Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-25 / 4. szám

1914. január 25. U N G (4. szám) 5 jegyeseknek 1 K, idónyjegyeseknek 50 f, kísérők­nek 20 f. Kezdete d. u. 5 órakor. Ródlizás. Az U. A. K. mólyuti ródli-pályáját nagy költ­séggel helyreállították és most már a szánká- zók rendelkezésére áll. A VÁRMEGYE. § A miniszter köszöneté. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter köszönetét nyilvánította az Ugn- vármegye közönségének, hogy a siketnéma inté­zet 1914. évi segélyezésére 1000 K-t adót. § A törvényhatóság a törvényszékért. Az ung­vári törvényszék kérdése legközelebb a törvény­hatósági bizottságot is foglalkoztatja. Gróf Sztáray Gábor főispán ugyanis f. hó 30-án d. e. 10 órára rendkívüli közgyűlést hivott össze, melynek egye­düli tárgya lesz: a törvényszék visszaállítása ér­dekében a kormányhoz indokolt felterjesztés inté­zése. — Az állandó választmány 29-én d. e. 10 órakor tartja az ülését. § A honvédelmi miniszfer két rendelete. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter legutóbb két rendeletet intézett a törvényhatósághoz. Az egyik utasítást tartalmaz a sorozási eljárásra nézve, különösen abban a tekintetben, hogy a mérték alá álló legénységet az orvos alaposan vizsgálja meg, hogy a 'hadseregbe csak egészséges katoná­kat sorozzanak. Egyúttal elrendelte, hogy az alapos vizsgálat érdekében a sorozónapokat sza­porítsák. A másik rendelete a közlegénység okta­tására irányul. Azok a kísérletek, melyek eddig egyes helyeken abban az irányban történtek, hogy a legénységet az irás- és olvasásra tanítsák, annyira beváltak, hogy a miniszter a legénység eiemi oktatását általánosítani kívánja. E végből érint­kezésbe lépett a közoktatásügyi miniszterrel és a törvényhatóságokhoz intézett rendeletében intéz­kedik a besorozott legénység elemi oktatásáról. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlések. — Jan. 20—21. — Eseményszámba menő közgyűlései voltak a városi képviselőtestületnek az elmúlt kedden és szerdán. A most már kizárólag közgyűlési helyi­ségül szolgáló, eléggé tágas terem zsúfolásig meg­telt különösen az első napon, s az a kitartó ér­deklődés, mely a tárgyalásokat kísérte, bizonyi téka volt annak, hogy csakugyan uj éra küszö­bén állunk. A közgyűlések első napján, a tárgysorozat megkezdése előtt, az elnöklő polgármester meg­emlékezett a testület egyik legrégibb tagjának: Bene Lajosnak a közeli napokban történt elhuny- táról, s indítványára a közgyűlés az elhunyt em­lékét jegyzőkönyvében megörökíteni, részvétéről pedig a gyászoló családot értesíteni rendelte. Majd a napirendre kerülvén a sor, elsőbben is dr. Sebő Sándor és társainak a törvényszék ügyében teendő lépések iránti indítványa került sorra, s Komjáthy Gábor, valamint Hidasi Sándor felszólalásai után elhatározta, hogy ez ügyben nagyobb küldöttséget meneszt az illetékes mi­niszterekhez, s felkéri egyúttal a vármegye tör­vényhatóságát is ez ügyben való cselekvésre. A városi rendőrség, tűzoltóság és szolga személyzet részére szükséges ruházatnak szállítá­sával a Mittelmann S. cég bízatott meg. Egyhangúlag hozott határozattal teljesithet- lennek találta azon előterjesztést, hogy a közvágó­hídon addig is, mig annak teljes átalakítása el­készül, ideiglenes sertésvágóhíd és perzselő- helyiség lótesittessék 2500 K költséggel oly módon, hogy ahoz a jelenlegi jégverem farészei felhasználtassanak. Teljesithetlennek találta egy­részt azért, mert ez teljesen felesleges kiadás volna, mert akkor meg uj jégvermet kellene lé­tesíteni, ami megint több ezer korona költséget okozna, amennyiben jégverem nélkül a vágóhíd fenn nem tartható, s mert uj jégverem építése s a vágóhid teljes átalakítása úgyis küszöbön van. Magyar Bálint kath. legényegyleti elnök azon kérelmét, hogy a színházat átalányösszegért adja át a város a legényegyleti előadások céljaira, szintén nem teljesítette, ellenben kimondotta, hogy esetről-esetre történő kérelmezés esetén a szín­ház használatáért fizetendő 50—50 K összegből hajlandó a kulturális egyesületeket segélyezni. A Széchenyi-ligeti vendéglő bérlője három negyedévi bérrel van hátralékban, s ezért május hó 1-ig fizetési halasztást kórt. A képviselőtestü­let a halasztást nem engedélyezte s egyúttal ki­mondotta, hogy azon esetre, ha a bérlő a hátra­lékot február hó 1-ig be nem fizeti, úgy a ven­déglő másnak adandó bérbe. A fogyasztási adókezelési ügyvivők drága­sági pótlók, valamint Vincze Emma dijnok fizetés­előleg iránti kórelmökkel szintén elutasittattak. Ezután vette kezdetét az 1914. évi városi költségelőirányzat .tárgyalása, amit a Városi Párt felkérésére Árky Ákos elnök nyitott meg, általá­nos figyelem és gyakori zajos helyeslések között elmondott, s lapunk más helyén egész terjedel­mében ismertetett beszédével. A beszéd látható hatással volt úgy az azt hallgató képviselőtestületi tagokra, mint a városi tanács tagjaira, amennyiben ily részletes, szak­szerű, s alapos készültségre valló kritika még nem hangzott el e terem falai között a városi vezetőség működéséről, s az általa benyújtott költ­ségvetésről. A beszéd befejeztével befejezést nyert a 20-iki gyűlés is, s a részletes tárgyalás másnapra halasz- tatott, amikor is az elnöki előterjesztések során felolvastatott a m. kir. honvédelmi miniszternek az új honvédlaktanya építése ügyében érkezett újabb leirata, melynek érdemleges tárgyalása az e hó 28-iki közgyűlésen fog megtörténni. A,költségvetés részletes tárgyalása folyamán Árky Ákos képviselőtestületi tag felszólalásai do­mináltak, s minden egyes részletnél csak meg­erősítette azon véleményt, hogy új működési te­rére igazi alapossággal s nagy ügyszeretettel lépett. Mellette Hidasi Sándor, Berzeviczy István, Gaar Iván, Mérő Vilmos szólaltak fel egyes rész­leteknél, végül pedig a további tárgyalás elhalasz- tatott 20 szavazattal 10 ellenében, s egyúttal uta- sittatott a tanács, hogy a folytatólagos tárgyalás megkezdése előtt mutassa be az 1912. évben fel­vett 220,000 K-ás kölcsönből felhasznált 160 és néhány ezer K összegnek hovaforditását. Három napos közgyűlés. A város képviselő­testülete f. hó 28, 29 és 30 án d. u. 3 órakor a városháza gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai lesznek a többek közt: A m. kir. honvédelmi miniszter leirata a honvéd­laktanya építése tárgyában. — Az ungvári városi közkórház bizottságának átirata a kórházi épít­kezéshez 50,000 K előleg engedélyezése tárgyában a m. kir. belügyminiszterhez, az országos beteg­ápolási alap terhére leendő elszáinolhatása iránt. — Ugyanannak átirata a gazdasági épülethez meg­rendelt új gépek kifizetésére 10,000 K részletnek kiutalása iránt, a kórházi építési tőkéből. — A jégszállitásra hirdetett pályázat eredményének tárgyalása. — Deutsch Mór kérvénye a városi színház bérbevétele ügyében s ezzel összefüggés­ben a szinügyi bizottság jelentése Nimberger Jenő ajánlatára vonatkozólag. — A Radvánc és Gerény községeknek Ungvár város területéhez való csato­lására vonatkozólag tett indítvány elbírálása végett kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. — Az 1914. évi költségvetés folytatólagos tárgyalása. Az uj honvédlaktanya ügyében a honvédelmi miniszter leiratot intézett a vármegye alispánjá­hoz, mellyel értesíti az alispánt, hogy azon fel­tételeket, melyektől Ungvár r. t. város az 1913. évi augusztus hó 29 én tartott képviselőtestületi közgyűlése alkalmával hozott határozata szerint az Ungvárott elhelyezett honvédzászlóalj részére szükséges laktanya felépítését függővé tette, leg­nagyobb sajnálatára nincs módjában elfogadni. Nem biztosíthat ugyanis hosszabb térítési idő­tartamot az 1895. évi XXXIX. t -c. 9. § ban meg­határozott 25 évnél, a fizetendő térítések tekin­tetében sem lépheti túl azon kereteket, amelyek a fentemlitett t.-c. 8. §-ában meghatározva vannak s nem vállalhat a kincstár terhére oly kötelezett­ségeket, melyek a beszállásolási törvények s az azokhoz tartozó végrehajtási utasítások szerint a laktanya-átengedőt kell hogy terheljék. Méltá­nyolva a város érdekeit, melyek a zászlóaljnak az állomáson való meghagyásához fűződnek, a fenti határozat dacára még nincs szándékában a laktanya-ópitós iránt a tárgyalásokat más várossal megindítani s amennyiben a város közönsége a fentemlitett határozatban kimondott elfogadhatat­lan feltételeit elejti, kész a tárgyalásokat folytatni s a város közönségének alkalmat nyújtani arra, hogy végleges határozatot a helyi vegyes bizott­ságilag elkészítendő általános építési tervezet alapján, tehát a hozzávetőleges építési költségek és a várható térítések ismeretében hozhassa meg. Minthogy pedig a zászlóalj elhelyezési kérdésé­nek rendezése az előmunkálatok sürgős lebonyo­lítását teszi szükségessé, felkéri az alispánt, hogy fentiekre a város közgyűlésének újabb határozatát kívánja be s hozzá sürgősen terjessze fel, hogy ahhoz képest, vágj'’ a helyi vegyes bizottság össze­hívása iránt intézkedhessen, vagy pedig a laktánya- épités iránt más várossal a tárgyalásokat fel­vehesse. Újabb felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik: 1. a tőkekamat- és jára­dékadóra, 2. a IV. osztályú kereseti és 3. a III. osztályú liereseti adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a tör­vényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt, hivatalból fog megállapittatni. Kelt Ungvári, 1914. január 18-án. Fincicky, polgár- mester. Megszüntetett ebzárlat. Értesítem a közönséget, hogy a város területén elrendelt ebzárlatot a mai napon megszűntnek nyilvánítottam. Figyelmez­tetem azonban a közönséget, hogy a városi eb- tartási szabályrendeletet ezután is ellenőriztetem és a mulasztókat megbírságolom. Ungvár, 1914. január 19. Berzeviczy, rendőrkapitány. HÍREK. Tájékoztató. Jan. SS. A {elsőmagyarországi birkózó-verseny d. u. 3 órakor a főgimnázium tornacsarnokában. A Kath. Népszövetség beszámoló-gyűlése d. u. 4 óra. kor a vármegyeháza nagytermében. Az ipartestület mulatsága. S6. Az Orsz. Szimfóniái Zenekar hangversenye a városi színházban. 88-30. Városi közgyűlés d. u. 3 érakor. 30. Vármegyei rendkívüli közgyűlés d. e. 10 órakor. Febr. 1. Domiuó-esíély a Szegényház javára a Kaszinó helyisé­geiben. A Kath. Legényegyesület szinielőadása a színházban. S. A patronázs-egyesület alakuló-közgyűlése. 7. A vasutasok mulatsága. 8. A Kath. Kör mese-délutánja d. u. órakor a r. kath. fiú iskolában. A famunkások szinielőadása és mulatsága. SS. A ref. iparos ifjúság mulatsága. S3. Az Ungvármegyei Nőegyesület mulatsága. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. U tí—7 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-térl áll. Iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e '/*10—*/,12 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdij-egyta- tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az Ipartestület helyi­ségében. Fogócska. Van a gyerekeknek egy kedves játékuk: a fogócska. Elkezdenek játékrigmusokat mondogatni s akire utoljára esik az utolsó szótag vagy szám — „az lesz az örökös fogócska“. Aztán addig hajszolják, addig kergetik egymást visongva, lihegve, míg csak bele nem fáradnak. Nagyon egészséges játék, nagyon jólesik utána a pihenés. És mikor már egy-két évtized választja el az em­bert tőle, sóhajtozni kezdünk utána: Istenem 1 de jó volna még fogócskázni! . . . Hát szó sincs róla, jó volna, ha most is nem fogócskáznánk. Mert a kurta szoknyával s a rövid nadrággal nem marad el tőlünk ez a játék. Bizony legtöbben tovább folytatjuk, csakhogy öntudatlanul. A játékrigmusokkal nem magunk sorsoljuk ki a fogócskát, hanem egy hunyorgó szemmel mosolygó néni, a Sors, és a játékterünket nem mi szabjuk ki, hanem egy fur­fangos bácsi: az Élet, aki húrokat feszít elénk,. alattom- ban hurkokat vet és ha elbukunk, nagyokat kacag raj­tunk. Ebben a játékban mindig mi vagyunk a fogócskák, mi kergetünk valakit, aki ügyesebb nálunk és hiába űz­zük, hajszoljuk lihegve, mindig kisiklik a kezünk közül, eltűnik szemünk elől, de mi csak űzzük lélekszakadva, míg végkép belefáradunk Sok ilyen játéknak tudom a történetét, egyét elmondom. Barátom sokat járt egy házhoz, ahol volt két szép leány. Barátom szerette a nagyobbikat s a nagyobbik szerette Barátom Barátját. Barátom Barátja szerette a kisebbiket s a kisebbik szerette Barátomat. így indult a játék, amit 15—20 éves gyerekek játszottak, akik mindig nőttek, akikhez mindig új játszótársak szegődtek s mindig olyat kergettek, akit sohasem tudtak elérni. Sokan Játszák ezt a játékot s addig kergetik egymást, mig el nem álmo­sodnak bele. Heine azt mondja erre: Ejh! rógi történet biz’ ez. De mindig új az embere S akinek ilyen sors jutott : A szíve meghasad bele. — Nekem ilyen sors jutott! gé húr. — Lapunk mai száma nem 10, hanem 12 oldal. — Személyi hírek. Roth Loránd földműve­lésügyi miniszteri tanácsos és Sugar Károly m. kir. erdőtanácsos, orsz. vadászati felügyelő folyó hó 20 és 21-ón vármegyénkben időztek és a kincs­tári vadászterületeket tanulmányozták. — Dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi főigazgató f. hó 20-án Ungvárra érkezett a főgimnázium és a főreáliskola megvizsgálása végett. — Az eperjesi püspök installációja. Eper­jesről jelentik: Dr. Kovák István g. kath. püs­pököt f. hó 18-án, vasárnap installálták. A püspök szombaton érkezett Eperjesre, összehívta a székes- káptalant és másnapra kitűzte a beiktatást, melyet Répássy György székeskáptalani helynök végzett. A beiktatáson csak a papság és a káptalan tagjai voltak jelen. A püspök a beiktatás után hivatalos látogatásokat tett. A beiktatása alkalmából nagyobb összeget adott a püspök a városi szegények részére. — Eljegyzések. Kozanovics Miklós cs. és kir. 66. gyalogezredbeli százados jegyet váltott Lnhoczkv Mariskával, özv. Telendy Antalné nevelt leányával. ' Újlaki Sándor bajánházai ref. lelkész f. hó 20-án eljegyezte Benkő Margitkát Józsefvölgyön (Zemplén megye.) Schvartz Sándor bezői földbirtokos élj egyezte Mittelmann Bernát fenyvesvölgvi tekintélyes ke­reskedő leányát, Sárikát. — Kanonoki előléptetések. A király Turjay János éneklő-kanonoknak az olvasó kanonokságra, Matyaczkó Tivadar iskolás-kanonoknak az éneklő- kanonokságra és Gébé Péter hetedik kanonoknak az őrkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom