Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-25 / 4. szám
U N G 4 (4 szám) 1914. január 25. Emlékezés dr. London Benjáminra. . . . Emléke nagy alapítványaiban örökké fog élni. Múlt számunkban ezekkel a szavakkal végeztük hírünket, amely dr. London Benjamin halálát közölte olvasóközönségünkkel. Dr. London Benjamin egyénisége, nagy akaratereje, pályája annyira nem mindennapi, hogy azt megismertetni érdekesnek tartjuk. Hogyan lett az ungvári szegény zsidó fiúból nagytudományu és előkelő orvos, aki szorgalmával és munkájával vagyont szerzett, amelynek nagy részét azonban a szegényeknek juttatta, — ezt mondják el az alábbi sorok. Dr. London Benjamin Ungváron született. Unokatestvére volt Reisman Bertalan ügyvédnek. A gimn. tanulmányait Ungváron és Nagy-Váradon, mig az egyetemi éveket Wienben végezte. Tanult és tanított, — hogy fentartsa magát. Az orvosi oklevél elnyerésekor érdekes pályázat jelent meg a wieni lapokban. A párisi báró Rothschild egy orvost keresett a jeruzsálemi kórházba, amelyet ő alapított. A fiatal, törekvő orvos lelkét ez a pályázat annyira megkapta, hogy szűkös anyagi körülményei dacára elutazott Párisba, hogy személyesen adja át kérvényét báró Roth schildnak. A jótékony báró tetszését nagyon megnyerte a fiatal orvos, aki tökéletesen beszélt franciául. Az állást megnyerte, elutazott Jeruzsálembe s mint vezetőorvos átvette a kórházat. Uj élet nyílott meg a fiatal orvos előtt. Az a tiz év, amelyet Jeruzsálemben töltött el, a munkáé volt, amellyel a lakosság megbecsülését valláskülönbség nélkül kiérdemelte. A hosszú idő alatt csak egyszer látogatott el Európába, amikor Wienben esküvőjét tartotta egy szegény származású, de nagy műveltségű nővel. A jeruzsálemi tartózkodása alatt egy kedves jelenet játszódott le. I. Ferenc József királyunk meglátogatta a kórházat s dr London magyar nyelven üdvözölte. A felséges urat nagyon kellemesen érintette ez az üdvözlet és kifejezést is adott örömének. De a kórház vezetése is nagyon megnyerte tetszését és ezért Londont érdemkereszttel tüntette ki. Dr. London Jeruzsálemben szép vagyont gyűjtött. Európába visszatérvén, Karlsbadban telepedett meg. A jószivü orvos, aki a magyar, német, francia, angol, török, arab és szláv nyelveket beszélte, nagyon keresett lett. A világ minden részéből érkezett betegek jelentékeny része őt kereste fel. Eugénia francia excsászárnó is az ő paciense volt. Természetesen a vagyon növekedett, amiből jutott a szegényeknek is. Érdekes, hogy a szerény viselkedésű magyar orvos állandó összeköttetésben volt a párisi és a wieni Rothschil- dokkal, az utóbbiak kezelték a pénzét. Dr. London B. mint gazdag ember is folytonosan a tudománynak élt. Minden télen utazott, sorba látogatta a hires egyetemeket és klinikákat, hallgatta leghíresebb orvos-professzorok előadását. A sokat tapasztalt Londonhoz az amerikai kollégái nagy bizalommal fordultak. Egy fia és két leánya volt. Fia: dr. London Gusztáv, egy németországi egyetemen működött mint magántanár, de fiatalon elhalt. Egyik leánya Elzász-Lotharingiában egy selyemgyáros, a másik egy karlsbadi orvos felesége. Hogy mennyi jót tett ez a nagy és melegszívű emberbarát a szegényekkel, azt ki tudná elsorolni. Alapítványai — amint mi is irtuk — meghaladják a 120 ezer K-t. Lehet azonban, hogy amit mi számon tartunk, az csak egy töredéke a sok jótéteménynek. Hiszen az ungvári izr. szent egylet által kezdeményezett „aggok házá“-ra 60 ezeret, az árvaleányházra 40 ezer K-t juttatott. Ungvár város 1913. ápr. 30-iki közgyűlése megadta a nagy emberbarátnak, ami legnagyobbat adhatott: díszpolgárává választotta. Dr. London Benjamin f. hó 4-én halt meg Majna-Frankfurtban, ahol az utóbbi esztendőkben állandóan lakott. Holttestét abba a városba vitték, ahol a sokszor megsiratott fia pihen. Ungvár lakossága mindig kegyelettel említi elhunyt jeles fia nevét. — Az Orsz. Magyar Gyorsíró-Egyesület tisztikarának tiszteletbeli és választmányi tagjainak névsorát közli a Gyorsírászati Lapok legújabb száma. A tiszteletbeli tagok közt van Medvigy János nyug. főgimn tanár, mig a választmányban helyet foglal Galovics Tivadar főgimn. tanár, bizonyságául annak, hogy az ungvári főgimnáziumban tanított gyorsírás értéke úgy a múltban, mint a jelenben is elismerésre talál a legfőbb szakkörökben. A művészetekről általában* Irta Sassy Attila. Lesznek talán, kik megütköznek bátorságomon, hogy én mint festő e szerény gondolati keretben mutatkozom be Önöknek. Lesznek — mondom — mert úgy vélik, hogy a festő csak fessen jó, szép, gyönyörködtető képeket, s a szó és gondolat kifejező formáit hagyja az Íróra, ki ebben valóban mester is. Előre kell tehát bocsátanom, hogy bár ösme- rem és respektálom e nézőpontot, azonban nem zárkózhatom el ama kedves és figyelmes felszólítás elől, hogy művészi nézeteimet nehány gondolatban kifejezzem. E feladat látszólagos nehézségét megértve, a művészet összességének alapjához, méhéhez folyamodtam, itt kerestem meg azt a sugárpontot, honnan külömböző formai megnyilvánulásokban szerte szót ágazik a művészet számtalan iránya, kifejező formája. Az iró is ugyanabból a titkos forrásból meríti italát, ahonnan á festő vagy a szobrász a tengerszemhez hasonlóan, mely titkos mélyében össze van kötve a nagy Óceánnal. Ha ezt a tényt felismertük, már oly közelségbe kerültünk mi festők az Írókkal, vagy a többi művészekkel, oly közelségbe — mondom — a sugárpontnál, a mely közelség jóformán egy közös egységgé tömörül. Ha tehát én most a festészetről beszélek, tulajdonképen az egységes művészet tulajdonságairól mondok szerény véleményt. Nem törekszem abszolút értékelésre, de igyekszem kikerülni a relativitás elfogultságát is. Az individuum az „ismeret“ törvényénél fogva kihelyeződhet önmagából, egyéni nézőpontját időlegesen felfüggesztheti s a logika törvényénél fogva levezethet, méltányolhat és megoldhat egy vele teljesen ellenkező nézőpontot is. Szeretni azonban csak azt fogja, ami nála elismerés, egyéni beidegzés, adódott érzet. Mert „ ismeret“ a tudás szülte jelenségek és valóságok gyakorlati megértése, — „elismerés“ annak egyéni elfogadása, az énnel való kongenialitás. Ez az a törvény, melynek segítségével megérthetjük Rafaell ideális látományait, Rubens hus- szinű buja képeit, Korreggio bámulatos arany színét. De még messzebb menve, a klasszikus görög-római szobrászatét, vagy Assziria-Babilonia, s még messzebb, Egyiptom monumentális művészetét — anélkül, hogy benne élnénk abban a korban. Természetesen e törvénnyel tudjuk az új művészetet is megérteni, a maga a kort megelőző, elöljáró újszerűségével, szokatlanságával. E jövőbe világitó, kialakuló művészeti megnyilvánulások természetesen előfutárok, melyek a fejlődés tömegerejével lefinomodnak, hogy helyet adjanak az újabb művészeti kilendüléseknek. Mindezeket az „ismeret“ erejével fogadjuk el, mely a szellemszülte tudás műve, s hideg, nem melegítő érzetek. Ezek nem a lélekből, az „elismerés"- bői, hanem az észből fakadnak. De mily kellemes érzés, ha a kor jelenségeit nézzük látcsövünkkel, annak művészetét, azt a művészetet, melybe beleszülettünk. E kor szelleme az, melyben minden önmagától már a lélekben igazolódik mint „elismerés“, mindnyájunkkal való rokonérzet. A krisztusi megbocsátás törvénye is e térben mozog Ő, ki komplekszuma volt a végtelen, határtalan szeretetnek, a szellem erejével kihelyeződött önmagából akkor, midőn irgalmat könyörgött Istenétől megfeszitői számára. E kihelyeződósnek is megvan a maga gyakorlata, moly sokszor annyira kitágul, hogy mérhetetlen látószögével felöleli az élet összes jelenségeit. Eljuthat egy ponthoz, a mindent megértéshez, mely oly magasságból néz, hol megszűnhet az egyén. Ebből természetesen az következik, hogy a szellem fejlettségével megérthetjük a lélek legel- vontabb, legegyénibb művészeti megnyilvánulásait is abban a percben, mihelyt ésszel mérjük meg azokat a jelenségeket, melyek a művészetek bármily újszerű formáiban is jelentkeznek. Az „ ismeret“ szelleme igy tehát maga a kultúra, mely lényegében nem más, mint a kozmikus természet felderítése. Ott, hol a kultúra szembe kerül a természettel, mindig a természet egyes, vagy tömegjelenségeinek megnemórtéséról van szó. Aki tehát a kultúrát szereti, magát a művészetet is szereti múltban, jelenben és jövőben. S mert legnehezebb a jövő művészet kultúrájába való kihelyeződés, tehát legkevesebb megértője is van. És ezzel elértem következtetésem végpontjához. Tanuljuk meg a szellem, az ismeret erejével * Felolvastatott a Gyöngyössy Irodalmi Társaságban 1914- január 3-án. Szerk. szeretni az újat a művészetben még akkor is, ha az eleinte torz formában nyilvánul is meg. Végeredményében az nem más, mint bölcsője a majdan eljövendő szépnek, jónak és igaznak, mert a nagy esztéta szavával él ma a szép, jó és igaz az emberi működés szentháromsága. Tovább az ember nem haladhat, minthogy a szépet megalkossa, a jót megcselekedje, az igazat megösmerje. SPORT-ÉLET. Birkózás. Az Ungvári Athletikai Klub egészséges irányú működésének most újabb fényes bizonyitékát szolgáltatja. Az egyes sportágakban elért figyelemre méltó tevékenykedése és sporteredményei már ezideig is számottevő tényezővé emelték az országos sport-életben. A futball és főleg a tennisz terén elsőrangú tényezővé emelkedett Felső- magyarországon. Most egy újabb sport-ág művelésére helyezte a súlyt. A birkózás a legférfiasabb sportok egyike. Hogy úgy mondjuk — az emberi erő mértékének tulajdonképeni kifejezője a birkózás. Lassan, csendben gyakorolta az U. A. K. ezt a sport-ágat, Céltudatos munkájával elérte azt az eredményt, hogy most már egy figyelemreméltó gárdával rendelkezik az Ungvári Athletikai Klub. Énnek elismerése s e sportág terén is elért haladás kellő méltánylása volt az az esemény, hogy Felsőmagyarország birkózó bajnoki versenyének rendezését a Magyar Atlétikai Szövetség az ungvári egyesületre bízta, dacára annak, hogy a felsőmagyarországi kerületben olyan városok is versengtek a bajnoki mérkőzés rendezéséért, mint Kassa, Debrecen, Nyíregyháza, Eperjes stb. Ha az országos sport vezető körei ilyen elismeréssel viseltetnek az ungvári sport fejlődése iránt, lehetetlennek tartjuk, hogy városunk társadalma hasonló elismerésben és méltánylásban ne részesítse ezt a törekvő egyesületet, amely városunk kultúrájának emelkedéséről ország-világ előtt olyan fényes elismertetést szerez, lehetetlennek tartjuk, hogy városunk társadalma ne ébredjen ennek a tudatára, hogy ez egyesülettel szemben, amely csak dicsőséget szerzett Ungvár nevének, kötelességei is vannak. Ma itt lesz, Ungváron, Felsőmagyarország minden jeles birkózója. A férfi erő és ügyesség olyan bemutató premierje lesz, aminőben még városunk közönsége sohasem gyönyörködhetett. Amit a magyar faj a férfias erőben Felsőmagyar- országon csak teremthetett, — annak lesz ma itt, Ungváron a bemutatója. Tessék elképzelni, az erőtől, egészségtől, izmoktól duzzadó 21 pompás fiatal embert, akik kiállanak a porondra az elsőségért küzdeni! És kik vesznek részt a versenyben ? Vannak köztük olyanok, akikre Magyarország, már az ország birkózó sportközönsége is büszke. Itt van pl. Orosz Dezső, a magyar birkózók egyik eredménnyel szerepelt képviselője a stokholmi olimpiádon. Itt van Spiro Géza, Felsőmagyarország középsúlyú bajnoka, Rottmann Arnold, a pehelysúlyú bajnok, Kerekes László, Gyöngyössy Gyula, theologus, a debreceniek nehézsúlyú bajnoka, Tényi Gyula, a kisvárdaiak nehézsúlyú bajnoka. Gyöngyössy Bálint Magyarország ' középsúlyú bajnoka, dr. Szamuelly Jenő a nyíregyháziak bajnoka. Azután itt vannak az ungváriak ! Mind igyekvő és győzelemre aspiráló atléta! Azt hisz- sztik, hogy az ungváriak megállják helyüket a küzdelemben és egy pár dijat elkaparintanak a kiváló idegen birkózók elől. Podlussányi, Ber- náth, Szilassy, Simonies, Grieger, Kulik, Paulin- csák védik Ungvár dicsőségét. És reméljük, megvédik. Hogy milyen nagy az érdeklődés a sportkörök részéről, legfényesebben igazolja az, hogy 21 birkózó nevezett be az ungvári versenyre és az, hogy a Magyar Athletikai Szövetség a verseny súlyának és sportszerűségének emelése végett szakosztályának elnökét, Csanády Mórt küldte ki Budapestről, hogy a M A. Sz.-et a versenyen képviselje. A verseny vasárnap d. u. 3 órakor veszi kezdetét a gimnázium tornacsarnokában és előreláthatólag esti 10 óráig fog tartani, úgy, hogy az érdeklődő közönség bármikor is jön, mindig gyönyörködhet a szebbnél-szebb küzdelmekben. Jégünnepély. A múlt vasárnapra hirdetett jégünnepélyt az U. A. K. ma délután tartja meg a katonai, zenekar közreműködésével. A pálya fényesen diszitve 5 órától áll a közönség rendelkezésére. A közönség szórakoztatására tűzijátékot rendez s karácsonyfát állit fel a Klub. A karácsonyfa alá ajándékok elhelyezését kérjük. Belépődíjak: napií GliAIND HOTFL ESPLANADE = NAG¥ = SZÁLLÓIM a Szent-lukács és Császár-gyógyfürdőkkel szemben. 250 szobával. J i pazar fénnyel :: berendezett BUDAPEST, III. ZSIGMOND-U. 38-40. Telelőn 130-35. 6 percnyire a nyugati és déli vasúti pályaudvaroktól. Rózsadomb parkos (tövében). — A modern technika leg- hlrfPHIPtatac cvájlftria újabb vívmányainak alkalmazásával teljesen újonnan épült Penziórendszer is. Kereskedelmi utazók és fűrdőzők- nek igen alkalmas. A vonatokhoz saját autójáratok. Rézbútor, központi gőzfűtés, minden szobában hideg-meleg viz, villanyvilágítás. Liftek, külön olvasó-, társalgó-, iró-szobák stb. Villamos közlekedés minden irányban. Mérsékelt polgári árak. Úri és női fodrász a házban. Elsőrangú étterem és kávéház. fogást kér JPallai Miksa, tulajdonos.
