént volna, lehet, hogy mi hódítottunk volna Oroszországban területet, de a német erő két tűz között annyira meggyöngittetett volna, hogy ellenállása a nullára redukálódik. Akkor azután az orosz-francia a monarchiára vetette volna magát, kitartással, nagy számbeli túlsúlyával tönkretéve a szövetséges nélkül maradt monarchiát. Hála az orosz szószegésnek, ez nem következett be. Oroszország, mint mindig, megmutatta jellemtelen hitványságát. Nem sokat törődött ő a francia-szövetséggel, hanem a maga hóditó politikáját akarta legyezgetni. E célból a helyett, hogy teljes vehemenciával a németek által szorongatott francia szövetségese oltalmára sietett volna, kapzsi módon és oktalanul egyszerre nekirontott a monarchiának és Németországnak. Eredmény: magyar-osztrák, német diadal. Látva az orosz, hogy az erős szövetségesekkel nem bir, frontot fordított. Hogy a némettől szabaduljon, ráeresztette a franciákra, maga pedig teljes nagy hadseregével nekünk jött. Természetesen hatalmas tömegének lehetetlen volt ellentállanunk. Kell, hogy engedjük átvonulni a kietlen Galícián, hol az éhség s a kolera miatt teljesen kimerül. Az igy elgyöngülő és Galicia elárasztott területeinek szigorú őrzésével szintén legyöngitett orosz haderő igy hamarosan el fogja veszíteni a tömegben rejlő ellentállhatat- lanságot. S ezt az elgyöngülést fogja a mi hadseregünk kihasználni, neki rontva regébe illő bátorsággal a könnyen megijedő orosznak. Erre a hatalmas mérkőzésre, amely vagy a Kárpátok alján, vagy Galíciában fog lefolyni, készül most derék hadseregünk Amely eddig is megverte minden csatában az oroszt s ha az számbeli nagyságát elveszíti, akkor végzetesen leveri. A jövő tehát még akkor is a legjobb kilátásokkal biztat, ha egyedül és kizáróan a magunk, saját erejét nézzük. Ha most még arra is gondolunk, hogy Németországnak rövidesen sikerülni fog végzeteset ütni a franciákra s akkor ö is az oroszokra vetheti magát: oly gyönyörű prespek- tiváját nyerjük a jövőnek, amelynek a vége csakis Oroszországnak, ennek a máló testű óriásnak szertebomlása lehet. Nincs tehát ok sötéten nézni, sőt örüljünk, hogy hadvezetősógünk nem vezette oktalanul a túlerő pusztító erejének fiainkat, hanem okos taktikával vérontás nélkül gyöngíti az oroszt, hogy legyöngülve, a végén megverhesse. Aki tud katonai szemmel nézni, az jól tudja, hogy Oroszország veszte felé siet. Minden nap, amely vérontás nélkül telik, csakis őt gyengíti, minket meg erősít! Háborús világ. Büntetik az álhirek terjesztőit! A Budapesti Tudósító jelenti: Hadseregünk északon és délen győzelmes csatákban szerez becsületet fegyvereinknek. Minden okunk megvan arra, hogy a győzelem reménységével nézzünk a döntő küzdelem elé. Ennek dacára akadnak itthon olyanok, akik tájékozatlanságból vagy éppen nagyképűségből vész- hireket koholnak és terjesztenek. Ezek a hírek napról-napra járva, kibővülnek fantáziaszülte ijesztő részletekkel. Az ily mendemondáknak semmi pozif,iv alapjuk nincs és azokat a higgadtan gondolkozók le tudják szállítani az értékükre. De vannak olyan hiszékeny emberek is, akik hitelt adnak a rémhíreknek. Ezek körében nyugtalanságot keltenek a kósza híresztelések. Mivel a mai súlyos időkben a hazafias kötelesség azt parancsolja, hogy az állam minden polgára a fegyvereinkbe vetett teljesen jogos bizalommal és lelkesedéssel várja a fejleményeket, a köznyugalom fentartása megköveteli, hogy a legnagyobb eréllyel járjanak el az álhirek gyár tóival és terjesztőivel szemben. Evégből Sándor János belügyminiszter 9271/1914. elnöki szám alatt kiadott rendeletével az álhirek koholását és terjesztését kihágásnak minősíti Aki ezután vészhireket kohol vagy terjeszt, azt a rendőrbüntetöbÍróság 15 napig terjedhető elzárással és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel fogja büntetni.Rz a mai viszonyok között igazán szükséges és üdvös rendelet kimondja, hogy: „aki a hadviseléssel kapcsolatban 1. vészhirt kohol vagy valótlan vészhirt terjeszt; 2. valakinek megsebesülését, halálát vagy az ellenség fogságába jutását állítja vagyhiresz- teli anélkül, hogy annak valódiságáról hiteles közlésekből vagy kétséget kizáró más módon meggyőződött volna; 3. vagy egyéb oly hirt kohol, vagy egyéb álhirt terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a lakosság körében félelmet és ijedelmet keltsen, kihágás miatt 15 napig terjedhető fogházzal és 200 K ig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság és a fővárosi államrendőrsóg működési területén a budapesti m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik.“ Budapest, 1914. október 1-ón. Sándor János s. k. bölügyminisz tér. Polgárőrség a B) oszt. népfelkelőkből. A rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségesekké — mondta Lőrinczy Jenő alispán a f. hó 4-én tartott értekezleten, amikor a városi ideiglenes polgárőrségnek a belügyminiszteri rendelet értelmében történendő átszervezése került megvitatás alá. Az értekezleten az elnöklő alispán hivatkozott arra, hogy a polgárőrség átszervezésére azért van szükség, mivel a kiképzett népfelkelők, akik a polgárőrséggel együtt vigyáztak a város köz- biztonságára, elhagyták a várost s a jelenlegi kis számú galíciai katonaság, amely teljesít rendőri szolgálatot, nem alkalmas, mert nyelve miatt az érintkezés lehetetlen a közönséggel. Berzeviczy István rendőrkapitány a belügyminiszter által kibocsátott szabályzatot ismertette, majd a hála szavával emlékezett meg az ideiglenes polgárőrségről, mely lelkesen teljesítette feladatát. Az értekezlet, minthogy csak 33 an jelentkeztek a polgárőrségbe (kevesebben, mint az ideiglenes szervezetű őrségbe), kimondta, hogy f. hó 6-ig várakozó álláspontra helyezkedik, akkor a törvény szerint a B) osztályú (katonailag ki nem képzett) népfelkelők behívását kívánja. Minthogy f. hó 6-ig a jelentkezők száma csak 58-ra emelkedett, a Berzeviczy István rendőrkapitány elnöklete alatt tartott második értekezlet újra kénytelen volt a B) oszt. népfelkelők behívása mellett dönteni. Mindeneseire szebb lett volna az önkóntesi jelleg, azonban a cél érdekében a radikális eszköztől sem szabad megrettenni! F. hó 7-én jelent meg az alispán és a polgármester felhívása, mely szerint a hadiszolgáltatásról szóló 1912. évi 63. törvénycikk alapján elrendelték a polgárőrség szervezése érdekében a B) alosztályu népfelkelők 19-ik életévétől a betöltött 42 évig terjedő összes korosztályoknak szolgálatra jelentkezését. Csupán a vasúti, pénzügyőri szolgálatban állók, továbbá az orvosok és végül a közszolgálatban lévő állatorvosok nem tartoznak jelentkezni. A 42 éven felüliek önkéntes jelentkezését is elfogadják. A jelentkezések f. hó 8. és 9-én történtek. Első nap a 19—29 évesek, a második nap pedig a 30—42 évesek jelentkeztek. Mindkét nap a jelentkezés lezárása után az igazolvánnyal ellátott népfelkelők letették az esküt, miután a rendőrkapitány kioktatta őket kötelességeikre. A polgárőrségbe a két nap 731 egyén jelentkezett. Alkalmasnak találtak 618-t, föltételesen alkalmasnak 12-t (ezek a parancsnoksági irodába osztatnak be), alkalmatlannak nyilvánítottak 101 egyént. Azokat, akik a jelentkezést elmulasztották, a legközelebbi napokban előállítják. A polgárőrség tagjai a hat kerületre osztott városban nappali és éjjeli szolgálatot teljesítenek. A nappali szolgálat reggeli 8 órától esti 8 óráig tart három órai felváltással, az éjjeli szolgálat esti 8 órától reggeli 8 óráig le jz négy órai felváltással. Mindegyik kerületben éjjel, nappal 2—2, összesen tehát az egész városban egyszerre 12 polgárőr teljesit szolgálatot. A polgárőrök nemzeti karszalagot (U. Y. P. = Ungvár városi polgárőr) viselnek. Fegyverük revolver. A rendőrkapitány az őrség főparancsnokává Deák Gyulát nevezte ki, parancsnokokká pedig Barajevácz Szvetozárt és Roleizek Mátyást, parancsnoktiszt dr. Zombory Dezső, rajtuk kívül 40 segédtiszt van. A főparancsnok vezeti és osztja be a szolgálatot, a segédtisztek pedig ellenőrzik az őrség munkáját. Az uj szervezetű polgárőrség f. hó 12-én kezdi meg a szolgálatot. Visszatérnek a menekültek. A szept. 25-iki és a következő napokon át tartó pánik következtében nemcsak a felvidék, hanem Ungvár lakosságának is tetemes része elmenekült. Most azonban, hogy az ellenséget kitűnő katonáink kiszorították vármegyénkből, sőt az ország határától messze elűzték, a kis időre hontalanná vált emberek kezdenek visszaszállinkózni. A postavonat nap-nap után hozza a menekülteket, majd bátyus szekereken jönnek a felvidéki szegény lakosok. Egyik másiknak egész vagyona van a szekéren: 4—5 gyerek és néhány drb ágynemű. Mily öröm szállhatja meg a szíveket az elhagyott otthon viszontlátásakor! Nem lehet csomagot föladni katonák számára. A kereskedelemügyi miniszter a hadvezetőség kívánságára a hadrakelt sereghez tartozó katonai személyek részére szóló magáncsomagoknak tábori posták utján való szállítását október 2-ával bezáróan, vagyis 3-ától kezdve ideiglenesen beszüntette. A postahivatalok tehát további intézkedésig tábori postához címzett csomagokat nem vehetnek fel. Katonák anyakönyvi bejegyzése. Katonákra vonatkozó anyakönyvi bejegyzó- zekre nézve elrendelte a belügyminiszter, hogy azok halálozását veszteségi kimutatás alapján nem, hanem csakis belügyminiszteri rendelkezésre Lapunk mai száma 4 oldal.
