Ung, 1914. január-december (52. évfolyam, 27-56. szám)
1914-11-01 / 48. szám
52. évfolyam Ungvár, 1914. november 1. 48 széni. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . - 8 K. | Negyedévre . . 2 K. Félévre.........4 K. | Egyes szára 10 fillér Amerikába: Egész évre lü korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapiával együtt : Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. — ■ Nyilttér soronként 60 fillér. ■■■■ HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- den csütörtökön. ----TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ÄZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Iíazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. ^Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.----------- KI ADÓHIVATALI TELEPONS7.ÁM 11. = A miniszterelnök Ungváriin. Mindenképen kiváló esemény számba menő napja volt október 25-én Ung vármegyének és Ungvár város közönségének. E napon ugyanis gróf Tisza István miniszterelnököt és báró Ghillány Imre földmivelésügyi minisztert köszönthettük örömmel és szívesen látott vendégekként Ungvár városában. Ha visszapillantunk a múltba és kutatni próbáljuk, mikor volt része vármegyénknek ily kiintető látogatásban, szinte szégyenkezve kell evallanunk, hogy emlékező tehetségünk cserben agy, vissza sem tudunk emlékezni arra az időre Ha minisztert láttunk is itt — igen nagy idő- özökben, talán évtizedenkint egyet — magyar liniszterelnököt — ha nem tévedünk — eddig lég soha. Annál nagyobb őszinte hálánk iránta, annál ensőségesebb az örömünk, hogy a kormány vas- ezü vezetője, e nehéz napokban és súlyos kor- íányzati gondjai közepette, szükségét érezte nnak és rendkívüli elfoglaltsága mellett időt tudott zakitani arra, hogy az orosz betörés által sújtott, hetekig tartó katonai fel- és átvonulások minden övetkezményeit átszenvedett és a kolera által öbb ponton fertőzött és fejtegetett vármegyénk- lek szegény felvidékét felkeresse, személyesen zerezve meggyőződést a felvidék lakosságának elyzetéről, megélhetési viszonyairól, károsodásáéi és közegészségügyének állapotáról. Erős a bizalmunk, erős a meggyőződésünk, ogy személyes tapasztalatai — a tenni valók elől — meghozzák minden irányban a kivánt •edményt, és ami teendő, — az meg is lesz téve* Okt. hó 23-án terjedt el a hir, hogy a mi- szterelnök felkeresi vármegyénket. Ehir megye- erte mély benyomást, általános örömet és meg- /ugvást keltett. M. hó 25-én, vasárnap, dacára annak, fiögy : inden ünnepélyes fogadtatás előre le volt mondva, ár a reggeli órákban meglátszott a város képén, >gy ünnepnapja van. Kisebb-nagyobb csoportok rödtek össze az útvonalakon és megindult a álgatás, merről jön a miniszterelnök. A városkán egybegyült a polgárőrség ellenőreinek szolgálatba rendelt turnusa, a városi tűzoltóság és rendőrség, és csakhamar mindenki kijelölt helyére vonult. A vármegyeháza előtt lüktetett a legnagyobb érdeklődés. A boltívek alá vezető utvonalt példás rendben tartották az őrségek, a várakozó közönség türelemmel és nagy mérséklettel foglalt helyet a gyalogjárókon és csak néhány notabilitás várakozott a vármegyeház bejáratánál. Délelőtt féltizenegy órakor robogtak be a közönség éljenzésétől kisérve a megyeházába a miniszterelnököt és kíséretét Nagymihály felől hozó automobilok. A miniszterelnök kíséretében voltak : báró Ghillány Imre földmiv. miniszter, gróf MaiPth József, Molnár Viktor kormánybiztos, dr. Peck Fülöp vezór-főtörzs orvos, dr. Hajós Béla belügyminiszteri tanácsos, közegészségügyi főfelügyelő, Matty asovszky György belügyi osztálytanácsos, a kormány- biztos helyettese, Jaross Vilmos kamarás, Gedu'ly Gyula miniszteri tanácsos, államvasuti igazgató, Uhlarik Béla, az államvasutak debreceni üzletvezetője, dr. Latinovits Endre miniszteri titkár, a miniszterelnök titkára, Berzeviczy Zsig- mond osztálytanácsos, a hegyvidéki kirendeltség vezetője, dr. Pillaszanovits Antal miniszteri titkár és Pasztélyi Iván A miniszterelnök — kit a megyeházán gróf Sztáray főispán fogadott és üdvözölt — megérkezése után kiséretóvel együtt a főispán lakosztályába vonult. Sem testületi hivatalos tisztelgés, sem egyesek fogadása nem volt, mert a miniszterelnöknek minden perce ki volt számítva. Kivételt csak is Papp Antal munkácsi püspökkel tett, kit csakhamar fogadott. A főispánnál elköltött rövid reggeli után tizenkét óra előtt indult az illusztris társaság, — melyhez innen gróf Sztáray főispán, Lőrinczy alispán, Bánóczy főjegyző, Bekény főerdötanácsos, sz határrendörségi tanácsos, ifj. gróf Lonyay Gábor és Rathonyi György csatlakoztak — nyolc automobilon a felvidékre. A perecsenyi és nágy- bereznai járások egyes községeit látogatta meg a miniszterelnök. Perecsenyben, Nagybereznán, Csontoson és Fenyvesvölgyön állottak meg. A miniszterelnök a legbehatóbban és mindenre kiterjedő figyelemmel érdeklődött a felvidéki lakosság jelenlegi viszonyai iránt. Főleg azonban a koleramegbetegedósek és az ezzel kapcsolatos óvintézkedésre fordította figyelmét. Mindent megnézett a legnagyobb és legalaposabb részletességgel. Mindent meglátott és semmi sem maradt előtte észrevétlenül. Személyesen vizsgálta át -a betegek nyilvántartását, az óvintézkedések, fertőtlenítések miként történt végrehajtását. Bement a barakkokba, ajbetegekhez, azok ellátásáról, kezeléséről egy pillanat alatt tájékozva volt. Azonnal meglátta a hiányokat, a hibákat és volt elég kifogása. A perecsenyi járásban az óvintézkedések foganatositását, a felügyeletet és ellenőrzést egyáltalán nem találta kielégítőnek, s ennek komoly szavakban adott kifejezést. A bereznai járásban — bár némileg kedvezőbb volt az eredmény — szintén sok kifogásolni valót talált s a mulasztások és hiányok felett itt sem hunyt szemet. Erélyesen és legszigorúbban utasította a fő- szolgabirákat, hogy minden egyes esetben, minden beteget személyesen látogassanak meg s ekként szerezzenek meggy* ződést, hogy az előirt összes óvintézkedések megtótettek-e? Mert nemcsak rendeleteket kiadni vagy továbbítani, de azokat végrehajtani és végrehajtatni, de egyben ellenőrizni is vannak hivatva. Az ellenséggel elbánnak katonáink — de a kolerával megbirkózni a közigazgatásnak kell, ez legyen most legelső és legfontosabb feladatuk. Elrendelte a miniszterelnök azt is, hogy a katonaság által okozott károk megállapitása és összeírása alaposan és soron kivül sürgősen eszközöltessék. Fenyvesvölgyön bement a miniszterelnök a teljesen feldúlt körjegyzői hivatalba s az ott talált S'zanyi Lajos körjegyzőt — ki éppen akkor össze- tópett s a sártól piszkos irattárából próbált egyet- mást összeszedni — részletesen kihallgatta az ott történtekről, kérdéseket intézvén hozzá, mi okból s mikor hagyta el székhelyét, hová távozott, mikor tért vissza és mikor kezdette újból meg hivatalos működését ? Azután a kolerás betegek iránt érdeklődött, kik közül egy párt felkeresett. Tudakozódott a járvány-orvos működéséről s lelkére kötötte a körjegyzőnek a betegek látogatását és ellenőrzését. Fenyvesvölgyön bemutatta a főispán a miniszterelnöknek Bacsinszky Szilárd ottani g. kath lelkészt is, ki tudvalevőleg állítólagos russofil érzelmei miatt vizsgálat alatt állott; a miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki a történtek felett, majd igy folytatta: „ami tőlünk függ, mindent elkövetünk, hogy a történteket jóvátegyiik, mindig meg voltam győződve a g. kath. papság hazafi- ságáról, amelynek e kritikus időkben is számos tanujelét adták.“ — „Kegyelmes uramnak e szavai boldoggá tesznek s ez a legszebb elégtétel, amit kaphatok“ — felelt erre Bacsinszky. Mig a miniszterelnök a közegészségügy vizsgálatával volt elfoglalva, Ghillány földmivelésügyi miniszter a lakosság gazdasági viszonyai iránt érdeklődött, az illető erdőgondnokok által infor- máltatta magát, majd az összegyűlt köznép közé ment s anyanyelvükön tudakolta bajaikat, óhajaikat. Este 6 órakor tért vissza a miniszterelnök és kísérete Ungvárra. Itt minden pihenés nélkül, meglátogatta a főispán kíséretében a katonai csapat -kórházat, a siketnémák intézetében s a Drugeth-téri elemi iskolában elhelyezett sebesülteket. Leginkább a legsúlyosabban sebesültek helyiségét kereste fel, sok sebesültet megszólított, érdeklődve állapotuk iránt. Mindhárom helyen kifejezte megelégedését a vezető orvosok s az ápolónők előtt egyaránt. Ezután kiment a kolera-barakkba, hol hosz- szabb időt töltött. Mindent részletesen megnézett s nem volt észrevétele. Elismerését és köszönetét fejezte ki özv. Czebrián grófnénak, hogy e nemes, de nehéz feladatra vállalkozott, nemkülönben a betegek élelmezését elvállalt özv. Roskovicsné és Szoták Margit úrnők önzetlen működéséről is elismerően nyilatkozott. Megtekintette végül a Vörös-Kereszt egylet ungmegyei fiókja által a vasúti állomáson létesített betegnyugvó és kötöző állomást s az ottani kirendeltség vezetője Virányi Sándorné úrnő előtt az ungvári Vörös-Keresztes hölgyek önfeláldozó, fáradságos működését méltatta meleg, elismerő szavakkal. Csaknem 8 óra volt este, mikor a miniszter- elnök körútjáról visszatért, de még akkor sem volt ideje a pihenésre, mert már a főispánnál várták a délután folyamán érkezett gróf Schönborn Károly, Szinyey-Mersn István Sáros- és Árvame- gyók főispánja, Buttykay Ferenc beregi főispán és dr. Gulácsy István beregi alispán, kikkel a másnapi beregi és máramarosi úti programmot beszélte meg. Este 8 órakor a főispán vacsorát adott magas vendégei tiszteletére. Másnap már reggel hét órakor elutazott a miniszterelnök és kísérete Munkácsra, hogy onnan Vereckóre s még az nap este Máramarossziget felé folytassák utjokat. Háborús világ. A katonaság által elkövetett visszaélések megszüntetése. Az ország egyes helyein a katonaság által elkövetett visszaélélések tárgyában a m. kir. belügyminiszter leiratot intézett az alispánhoz, mellyel közli, hogy a hadsereg főparancsnoka rendeletet intézett az egyes katonai parancsnokságokhoz a célból, hogy a lakosság védelme, valamint a haderő tekintélyének fenntartása érdekében a hadműveletek folytán csapattestüktől különvált, katonai vezetés nélkül az országot bejáró katona- állományú egyének esetleges visszaélései megfelelő intézkedések által megszüntessenek. A katonai parancsnokságokat utasította, hogy amennyiben ilyen, vezetés és fegyelem alatt nem álló katonák részéről visszaélések történnének, a tulajdonnak minden jogosulatlan igénybe vétele vagy a fosztogatás legcsekélyebb megkísérlése esetére a legszigorúbb rendszabályokat léptessék életbe. Az ilyen esetekben minden elnézés tőketételével a katonai büntetőtörvény fog alkalmazásba vétetni, esetleg a rögtönitélő bíróság a tettes kivégzését fogja kimondani. A lakosságot miheztartás* végett a közigazgatási hatóságok megfelelő hirdetmények utján figyelmeztessék, hogy élelmiszerek, állatok, fogatok vagy egyéb tárgyak igénybevétele alkalmával azoknak készpénzben való kifizetését vagy hivatalos átvételi elismervény kiállítását kell a tulajdonosnak kívánnia. Amennyiben ez meg- tagadtatnék, úgy az igénybevétel vagy a tárgyak elvonásának, használatba vételének módját pontosan figyeljék meg, valamint azt is, hogy az illető katonák milyen fegyvernemhez, ezredhez tartoznak, milyen az egyen- ruházatuk, micsoda rendfokozatot viselnek és milyen nyelven beszélnek. A lehetőséghez képest megtudakolandó, hogy honnan jönnek és hogy merre távoztak. Ezeket az adatokat, valamint a fosztogatás idejét, pontos helyét, a kárvallott nevét, az elvitt vagy megrongált tárgyak pontos jegyzékét lehetőleg írásban, feljelentés formájában kell egybefoglalni. A feljelentést sürgősen a legközelebbi katonai parancsnokságnak, vagy főszolgabírói hivatalnak, vagy községi elöljáróságnak, vagy csendőrőrsnek kell átadni, vagy amennyiben nincs Írásba foglalva, szóbelileg kell megtenni. A feljelentést a közigazgatási hatóságok, illetve csendőrparancsnokságok röviden, világosan, könnyen áttekinthetően jegyzőkönyvbe foglalják. A fent megnevezett hatóságok a feljelentést legsürgősebben a legközelebbi tábori vagy polgári bíróságnak továbbítják. A katonai állományhoz tartozó egyének esetleges visszaélései elleni gyors és eredményes közbelépésből a lakosság bizvást merítheti azt a reményt, hogy ilyen esetek csak szórványosak maradnak és hogy a haza védelmére hivatott katonák részéről az állampolgáraink tulajdonukban semmi esetre sem fognak jogosulatlan kárt szenvedni. Miután ezen rendelet módot fog nyújtani arra, hogy a sokszor és sok helyen panaszolt visszaélések és fosztogatások megszűnjenek, a már eddig előfordult és netalán még előforduló esetekben a károsultak megfelelő védelemben és kártérítésben részesüljenek. Felhívja ezután az alispánt, hogy ezen rendeletnek törvényhatóság területén a lehető legkiterjedtebb és a alkalmas módon való közhírré tétele iránt azonnal Lapunk mai száma 4 oldal
