Ung, 1912. július-december (50. évfolyam, 27-51. szám)

1912-08-18 / 33. szám

2. oldal. U1TG 33 szám. alázattal kérjük, kegyeskedjék a g. kath. ma­gyar püspökség székhelyét Nyíregyháza ren­dezett tanácsú városban felállítani.“ Hasonlóképp Nyíregyháza érdekében in­dítottak mozgalmat Ruttkay Gyula szabolcs- megyei íőesperes, Melles Emil szegszárdi c. apát, budapesti lelkész, Mosolygó Antal mária- pócsi kér. esperes, nyirgyulaji lelkész, Gönczy Antal szatmárnémetii kér. esperes, szatmár- németii lelkész, Takács Péter nyirbéldeki kér. esperes, penészlaki lelkész, Papp János szent­széki tanácsos, debreceni lelkész, Fuhrmann Antal timári kér. esperes, vencsellői lelkész, Kiss András hegyaljai kér. esperes, tolcsvai lelkész, Szócska János kárászi kér. esperes, révaranyosi lelkész, akik az új egyházmegye minden községéhez, a papokhoz, tanítókhoz felhívást küldöttek, amelyben a székhely-kér­dés óriási jelentőségét kifejtve, Hajdudorog és Nyíregyháza között a kérdés érdemi részét megvilágítva, újból és Nyíregyháza mellett teendő állásfoglalásra hívták lel őket. S mig a magyar g. katholikusok egy része Nyíregyháza mellett buzgólkodik, addig az erdélyi g. kath. oláhok között meg iveket köröztetnek aliárás végett, melyben tiltakoznak a hajdudorogi egyházmegyéhez való csatolá­suk miatt. Bizony-bizony jó lenne az új püspökség székhelyének kérdésében mielőbb dönteni, ne­hogy az ügy elmérgesedjék, éppen a magyar­ság kárára. Ungvár fejlődése. IV. Az Ung balparti csatornája és a fal. A vízvezeték kérdésére fontosságánál fogva majd egy alkalommal rátérek, de akár létesül a vízvezeték, akár nem, addig is, amíg létesül, éppen a közegészség érdekében áll, hogy az Uug balparti főcsatorna szennye a vízbe ömöljék s ha fertőzi is a vizet, melyet senki sem használ, ne rontsa a levegőt, mely különösen szá­razabb időben s nyáron a hidon járók orrát facsarja. Hihetetlen, hogy ilyesmi egy város kellő közepén történik 1 Az Ung vize a jobb part felé húzódik, a meder felényire száraz, erre ömlik a csatorna anyaga, itt szárad, hizlalja a legyeket, poshad, rothad, ronlja a levegőt, amíg jön egy nagyobb ár s befedi iszapjá­val, vagy eltakarítja. Ezt mindenki látja, érzi, csak a hatóság nem veszi észre s ezért nem is gondol e bűzfészek meg­szüntetésére. Pedig nagyon könnyű volna ezen a bajon segíteni. A füzes innensü vége irányában a vízlefolyás közepén építendő olcsó ékszerü fal megtörné a viz egy részének irányát, mely vagy magától, vagy egy kiásandó sáncban végig folyna a bal part mellett s ma­háza. Illetőleg ebben uralkodik a nemzet. Bent az épü­letet az egyszerűség és méltóság jellemzi minden be­rendezésével. Méltó a néphez, moly ide küldi kép­viselőit. Van ám itt mulatóhely is: a Tivoli. Pesten Os- budának és Városligetnek hívják. No, ennek a fő­városnak az egész mulatója nem nagyobb a mi Szé- chenyi-ligetünknól. Hogy tivornyáznak benne az em­berek 1 Kávét isznak, néhol egy-egy üveg sört, más frissítőket. Hallgatják a néma játékosokat a bretliken, nézik a tornászókat, vagy kacagnak a humoros mu­tatványokon. Trágárság, lárma, mámor, duhajság. — ebből még nem láttam. Az üzletekben alku nincs. Min­dennek meg van a becsületes ára. Gyűjteményeik közül a néprajziak ragadták meg figyelmemet. Ők a világ első hajósai, sokat halmoztak össze a történelmi múltból, nekem újat és érdekeset. A tisztaság erre fogalom. Itt nincs piszok sehol. Utcákon, tereken, házakban, udvarokon, mindenütt tel­jes rend van. Ehoz, azt hiszem, a népnek külön mű­veltségi jellemvonása kell. Ez természete neki. Amint igy élvezve a város kellemes szépségeit, szemlélem középületeit, szép képeit parkokban, tengeri kilátásokban, eljutok első benyomásaim eredőjéhez: Ibsen lakóházához. Megillefődve olvasom az egyszerű felírást: „I dette Hús boede Henrik Ibsen fra 15 okb 1895 til sin dód 23 máj 1906.“ E sarokház első eme­letéről merengett végig tekintete honán, és gyújtott lel­kében mind nagy gondolatokat. Kevés dolog hirdeti itt az ő nagyságát, legkevésbé az az egyszerű márvány­oszlop a Vor Frelsers temetőben, amely rácsozott sír­helye fejfáját képezi. De hát kell, hogy az ő nagysá­gát kő és malter hirdesse? gába fogadná a csatorna tartalmát s minthogy a viz a vásártér mellett egyesülne a másik oldalon folyó vízzel, az esése rövidebb utón nagyobb, a viz folyása gyorsabb s a közegészségre ártalmatlanabb volna. De a város vezetősége ily csekélységekkel nem foglalkozik. Milliós beruházás kellene. Haladni a korral! Ez a jelszó, a cifra nyomorúság jegyében. S ha majd a vízvezeték meglesz, újabb kiadások merülnek fel, újból kell majd építeni a bal partfalat is, n elyet ma csekély költséggel jókarban lehetne tar­tani, de amelyen ma fűzfavessző s egyéb gaz nő, hogy repessze a köveket s egy vizár alkalmával magával ragadja. * U. i. E rovat alatt irt cikkeimre úgy ezen, mint más helyi lapokban különböző magánérdekü nyilatko­zatok jelentek meg. Ezekre s a nagyszámban kapott üdvözlő levelekre egyaránt csak azt felelhetem, hogy én senkit személyében vagy állásában támadni nem akarok, de mint teljesen független ember, kizárólag a köz érdokébon irt s írandó cikkeimben — nem lehetek tekintettel egyes emberekre — s ha érintve érzik ma­gukat, ez csak annak folyománya, hogy véleményem szerint a sérelmes ponton ők érintették a közérdeket. Ezért is támadásra nem reagálok s az üdvözlésből nem kérek. Dr. Juszkovits Mór. Az aradi országgyűlés. II. Béla király uralkodása alatt 1132—36. kö­zötti időben zajlott le a bires aradi országgyűlés, me­lyen 68 főnemest felkoncoltak. Minthogy ezen időre esik a Béla király hadjárata Boris trónkövetelő ellen, ki Galicia felől fenyegette az országot, s az ország összes zászlós és főurai hadba szálltak, méltán ejt­hette gondolkodóba a történészeket az a körülmény, hogy miként lehetett az ország déli részén ország- gyűlés, amikor az ország számottevő összes dignitásai az éjszaki részen kellett, hogy legyenek a hadakkal. Több történész keresi tehát az országgyűlés helyét és a Labore mellett volt Arad vagy Orod községbe teszik annak színhelyét. Pauler Gyula is egyenesen megnevezi a Labore mentén volt Arad községet, mely a mostani Vaján táján volt s melynek ma is „aradi dűlő“ nevű határrészén feküdt a régi község s itt zajlott le a nagy történelmi tragédia, melynek az Ónodi gyűlés volt méltó párja. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület megindította a kutatásokat a történelmi igazság kide­rítésére. Érintkezésbe lépett a „Magyar Történelmi Társulattal“ is, melynek rendelkezésére értékes adato­kat óhajt bocsájlani. E célból bizottságot küldött ki az aradi országgyűlés állítólagos színhelyének meg­állapítására, s az ezzel összefüggő adatok gyűjtésére. Ez a bizottság tudós szakemberekkel kiegészítve, e hó 19-ón száll ki Vajánba s azt Szilágyi Sándor főszol­gabíró kalauzolja, Bernáth Zoltán földbirtokos pedig magyar vendégszeretettel és nagy ügyszeretettel fogadja. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ezen akciónak, mert végre is fontos és jelentőséges dolog annak tu­dása, itt volt-o az ország sorsára, múltjára nézve oly nagy fontosságú esemény színhelye. Eltekintve attól, hogy a történelmi adatok eddig mily alapot nyújtottak a történetíróknak az ösmert állásfoglalásra, már magukban a külső körülmények­ben erős támasztékokat látunk a Pauler álláspontja mellett. Közismert dolog, hogy a Nemzeti Múzeumban a Vaján községgel közvetlen szomszédos mokcsa— kérészi határban elterülő várdombnak nevezett régi földvár, — most egyszerű domb — ásatásaiból szár­mazó sok bizonyíték őriztetik arról, hogy a honfogla­lás és a későbbi hadakozások és táborozások ország­úba a Laborcmenti tájék volt. A vajáni és o területtel közvetlen szomszédos határ aradi dűlőjét — a gyö­nyörű erdőkoszotuzta rétet, egy domb uralja. Ez a domb feltétlenül földvár, táborozási hely volt, mert terasz-szerű és feltétlenül emberi kéz által alkotott kiuézóse ezt igazolja. De megálló, pihenő, táborozó helyül szinte praede3tináltnak látszik e hely. Három folyó ártere ér itt össze, az Ung, Labore és Latorca összefolyásánál. Nyugat felől az ut, Verecke, Munkács, Ungváron át vonul lefelé, a Várdomb s az aradi dűlő felé. Három folyó ártere, erdeje fedezi o gyönyörű he­lyet, ahol meglepetés az egyfelől nyitott és harci készséggel védett rendeket nem érhette. Az aradi dombtól éjszak s éjszaknyugatnak terül ol e vizzel körülfolyt erdőkoszoruzta aradi rét. Szinte kínálja ma­gát mai is terraszos fekvésével, hogy ide telepedje­tek, ha látni, uralni akarjátok a teret. Itt állhatott a királyi sátor, az országgyűlés színhelye. De bízzuk a tudós kutatókra és történészekre az igazság teljes kiderítését Annyi azonban tény, hogy a „Közművelődési Egyesület“ ezzel oly dolgot kezdemé­nyezett, mely az ország figyelmét Ung vármegyére fogja irányítani. Tervbe van véve még azon napon a pálóci Hadik-Barlcóczy-féle kastély műkincseinek megtekin­tése és a vármegye egy régi műremekének és Árpád­kori műemlékének, a nagyszeretvai ref. templomnak megtekintése is. Ennek a templomnak hajójában, fent a menyezeten felszegezve egy láda van, mely a 18-ik században lett helyére illesztve, miután hiteles adatok szerint akkor renoválták az érdekes templomot A ku­tató bizottság régi történelmi vonatkozású okmányokat és adatokat sejtve, felkérésre, hatóságilag fogja a láda tartalmát megállapítani, hátha vármegyénk régi törté­netére e műemlék mennyezetéről fény, világosság derül. A bizottság működésének eredményeiről beszá­molunk. Sport-élet. Kassai otd-boy csapat Ungváron. E hó 20-án d. u. az U. A. K. a kassai old-boy csapatot látja vendégül. A kassaiak játékát közönségünk jól ismeri; mindnyájan kitűnő kvalitású játékosok s igen élvezetes játékot fognak nyújtani. A csapatuk össze­állítása a következő: Jasszudi—Stefán, Polgár—Szir- may, dr. Nagy, Boross—dr. Vészi, Hilberth, dr. Kannen- giesser—Blaha, dr. Gádor. Az U. A. K. old-boy csa­pata a már ismert összeállításban lesz, azzal a kivé­tellel, hogy Speck helyén Tomcsányi játszik. A klub vezetősége mindent elkövet, hogy a vendég-csapat jól találja magát Ungváron. Mérkőzés után tiszteletükre vacsorát rendez, melyre a közönséget szívesen látja. Mérkőzés kezdete d. u. 5 órakor. U. A. K. — U. K. I. S. E. 2: 0 (1: 0) Csütörtök délután meglepetést hozott a mérkőzést végig néző közönségnek. Az oly gyengének tartott kereskedő ifjak csapatával az atléták csapata csak két goal különbséggel végzett. A kereskedő ifjak csapata napról-napra erősebb; ha nem csütörtökön, hanem vasárnap játszanak, amikor teljes csapattal állhatnak ki, kemény munkája akadna az U. A. K.-nak. A csa­patból a jobb játékosok hiányoztak, még a kis Fischer, a kitűnő kapusuk is cserben hagyta őket e délutánra. Az első goalt Kovács rúgta, kicselezve a védelmet, az első félidő 4. porcében. Ezentúl äz U. K. I. S. E. levonul a kapuja elé s csak védő játékot folytat. Fel­tartóztatják az U. A. K. szép támadásait. A második félidő 38. percében repül be a második goal, Jaku- bovies lőtte. Jól játszott Pupács és Korba. A keres­kedő ifjak közt kitűnt Halmos, de különösen Grosz- mann, ki négy ember helyett küzdött. A közönség lelkesen éljenezte játék végén az U. K. I. S. E.-t jó játékáért. Az U. A. K. túrája. A U. A. K. ma Máramarosszigeten játszik, onnét Szatmárra utazik, hogy 20-án a szatmáriak meg­hívásának tegyen eleget. Nem féltjük őket, biztosan sikerrel jönnek vissza I A legérdekesebb mérkőzés mindenesetre a szatmári lesz. A szatmáriakat közönsé­günk jól ismeri, könnyen végez majd vele az U. A. K. I. Egy kis incidens. Folyó hó 11-én az Ungvári K. I. S. E. a Kis- várdai S. E. közötti mérkőzést egy kis incidens előzte meg, amennyiben a két egyesület vezetősége a bíró személyében kölcsönösen nem állapodott meg. Az U. K. I. S. E. vezetősége ugyanis Fejér Herman U. A. K. tagot és képesített bírót kérte föl a mérkőzés vezetésére, akit a K. S. E. vezetősége azért nem akart elfogadni, mert a Kisvárdán tartott mérkő­zés alkalmával a vezetők Apjáry Béla személyében állapodtak meg. Megtörtént tehát azon kellemetlen incidens, hogy amidőn Fejér a mérkőzést megakarta kezdeni, a kis- várdai csapat, elég helytelenül, a pályáról levonult. Hogy ennek dacára az U. A. K. tagja vállalta — hosszas kapacitálás után — a mérkőzés vezetését, azzal koránt sem akartuk dozavuálni Fejér személyét, hanem meg akartuk védeni az U. A. K. hírnevét és a közönséget sem akartuk kellemetlen helyzetbe hozni. Ez utón kérjük azonban az lT. K. I. S. E. vezető­ségét, hogy máskor ilyen kellemetlen helyzetbe ne sodorja az U. A. K. tagjait és azzal együtt egyesüle­tünket. Az úszóverseny. Az Ungvári Athletikai Klub kebelében alakult úszó-szakosztály élénk működést fejt ki. A nagyszámú fiatalság lelkesen gyakorolja magát az úszás külön­böző nemeiben, a műugrásban és a vizipóló labda­játékban. Sajnos, a mostanában beállott kedvezőtlen idő akadályozta az U. A. K. úszóit a f. hó 20-ra kiirt úszóversenyre való előkészületekben. E miatt a ver­senyt f. hó 24-én d. u. 4 órakor rendezi az U. A. K. a Fűrésztelep felett az Ung-csatornában. A nagysza­bású, 17 versenyszámból álló verseny, a már eddig is nagyszámú nevezések által, erkölcsileg feltétlenül jól fog sikerülni, ha csak az idő nem fog kellemetlenkedni. Uj és használt iskolai tankönyvek az összes helybeli és vidéki iskolák részére, kaphatók: Székely és Illés könyv- és papirkereskedésében Ungvár, Kazinczy-utca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom