Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-18 / 3. szám

1914. január 18. U N G (3. szám) 5 Az Orsz. Szimfóniái Zenekar hangversenye. A f. hó 26-án este, a városi színházban tar­tandó szimfóniái hangverseny iránt általános az érdeklődés. S ez indokolt is, mert eltekintve attól, hogy ilyen hangversenyt, melyben 54—60 művész­ember a legkülönfélébb hangszereken egyszerre játszik, Ungvár közönsége még alig hallhatott, Kán László, Lobkovitz Béla, Zupancic Miklós, Dubez Margit s ki tudná mind elősorolni a gárda tagjait, mind olyan nevek a művészi zene terén, melyeknek európai hírük van. A programm is elsőrendű s talán nem lesz érdektelen, ha erről egyet-mást közlünk. Ooldmark Sakuntala-uvertürje egy exotikus óriás pálma. A „Sába királynője“ megalkotójának szavajárását halljuk. Azt a beszédet, azt a forma­nyelvet, amellyel annyira szokatlan hangokat ütött meg valamikor és amely vele maradt mindenütt. Csupa festőiség ez a zeneköltemény. Kelet per­zselő napsugarai rezegnek rajta végig. A harmó­niái izzó színeket kevernek elénk. Az uralkodó (triolás) gondolat először a gordonkán és klari­néton csendül fel, azután az első hegedűkön szó­lal meg, majd később egyre gyarapodó lendülettel az együttes hangszerfoglalkoztatásban harsog. Csillogóan bontakozik elő a zenekar. Az tud csak ennyire a zenekarában élni, aki abban is nevel­kedett fel. A Sakuntala-megnyitó negyven éves elmúlt már és az első, világraszólóan diadalmas munkája Goldmark Károlynak. Kallidásza szan- szkrit drámairó évezredes remekéhez készült be­vezető zenének. A második darab Volkmann Róbertnek II. Szorenad-ja. Volkmann Róbertnek a magyar zene történetében is nagy szerep jutott. A budapesti orsz. zeneakadémián tanároskodott, s mint Magyar- országra vetődött földijeit, Haydnt és Schubertét, őt is megragadta zenénk fajisága. Néhány sajátos ságát el is leste s beojtotta müveibe. A Beethoven- korszak hagyományait követte nagy ízléssel, erős formaérzékkel. Legismertebb kompozícióinak egyike a második (f-dur) szerenád. Csak vonósok számára Íródott, a vonóshangszerek kitűnő isme­retével, hangszineik ízléses felhasználásával. Lágy, hízelgő, kedves és emellett férfiasán komoly kompozíció. A harmadik szám Liszt Ferenc Tasso-ja. A Tasso a legszebb alkotás Liszt szimfónikus költe­ményei között. Az olasz költő nagy tragédiáját tárja elénk, mely már a mű címében is kifejezésre jut: Lamento e Trionfo. Byron és Goethe hatása érzik rajta. Liszt három mozzanatot ragad ki Tasso életéből: velencei népszerűségét, ferrarai szerel­mét és szenvedését és római dicsőségét. A Tasso főtémája mólabús dallam. Háromszáz esztendő óta éneklik a lagúnák gondolásai. Komor, tragikus akcentusok kezdik a müvet. Majd az oboán fel­csendül a költő fájdalmas panasza, mely a hatal­mas zenekarban megrázó erejű kitöréssé fokozó­dik. Ezután következik az említett főtóma a bass klarinéton, kisérve a vonósok pizzicatóitól, a kür­töktől és a hárfától. Csupa sötét szin, melyből Velence misztikus varázsa szól hozzánk. Egy meleg kantiléna után felhangzik a fúvókon Tasso energikus témája és elűzi a költő lelkén borongó fájdalmat. Majd egy menüett stilusu Allegretto tétel mesél Tasso gáláns ferrarai kalandjairól, Leonóra iránt való szerelméről. A negyedik szám Csajkovszky hatodik szim­fónia ja, az egész megrendítő vészes nagyságában mutatja az ember, a hős küzdelmét a sors ellen. Nincs szimfónia, melynek kötött formái közzé ilyen félelmetes energia lenne lenyűgözve, mint Csajkovszkynak ebben az utolsó alkotásában, hol titáni őserők tombolnak. És mindegyik tételében benne van a nagy orosz poéta csodálatos világa, egész káprázatos fényességében. Az utolsó darab Berlioz Hectornak Rákóczi- indulója. Berlioz Hector a „Marche de Rákóczi“ keletkezését a következőképen beszéli el Humbert Ferrandhoz írott levelében. Bécsi tartózkodása alkalmával feikereste egy ismerőse és azt taná­csolta, hogy ha Pesten hatást akar elérni, akkor dolgozzon fel egy magyar témát. Egyúttal átadott Berlioznak egy csomó magyar népdalt, köztük a Rákóczi-indulót, mely a költőnek nagyon meg­tetszett s még azon éjjel hangszerelte. A pesti hangversenyen frenetikus tetszést aratott vele: a Nemzeti Színház falai nem láttak soha oly tom­boló közönséget, mint akkor este. Berlioz alig tudott elmenekülni a szeretet nyilvánulásai elől. Össze-vissza csókolták, ölelték stb. Magyarország­ból hazatérve belefoglalta „Faust elkárhozása“ cimü legendájába a Rákóczi-indulót s ezért hősét a cselekmény kezdetén Magyarországba helyezte. Az álmodozó Faustot magyar vitézek harci robaja riasztja föl. Berlioz munkája i*ógi partitúráit, me­lyekben még nem volt meg az induló, össze­vásárolta és megsemmisítette. Említsük meg még, hogy Párisban kapott Berlioz azután Magyar­országból a győri ifjúságtól egy ezüst koszorút a város címerével disHtve. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület, melynek égisze alatt folyik le a hangverseny, falragaszokon hívta fel a közönség figyelmét a nagyszabású hangversenyre. A helyárak a következők: Alsópáholy 12 K, emeleti páholy 10 K, páholyszék 3 K, támlásszék I—V. sor 3 K, támlásszék VI—XII. sor 2 K, közép­erkély I—II. sor 1 K 40 f, középerkély III—VI. sor 1 K, karzati ülőhely I—IV. sor 80 f, föld­szinti állóhely 1 K, diák- és gyermekjegy 60 f, karzati állóhely 40 f. Jegyek előre válthatók Székely és Illés könyvkereskedésében és este 6 órától a színházi pénztárnál. Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. A katholikus ünnepnapok és a bíróságok. A kalendáriumnak igaza van. Csemocb János hercegprímás nyilatkozott arról, hogy a „Motu proprio“ pápai bullát úgy hajtják végre Magyarországon, hogy a magyar naptárakban a pápai motu proprioval eltörölt ünnepnapokat is vörös betűkkel szedeti ki a püspöki kar azért, hogy ezzel mintegy buzdítsa a híveket az eltörölt ünnepek megülésére. Minthogy a jogszolgáltatásban igen fontos szerepet játszanak az ünnepnapok, amelyeken ugyanis rendszerint sem bírósági funkció, sem váltóóvás nem eszközölhető, szinte természetesen felmerült a kérdés, hogy ünnepnapok-e azok, amelyeket a pápai bulla eltörölt és hogy a bíró­ság minő álláspontra helyezkedik azokkal a na­pokkal, amelyek nem ünnepnapok és egyik-másik naptárban vörös betűvel vannak szedve Az ügyben illetékes információt szerzendő, felkeresték az igazságügyi államtitkárt, aki a következőket mondotta: — Az igazságügyminiszterium mintegy más­fél évvel ezelőtt foglalkozott ezzel a kérdéssel, még a pápai bulla megjelenése után és az igazság­ügyminiszterium rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet hivatkozik arra, hogy X. Pius pápa az 1911. évi junius hó 2-án Motu proprio de diebus Festis cim alatt kiadott iratában a híveket felmen­tette a misehallgatás kötelessége és a szolgálati munka alól Űrnapján, Karácsony, Husvét és Pün­kösd másodnapján, Gyertyeszentelő Boldogasszony napján (február 2), Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25) és Kisasszony napján (szep­tember 8), e napoknak ünnepi jellegét azonban nem szüntette meg. Ennélfogva a megjelölt na­pokat az igazságügyi hatóságoknak továbbra is ünnepnapoknak kell tekinteni. Ezeket a napokat a királyi bíróságok, a királyi ügyészségek részére kiadott hivatalos naptárban továbbra is vörös betűkkel tüntetik fel. Ä Vöröskereszt-Egyesület hangversenye.- Jan. 10. — Az Őfelsége és Mária Valéria főhercegasszony védnöksége alatt álló Vörös ke reszt-Egy let ung- megyei fiókja folyó hó 10 én este 8 órakor tar­totta élőképekkel egybekötött ezidei hangverse­nyét a városi színházban. Ez az Egyesület már sok sikerült estélyt szer­zett az ungvári közönségnek, ügy erkölcsi, mint anyagi siker dolgában azonban az idei volt egyike a legjobbaknak. A Plotényi-család, a precizitá­sáról immár közismert vonós-ötös, valamint Zsámboky Miklós kiváló nagy művész neve a programmon, igazi koncertté avatták ezt az estét. A műsort a 66. gyalogezred zenekarának nyitánya vezette be, amit Jeschek Gusztáv kar­nagy dirigált. A törekvő és mindinkább fejlődő zenekar megérdemelt sikert aratott. Utána óriási óvációk közepette lépett a szinre Plotényi Nándor, a meleg lelkületű hegedű vir­tuóz, a violinon immár teljesen kifejlődött leányá­val, Plotényi Agáttal. S. Bachnak egy hegedű- kettősét adták elő kifinomodott precizitással és biztos, művészi kézzel. Az elismerés alig akart szünetelni... Plotényi Agátot az Egyesület íz­léses ezüst-babérkoszoruval lepte meg. Majd Hirsch Gizella ült a zongorához, aki Chopin örökszép zenéjét teljes érvényre juttatta. Hirsch Gizella ma Ungvár egyik legjobb zongora­játékosa, kinek technikája szinte bámulatos gyor­sasággal fejlődött. A következő szám Zsámboky Miklós gor­donkaművészé volt, kinek mélyreható művészetét lapunk mai tárcarovatában külön méltatjuk. E helyütt azonban külön ki kell emelnünk Plotényi Nándornó zongora-kíséretét, aki ezen az estén valóságos virtuozitással uralkodott a billenytükön. A zenei részt illetőleg újból frenetikus hatást váltott ki Plotényi Nándor és Agáta magyar ábrándja, azonkívül Plotényi Nándorné (zongora), Plotényi Nándor (I. hegedű), Dános Miklós (II. hegedű), Oruska Lajos (mély hegedű), és Zsám­boky Miklós (gordonka) quintettje, ami egyúttal az estély egyik legsikerültebb számát képezte. A legmelegebb ünneplésnek vége-hossza sem volt. A zenei számokon kívül Sailer Györgyi Farkas Imrének „A kis kadét“ c. versét adta elő kedvesen, diszkréten és igen szép sikerrel. (Nem hallgatjuk el azonban azt a rendezői hibát sem, hogy miért kellett a szavalót maszkírozva ki­állítani ?) Lacsny Mariska pedig végtelen finomsággal és kedves hanghordozással „A rózsa“ c. monológot adta elő. Sok tapsot aratott. Az élőképek (Canova szobra, Mária Krisztina emléke) úgy a külső hatás, mint az egyes elren­dezés dolgában is kifogástalanul sikerültek és frappáns hatást gyakoroltak. Koncert után a Korona földszinti éttermében társasvacsora volt, amit kedélyes hangulatú tánc- mulatság követett, amely a késő reggeli órákig tartott. Az estélyt özv. Nehrebeczky Györgyné, mint az egyesület ungmegyei fiókjának elnöke ren­dezte. A rendező-bizottság elnöke Veress Imre cs. és kir. kamarás, határszéli rendőrkapitány volt. Az ungvári farsang tehát a legszerencsésebb előjelek mellett indult és hisszük, hogy mindvégig ebben a kifogástalan tónusban fog lefolyni. A VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. — Január 13. — A vármegye közigazgatási bizottsága a f. hó 13-án tartott ülésében megalakította a különböző bizottságokat. Megválasztott, illetőleg kinevezett tagok: A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mányába: I. a választott tagok közül: a) rendes tagokul: Kende Péter, dr. Sebő Sándor, b) pót­tagul Tóth Lajos; II. az állami alkalmazásban levő tagok közül: a) rendes tagokul: Hidasi Sándor, Kiss Dezső, b) póttagul: Perszina Alfréd. A vármegyei pótadó felszólamlási bizott­ságba : Bradács Gyula, Csuha István, Hegyi György és Kende Péter. Adóügyi bizottságba: Bradács Gyula, Hegyi György, Kende Péter és dr. Sebő Sándor. Pót­tagok: Csuha István, Matyaczkó Tivadar. A gyámügyi felebbviteli küldöttségbe: a) rendes tagokul: Bradács Gyula, dr. Sebő Sándor, b) póttagokul: Bernáth Zoltán. A főispán által kineveztettek : Hegyi György, Matyaczkó Tivadar, póttagnak Thuránszky Tivadar. A tanítói nyugdíj bizottságba: a) tagokul: Bradács Gyula, Lőrinczy Jenő ; b) orvosokul: dr. Gulácsy Árpád és dr. Hackel Sándor. Állami közutakon íelülvizsgáló-bizottságba: Bánóczy Béla, Tóth Lajos. Börtönvizsgáló küldöttségbe: Bradács Gyula, Hegyi György, Perszina Alfréd és Tahy Ábrahám. A havi jelentésből felemlítjük: A közigazgatási és közbiztonsági állapotok kielégítők. A Laborc- folyó január 1-én reggelre Rebrény, Pályin és Szeretva községeket elöntötte, az áradat a Nagy- mihály-pálóc-veskóci törv. hat. utat megrongálta. December hóban 37 külföldi telepedett le, útlevél iránt 242 drb kérvény érkezett be. A vármegyei főorvos jelenti, hogy a fertőző megbetegedések közül különösen a kanyaró ter­jedőben volt, mig, ellenben Szerednyén a hólya­gos himlő és Ókemencén, Felsődomonyán és Unghután a vórhas megszűnt. Élelmiszerek 47, korcsmák 46, gyógyszertárak 8, iskolák 31, gyárak 3 esetben vizsgáltattak. Veszettségre gyanús állatok Radváncon 3, Ungvári 4 egyént mar­tak meg. A pénzügyigazgató jelentése szerint állami adóban 24.877 K, hadmentességi díjban 3.315 K, jog- és bólyegilletékben 39.933 K, fogyasztási és italadóban 9734 K, dohányjövedékben 4.804 K-val kedvezőbb a fizetés, mint a múlt év hasonló havában. Az 1913. évi fizetés eredményét össze­hasonlítva az 1912. évi fizetés eredményével az 1913. évi fizetés 8.572 K-val kedvezőbb. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter meg­adta az engedélyt a kir. államópitészeti hivatalnak, hogy egy okleveles mérnököt 8 K napidij s kül-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom