Ung, 1910. július-december (48. évfolyam, 48-73. szám)

1910-11-06 / 66. szám

66. uám. TT2STG­7. oldal. és 1909. évi zárószámadások még nincsenek készen, vagyonleltár évek óta egyáltalán nincs, kiutalások történnek költségvetési hitel nélkül, a község követe­léseit nyilvántartja a nagyharang, a város kövezése, világítása kritikán alul áll, a város vitális érdekeiben nem történik semmi. A drágaság tűrhetetlen, a piac­rendészet non sens, egyszóval Sátoraljaújhely város adminisztrációja a csőd szélén áll. Konstatálta ezt meglévő hiteles adatok és tények alapján maga a képviselőtestület és a város polgármestere. — Nyuga­lomban. Harmincötesztendei fáradságos, kemény munka után Kárpáti Péter bodrogzsadányi igazgató- tanító nyugalomba vonult. — A tőketerebesi cukor­gyár építéséről a „Pesti Hírlap“ az elmúlt héten a tényekkel teljesen ellentétes híreket közölt. A cukor­gyár felépítésének mi sem áll útjában és nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, hogy az igazgató­ság a gyár felépítését 3—4 évre elhalasztotta. Ellen­kezőleg, az építkezésnek tavaszkor leendő megkezdése iránt minden intézkedés megtörtént. — Műkedvelői előadás. A nagymihályi polgári műkedvelő társaság az ottani szegény tanulók felruházására december hó második felében műkedvelői előadással kapcsolatos nagyobbszabásu táncmulatságot rendez. (Beregmegye.) P fi 00 ^ürkopp és Styria kerékpár egye- DUI UUü dűli képviselője Ungmegyében. Tarka krónika. Egy ember, a ki önmagának a nagyapja lett. Lapunk egy barátjával történt meg az a furcsa eset, hogy önmagának nagyapja lett. Lapunk barátja igy adja elő az esetet. (Lelke rajta, ha nem igaz.) Egy özvegy asszonyt vettem el feleségül, a kinek volt egy felnőtt leánya. Az apám sokat eljárogatott hozzánk, beleszeretett a felnőtt leányomba, s elvette feleségül. Az apám ilyen formán a vömmé lett, a mostoha leányom pedig a mostohaanyámmá. Nemsokára gyermekem született; a gyerek már most az apám sógora volt, de az én nagybátyám is, mert testvére volt a mostohaanyámnak. Fia született az apám feleségének is. Ez a testvérem volt, de az unokám is, mert a mostohaleányomnak volt a gyermeke. A feleségem a nagyanyám lett, mert anyja volt az apám feleségének, vagyis az anyámnak. Most hát a férje is vagyok a feleségemnek, az unokája is, vagyis végeredményben önmagámnak a nagyapja. * Sportegylet Munkácson. Az ungvári, sátoralja­újhelyi és nagyszőllősi példán felbuzdulva, a munkácsi hivatalnokok, egyetemi hallgatók és a többi fiatalság elhatározták, hogy egy oly sportegyesületet alakítanak, mely alkalmat fog adni tagjainak arra, hogy a sport különféle ágait űzhessék. — A Beregvármegyeí Gazdasági Egyesület igazgató választmánya Bereg­szászban m. hó 26-án ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a vármegye törvényhatóságát felkéri Versec város törvényhatóságának a borfogyasztási adó el­törlése és a borok értékesítése tárgyában megindított akciójának feliratilag való támogatására. Továbbá fel­irat intézését határozta el a szerb és argentiniai hus- behozatallal szemben. — A munkácsi uj internétus. ügy értesültünk, hogy a munkácsi főgimnáziummal kapcsolatos internátus az államtól uj hajlékot kap. Az internátus 300,000 korona költségen 150 bennlakó tanuló részére a város által felajánlott területen épülne és beavatottak azt mondják, hogy az építésre szánt összeg az 1911. évi költségvetésbe már be is van állítva. — Előkelő stilus. A munkácsi állomáson Bokát nevetnek most egy vasúti munkáson, a kit betegsége megakadályozott abban, hogy szolgálatot tetijesitsen. Beadványt küldött tehát az állomásfőnök­séghez, melyben többek közt a következő sorok állottak : „Most beteg vagyok, de ha majd jobb létre szenderülök, újra munkába állok.“ Mert mióta az állo­más oly pazarul ki van világítva, ilyen előkelő stílus­ban beszélnek ott az emberek. — Hajsza egy be­törő után. A múlt héten óriási hajszát indított a csend- őrség a miszticei zárdabetörő után, a kit egyébként másféle bűnök is terhelnek. Mintegy negyven csendőr szállta meg a felvidéket, de eredménytelenül. Csongovai, igy hívják a betörőt, egyébként a m. szerdán életjelt adott magáról; állítólag levelet küldött Galíciából a csendőrségnek, hogy oszoljanak szét s ne keressék őt ott, a hol nincs, mert ő Galíciában egészen jól érzi magát. (Ugocsamegye.) A Halmi Népbank tőkeemelése. A vármegye egyik legrégibb pénzintézete, a Halmi Népbank rész­vénytársaság 200,000 korona alaptőkéjét 250,000 koronára emeli, és e célból 250 drb. uj részvényt bocsát ki 300, illetőleg 310 korona árfolyamon. (Szabolcsmegye.) Uj pénzügy igazgató-helyettes. A m. kir. pénzügyminiszter Sefcsik József pécsi pénzügyi tanácsost áthelyezte a nyíregyházai kir. pénzügy- igazgatósághoz s egyúttal megbízta a pénzügyigazgató­helyettesi teendők ellátásával. — Harc a főgim­náziuméit. A vármegye három községe verseng fő­gimnázium után: Nagykálló, Kisvárda és Nyírbátor, Nagykálló 8 osztályúra akarja emeltetni a 4 osztályú gimnáziumot. — Dohánybeváltás. A m kir. dohány- jövedeki igazgatóság közzé teszi, hogy az egyedáruság részére engedély mellett termelt dohány beváltására kiküldött bizottságok működnek : Nyíregyházán decem­ber 12-ikétől február 28-áig; Nagykállóban január 2-ikától február 20-áig; Kisvárdán december 19-étől február 28-áig ; Nyírbátorban december 12-étől február 24-éig; Vásárosnaményban december 19-étől február 24-éig; Nagytárkányban december 19-étől február 27-éig. — Kisiklott mozdony. Vásárosnaménynál egy vasúti mozdony, a mint a dohánygyárból kifelé haladt, a sínek megroppantak alatta és belegurult az árokba. Mindeddig nem tudták kiemelni. A jó tüdő. Berzeviczy rendőrkapitány beszélte szerkesztősé­günkben : Egy részeg embert hoztak be a rendőrségre. Mi jól ismerjük a megrögzött alkoholistát és jól össze is szidtam a vén részeget: — Nem szégyenli magát, folyton iszik. Hiszen igy előbb-utóbb tönkre megy a tüdeje. Miiül menne tönkre ? — A szesztől. A spiritusztól. A részeg ember vigyorgó arccal felelte : — Tönkre megy a tüdőm a spiritusztól ? Jó vicc. Én egyszer voltam a pesti múzeumban és ott láttam, hogy a tüdő spirituszban áll, hogy meg ne romoljon. * Telefon-vicc. Az egyik pénzintézet fiatal tisztviselője arról nevezetes ismerősei előtt, hogy beszélgetés közben valóságos nyálesővel szokta elárasztani azt, a kivel beszól. Nemrég valamely hivatalos ügyben Sátoraljaúj­helybe utazott s onnan telefonon hívta fel a bankot, hogy referáljon. Az a kollegája, a ki a telefon-üzenetet átvette, mosolyogva hallgatta a gyorsszavu referádát és eszébe jutott, hogy kivel van dolga. Hirtelen félbeszakította az előadást s igy szólt: — Hallja, kedves barátom, ne beszéljen oly mé­lyen be a kagylóba, mert már egész végig köpdöste az arcomat! s I ■ III*. DaSáiz-íéie törvényesen védett ANITOL szájvíz, fogpor, fogkefe. Tökéletes, megbízható, a modern fog­gyógyászat elvei szerint készült, szájhygiene összes követelményeinek megfelelő, komolyan hasznos, érté­kes hazai szakorvosi készítmények. Egyetemi tanárok és az ország legelső fogászorvosai által hasz­nálva és ajánlva. Használatuk meggá­tolja a fogromlást, a fogak ideális tiszták lesznek, a száj- és törökőrtől minden erjedési folyamatot távoltarta­nak, amiért különösen áldásos a hasz­nálatuk gyermekeknek a heveny­fertőző betegségek elkerülésére. Üditő, kellemes szájíz! Kapható használati utasítással Mittelmann Jenő úr gyógytárában Ungvári. Nagy üveg szájvíz 2 K, kis üveg 1.20. Fog­por 1 K. Ideális szép és jó fog­kefék 1.40 K. Irodalom. Mikszáth-Almanach 1911-re.* A könyvpiac elmaradhatatlan vendége már évek óta Mikszáth Kálmán Almanachja, a melynek eddig egyszerűen „Almanach“ volt a cime, de a mely ez esztendőtől kezdve — hogy egyik köve legyen annak * Mikszáth-Almanach az 1911. évre. Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Regénytár. XXVII. évfolyam 4—5. kötete. Singer és Wolf- ner kiadása. Ára diszkötésben 2 korona. az emlékműnek, a mely őrizni fogja Mikszáth nevét, — aranymetszésü betűivel a „Mikszáth-Álmanaoh“ ói­mét fogja büszkén ragyogtatni. A magyar közönség régóta megszokta már, hogy Mikszáth-Almanaohnak nevezze ezt a könyvet és ezentúl — mint tényleges Mikszáth-Almanach — cimóben is viselni fogja első szerkesztőjének nevét, mint a Maréchal-Niel-rózsa egy hires katonáét viseli — írja előszavában Herczeg Fe­renc, a Mikszáth-Almanach uj szerkesztője. Az ő szer­kesztőségében is ugyanaz marad a Mikszáth-Almanach, mint a régi Almanach volt, ez a piros fedelű érdekes és változatos könyv, a mely szinte már elválaszthatatlan velejárója a télies világnak és hozzátartozik, mint a karácsonyfa aranydiója és színes gyertyája, ó nélküle csonka maradna egy irodalmi esztendő és hiányát sok­sok könyvbarát erezné meg, a ki a duruzsoló kályha mellett a könyveihez, legjobb barátaihoz szeret fordulni. A Mikszáth-Almanach szinte az egész újabb magyar irodalom irányát felöleli magába és forrongó, de erőteljes literaturánknak legteljesebb áttekintését nyújtja. Magas irodalmi színvonalú az Almanachnak ez az újabb kötete, mintahogy mindenkor az irodalmi produktumok legjelesebbjeinek gyűjteménye volt. Novellái a külön­böző belletrisztikai irányok és áramlatok dokumentumai. Uj irányok felé való törekvések jellemzik mai irodal­munkat, a melybe uj hangok, uj nézőpontokból meg­látott problémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megtartotta mindazt, a mi a szivhez és lélekhez szól. Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba sűrítve: ez a Mikszáth-Almanach, a melynek megjelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a könyv­barátok nagy táborában örömteljesen üdvözölt vendég. És ez mindenképen érthető is, mert különb vendég a többinél': nem visz, de hoz. Garmadával hoz magával szellemi kincset, a melylyel a magyar házakat gyara­pítja. És magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar írógárda legjobbjait, köztük régieket is, a kik a háziak szeretetében már helyet találtak maguknak és az újakat, a kik szintén mindenképen érdemesnek mutatkoznak erre a szeretetre. Az Almanach régi híveinek, éppenugy mint az újaknak is, nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomában az uj hívők tábora bizonyára gyarapodni fog, a mit a könyv szokat­lan olcsósága is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth-Almanachban olvassuk legfris­sebb írásait a következő magyar Íróknak: Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Farkas Pál, Scossa Dezső, Színi Gyula, Hevesi József, Pékár Gyula, Gárdonyi Géza, Lőrinczy György, Sas Ede, Lövik Károly, Vértesy Gyula, Szomaházy István, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner (Buda­pest, Andrássy ut 10.) kiadásában jelenik meg. Ára 2 korona. Alább közöljük Herozeg Ferenc pompái elő­szavát. Előszó. Lassan-lassan kiderül, hogy mennyi sok árvája maradt Mikszáth Kálmánnak. Közöttük van ez a könyv is. — Jó napot, Almanach 1 — igy köszöntötte 1888-iki előszavában az Almanach megszületését. A falusi ember Ínyencségével élvezte az ósdi címből kiáradó jázmin-szagot. „Almanach! Úgy hang­zik, mintha a dédapját szólítaná valaki. ..“ A terv mindenképpen a kedvére való volt. Igen, legyen egy hely, a hol minden őszszel egyszer összetalálkozik egy csapat iró, mint egykor a Fáy András fóthi sző­lőjében. 1883-tól 1910-ig huszonhárom előszót irt az Al­manach elé. Ezek a cikkek hasznos világítási elő- tauulmányai lesznek annak, a ki meg fogja festeni Mikszáth irói arcképét. Ha szerette is az Almanach ötletét, eleintén ugyancsak húzódott a neki szokatlan munkától, egyik-másik előszava legalább arra vall, hogy a kiadó úgy harcolt az íróval a kéziratért, mint Jákob az angyallal. Azonban később, midőn az előszavai országra szóló derült feltűnést keltettek, megkedvelte a műfajt és tréfásan megállapította, hogy addig-addig vergődött a különböző genrek között, mig végre kiderült, hogy ő az előszavakra született. Az Almanach olvasói abban az élvezetben része­sültek, hogy a íóthi kolna verandáján együtt ülhettek a szincerizáló Mikszáthtal. A gazda fölényét csak a jóizü iróna árulta el, mely állandóan ott lappangott a szája szögletében, miközben gyöngyöző szüreti igaz­ságokat töltött a vendégei poharába. Az Írókról és az irodalomról beszélt, persze mindig a vérbeli adomázó könnyedén kötekedő és kerülgető, szándékos naivitás­sal stilizált modorában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom